Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-28 / 176. szám
18«. JtjLITjS 28. napló Negyvenezer tonna szén nyomában: (HL) BÉTA-AKNÁN Válaszol: Gungl Ferenc üzemvezető 3 A hossKŰhcíényi Paíakwöl^yo Varga Gyula felvétele Kárpótol a természet Húszmázsás búzaállag Mohácson — A kombájnok maguk húzzák le a szalmát A komlói Béta-akna több tekintetben is érdekes bányaüzeme a mecseki szénmedencének, Egyrészt nem régi üzem: jó tíz éve bányásznak szenet azon a helyen Másrészt a medence legmostohább geológiai viszonyaival rendelkezik. Telepei vékonyak és meredekek. A széntelepekben sok az eruptív betörés. bányászok dolgoznak Béta- á aknán, mint Fapp Lajos. I Ffeiífer Alajos, Schuller Kál- ’ mán és társai, akik nem is »egy országos versenymozgalom "elindítói voltak. S ezek a csapatok az elmúlt évtizedben szinte mindig kimagasló teljesítményeket értek el. Az irodájában rengeteg oklevél van a falon. Élüzem címek, dicséretek. Kein az embereken múlott Az üzemvezető hét esztendeje van ebben a beosztásban. A szokásos kérdéssel kezdtem itt is. Az akna 99,3 százalékos teljesítése azt jelenti, hogy a tervezett 268 ezer tonna helyett 266 059 tonnát termeltek. Talán nem volt reális a tervi — Adott körülmények között teljesen reálisnak ítélem. — Hogyan értsem ezt? — A bányaüzemek általában nem egy évre „élnek”, hanem hosszabb időre és ennek megfelelően terveznek. Az éves tervek így az előző évekre, de a már előkészített területekre alapoznak. Amikor megkaptuk az idei irányszámainkat, azt mondtuk, teljesíthető a terv, ha a körülmények megfelelnek. Mi csupán egyetlen mutatót tartottunk feszítettnek, az össz- üzemi teljesítményt, ezt magasan állapították meg. A lényeg a következő: a jelenlegi elmaradást nem az emberek vagy a nem akarás terhére kell írni, nem is a felettes szerv számlájára, hanem objektív okok játszottak közre ebben. — Milyen objektív okok? — A geológiai viszonyok, ön ismeri jól a bányáinkat, itt is járt már több ízben, meggyőződhetett róla. hogy a telepek kiszámíthatatlanok. Most a harmadik és a negyedik szint között termelünk, de ezen a szinten olyan zavart a település, hogy képtelenek vagyunk akár egy hónapra is előre látni. A csapás kifutása 15—30 méterig terjed, kénytelenek újabb gu- rítókat kiépítem. Olyan váltakozó a dőlés is, hogy a legtöbb átfut az ellenlejtőre. Ez a hullámos telepvonal bányászat: szempontból a legnehezebb, különösen ha állandó eruptív betörésekkel találkozunk. — Ilyen körülmények között tudnak-e koncentrációt kialakítani? — Nehéz dolog. A tervünk, ismétlem szépnek látszott és teljesíthetőnek de sajnos a nagy ^ koncentráció helyett a negyvenedik fejtésnél tartunk. Azt hiszem nem kell magyaráznom, hogy mit jelent, hiszen ezek az apró fejtések nagyon kis kapacitással bírnak ilyen vékony telepekben. Ki hol nyújthatna legtöbbet? — A munkaszervezésük megfelel a követelményeknek? — Tavaly óta kétszer történt változás a szervezésben. Egyszer műszaki vonatkozásban: öt körlet helyett hármat szerveztünk és áttértünk a frcuntaknászi rendszerre. De Bajnos olyan kis frontokat tudtunk létrehozni, hogy emiatt, nem vált be ez a rendszer. Egyébként megjegyzem. hogy a frontaknászi szervezés nem rossz, na arra a körülmények is adva vannak. Egyébként a mostani szervezeti feiépítettség, a csapatok beosztása jóinak látszik. ha akad is néha probléma, az nem befolyásoló. Ellenben most újabb felmérést végzünk, amitől nagy megnyugvást és eredményjavulást is várunk. — Miről van szó? — A lényeg az, hogy mindenkitől megkérdezzük, hogy véleménye szerint milyen beosztásban tudna legtöbbet nyújtani és elégedett-e a jelenlegi munkakörével. A műszaki beosztású dolgozóinkkal már elbeszélgettünk. Célunk az. hogy minden rejtett tartalékot feltárjunk, s ez nemcsak a gépekre vonaukozik, hanem az emberekre is. Nyilván, hogy aki a kedvére való helyen dolgozhat, többet ad a köznek, mint aki kényszeredetten állja a sarat. — A műszakiaknál milyen eredménnyel zárult a felmérés? '— Általában megfelelőnek tartották a jelenlegi beosztásukat. Két dolgozó említette, hogy szeretne más beosztásban ténykedni. De talán ennél is jelentősebb a fizikai dolgozók közötti felmérés. A tartalékcsapatokat például mindig oda küldték, ahol éppen szükség volt rájuk, de azt már kevésbé tudtuk, hogy X. vagy Y. a fejtésben tud-e teljes értékű munkás lenni, avagy éppen a feltárásban. A tartalékokkal is beszélgettünk és kiderült, hogy megoszlanak a vélemények. De kialakult két csoport, a fejtésben és a feltárásban szívesebben dolgozók csoportja. Ez nekünk nagyon jó, mert akit most a fejtésekbe vezényelünk. annak a jó hangulatára és hozzáértő munkájára is számíthatunk. Az a tervünk. hogy ezen az alapon az akna minden dolgozójával beszélünk, s a lehetőséghez mérten mindenkit oda osztunk be, ahol ő maga is szeret és akar dolgozni. — Tapasztalat? — A kezdeti tapasztalatok kecsegtetőek. Először is nyu- gödtabb a légkör, nagyobb kedvvel dolgoznak az emberek. Hangsúlyozni szeretném még egyszer, hogy a 0,7 százalékos lemaradás nem az embereken, hanem kizárólag a mostoha geológiai viszonyokon múlott. Kijelentem, hogy A monoton fémes zúgás, a .gépek egyenletes csattogása áthallatszik a falakon, folyosókon, az ajtókon át beszivárog az irodába és hideg, józan hangulatot teremt. — Mint egy ipari üzem... — Olyanforma, csak nem iparcikkeket, hanem adatokat termelünk — mondja Tóth Imre, az Országos Számítástechnikai és Ugy- viteltervező Vállalat pécsi telepének a vezetője. A vállalat pécsi kirendeltsége 1964. áprilisában alakult, de a tényleges munkát csak júliusban kezdték meg. Most elégedett, jubileumi hangulat uralkodik a telepen. — Tavaly ilyenkor lassan, szinte kiinlódva dolgoztunk, ma viszont az akkori teljesítményünk sokszorosát produkáljuk zsebretett kézzel. A Számítástechnikai Vállalat ma négy gépegységével nyolc nagy vállalat könyvelését végzi. Ez a munka a telep kapacitásának csak hatvan százalékát köti le. A tervek szerint októbertől átveszik a Szén- bányászati Tröszt könyvelésének, ügyvitelének vezetését, de párhuzamosan tárgyalások folynak más vállalatokkal is. A zümmögő, kattogó elektronikus gépek szépek, és félelmetesek. A kői- józanságát, következetességét. árasztják magukból, és az emberben akaratlanul is ezt a 99,3 százalékos eredményt nagyobb erőfeszítések árán értük el, mint a tavalyi hasonló időszak 105.2 százalékosát. Nem titok, hogy akit csak tudtunk, a fejtésekre telepítettünk, de még így sem ment a terv százszázalékos teljesítése. 11 feladatoknak eleget tudunk tenni — S milyen kilátások vannak év végére? — A hangulat semmivel sem rosszabb, mint tavaly. Mi bizalommal nézünk a hátralévő idő elé és reméljük, hogy a feladatoiknak eleget tudunk tenni. — Van erre vonatkozóan konkrét elképzelésük is? — Egyet mondhatok: vastag és lapos szóntelepeink nincsenek, a régebben próbára bocsátott fejtési technológiából csak a hagyományos kézi fejtés maradt meg, talán a fúrásos jövesztést megpróbáljuk ott, ahol arra a geológiai adottságok módot nyújtanak. Most indultunk egy új fejtéssel, két irányból jövesz- ttínk, de az egyik szárán máris nehézségek támadtak, erup- tívum jelentkezett és ez a za- vartság előjele. — Elégedett a beosztásával? — Huszonöt éve vagyok bányász. A Béta-aknai dolgozók ütőképes gárdát képeznek, egy célért dolgozik mindenki. Ilyen körülmények között elégedett lehet az üzemvezető is. (Következik: Pozsgai Károly tröszt-főmérnök válasza) feltámad valamiféle kisebbségi érzés... A gépek háromnegyed része szovjet gyártmányú, egynegyed része pedig amerikai IBM gép. Adatokat csoportosítanak, elvégzik a négy számtani alapműveletet és azok variánsait. Az egyik IBM gép logikai döntésekre is képes. A négy gépegység havonta 350—400 ezer tételt képes feldolgozni. Egy gép óránként 5—6 ezer tételt dolgoz fel. A mérlegkészítés időszakában megszűnt a vállalati túlórázás. A könyvelők helyett a gépek túlóráznak, és hát a kezelőik. A revizorok a vállalatoknál csak a bevételerési bizonylatokat, vagy a kész mérleget foghatják kézbe. A közbeeső időszak a lyuk- kártyarendszer titkos .nyelvezetén’’ követhető, tapogatható le, de ehhez csak a gépek értenek. Az ember nagy kísértést érez, hogy próbára tegye ezeket a gépeket, vagy felfedezzen bennük valamilyen emberi jellemvonást, gyengeséget. — Egy érettségiző diák matematika-feladatát meg tudnák oldani ezek a gépek? — Nem... Csak a négy alapműveletet tudják elvégezni, absztrakt feladatok megoldására iem alkalmasak. Az egyik pép tud még hatványozni js de ebben már nem megbízható..; KÉT KOMBÁJN forgolódik a mohácsi tanú ló város és a vasút közti beszögelésben. Itt nyúlik el ékalakban az óriási, véget nem érő búzatábla, amelynek ötszáz holdját most kezdték betakarítani. A két, különben igen jó gép, reggel óta alig haladt valamit. Oly sűrű a búza, s oly súlyosak a kalászok, hogy szinte nyögnek bele a gépek. Suri István előttünk állítja le a kombájnt, leugrik és franciakulcsával meghúz egy csavart a vágóc zerkezet en. — Milyen a munka, Pista? — kérdi Józsa István, a mohácsi Uj Barázda Tsz elnöke. — Mennyi pihenésre van szüksége egy ilyen számológépnek? — Napi egy órára, minimum ... Három-négy napig hajlandók egyfolytában dolgozni, akkor aztán automatikusan leállnak pihenni.... Januárban előfordult, hogy az egyik gép elfáradt, és abbahagyta a munkát. A gyári előírás szerint napi nyolc órát szabadna nekik dolgozni, így hét évig élnének. Mi persze két műszakban dolgozunk, a mérleg- készítés időszakában sokszor háromban is ... — A számítástechnikán, a vállalati ügyvitelen túl oldottak-e meg ezek a gépek már valamilyen exkluzív feladatot is? — Igen ... Például az Orvostudományi Egyetem kérésére feldolgoztuk egy baranyai járás morbiditási adatait. Tizenhat féle szempontból vizsgáltunk meg 26 féle megbetegedést. A vizsgálódás fő vonala az volt, hogy a lét és a környezet hogyan befolyásolja az az ember egészségi állapo- tát.Ez az adatfeldolgozás a számológépek nélkül évtizedekig tarthatott volna ... — A» számológépek alkalmazásában mi az alapvető előny? Munkaerőt takarítanak meg a vállalatok? — Nem a munkaerőmegtakarítás a főszempont, hi— Nehéz, sok a szalma — válaszolja Suri István — A tövig leborotvált tarlón 10 lépésenként dupláznak a szalmakupacok. — Hát a szem? — Kétszer ürítek egy holdon, így persze nem lehet annyira haladni. Ez szinte lehetetlennek tűnik, hisz egyszeri ürítésre 13 mázsát ad le a kombájn, eny- nyi fér a tartályba. Igaz volna, hogy holdanként 26 mázsa a termés? — Nem nézik ki belőle? Nem mondom, pár héttel ezelőtt még én sem hittem, hogy ilyen termésünk lesz — mondja az elnök. — öt má sa műtrágyát adtunk neki, jó magágyba vetettünk, a gyomoktól vegyszerrel óvtuk meg. Csak- hát az a ro'sz időjárás tavasszal ... Most azonban szerencsénk volt. Lassan érett a búza, a határ másik végében most is vannak zöld szálak benne, és így sem borult még. Mindent visszafizet, amit érte tettünk. Az elnök mosolyog, nem tudja eltitkolni örömét. Ilyen búzát még az öregek sem láttak a mohácsi határban. Az 1230 holdon 20 mázsánfelüli termést várnak, ezt mutatja szén a Számítástechnika pécsi telepén 114 fő dolgozik .. A számológépek nagy előnye a gyors, pontos és sokoldalú adatszolgáltatás. Olyan adatokat tudunk a vállalatok rendelkezésére bocsátani, melyeket korábban nem tudtak megszerezni. A gépek segítségével határidőre készülnek el a mérlegek, zavartalan és gyors a készletfelmérés, tervezés, az egész vállalati ügyvitel. A Tüzér utcai sportpályák szomszédságában, az óriási udvar mélyén szinte elveszik a Számítástechnika jellegtelen, lapos épülete. A számológépek megjelenése városunkban észrevétlenül zajlott le. A gépek halk, monoton zajba burkolózva, fegyelmezetten dolgoznak. Nem részesülnek ünneplésben, nem számítanak sztároknak, pedig a XX. század jellegzetes „hősei”. A számológépektől, az új elektronikus agyaktól, a Tüzér utcai kis telep fejlődésétől függ az áttekinthető, jól szervezett gazdasági élet, a pontos tervezés, a termelés tudományos megalapozottsága, a piackutatás, és a végtelenségig lehetne még sorolni, hogy mi minden, legalábbis megyei szinten. A négy gépegység kihasználtsága pillanatnyilag csak hatvan százalékos, pedig segítségükkel sok problémát lehetne pontosan és gyorsan megoldani. Bertha Bulcsú az a 150 hold. amit eddie levágtak, ezt jelzik nap mint nap a kombájnvezetők n kom bájnszérü dolgozói, ahova több, mint 10 vagon szem fut be naponta úgy, hogy kénytelenek üzembe helyezni még egy tisztító gépet. Már az árpa megmutatta, mire képesek a mohácsi földek, ha megadják nekik, ami megjár. Az árpa kész. Háromszáz hold átlagtermése 20.82 mázsa, holdanként 5 82 mázsával több a tervezettnél. Búzából 14 mázsa a terv és: m^g lesz a 20 mázsa, még akkor ;s. ha a Duna által elöntöM 137 hold a kenyér számára elveszett. AZ ARVlZ nagy károkáf okozott ennek a riz-nek. a Duna elöntött 237 hold búzát — csak takaurráVi^íftjJ ié —. 350 hold kiyoricát, 4^ hold rétet és elv.tt a víz 17 rangon exportra szánt kelkáposztát. Ez bizony nagr kár még akkor is, ha a Biztosító egv részét megtéríti. Az áívfe előre nem látott természeti rsaoás volt. de a természet most mintha ki akarná enges/’ úni a mohácsiakat. A gabona nagyon szépen fizet, a szem me! lett sok a szalma is, 50 vagonnal eladhatnak belőle a cellulóz gyárnak, s még az állataiknak is jut bőven. Rekordtermést ad a hagyma is, melyet most szednek. 16 vagonnal szállítottak hazai piacra és csehszlovák exportra. S itt térünk rá arra, amiéül tulajdonképpen ide utaztunk — megnézni a szál malehúz,ás új módszerét. A kombájnos szalmalehúzás pofon egyszerű, nem kell más hozzá, mint két 16—18 méter hosszú drótkötél, melyet kétoldalt a kombájnhoz erősítenek úgy, hogy a szalmagyűjtőt ne nyomja ösz- sze. így kötik a gép után a közönséges szalmalehúzó szerkezetet — a közismert traktoros szalmalehúzót, melyen lényegtelen változtatásokat eszközölnek, mint például a bordák számának csökkentése vagy az úgynevezett bilincs felszerelése, melvet a tábla végén a kombájnos kikapcsol, a szerkezet kétoldalt szétnyílik. ott hagyva a szalmát. Két ilyen garnitúrát készítettek a tsz gépműhelyében, s mindkét kombájnjukra felszerelték. A harmadik kisegítő kombájn e nélkül dolgozik. EZ A HÁROM KOMBÁJN azonban bárhogy is számítjuk, nem tud megbirkózni időre az aratással. Még több mint 1000 hold búza lábon áll a mohácsi Uj Barázda Tsz-ben. Olyan búza, amely párját ritkítja Baranyában, de még az országban is. Nagy a termés, de még nem fogták meg. Nincs még túl érve, de jöhet egy jég vagy vihar, s vége a jó termésnek. Külső gépi segítség kéne ahhoz, hogy megme’-+rék azt, amiért megdolgoztak, — Rné — • Gazdagh István ♦ Szövetkezeti tanccsoportak találkozója A felszabadulási táncfesztivál keretében július 31-én este kerül sor — hatodik alkalommal Pécsett — a kisipari szövetkezeti tánccsoportok országos találkozójára. A találkozón a szövetkezetek területi kulturális középdöntőjén legjobb helyezést elért néptánccsoportok vesznek részt. A szombati műsor. ban az Erkel Ferenc Művészegyüttesen kívül a Hajdúböszörményi, a Makói, a Gyulai, a Dombóvári, a Paksi, a Nagykállói és a Pécsi Szövetkezeti Bizottság táncegyüttese lép fel. Közreműködik még a Budapesti Vas- és Fémtömegcikk KJSZÖV Reneszánsz együttese és Szilágyi Mária szavaló, aki a soproni szavalóversenyen jó helyezést ért el. „Adatgyár“ a Tüzér utcában
