Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

1985. JTÜLIUS 20. napló Megnyílt a TIT nyári egyeteme Aratástól vetésig Vásárosdombón Most éppen az az időszak van a vásárosdombói határ­ban, amikor az árpa aratását már befejezték, a búzáét pe­dig még csak aratógéppel kezdték meg. Ez alatt a trak­torosok tarlót hántanak, egy másik Zetor pedig új gépért ment a járási székhelyre. Torma Péter, a gépcsoport vezetője apró motoron járja a határt. Most Mátis Gyula és Brandt János traktorosokhoz szaladt ki egy percre, hogy megnézze, hogyan állnak a tarlóhántással. Igyekeznek ve­le, mert az Aranykalász Tsz- nek ebben az évben 100 hold másodvetése lesz napraforgó­ból és kölesből. — Mikor kelnek a trakto­rosok? — Munkába hat órakor áll­nak, ehhez igazítják a vek­kert — mondja Torma Péter — s mennek este 9-ig, sőt volt már rá példa, hogy éj­félig is. Vasárnap is dolgoz­nak. — A fizetség? — A közgyűlés határozata alapján úgy döntöttek, hogy a traktorosok kérésére a gép­állomáson szokásos bért fize­tik ki. A fa alá, amelynek árnyé­kában beszélgetünk, odaér á traktoros. Fékez, s kihajol a; ülésről. „A fizetésről lehetne beszélni — mondja —, meri háromszáz forintért akarják a gabona mázsáját. A többiek meg állami áron kap­ják. Hát ez nem igazság!” — Valóban így van csak­hát ez egyezség dolga mert amikor a közgyűlés határo­zott. még nem volt szó arról, hogy a traktorosok gabonát kapnak. Mindenesetre furcsa dolog, hogy egy és ugyanazon terme­lőszövetkezetben így is. úgy is tehet gabonát kapni Ennek eldöntése, kivizsgálása a tsz vezetőségének a dolga. Az árpa különben ige’- lói fizetett. Tizenöt-tizenha* na- zsát is megadott holdja 's a kombáinosokat dicséri nogv a dőlt gabonát is igen szépen betakarították. 1 Poliuretán Vasárnap délelőtt 10 órakor zajlott le a TIT nyári egye­tem ünnepélyes megnyitója, a Pécsi Tanárképző Főiskola dísztermében. A „Népek Ba­rátsága Nyári Egyetem” hall­gatói Lengyelországból, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból. Jugoszláviából és Cseh­szlovákiából érkeztek, de van néhány magyar résztvevője is. A megnyitón jelen volt Szentirányi József, az MSZ­MP megyei bizottságának ágit. prop. osztályvezetője, Gábriel József, a városi tanács v. b. művelődésügyi osztályának ve­zető e, Kovalcsik József, a TIT országos elnöksége kép­viseletében és ár. Karlinger Gy. Tihamér egyetemi tanár, a TIT megyei elnöke. Selymes Ferenc főiskolai ta­nár, a nyári egyetem igaz­gatója köszöntötte a vendége­ket, majd Karlinger Gy. Ti­hamér mondott üdvözlő be­szédet. Hangsúlyozta: rendkí­vüli megtiszteltetés, hogy a külföldi hallgatók felkeresték a pécsi nyári egyetemet, majd , így folytatta: — Ezekben a napokban őt nyári egyetem működik Ma­gyarországon külföldi hallga­tókkal. Ez a pécsi találkozás kulturális és tudományos prog­ramja mellett egy másik, ma­gasabb rendű célkitűzés je­gyében született meg. A né­pek találkozásának, a népek barátságának az eszméjében, mely olyan hatalmas, mint a földünket körülvevő egyenlí­tő, amely népeket ölel át egy kozmikus egységbe. Mivel a népek barátsága ezekben a pé­csi napokban vezérlő eszme marad, engedjék meg, hogy én ennek a nagyszerű eszmé­nek a fényében néhány gon­dolatot tolmácsoljak. — A tűz. amelyet az ősem­ber százezer évek küzdelmé­vel meghódított, s amely me­legét ősanyánktól, a naptól kapta, ma ismét pusztít a vi­lágon. Utcák, ligetek, kórhá­zak, templomok, iskolák lob­bannak lángra, üszkeikkel ha­tártalan emberi szenvedést is betakarva. Az emberiség jár­ványokat, népbetegségeket le­győzött, a természet erőit jó barátjává tette, csodálatos energiákat rejtő anyagokat szolgálatába kényszerített, költők, művészek az élet tel­jes szévségű alkotásaival aján dékozták meg az emberiséget, de a nyomukban száguldó anokalipszis lovasait száműz­ni még mindig nem sikerült. — Nemrégen megjelent egy rettenetes statisztika: arról, hogv az utolsó 5000 év alatt csak 259 évben nem volt há­ború Közel négymilliárd em­ber pusztult el az öldöklés­ben, amelynek sohasem volt győztese, csak vesztese, csak szenvedője. Az emberi érte­lem, amely mikroszkóppal, ki­bernetikával, gondolkodó gé­pekkel dolgozik, megdöbben­ve áll egy kérdés előtt: hogy lehet az, hogy amíg három- milliárd élő szíve azonos rit­mikával tartja az életet, ami­kor az ember belső, anatómiai világa tökéletesen azonos tör­vényszerűségen épül fel, addig a gondolat világában nem valósulhatott meg az egységes ember. Beszédében megemlítette azt a példamutató összefogást, amely a többhónapos termé­szeti csapás, az árvíz követ­keztében jött létre, a magyar és a jugoszláv nép között. — A tragikus örvény part­jain állva megrendültén ke­ressük egymás kezét. Most a közelmúlt napokban a magya­rokkal rokon nép, a finnek fővárosában találkoztak a nemzetek kiküldöttei, hogy beszélgessenek az emberi együttélés nagyszerű lehető­ségeiről, annak új megfogal­mazásáról. Az egyik résztve­vő így kiáltott fel: „Szüntes­sük meg az emberiség szen­vedéseit!” Igen, ezt mondjuk mi is. — Engedjék meg, hogy be­fejezésül elmondhassak vala­mit. ami közvetlen érinti önö­ket, lengyeleket, németeket egyaránt. Itt élt sokáig, eb­ben a városban a XVI. szá­zadban Dudics András, akit korának híres orvosai jól is­mertek Európában. Pécsről Lengyelországba költözött. Évek után humanizmusa ré­vén a „lengyel nép orvosá­nak” nevezték. De nemcsak a lengyelekért élt. Sziléziában lengyelt, németet gyógyított, s amikor meghalt, ezt mon­dották: Andreas Dudics csak egy volt. Ez a Dudics András amíg a sziléziai kis falvakat járta gyalog, sokszor téli éj­szakákon is, a német és len­gyel nép szenvedése mögött egy új emberiségről álmodott, melynek boldog jövőjét hitte, kereste. Ezt az örökséget ápoljuk mi is. Avassuk ezt a két hetet a humanizmus, a szolidaritás ünnepévé. A Pécsről elszár­mazott Andreas iDudiosnak Sziléziában elhangzott szavai­val nyitom meg nyári egye­temünket. ahogy ő mondta: „Csak azt kerestem, amely a közjó törvényét szolgálta, mert csak így találhattam meg azt, ami nélkül egy napig sem tud­tam volna élni. az embertár­saim szeretetét”, — Jsp — szivacsszőnyeg A Baranya megyei Vegyes­iparcikk Kereskedelmi Vál­lalat műanyagboltjába új áru. cikkek érkeztek. Ezek rész­ben olyan cikkek, amelyek teljesen újak, részben pedig régóta keresett hiánycikkek. Ilyen többek között a poliész­ter hullámlemez piros, sárga és zöld színben, amit terasz- és víkendház-tetőként használ­nak. Ugyancsak keresett cikk volt a műanyagból készült gyermekfürdőkád, amely most érkezett az üzletbe. Újdonság a húsz literes, úgynevezett marmon-kanna. Az újdonságok között szerepel a termosztál és termoszkorsó, valamint az univerzális salá- tás és kompótos készlet. Ezen kívül burkoló lemezek és csempék is érkeztek különbö­ző színekben. Igen praktikus a poliuretán szivacsszőnyeg, amely a für­dőszobában a nedvességet fel­szívja, puha, rugalmas és könnyen tisztítható. Hogyan kell kezelni a Zúzmarát? Sokan vásároltak mostaná­ban Zúzmara elnevezésű fagy­laltkeverő gépet, mely a Le­hel hűtőszekrények tartozé­kaként minden háztartásban kitűnően használható. A vá­sárlók egy része azonban mégsem volt elégedett, mert vagy nem volt hozzá, vagy nem volt kielégítő a haszná­lati utasítás és a boltvezetők, az eladók sem tudtak a hasz­nálathoz tanácsokat adni. Mivel a Zúzmara fagylalt­keverő gép körül ily módón sok volt a vita, a Jászberé­nyi Hűtőgépgyár vezetősége szakembereket küld Pécsre, akik ankét keretében tanít­ják meg az érdeklődőket a Zúzmara helyes kezelésére. Az ankétot július 20-án dél­után 3 órakor tartja a Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Lenin tér 6. sz. alatti kultúrtermében. Hárman a századból Nehéz megközelíteni őket. Több méter magas romhalmaz közé ásták be magukat. Még nem ült lie a por. amely a ledőlő fal után emelkedett. A katonák gyorsan, pontosan, „katonásan” oszlopokba rak­ják a bontott téglát. — Tegnap kellett volna jön­nie — mondják —. akkor itt volt a század nagy része, ma csak hárman maradtunk ... A pécsi honvéd alakulat ka­tonái. Egy hónapot töltöttek Mohácson. Szinte éjjel-nappal dolgoztak. 16 órás volt a mun­ka, de ha kellett, vállalták mind a 24-et. Mindig a leg­nehezebbjét. Most, hogy újra kikerültek a homokzsákok, a fiúk nyolc nap szabadságot EíerTíéts^ílí va^on tőzeget terme’tek ki a kovácshidai bányában Ez év tavaszán nyílt meg a kovácshidai tőzegbánya. Itt a Baranya megyei Talajerő­gazdálkodás j Vállalat eddig öiViTe’^n 1200 súlyvagon tőze­get illetve lápföldet termelt ki. Ezzel a vállalat teljesítette egész évi termelési tervét. A kitermelt mennyiség le szállítása most van folyamat­ban a Villány—Siklósi és a Bogádmindszenti Állami Gaz­daság, továbbá Baranya me­gye termelőszövetkezetei, va­lamint a magánosok részére. Rövidesen megkezdik már a jövő évi keverőanyag, tőzeg, illetve lápföld kitermelését is. kaptak jutalmul a parancs­nokságtól. Tegnap volt a szabadság el­ső napja, de a katonák haj­nalban nem az állomásra siettek, hanem a Megye utcai építkezéshez, falat bontani. Elvállaltuk a munkát még az árvíz előtt — mondja az egyik honvéd. — Tudtam, hogy nem csa­lódom a fiúkban — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Horámszki Mátyás főhadnagy. — Amit itt keresünk, abból az árvízkárosultaknak is adunk — említi közben Marton Jó­zsef honvéd. Ezek a fiúk arról is ismer­tek, hogy szeretik és becsülik egymást. — Ez a legfontosabb — mondja a főhadnagy —, ők olyanok, mint a testvérek ... Míg Horánszkí Mátyás a mérnökkel beszélget, a fiúk elmondják, mennyi mindent köszönhetnek a főhadnagy­nak. Például nem kapták meg időben a pénzüket a hazauta­zok, ő a fizetését osztotta szét közöttük, ha hazajönnek, ak­kor adják meg. Ludman István felett külön gyámságot is vállalt a fő­hadnagy. A fiúnak nem élnek a szülei, így gyakori vendége a Horánszki-családnak, s meg­hívják katonatársai is. — 1600 forint spórolt pén­zem van a főhadnagy elvtárs­nál — mondja —, a takarék­ban tartja. Ha leszereltem, együtt megyünk ruhát, cipőt venni... — Hogy csinálja mindezt? — kérdezem később a tiszttől. Mosolyog. — Semmi az egész. Szeretni és érteni kell az embereket, meg tudni, kit mi érdekel, s akkor a két év alatt nemcsak azt sajátítják el, amire egy katonának szüksége van, ha­nem megtanulják szeretni, be­csülni egymást. Mohácson, a 16, 20 őrás nehéz munka mellett arra is volt idejük, hogy KISZ-tag- gyűlést tartsanak, és itt vet­tek fel hat honvédet, akik az árvízvédelemnél alaposan rá­szolgáltak a KISZ-tagságra. — Szellemi vetélkedőt is tartottunk, jó volt a fizikai munka utá.n egy kis agytorna. A század KISZ-fiataljai vál­lalták azt is, hogy felépíte­nek egy házat Mohácson. — A néni hetven éves, egyik nap kifizette a háza tatarozá­sát, a másik nap összedőlt. Felépítjük neki, hisz senkije nincs. Munkához látnak újra. A délelőtti nap szinte kibírha­tatlanul tűz a romokkal borí­tott "ivarra. De a katonák nem törődnek vele. Hántják a tarlói Vásárosdom bó határában 1966 júliusában: Pécsett választják meg Miss Eszperantót Negyvenöt ország másíél ezer fiataljának kongresszusa a nécsi Szabadtéri Színpadon - Negyven főnyi argentin csoport jön a baranya várakba Vasárnap hazaérkezett Bécsből Szirom Hugó, a pécsi eszperantó szervezet elnöke, aki részt vett az ot­tani eszperantó kongresz- szuson. A hetven éves világ- szervezet fennállása óta ugyanis az idén először tart­ják meg az évi egyetemes kongresszust Európán kí­vül, mégpedig Tokióban. A most lezárult bécsi kong­resszust többek között a Tokióba eljutni nem tudó tagállamok kedvéért tartot­ták meg. Egyúttal megszü­letett a végleges döntés: jövőre Budapesten rendezik meg az egyetemes kong­resszust. s előtte egy hétig annak ifjúsági találkozóját Pécsett tartják meg. — Negyvenöt ország fia­taljai jelentkeztek eddig a pécsi ifjúsági világtalálko­zóra — mondja Szirom Hu­gó. — összesen körülbelül 1200—1500 külföldi fiatalra számítunk, közötte indiai, ausztrál, amerikai és ázsiai if.iakra. A vendégeket a Pé­csi Tanárképző Főiskolán és diákotthonokban helyezik majd el. Az ifjúsági kong­resszus 1966. július 23-án kezdődik és július 30-án ér véget. — A program? — Első este ismerkedés lesz az Olympia Étterem­ben. Huszonnegyedikén tart­juk az ünnepélyes megnyi­tót a Szabadtéri Színpadon. Másnap kirándulás lesz a Tettyére autóbuszkaravánnal, utána a hivatalos fogadás. Huszonhatodikén városné­zésre visszük a fiatal ven­dégeket, maid este zen^s, lampionos sétát és felvonu­lást rendezünk A követke­ző napon Harkányba és Sik­lósra utazunk, majd az "st; órákban az egész vendég­sereg megnézi a Pécsi Ba­lett előadását. Huszonnyol­cadikén Pécs és a kong­resszus válogatott ifjúsági futballcsapata méri össze erejét. Huszonkilencedikén Misina-tetői kirándulásra indul a buszkaraván, este pedig a záróbálon megvá­lasztják Miss Eszperantót. A hivatalos záróünnepséget harmincadikén tartjuk meg. Végül még egy eszperantó hír: a Baranya megyei Ide­genforgalmi Hivatal az idén ezen a nyelven is megje­lentette prosnektusát. áznta a világ minden tájáról ér­keznek eszperantó nyelvű érdeklődő levelek és íróik kifejezik kívánságukat hogy szeretnének ellátogatni Ba­ranyába. Argentínából női­déül mintegy negyven fiatal eszperantista írta. hogy a iövői évi pécsi ífiúságt ta­lálkozó alkalmával "ala- mennyi baranyai várai fel akarja keresni. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom