Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

Megyénk déli részén, a Drá­vától alig tíz kilométernyire épült a nagymultú siklósi vár. A tőle északra fekvő Villányi- hegységen, majd a keletre el­húzódó kúpalakú Szársom- lyón vagy Harsányi hegyen kívül egészen a Dráváig csu­pán a siklósi várhegy emel­kedik ki a körös-körül elterü­lő mély, ingoványos síkság­ból. Kőkori kalapács, bronzkori véső A siklósi vár régi vármú­zeumában őrzött kőkori kala­pács. bronzkori véső, tűk, gyűrűk, karperec arról tanús­kodtak. hogy Siklós vidéke a legfejlettebb technikával dol­gozó csiszolt kőkorszak embe­rétől kezdve lakott hely volt. A koraközépkori Siklós te­lepüléstörténete általánosság­ban körvonalazható. A Pécsi Káptalannak 1294-ben Siklósi Miklós fiai részére kiállított bizonyító oklevelében olva­sunk először Castrum Soklos- ról, tehát a siklósi várat a ta­tárjárás, vagy inkább az utána következő évek építke­zései közé kell soroznunk. Siklós vidékén a honfogla­láskor Botond-törzsének Kán nemzetsége telepedett meg. Ennek a Soklyosi-(Siklósi)-ága bírta a vidéket 1387-ig. Zsig­mondi hűtlenség címén elko­bozta tőlük és a pásztói Ka­kas-családoknak adományozta. Mégis, alig néhány esztendő el múltával a nagyhatalmú Ga- ral-család birtokában találjuk, ak'lc mint az ország nádorai, egészen 1482-ig kiskirályként uralkodtak e déli országré­szen, Erre az időre esik Zsig- mond király sokat emlegetett siklósi várfogsága is. Nagy Lajos leányának, Mária ki­rálynőnek férjét. Luxemburg' Zsigmondot a főúri ligák csak bizonyos feltételek megtartá­sával voltak hajlandók koro­nás királyul elismerni. Zsig- mond azonban nem tartotta mes ígéretét, mire .letették tróniáról és Visegrád várába zárták; csak az új király sze­mélyében nem tudtak megál­lapodni. A Garai-testvérek, akik csak színleg csatlakoz­tak az összeesküvőkhöz, siettek felhasználni a zavart a fogoly érdekében. Garai Miklósnak sikerült olyan engedékeny hangulatot kieszközölni a fő­uraknál. hogy Visegrádról a siklósi várba kerüljön a fo­goly. Leplezett célja Zsig- mond életének biztonságba he lyezésével időt nyerni, később pedig .visszasegíteni a trónra, 1401 júniusától, az év októbe­réig volt Zsigmond a siklósi vár foglya. Ez a várfogság azonban nem volt egyéb, mint jóbairátok 'környezetében a további politikai lépések meg­beszélése, ami kitűnik abból is. hogy kiszabadulása után röviddel roppant vagyont aján ónozott a Garai-családnak. A hagyomány szerint a vár déli szárnyának első emeleti helyiségeiben tartózkodott fog­sága idején Zsigmond. Egyik szobáját ma is „Zsigmond- szobá”-nak hívják. A benne levő faragott reneszánszmár­vány (helyesebben szürke mészkő) kandalló azonban nem ebből az időből szárma- 7t'~ A,. Ulászló és V. László kö­zötti trónviszály, a főúri li­ga1' harcainak idejére esett C-i'-ai László siklósi birtokos- s'-'?a és nádorsága. Hunyadi János Bátasaéknél megverte Gern' seregét, megás tromollta Stk’ ’- várát is, de bevenni nem tudta. Garai ezután szín- le- kibékült a Hunyadi-ligá­val. Ulászló halála után azon- ítn újra fellángolt a véres pártharc. Hunyadi László le- fejeztetését is a Garai—Cillei- liga vitte keresztül — bar Hunyadi László — Garai Má­ria vőlegénye volt. E véres és kíméletlen korban Garai is a koronáért küzdött, eszkö­zeiben nemigen válogatott, hanem minden áron meg akarta szerezni a maga szá­mára. A Garaiak kihaltával a vár és a hozzátartozó birtokok Mátyás királyra szálltak, aki fiának, Corvin Jánosnak ado­mányozta. 1513-ig több birto­kost is említenek a források: Brandenburgi Györgyöt, Új­laki Miklóst és Stiljanovics István szerb vezért. II. Ulászló 1513-ban Perényi Imre nádornak adományozta Siklóst. A Perényiek 1543-ig Pécs és Siklós török kézre jutásáig voltak a vidék bu- tokosai, akik igen sokat épí­tettek a váron. Az elődeiktől örökölt gótikus várkápolna építését is ők fejezték be. A Perényiek humanistaemlőkön nevelkedtek, művészeti irá­nyuk a reneszánsz volt. ízlé­sük tetőpontját jelöli a maga nemében páratlan későgótikus és reneszánsz várkápolna, melynek restaurálását néhány éve végezte el az Országos Műemlék Felügyelőség. Az ún. „Zsigmond-szoba” híres fara­gott kandallóját is a Peré­nyiek készítették, alighanem a nagy kortárs, Szatmári György pécsi püspök rene­szánsz udvarában működő itá­liai mesterekkel. Ez a kő- faragvány már a korszak nagy művészeti iránya kései hajtá­sának, a cinquecentonak egyik legszebb megnyilvánulása ha­zánkban. Szép alkotásuk az a hatalmas kőfaragvány is, mely bőségszarus, göndörfürtű ifjút ábrázol a Perényiek címeré­vel, 1515-ös évszámmal és vésett fölirattal. A tört kőtáb­lát a század elején találták faragásával lefelé fordítva a volt siklósi ferencrendi temp­lom padlózatán. Ma . már a várkápolna szentélyének oldal­falát díszíti. Kanizsai Doroffya A siklósi várnak a maguk korában országos nevű bir­tokosai mellett a vár egy nő­alakja: Kanizsai Dorottya ne­vét szinte mindenki ismeri a magyar történelemből. Kani­zsai Dorottya nagyasszony 1515 és 1527 között sokat tar­tózkodott a várban. Első fér­jének, Geréb Péternek halála után a büszke és nagyhatal­mú Perényi Imre nádor fele­sége lett. A siklósi várban laktak, sőt, második férje ha­lála után is ragaszkodott a vidékhez és innen irányította siklósi és valpói birtokait. Kertjét, különleges virágait, magatermesztette gyógyfüveát, után a siklósi vár alatt vo­nult el az eszéki híd felégeté- sére. Száz éven keresztül ezen a ‘hídon vonult át a török utánpótlás. Zrínyi a Dárda előtti erődöt bevette, -védőit levágta, a hidat telehordatta náddal és meggyújtotta, amely el is égett teljesen. A XVII. század végére lehanyatlott a török ereje. Pécs visszavétele után 1686. október 27—28-án Siklós is felszabadult a török iga alól. A vár akkori török őrsége egé­szen jelentéktelen. mintegy háromszáz katona. 1687. au­gusztus 12-én volt nagy csa­ta a Nagyharsány alatti síkon, melynek eredményeképpen a török végleg kiszorult Bara­nyából. A felszabadult várakat és birtokokat új szerzeménynek tekintette a bécsi udvar, így Baranya területével a török elleni felszabadító harcokban kitűnt tábornokait jutalmazta meg. Siklós vára a földbirtok­kal és sok faluval Caprara Aeneas generálisnak jutott. Caprara igen sokat épített a váron, ö boltoztatta alá ál­landó .kapuvá és híddá a ka­puerőd (barbakám) íelvonó- hídját. Az egész vár átépíté­sét is tervezte, befejezésében azonban meggátolta korai ha­lála. így csak a három oldal készült el; további átépítését az utána következő várbirto­kosok, a Batthyányak fejezték be. Az idegen nagybirtokosok alatt a vidék népe koldussor­ban sínylődött, természetes tehát, hogy örömmel vett részt a Rákóczi-féle szabadságharc­ban. Vak Bottyán dunántúli hadjáratában Béri Balogh Adám, Hellepront János és Sándor László vezette kuruc sereg rohammal vette be Sik­lóst. A kurucok bukása után Lipát rendeletet adott ki a magyar- országi várak lerombolására, nehogy búvóhelyet adjanak a bújdosó kurucoknak vagy ha­sonló felkeléseknek. Ekkor esett áldozatul a legtöbb ré­gi várunk. A siklósi vár meg­menekült a felrobbantástól, A szokásos dézsmán felül háromszoros adót fizetett a megyének, végzett közmun­kát, fogatot állított a földesúr és a megye, számára teljesen ingyen. El kellett tűrnie az idegen katonaság beszálláso­lásának szörnyű terhét. Az 1760-as években a jobbágy­ság elnyomása és szenvedése elérte tetőfokát. Az elkesere­dés aztán jobbágylázadássá érett meg a dél-dunántúli te­rületeken, különösen Baranyá­ban. Járó Péter harkányi job­bágy kezdte meg a felkelés szervezését Siklós és kör-nyé­ke elkeseredett parasztjai kö­zött. Harkányi gyűlésük után bottal, fejszével, csáikánnyal fegyverkeztek fel és mintegy ötszázan a siklósi vár ellen vonultak. Vezérükké Járó Pé­tert, ‘Mitten és Madzagot vá­lasztották meg. A várban ép­pen ekkor tárgyalták az úr­bér és az úriszék kérdéseit. A felkelők haragja elsőül Stróbl Zsigmond uradalmi prefektus ellen irányult, és a felügyelő kiadatását követel­ték. Hiába volt azonban a lelkesedés, a megerősített vár falai és kapuja ellenálltak az ostromnak. Végül is Siklós 400 katonája bekerítette őket. Ádáz tusakodás kezdődött, vé­gül a felkelők megfutamod­tak. Kétszáz elesett közülük, a többit börtönbe zárták. A siklósi és dél-dunántúli job­-r főúri udvartartását mesze föl­dön ismerték és becsülték. A várkápolna mellett a várárok­ban a késő utódok ültetésében sikáig szép kis kert volt; a helyet ma is „Kanizsai Do­rottya kertje” néven emlege­tik. Kanizsai Dorottya a sik­lósi várból indult el 400 em­berrel a „nagy temetésre”, a mohácsi mezőn elesett hősök elhantolására, mihelyt hírét vette, hogy a török eltakaro­dott a csatatérről. A török időből Siklós földje őrzi a két Zrínyi győztes ha­dainak mennydörgő robaját. Szigetvár védője itt vágta le 1566-ban új állomáshelyére igyeikvő bosznai béget 300 lo­vasával együtt. A szigetvári kapitány ezzel a portyázással vonta magára a szultán ha­ragját, és következménye lett Zrínyinek és társainak hősi halála, Szigetvár bevétele. A déli végek nagy erősségei Sik­lós majd Szigetvár török kézre jutáséval senki se háborgatta a hódítókat egészen a XVII. század közepéig. 1864-ben a költő és hadvezér Zrínyi Mik­lós, a szigetvári hős déduno­kája járt Siklóson. Híres téli hadjárata és Pécs ostroma mert tulajdonosa a császár­hű Caprara, majd a Bat­thyány—Strattmann-csálád volt. Az 6 idejükben került a várkapu képszékébe a máig is meglévő Batthyány-címer — pajzsában a fiait vérével tápláló pelikán és a szájá­ban kardot tartó oroszlán, mely hatalmas kő-díszkapu­val kissé patriarchális jelle­get ad az egész várnáik. Kü­lönlegességként emlegették ebben az időben a 25 öles várkutat, melynek nagy ke­rékét állandóan hajtotta láb­bal egy robotos jobbágy, mi­re egy-egy akós vödör járt fel s alá. A középkori és a nemesi világ börtönei is szomorú érdekes­ségei a siklósi várnák. Egy részüket a vallató- és kínzó- kamrával folyosó köti össze, a többi dohos pincelyukszerű szellőzetlen föld alatti helyi­ség; többszörösein erős vas­rácsozattal parányi ablaká­ban, melyen szikrázó napsü­tésben is csak alig-alig de­reng át némi világosság. Az egész Batthyány—Stratt- mann-uradalom tízezer holdas volt. A rajta lévő falvak né­pe a grófi család jobbágya. bágyfelkelések vérbefojtásuk ellenére is nagy jelentőségű­ek. 1769-ben már szerződés szabályozza az úrbéri szolgál­tatásokat, és a felkelések után a túlkapások a korábbi mé­reteket már meg sem közelí­tik. A hódoltság megszűnte után a Habsburgok magyarellenes politikája miatt lassan fejlő­dött. Ebben az időbe® ala­kult ki a várhegy délnyugati lábánál az úgynevezett Ci­gányváros. Lakói a Batthyá- nyak zsellérei voltak. A XIX. század fordulóján erősebb fej­lődés indult meg; beépült a várárok területe, amelyen fő­képpen iparosok és kereske­dők építkeztek. A reformkor­ban Siklós igen fellendült, különösen a haladó gondol­kodású Batthyány Kázmér alatt. A földművelés, az ipa­rosodás és a borkereskedelem révén gazdagodott a lakosság. Az 1840-es években épült a selyemfonóház. a 60-as évek­ben pedig a városháza. Az utóbbi ma a járási tanács székháza. Egyemeletes sarok­ház, sarkán óratorony, körül­futó tűzőri erkéllyel. Roman­tikus stílusú. Az épület a helység központjában van; Siklós főútjai itt találkoznak *a Kossuth téren. Templom nincs rajta, tehát a megszo­kott téralakulástól éltéi őer keletkezett. Leggyak: abban ugyanis a templom előtt ala­kult ki a piactér. A megyerendezés követkéz tében Siklós mezőváros 1871 tői nagyközség, a siklósi já­rás székhelye lett. Ez is fej­lesztőig hat Siklós életére, különösen kulturális téren. A Dráva-szabályozás növelj a termőterületet és gazdagodást eredményez, középületek épí­tése indul meg. Három évti­zed alatt felépíti Siklós a leg­nagyobb házait — a járásbí­róság. a polgári iskola és a kórház épületét. Siklóst csak 1913 nyarán kapcsolták be a vasúti forgalomba és állomá­sa eléggé távol esik a község központjától. Az állomás kör­nyékének építkezései az első világháború körül az úgyne­vezett Amerikai-városrészt hozták létre. A két világhábo­rú közti időben fejlődésében megakadt, csak a birtokre­form földhözjuttatott paraszt­jainak építkezései hozták léi­re az úgynevezett Pengő-ne­gyedet a gyűdi országút men­tén. Ennek a jegenyékkel sze­gélyezett országútnak egyéb­ként szép tájképi fekvése van a vár északi kilátó-erkélyéről Végében emelkedik a kéttor­nyú mánagyűdi templom. Siklós ma fejlődő község anvagi és kulturális tekintet­ben egyaránt. A siklósi járási tanács székhelye. Tanácsszék­házzal, művelődési otthonnal, kórházzal, gimnáziummal, ál­talános iskolákkal, óvodák­kal, mozival, könyvtárral és sok más intézménnyel rendel­kezik. Az államkölcsönből megvalósítható családiház-épi- tés újabb lendületet adott Siklós fejlődésének. A gazdag községfejleszjtési program ke­retében számos új épületet emeltek és terveznek, még in­kább városias jelleget adva a nagymultú régi telenülésnek. A siklósi várban élt Batthyá­ny Kázmér feudális családjá­ból messze kimagasló 1848-as szabadsághősünk. Világos után Batthyány száműzetésben halt meg fiatalon; várát és birto­kait a bécsi udvar lefoglalta, majd az általános amnesztia után a család eladta siklósi jószágait Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvédnek, özvegy Benyovszky nétól az állam­kincstár vásárolta meg a szép várkastélyt; katonatiszti üdü­lőt akartak alakítani belőle. A háború alatt menekült len­gyel tiszteket és angol-ameri­kai hadifoglyokat őriztek a vár­ban. Azok elvonultával „csáki szalmája” lett, bár az 1944-es hadműveletek egyáltalán nem érintették. Még 1954 nyarán is olyan siralmas állapotban volt, hogy leírásához Roge- rius mester kellett volna — ahogy írta e sorok szerzője: „Mentsük meg Siklós várát” című cikkében 1954. augusz­tus 28-án a Dunántúli Napló hasábjain. A szerző történelmi hagyományaink kötelességsze­rű megóvása, a vár védelem alá helyezése és kijavítása érdekében emelt szót. Korha­dó ablakkeretek lógtak a fa­lakon. az udvarban maga<ar, nőtt a gaz. A folyosókon és termekben torlaszként állt a faltörmelék és a szemét. A Zsigmond-szoba feldúltam a lovag! erem boltozata beszakít­va, a szép várkápolna kifosz- tottan állt. Sehol egy bútor­darab, egyetlen ép ablak, vagy ajtó. A felhívás élénk visszhan­got keltett, és Baranya megye Tanácsa vállalta, hogy gond­jaiba veszi a pusztuló siklósi várat. Tíz esztendő telt el az­óta, és aki most látogat oda, szinte rá sem ismer.. Kétség­telen, hogy a vár újjáépítése elsősorban Palkó Sándor. a megyei tanács elnökének ne­véhez fűződik. Kiállítások, restaurálás A vár egyes helyiségeiben képzőművészeti, néprajzi, had­felszerelési, iparművészeti és régészeti kiállítások nyíltak; másutt pedig szakadatlanul folyt a restaurálás. Az Építés­ügyi Minisztérium Műemlék Felügyelősége a várkápolna restaurálását végezte el. me­lyet a Perényi-kori állapotába állítottak vissza. Részben be­falazott gótikus függönyives ablakait kibontották, a szen­tély kőből faragott hálóbolto­zatát kijavították. 1955. de­cember elején addig teljesen ismeretlen befalazott oltárfül­kére bukkantak, jól kivehető kettősrétegű freskókkal: való­színűleg a XIV—XV. század­ból származnak. Az értékes freskókat felújították, amelyek nemcsak ikonográfiái szem­pontból érdemelnek említést, de a hazai gótikus festészet­nek is nagyon jelentős alko­tásai. A siklósi vár idegenforgal­mi adottságainak kiaknázásá­ra az épület egy részét szállo­dává alakítva beállították Harkány gyógyfürdő fejlesz­tésének nagyszabású program­jába. A szálloda és a várven­déglő már eddig is elismerést váltott ki. Tervek születtek a várkörnyék parkosítására, s már meg is kezdték a csino­sító munkálatokat, melyek nagyban hozzájárulnak a sik­lósi vár kulturáltabb bemuta­tásához. Az újjáépítéssel egy- időben nőttön nő a vár láto­gatottsága is. A vendégkönyv tanúsága szerint évente mint­egy százezer látogató keresi fel. Népünkben óriásivá nőtt a történelmi hagyományaink szeretete és megbecsülése. Ödön nagyszerűségével, je­lentős műtörténet! értékeivel, a történelemben kiemelkedő szerepével hazaszeretetre, ha­gyományaink megbecsülésére nevel öreget és ifjút egyaránt, írókat, művészeket alkotásra ihlet. Itt játszódik Örsi Fe­renc: A Tenkes kapitánya cí­mű tv-filmje; a siklósi várat választotta témául Kelle Sán­dor festőművész több díjnyer­tes festményének megalkotá­sánál; tudományos igényű dol­gozatok jelentek meg a vár történetéről; készül a siklósi vár regénye és siklósi tárgyú történelmi opera is ... A Baranya megyei Tanács, a Műemlék Felügyelőség, a helyi tanácsok, de mindany- nyian, akik a siklósi vár meg­mentésében és újjáépítésében közreműködtek, méltán köny­velhetik el a következő nem­zedékek, az utókor háláját. Évekig folyik még a restau­rálás, de ma már nyugodtan és jogos büszkeséggel felelhet­jük e sorok írójának 1954-ben lapunkban írott felhívására: Megmentettük a siklósi várat! Kovács András * SIKLÓS Az eszéki híd. A siklósi vár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom