Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

Fölényes tudás, elragadó művészi stílus Á moszkvai Nagy Színház balettegyüttesének vendégjátéka LOUIS ARMSTRONG lettművészete. Egymás utáa születtek olyan nagyszerű, az­óta klasszikussá nemesedet! táncjátékok, mint a Párizs lángjai. a Romeo és Julia (a Prokofjevé, hiszen a Csajkov­szkijé már régebbi keletű) vagy a Bahcsiszeráji szökőkút A magyar Állami Operaháj műsorán is állandóan szere­pelnek ezeík a klasszikus orosz és szovjet balettek. Vajnon- nen, Messerer. Zaharov és más kiváló szovjet balettmes­terek az elmúlt tizenöt évben többször jártak hazánkban balett-táncosaink az ő rende­zésükben és koreográfiáitok­ban tanulták be repertoár­juk több, sikeres darabját. A moszkvai — és a leningrádi — balettművészet tehát sokszo­rosan is ismert és szeretet vendég Magyarországon. • Ausztriából érkezve, ez al­kalommal nyolc előadá-o’-' négy programmal szerepe] a budapesti Operaházban a moszkvai Nagy Színház száz­tagú társulata. A kéthetes vend égi áték premierjén a romantikus balettirodalom gyöngyszemét, a Giselle-1 mu tátják be. Alekszandr Kozi- lov vezényletével. A továb­biakban sor kerül a Leoemdfl a szerelemről című balett be­mutatójára. amelynek zenéiét Melikov szerzetté. A hindi.' környezetben játszódó három- felvonásos mesejáték eredeti­leg Nazim flikm.et színpadi műve. A balettváltozat koreo­gráfusa Grirmrovi.cs. aki egy­ben az p°vflt+as művészeti ve­zetőié. A balett szólistái. .Adirhaieva. Kondratyeva és Tvihonov. Ugyancsak hárrwmfelvoná- sos mesejáték a Táltos lo­I I B S 1 1 i i B 1 I i S 8 1 8 m 8 8 1 8 8 I Dzsunge!Háború D<?í-Vietnamban ÁRÁTŐ KÁROLY Szabadulás Sötét fák alól magasba emeltelek, hol tengermorajlás hal ük s fújnak hűvös szelek, felébredtél, amint teli torokból kiáltottak rád a merő bíbor partok s rohanó vitorlák. Bújtál hozzám, remegtél karjaim között, de lelked már sirályokkal már felfelé körözött, napfény lettél s levegő — láttam pilláid alatt a szemedben úszó szigeteket s izzó árbocokat, terheidtől végképp megszabadulva hirtelen áttetsző s könnyű lettél újra — A láthatáron húzva át, mini a szárnyas lovak, ég és föld között kezdted megváltó kalandodat. Sorte/tío Itt szinte mindig jókedvű a tenger, kéken kacag a szürke sziklafalra, amelynek kő-redőzte homlokán fönn szélfútta-hajóként leng a sok narancsfa. A tájhoz szűkül bennem itt a lélek, nem úszik ei, csupán a horizontig, majd visszaring egy hullám sima hátán s parthoz verődve újra kékbe omlik, tgy jár a lelkem part és láthatár közt, a kék vidék így tartja bűvkörében, mély, improduktív zsibbadásba zárja, e szépségekkel elhatárolt éden. Valami bűvös, kéjes renyheség ez, a nemtörődöm-lélek itt bukik meg, mert létfenntartó gondja itt fogy el, itt semmittevő álommá lesz az Ihlet, De éjjelente megvadul a tenger és zaj-zászlót a part-törő moraj bont, olyankor — mint halász-tüzek a sziklán — bennem kigyúl a költőt-éltető gond.-<>- Filmhírek A Filmhírek A Filmhírek A „Der Jubel kannte keine Grenzen”. Az ünneplés nem ismert határokat! — Ezzel a mondattal végződik Franz Endler kritikája a moszkvai Nagy Színház balett-együtte­sének műsoráról, a Die Pres­se című bécsi napilapban. A többi osztrák újság is az el­ragadtatás azonos hullámhosz- szára állította a szovjet ven- dégegyüttesről szóló beszá­molót. Májusi jugoszláviai és ausztriai turnéja után most Budanést láthatja ismét á vi­lág legjobb balett-táncosait. A Pc-icni egvü+iese két hétig szerepéi a budapesti Opera­házban. • Ismét láthatjuk — mondot­tuk ez imént, mert a moszk­vai Nagy Színház táncművé­szeivel eddig már két ízben rok alkalmunk hazánkban ta!á1kozni. (Nem beszélve az e-v-éni vendégjátékokról. áme­nekre sűrűbben került sor.) 'Először 1949-ben. A budapesti Viiógifinsági Találkozó bő- vpii-oakft kulturális esemé- rvokben. de a leeniagyobb él- rhrt kétségtelenül a Bolsoi balett szereplése nyújtotta. Ff-'kor ismerkedtünk meg a i-'iágranglis+én mindig az el­ső bélven járó orosz prima- --i-iák. a Lenesinszká iák é- TT1 s-novák mél+ó utódával. \To* *a PlisreckAjáva.l. Az ecvüttes második ma- gj'aro-szági vendéeszeneolésé- nek 1961-ben lehettünk tanúi' ekkor a szegedi iátékokon. a budapesti Ooei-aházbari és a Margjbsztzabi Szabadtéri Szín­padon bűvölte el mosoroi- kö- zösé«é+ a szovjet társul at ' Miként a brü=«zeli csirke vagy a henvndi porcelán olyan fogalomként él a világ köztudatában az orosz balett. Érdekes, hogy nemcsak a Szovjetunióban, de már a cá­ri Oroszországban is a moszk­vai Nagy Színház 1776-ban alakult balettcsoportja na­gyobb hírnévre tett szert, mint a pétervári. (A Nagy Színházat akkor még Petrov- szkij Színháznak hívták). Az akkori fővárostól távoli, moszk val balett sikerének, világ- visszhang jának, eredetiségé­nek talán az volt a fő oka. hogy a fölényes technika) tu­dás és az elragadó művész’ stílus sajátos nemzeti karak­terrel is ötvöződött. Már a XIX. század fordulóján he­lyet kapnak a moszkvai ba­lett repertoárjában orosz tán­cos népi jelenetek is. • S közben szüntelenül fejlő­dött a repertoár és bővült a társulat. Az együttes 1925 óta „lakik” a mai Bolsoj Tyeátr őrületében. Az 1840-es évek­ben már világszerte annyira felfigyelnek rájuk, hogv hosz- szabb, nagysikerű nyugat­európai körutat bonyolítanak le. A múlt század utolsó sza­kaszában még magasabb szint­re emelj a Bolsoj balettet a magasrendű kiképzés.' a leg­jobb külföldi és hazai balett- mesterek működése, s végül de nem utolsósorban Csaj- kovszkij nagyszerű balettze- néie. A Hattyúk tava. a Dió törő. a Csipkerózsika — máig is a Nagy Színház repertoár­jának kincsei — ezekben az. években, évtizedekben kelet­keznek m Igazi fényében a szovjet­hatalom létreiötte óta ragyog a moszkvai Nagy Színház ba­Részlet a Legenda a szerelem ről című balettből. vacska. amely Scsedrin zené­jével, Radunszkij koreográfiá­jával ismert orosz népmese' állít színpadra. A vendég- együttes két vezércsillagát. Maja Pliszeckáját és Vaszilje- vet ennek a balettnek a fő­szerepeiben láthatjuk. Ezen­kívül színre viszik a Chopi- niana című vegyes balett-mű­sorukat, valamint még egy vegyes műsort, amelynek egyik alkotóeleme A hattvúJe tava második felvonása (B, r.j Pontosan három hét' múlva, július 4-én tölti be hatvan- ötödik életévét az „arany- trombitás”, a jazzmuzsikusok egyik kiemelkedő egyénisége. Louis Armstrong. Szerdán este 80 ezer főnyi hallgatóság előtt lépett fél hatalmas sikert aratva Budaoesten. a Népsta­dion fényárban úszó alkalmi színpadán. Louis Armstrong a Missis­sippi torkolatánál fekvő New Orleansban született. Ezt a várost tartja a történetírás a jazz bölcsőjének. Ebben a sokarcú, soknyelven beszélő már akkor szórakozó negyed­del, Storyvillel rendelkező ki­kötővárosban nőtt fel nem a legkedvezőbb körülmények között. Apja gyár; munkás, anyja takarítónő volt. A kis Louis egy újévi karneválon kötött barátságot — egy egész életre — a komettel. a trom­bitával. Ekkor állt ugyanis módjában belefújni az ott örömmámorban muzsikáló ze­nészek hangszereibe. Iskolai kórus tagjaként gyakran lé­pett fel népfesztiválokon és temetéseken. A szereplésekért kapott fillérekből vásárolta meg első hangszerét egy ba­zárban. Amikor már elfogad­hatóan ment a játék, egy na- . pon a Storyville felé vette útját, kezében hangszerével. Kid Orvhoz, a híres pozanis- tához igyekezett. A bemutat­kozó játék jól sikerült. Tagja lett Kid Ory zenekarának és ezzel elindult felfelé ívelő pá­lyája. 1917-ben New Orleans hí­res, „storyvillei” szórakozóhe­lyeit bezárták. A zenészek nagyrésze elhagyta a várost, Louis Armstrong azonban ma­radt. A Mississippit szelő gőz­hajók egyikén vállal munkát, szórakoztatja az utasokat. 1922-ben ő is Chicagóban te­lepszik le. King Oliver ki­tűnő zenekarának lesz másod- trombitása. Ekkortájt kíséri a népszerű blues énekesnőt, Bes­sie Smith-t is. 1924-ben el­hagyja King Oliver zenekarát és Fletcher Henderson zene­karának lesz a tagja. Annyi újat hoz magával ebbe a nagylétszámú zenekarba, hogy csodájára járnak. Több zenész megy esténként Armstrong kedvéért abba a bárba, ahol Henderson zene­kara játszik, mint táncos. Ebben a zenekarban még jobban kiemelkedik „beszé­des’’ trombitája. Később önálló zenekart alfa kit. Az első világhírű zent kara a „Hot Five” ne ,.. vi­selte. Hanglemez feivéic»e«cn Világszerte ismerik és a legolvasottabb könyvek egyi­kének tartják Wilfred Bur­chett „Dzsv.ngelháborű Dél- Vietnamban’’ című kötetét. Burchett személyesen bejárta riportjainak, történeteinek és pillanatfelvételeinek színhe­lyét. Minden sorát a nagy él­mény közvetlen ereje jellem­zi, s a tények hallatlan gaz­dagsága.- Ez a könyv felfedi azt a titkot”, miképpen képes el- lentállni a dél-vietnami sza­badságharcosok serege a túl­erőben lévő dél-vietnami kor- tnánycsapatoknak, amelyeket az amerikai imperialisták a legmodernebb fegyverekkel ál- lig fel fegyvereztek. Kiderül, hogy a szabadságharcosok eredetileg „maroknyi” csapa­ta szakadatlanul gyarapodik, nő, duzzad, amiként nő, duz­zad a nép haragja is belső és külső ellenségei ellen. Burchett könyve, mert a teljes valóságot tükrözi, na­gyon izgalmas mű. Bemutat­ja a dzsungelháború minden vetületét. Megismerteti . ve­lünk az embereket, a tájakat, a csodálatosan buja, trópusi ország szabadságszerető né­pét, s feltétlen pusztulásra ítélt népellenes erőket is. A kötetet igén sok eredeti fény­képfelvétel gazdagítja. Ezek a képes dokumentumok fo­kozzák Burchett könyvének hitelét. A szép kiállítású kö­tetet a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. Filmhírek <> Filmhírek <>- Filmhíiek < Denys de la Patelliere ren­dezi a Le tennerre de dieu (Mennydörgős mennykő) című IfiZmet, amelyben Jean Gabin nagy tudású, keserű, eredeti ■ gondolkodású állatorvost for- \ mái meg, akinek szemléletét megváltoztatja mostohalánya i kisfiának születése. A film 'többi főbb szerepét Michel Mercier, Lilli Palmer és Ro­bert Hossein alakítja. *- A XVI. Dolgozók Filmfesz­tiválját ebben az évben jú- jnius 12—27-ig rendezik meg bét jubileum — Csehszlpvá­t kia felszabadulásának és a filmgyártás államosításának 20. évfordulója — jegyében. A fesztiválra meghívták a Szovjetunió, az NDK, Len­gyelország, Magyarország, Olaszország, Franciaország, az NSZK, Jugoszlávia delegá­cióit. Az Egyesült Államok­ból az Ítélet Nümbergben cí­mű film rendezője, Stanley Kramer és főszereplője, Spen­cer Tracy kapott meghívást. * Rod Steiger amerikai szí­nész játssza a XXIII. János pápa életéről készült olasz film főszerepét. A színész ed­dig életrajz-filmekben Abra­ham Lincolnt, Benjámin Franklint, a milliárdos Carne- get, Buffallo Bilit személye­sítette meg. rövidéletű együttesekkel ját­szik. A második világháború után alakítja meg második zenekarát, a „Louis Armstrong and his AÍl-Stars"-ot. Ilyen nevű zenekarral járja most is a világot és arat osztatlan' sikert. Armstrong a nagy „kirá­lyok”; Buddy Bolden és King Oliver hagyományait folytat­ta. Sajátos stílust teremtett. A maga ízlésére formálta át a New Orleansban napvilágot látott jazz zenét és ezt tol­mácsolja ma is töretlen hittel, őszintén, meggyőzően, trombi­tájával és rekedtes hangjá­val. Hangszeréinek igaz mű­vésze, szerelmese. „Afnikor trombitámhoz nyú- lóik, az egész világ mögöttem í marad — mondja. Egyszerűen szeretem trombitám hangját.: Sokat szenvedtem érte, s még , ma is folyvást keresem azt a módszert, amellyel a lehető legszebben tudom szólásra bírni ... Amíg játszom, oo,-. •og vagyok. Sokáig .ef ■ en az! Várnai Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom