Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-12 / 137. szám

IMS. JUNIUS IS. napló 5 Védekezés a burgonya gyors leromlása ellen Térzenék Baranya falvaiban és Pécsett A siklást várfesztíválan részt vévé fúvószenekarok nem csak a fesztivál vendégeinek nyújtanak művészi élményt, hanem ellátogatnak Baranya falvaiba és Pécsre is, ahol térzenét adnak. Nagyharsányban a hódmező­vásárhelyi, Vajszlón a székes­fehérvári, Máriagyűdön a ka­locsai helyőrség, Villányban a Zrínyi Miklós Katonai Akadé­mia, Harkányban pedig az Egyesített Tiszti Iskola zene­kara ad térzenét. Szalántán a legifjabb fúvósok, a bakócai és a gyárvárosi úttörők lépnek a közönség elé. A térzenék közül kiemelke­dik a Honvédelmi Miniszté­rium Központi Zenekarának pécsi műsora, amelyre 18 óra­kor a Széchenyi téren kerül sor. A műsorban a zenekar olyan számokat ad elő, ame­lyeket fúvószenekaroktól rit­kán hallhatunk. A zenekar Jávor Zoltán és Auth Henrik vezényletével részleteket ad elő Goldmark: Sába király­nőjéből és Wagner: Tannhäu­ser c. operájából, s bemutat­ja Liszt: I. rapszódiáját és Les Preludes c. szimfonikus költeményét. A burgonya egyik legfon­tosabb élelmezési cikkünk. Csak nagy és biztos termések esetén tudjuk a lakosság igé­nyét kielégíteni. Ennek eléré­séhez a kiinduló pont a jó vetőgumó. A burgonya őshazája Dél- Amerika, tehát Európa — ter­mészetesen hazánk is — nem kedvező a burgonya termesz­tésére. Ennek következtében, mivel nem érzi jól magát nálunk, nagyon sokféle be­tegség támadja meg. Ezek közül a legpusztítőbbak a gyors leromlást okozó vírusos betegségek. A leromlást okozó vírusos betegségek nagyon sokfélék. Legveszedelmesebb köztük a sodróvírus, mely — ha nem védekezünk ellene — néhány év alatt teljesen tönkre tud­ja tenni a burgonyát. Ez el­len, de a többi vírus ellen is, a leghatásosabban a beteg tövek szelektálásával véde­kezhetünk. Baranya megyében kereken 1500 katasztrális holdon állí­tanak elő vetőgumót a ter­melőszövetkezetek. Az áru­burgonyát termelő tsz-ek pe­dig a vetőgumó előállító par­A MAGTAB RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. június 12-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Tegnap, ma, holnap. — Marázai riport. Válogatás hanglemeztárunkban. 18,00: Német nyelvű műsor: A garabonciás diák. — Hangjá- ték. Hans Sachs nyomán. Szombat esti muzsika, 18,30; Magyar nyelvű műsor: Hallgatóink kérésére. 19.10: Dél-dunántúli híradó. Válasz á hallgatóknak. 19.30: Húsz év legszebb zenei em­lékeiből. — Zenés beszélgetés. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Rozsdatemető (este 7 órakor). Timár-bérLet. ZENE: tiszt-terem: A KTSZÖV-énekkar r.ászlóavató díszhangversenye (fél 8 órakor). MOZI: Park: A Tenkes kapitánya I—33. (szv., 5, dupla helyárral). Hajrá franciák (szv., szi., 9). Petőfi: Hajrá franciák (szv., szi., fél 5, fél 7, féd 9). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, A festő és a költő, 20 év a nép szolgála­tában, A Jóka ördöge, 65/11. sz. világhíradó. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Gyárváros: Harc a banditákkal (szv., 6). Zsolnay K. O.: Elcsábít­va és elhagyatva (5, 7). Pécssza- bolcs: Csillagok alatt (szv., 5, 7). Mecsek alja: Nemo kapitány (szv., szi., 7). Vasas n.: Néma barikád (7) . Mohács: A kőszívű ember fiai I—n. szv., szi., 5, fél 9. dupla hely árral). Szigetvár: Cherbourg! eser­nyők (szv., szi., 8). Sásd: Egy éj­szaka szerelme (szv., fél 8). Sik­lós: Szélvihar (szv., szi., 8). Sely- lye: Egy házasság hétköznapjai (8) . Harkány: Carmen Jones (szv., szi., 7). Beremend: Adám két bor- dá1a (8). Bóly: Könnyű élet (8). Mágocs: Amig az ember él (szv.. 7). Pécsvárad: A Preludió-akció (szv., fél 8). celláikon termelik meg saját vetőgumószükségletüket. Eze­ken a vetőgumó előállító te­rületeken kellő időben és nagy gondossággal végzett sze­lekció nélkül jó szaporító anyagot előállítani nem lehet. A vírussal fertőzött bur­gonyatő fejlődésében vissza­maradt, levelei sárgás színűek és a levélkék szélei bekunko- rodnak. Olyannak tűnnek, mint egy csónak. (Nem té­vesztendő össze a burgonya­himlővel — rhizoktóniával — melynél szintén van levélsod­ródás, de csak a fiatal levél­kéknél.) Azonkívül a gyöké­ren Is megtalálható a beteg­ség kártétele (fekély, fehér­penész). A vírustól megtáma­dott tövek keveset teremnek, a gumók aprók. A betegséget a levéltetvek terjesztik. Tö­meges fertőzés akkor áll elő, amikor a tetvék rajzani kez­denek. Ennek időpontja álta­lában július első fele. Ilyen­kor a beteg — vírussal fertő­zött — tövek szivogatásakor a tetvek a vírusokat is fel­szívják, majd „beoltják” vele az egészséges töveket. A ví­rus az edénynyalábokban a gumókhoz vándorol és ott raktározódik. Ez a levándor- lás kb. két hétig tart. A ví­russal fertőzött egyedek a fer­tőzés évében még nem mu­tatják a betegség tüneteit, ha­nem csak a következő évben. A védekezés legfontosabb követelménye, hogy a rajzás időpontjában ne találjanak a tetvek fertőzött egyedeket, te­hát addig az időpontig kell azokat a tábláról és a tábla környékéről is távolítani. Ha ez a szelekció nem időben történik, az egész munka kár- baveszett. Az elmúlt évben például a sombereki Béke Őre Tsz Gülbaba szaporításában a szelekció nem az optimális időben történt, hanem egy ki­csit megkésve. Igaz, hogy na­gyon lelkiismeretesen végez­ték és az összes gyanús egye­deket eltávolították, az ered­mény az idén mutatkozott: a Gülbaba 15—20 százalékos fertőzöttséget mutatott. Tehát ha eredményes munkát akar a termelő végezni, akkor a szelekciót el kell kezdeni, mi­helyt a növény a 15 cm-es magasságot elérte és a későb­biek folyamán — június má­sodik felében — még egyszer meg kell ismételni. Azok a tsz-ek, amelyek sa­ját részükre akarnak vetőgu­mót termelni, a vetőgumó­parcellát lehetőleg az árubur- ganyától távolabb jelöljék ki. (A tetvek repülnek és áthoz­zák a betegséget.) Erre most már nincs lehetőség, ezért a parcella körül biztonsági öve­zetet szelektáljanak ki, mint­egy 100 méter szélességben. Ennek a kiszelektált övezet­nek a gumóját vetésre nem szabad felhasználni. A szelekció elvégzésénél mindenképpen fő szempont le­gyen a lelkiismeretes munka. A burgonyát tövestől kell ka­pával kiszedni és egy kosár­ban a tábla szélére lehordva elföldelni. Beteg növényt sem­miképpen ne hagyjunk az egészségesek közelében. Ugyan­akkor el kell távolítani a táb­láról a csenevész egyszálas töveket is, mert valószínű, hogy ezek is betegek és kü­lönben is gyenge fejlettségük miatt termést nem hoznak. A vetőgumót termő táblát a ké­sőbbiek folyamán is állan­dóan szemmel kell tartani. Vi­rágzáskor az esetleg előfor­duló idegeneket kell eltávolí­tani, később pedig a fertőző hervad ásos tövek kiszedése a feladat. Az egészséges burgonya­vetőgumó előállítása sok és lelkiismeretes munkát kíván, de enélkül nem oldható meg. Különösen nagy gondot kell fordítani azokra a fajtákra, melyek ezekkel a betegségek­kel szemben fogékonyabbak: a Gülbaba, Somogyi korai és a Kisvárdai Rózsa fajtákra. Gábris Zoltán mg. mérnök Áramszünet — Áramszünet lesz június 1— 17-ig 7—16 óráig kisfeszültségű há­lózat átépítése miatt az Ótemető u., Zöldfa u., Virág u., Hatház u.. Nap u., Gergely u., Tettye u. és Barátur u., Ignác u. által beha­tárolt területen. (x) 1 s N^-VVVNVVVVVVVVVVS^V Hófehér, oldalt fésült haj. A rózsaszínkeretes szem­üveg mögül égszínkék szem­pár mosolyog. Jellegzetes sasorr, alatta pörge, ősz ba­jusz. Napbarnított arc, raj­ta öt ránc, az Élet baráz­dái. Ingén mindennap vö­rös nyakkendő. — így Is­merik városszerte a 85 éves Báthory Józsi bácsit. Itt született a Mecsek alján. Aoia kőművesmester volt. Kolozsvárra került az épít­kezéshez. A kis Jóska ott végezte el a 6 elemit és 2 polgárit. Aztán 1893-ban ta- nonc lett a szobafestő és kocsifényező szakmában. — Én szobafestő, illetve piktor vagyok — mondja, miközben megpödri őszi ba­juszát. — A híres pécsi fes­tőművésszel: Gebauer Er­nővel dolgoztam együtt Szentdénesen és a pécsi dzsámiban. Az én kezem nyoma ma is ott van. A naptár 1896-ot muta­tott, amikor vándorútra kelt. Megjárta Bukarestet, Buda­pestet, Münchent, Essent, Berlint. Majd 1906-ban visz- szatért a magyar fővárosba. — Ott soroztak be kato­nának a 23. bácskai gyalog­ezredbe. Mint „zugsführer” szereltem le. Én még Fe­renc Jóska katonája vol­tam. Sohasem felejtem el, amikor Bécsben a Burgban teljesítettem szolgálatot, A király harmadmagával jött, amikor kapuőr voltam. — Maga magyar? —kér­dezte tőlem. — Igen, Felség! < — Szeret katona lenni? — Igen, Felség. Ezért a két mondatért 14 napig ültem vizsgálati fog­ságban. Kísérői ugyanis nem akarták elhinni, hogy magyar és nem osztrák va­gyok, olyan szépen beszél­tem németül. 1903. október 15-én Józsi bácsi visszatért Pécsre. Tu­lajdonképpen akkor ismerte meg igazán szülővárosát. Itt letelepedett és családot alapított. — Két fiam és egv leá­nyom, négy unokám és ugyanennyi dédunokám van. Józsi bácsit nemcsak csa­ládtagjai szeretik, ő min­denkié, mert idős kora el­lenére is „örökifjú”. Ma is dolgozik, vidáman dudo- rászva megáll a létra hato­dik fokán, anélkül, hogy szédülne. Néha-néha kifest egy-egv szobát, konyhát, bár a munka most már nehezé­re esik. Sokszor látni Pécs város utcáin. Kezében mosó­rongy és szarvasbőr. Tisz­títja, mossa az állami vál­lalatok kirakatait. ö a legrégibb, ma is élő pécsi dalárdistfi. 1896-ban Kolozsvárott belépett a munkásdalkörbe. 1905-ben Pécsett már az Általános Munkásdalkörben énekelt. Átlépett a Polgári Dalos­körbe, majd a Vasas Dal­körbe. Mindenhová hívták, mert mint tenoristának, gyönyörű hangja volt. 52 évet töltött el a munkás­dalkörökben. — 1938-ban kirándultunk Kozári István egykori ko- zári bádogosmester szőlőjé­be. Fogadtam vele. hogy ha elkezdem énekelni a ked­venc nótámat, a „Magas jegenyefán”-t, elalszik a borospince petróleumlám­pája. Megnyertem a foga­dást: az 5 liter bort. Szellemileg még ma is olyan friss, mint egy ma érettségizett diák. — Honnan emlékszik olyan pontosan az életével kap­csolatos dátumokra? 1— Honnan? A fejemben van, fiam. Minden dátum, amit én mondtam, az biz­tos. Én nem magasztalom magam. Amit én mondok, azt akárki elolvashatja az újságban és azt fogja mon­dani: igaza van a Báthory Józsi bácsinak. — Mi a hosszú élet titka? ? — Megmondom én egyből. \ Amióta megszülettem, én > még sohasem voltam be- ) teg. Orvosságot még nem ( használtam! De bort és sört, i azt naponta megiszom, a töményszeszt viszont nem i bírom. Szeretem a húst és ; a fokhagymát. — Meddig szeretne még élni? — Még tizenöt évig, mert akkor kereken száz éves le­szek. Magamról most már ! nem beszélek, elfáradtam a í sok kérdezősködésben. Ta- ( Ián még annyit, hogy öt ( nyelven beszélek. Három ) nyelven írok és olvasok. Be- 5 szélek németül, horvátul, í románul, cigányul és ma- < gyárul. t Józsi bácsi ezután rázen- j dít kedvenc nótájára: „Ma- í gas jegenyefán sárgarigó ) fészkel...” Akik az István ! pincében hallgatják, csodál- < ják jó kedélyét, vidámsá- { gát és megtapsolják még / most is nemesen zengő í hangját > P. J. \ Felszabadulásunk 20. évé­ben már minden életpályán társadalmi követelmény a teljes általános iskolai vég­zettség. Ez a szocializmus alapjainak lerakását befeje­ző társadalmunk gyors üte­mű fejlődésével magyaráz­ható. A nyolc osztályt el nem végzettek száma azonban — az eddigi szép eredmények ellenére — még ma is elég magas, s nagy részük a me­zőgazdaságban és a bányák­ban dolgozik. A megyei ME- DOSZ 15 ezer 35—50 éves tagja közül mintegy 54 szá­zalék nem végezte el a tel­jes általános iskolát, s jelen­tékeny közöttük az analfabé­ta is. A pécsi bányaüzem 20 ezer munkása közül 8600-nak nincs meg a nyolcadik osz­tályról a bizonyítványa. Mint­egy évi 1000 felnőttet kelle­ne a tervek szerint beisko­lázni és a végbizonyítvány megszerzéséhez hozzásegí­teni. Főleg a mezőgazdaságban és a bányákban kell szor­galmazni a beiskolázást és — a tanulási kedv, az ambíció fokozásával — a tanulmányt munka színvonalát emelni. A köztudatban már mélyen benne gyökereződik az a gondolat, hogy érdemes ta­nulni, mert a nagyobb tu­dás jobb munkaeredménnyel jár, több keresetet biztosít és fokozottabb társadalmi megbecsüléshez vezet. Ezért adják még az idősebb mun­kások is a fejüket a tanulás­ra, legalább az alapiskola el­végzésére, amelynek a műve­lődési anyaga nélkülözhetet­len a sokféle napi problé­mák megoldásában. Célunk elérni azt, hogy minél több ifjú és felnőtt szükségesnek lássa hiányzó általános iskolai osztályai­nak pótlását. Ez a felisme­rés azonban ne csupán pil­lanatnyi hangulati befolyáso­lás eredménye legyen náluk, hanem kellő érvekre és ha­tározott perspektívára épül­jön. Ezért nélkülözhetetlen a meggyőzésre építő felvilá­gosítás, amelynek ki kell tér­nie a tudásból származó min­den fontos közösségi és egyé­ni előnyre. A beiskolázásra való agitálás érveit, módo­zatait a munkahelyek tanul­mányi felelőseinek az iskolá­val közösen körültekintő munkával kell megszervez­niük. Ismertessék a tovább­tanulással járó kedvezmé­nyeket és konkrét esetekre hivatkozva a segítségadás módozatait. A kétségekre adjanak megnyugtató vála­szokat. Mindezzel elkerülhe­tik a beiskolázás kampány- szerűségét, admmisztratív-stla tisztikus jellegét. Annak érdekében, hogy a munkahelyen a dolgozók folyvást érezhessék a segítő­készséget, és így joggal szá­mon is kérhessék majd tő­lük a munkaidő-kedvez­ménnyel való sáfárkodás eredményeit, szükség van az üzemekben tanulmányi fele­lős kinevezésére, aki lénye­gében összekötő szerepet tölt be az iskola, a munkahely és a hallgatók között. Olyan személyt érdemes ezzel meg­bízni, aki jól ismeri a fel­nőtt tanulók életkörülmé­nyeit és tekintélyével oda Pécs ml város biztosított dol­gozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1965. június 12-én (szombaton) du. 14 órától. 14-én (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: I. kerület részére: Az újmeszesl körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 51-81. Járó be­tegek részére rendelés de. 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombaton du. Is). II. kerület részire: A Városi Rendelőintézetben tud hatni, hogy a rábízot- tak tanulmányaikat zavar­mentesen végezhessék. En­nek érdekében gondoskodnia kell a Munka Törvényköny­vében megjáró kedvezmé­nyek biztosításáról, azok okos felhasználásáról és a segít­ségadás megszervezéséről. Legyen szoros kapcsolata az iskolával és más munkahe­lyek tanulmányi felelőseivel s mindig megfontoltan, ne­velő hatású módon intézked­jék. Ennek érdekében tart­son számon minden, n ta­nulási kedvet elősegítő .’agy gátló körülményt. A munkahelyi vezetők bi­zonyosan megértik, hogv a tanulás gazdagon käme' ok a termelő munkában és ‘gy türelemmel és készségesen támogatni fogják az esti ta­gozatos dolgozókat az iskolá­ba járásban. A tanulás megszeretés*'' «-n a legtöbbet azonban az :s- koia tehet. Olyan munkalég­kört kell az esti iskolákban kialakítani, hogy otthonosan érezzék magukat a dolgozók, érdeklődéssel, aktivitássá] vegyenek részt a szakmáiuk és az életben való bevonu­lásuk szempontjából szük­séges tudás megszerzésében. Minden órának legyen meg az „érzelmi töltése”, hogv a hallgatók kutató feszültség­gel és értékelő hozzászólás­sal kapcsolódhassanak be a tudásszerzésbe. Ezt a tudást szomjazó lendületet haza is kell vinniök, hiszen otthon vár rájuk a nehezebb fel­adat: a bevésés, a gyakorlás, a tanultak önálló felhaszná­lása az élet szolgáltatta fel­adatokon. A beiskolázáskor felszított, belülről fakadt ér­zelmeket meg kell erősíteni a tanítás és az ellenőrzéssel egybekötött értékelés, osztá­lyozás során kívülről lövők­kel, melyek főleg a felhasz­nált eszközökben, módsze­rekben, jő osztályzatokban, továbbá dicséretekben, buz­dításokban és javító célzatú felhívásokban, figyelmeztet« sekben realizálódnak. A ta­nulási nehézségeket követ­kezetesen tartsa számon az osztályfőnök és ezeket haté­kony módszerek keresésével a nevelőkkel közösen oldják meg. Észre kell venni a ta­nulóknál a fejlődés apró je­leit is, melyeket esetleg nagy munkával, komoly erőfeszí­téssel értek el. Ha ezekért nem kannak elismerést, bá­tortalanokká válhatnak, el­kedvetlenednek és fejlődésük megakad. A munkahelynek látnia kell, milyen komoly problé­mát jelent az iskolák neve­lőinek a sok szempontból heterogén összetételű hallga­tóság. Hiszen van közöttük nő, férfi, jelentősen eltérő életkorral, sokféle tudásszint­tel, értelmi képességeik kü­lönböző fokú fejlettségével és mindezekhez való igazodást még csak bonyolítja szemé­lyiségük, szakmájuk, mun­kahelyi, családi, szociális körülményeik igen eltérő volta. Mindezeket csak meg­közelítőleg is közös nevező­re hozni csak akkor lesz ké­pes az iskola, ha munkájá­ban messzemenően építhet a munkahelyek támogatására. Dr. Varsányi László főiskolai adjunktus (ügyeletes orvosi szoba) Tel.* 30-00. Járó betegek részére ren­delés de. 10—U és du. 16—17 óráig. (Szombaton du. Is). III. kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi ren­delőben. Tel.: 25-88. Járó bete­gek részére rendelés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombaton du. is). Ha a megadott telefonszámok nem Jelentkeznek a hívást a 08- nak (Posta) kell bejelenteni. DUNÁNTÚLI NAPLÓ az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út 11. Telefon: 15-32, 15-33, 21-60, 26-22. 60-11. — Belpolitikai rovat: Sl-«8 Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út 11 Telefon: 15-32. 15-33 . 21-60. 26-22 '0-11 Pécsi Szikra Nyomda, Pécs. Munkácsy Mihály utca 10 szám ~ _____________________Felelős vezető: Melles Rezső. T erjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj i hónapra 12.— Ft. — Indexszám 25 054. > t » 4 AZ ÖRÖKIFJÚ Orvosi ügyelet A tudás — kamatozik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom