Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-12 / 137. szám

M«S. JŰNITJS 18. napló 3 Járulnák a bányászkodás körülményei Milyen új biztonságtechnikai és egészségügyi intézkedésekét hoztak a Mecseki Szén tröszt üzemeiben? Még mindig veszélyes üzem a bánya. Jól gépesített, bdz- tonságtechni kailag össze sem hasonlítható már a tíz évvel ezelőttivel sem, mégis veszé­lyes üzem. Ezért különös je­lentősége van minden olyan intézkedésnek, amely a balese­tek megelőzését szolgálja. Ezzel kapcsolatban kérdez­tük meg Rickert Antalt, a Mecseki Szénbányászati Tröszt biztonságtechnikai csoport- vezetőjét: javultak-e a bá­nyászkodás körülményei, van- nak-e hathatós intézkedések a körülmények javítása érdeké­ben? A balesetek száma nő — Március 13-án a tröszt főmérnöki értekezletén részle­tesen elemeztük a biztonság­technikai intézkedések ered­ményeit üzemenként — mon­dotta Rickert Antal — meg­vizsgáltuk, hogy a balesetek csökkentése érdekében tett in­tézkedéseink eredményesek voltak-e vagy sem. Ezek alap­ján készítettük él a tröszt­igazgatóság, a szákszervezeti trösztbizottság és a bányamű­szaki felügyelőség közös in­tézkedési tervét. — Emelkedett vagy csök­kent a trösztnél a baleseti gya korisági mutató? — Az 1963-as állapotokhoz viszonyítva 1964-ben- emelke­dett. Sajnos, ez év első két hónapjában is. — Mi ennek az oka? — Mindennek megvan az oka, csakhogy a bányászat­ban váratlan tényezők is köz­rejátszanak. Egy-egy robba­násnak, omlásnak, amely elő­re nem várt helyen és mó­don következik be, sokszor nagyobbak a lélektani követ­kezményei, mint az anyagiak. Ezek pedig már önmagukban is újabb baleseti források le­hetnek. Ebben az évben az ilyen előre ki nem számítható halálos balesetek után is ész­leltünk hasonló eseteket. — Tesznek-e valamit a jö­vőben az ilyen baleseti oko­zók elhárítása érdekében? — Kidolgoztunk egy intéz­kedési tervet. Ebben megha­tároztuk, mit kell tennünk a műszaki fejlesztés vonalán, milyen egészségvédelmi in­tézkedéseket, milyen oktatást és propagandát kell végez­nünk. A munkafegyelem, a biztonsági fegyelem ellenőr­zésével kapcsolatban is meg­határoztuk a tennivalóinkat. Fo'yamatos szállítás — A szállítás közbeni bal­esetek megelőzése érdekében mi lesz a legközelebbi teen­dő? — Megvalósítjuk a folyama­tos szállítást. Elérhető lesz, ha a koncentrációkat minde­nütt kialakítjuk, ahol csak Lehetséges. Pécsbánya 8-as szintjének négyes keleti ke­resztvágatán a szállítást teljes mértékben gépesítjük. István kettes akna 2. és 3. szintjén aevezetjük a nagycsillés szál­lítást. — A mecseki bányák sújtó­'égések ... — Igen, tudom mire gon- iol. A bányabeli sújtólégbiz- os villamosberendezések ja­vítási technológiáját kidolgoz­ok már. Az Országos Bánya- nűszaki Felügyelőség engedé- yét megkaptuk, elkezdhetjük i javításokat. — A korszerű bányábiztosi- ásban van-e előrehaladás? — Van, mégpedig lényeges. \ korszerű fejtés biztosítás órdései közül vizsgálni fog­uk a lépegető biztosítás be- 'ezetésének lehetőségeit. — És a váratlan gázkitöré- ek megakadályozása érdeke­ien mit tesznek? — A megtörtént gázkitöré- ek alapján kutatási osztá- yunk a geológiai osztállyal s a bányahatósággal együtt egionális és lokális prognó- ist végez a soron következő zintekre vonatkozóan. — Tűzvédelmi rendszabá- !/ok ? — Azok is vannak. Által á- osan alkalmazni kívánjuk nár ebben az évben a vegy­szeres védekezést. Ennek lé­nyege, hogy vegyszerrel ront­juk a szénoxigénfelvevő ké­pességét, ^hogy a bányatüzeket megakadályozzuk. Irányított telepítés — Egészségvédelmi intézke­dések? — A szilikózis ártalom meg­előzésére tömegtermelő mun­kahelyeinket, a fejtéseket rendszeresen injektáljuk (víz­zel portalanítjuk). A jövőben olyan elővájási munkahelye­ket, ahol a por koncentrációja magas, injektálással fogjuk művelni. — Sajnos, vannak bányá­szok, akik megbetegedtek szi­likózisban, dolgozrúok azon­ban nekik is kell. Velük mi az eljárás? — A szilikózdsos dolgozókat rendszeresen olyan munka­helyekre telepítjük, amely egészségükre már nem ártal­mas. Telepítésüket szigorúan ellenőrizzük. Ezt hívjuk irá­nyított telepítési rendszernek. — Igaz, hogy a szénnel telt csilléket permetezik? — Igaz. Ez nem új dolog és jól bevált. Az a lényege, hogy a teletöltött csilléket vízzel megpermetezzük, de ezt csináljuk a folyamatos szállí­tóberendezések átdobó fejei­nél és a töltőbunkereknél is. így a bányalevegő por-terhelt­ségét csökkentjük. — A baleseti oktatás lehet­ne-e eredményesebb is? — őszintén szólva lehetne, és intézkedtünk is ennek ér­dekében. Meg szeretnénk va­lósítani a munkakörökön be­lül a szakosított oktatást. El­sősorban egyes munkakörök és szakmák balesetelhárítási kérdéseit kívánjuk feldolgozni. Fegyelmezettebbek az emberek — Mit tesznek a munkafe­gyelem és a biztonsági fegye­lem betartásával kapcsolat­ban? — Rendszeresen folytatjuk a délutáni és az éjszakai mű­szakok ellenőrzését. Most ké­szül a tröszt összes üzemeire vonatkozó új riasztási terv. Kitűnő támaszaink az üzemek­ben a munkavédelmi őrök. A szakszervezet rajtuk keresztül sokat segít balesetvédelmi munkánkban. Jelentős mérték­ben támaszkodunk a szocia­lista brigádokra is. A szocia­lista címért küzdő brigádok mindegyike bevett a vállalá­sai közé olyan feladatokat, I B ■ O ■ H amelyekkel a balesetek csök­kentését segítik. — Az ital okoz-e még gon­dot a bányászoknál? — Lényeges javulás van. Rosszul ismeri a bányászokat az, aki még ma is csak pi- tyókosan tudja őket elképzel­ni. Kulturált, fegyelmezett ember a mai bányász. Tudja, hogy önmagának és családjá­nak is kárt okoz, ha borosán megy munkába. Ellenőrzések­kel is segítünk, hogy elvétve se legyen italos állapotban senki a munkahelyén. Nincs az intézkedési tervben, de ha­vonta a dolgozók 5—10 szá­zalékát alkoholvizsgálatnak vetjük alá — fejezte be kér­déseinkre adott válaszát Rickert Antal elvtárs, a Me­cseki Széntröszt biztonság­technikai csoportvezetője. Gyevi Károly Hetvenhatmillió forint OTP-hitel Újból lehet Kékest kapni részletre - A vásárlók túlnyomó többsége pontosan fizeti a részleteket A Belkereskedelmi Minisz­térium 1958 elején lehetővé tette néhány tartós fogyasz­tási cikk részletfizetéses áru­sítását. A cikklistán ágyne­műk, rádiók, járművek, opti­kai cikkek és hangszerek sze­repeltek. Az Országos Taka­rékpénztár 60—80 százalékos hitelt nyújtott. Az ágyneműtől a televízióig A hitelakció első évében a legkeresettebb cikk az ágy­nemű és a rádió volt. A kö­vetkező években azonban az érdeklődés a televízió és a háztartási gépek felé fordult. A Belkereskedelmi Miniszté­rium éppen ezért 1959-ben Esőben is szedik a borsót Esőben is szedik a borsót a Pécsi Állami Gazdaság kővágó- szöllősi borsótelepén. Az értékes primőrborsót exportra gyűj­tik zsákokba, kosarakba, ládákba. Az újmecsekaljai gimná­zium KISZ-szervezete is részt vesz a betakarításban. A KISZ- tagok kilónkénti egy forintos munkadíjukat nyári táborozásra ajánlották fel az iskola KISZ-szervezetének. több elektromos cikkel bőví­tette a cikklistát. Ennek kö­vetkeztében így alakult a sta­tisztika: 1958-ban megyei szin­ten alig több mint hétszáz tv-készüléket adtak el, ugyan­akkor 1960-ban 2073 talált gazdára. A részletakcióba be­vonták a Budapest-, Carmen-, Kékes- és Benczúr-típusú ké­szülékeket, és ennek eredmé­nyeképpen 1964-ben már 8700 készüléket adtak el. 1962-ben 78 millió forint ér­tékben vásároltak megyénk­ben bútort, 1963-ban pedig több mint 100 millió forint értékben. A televízió és bú­tor mellett természetesen más iparcikkek kereslete is növe­kedett. Az Országos Takarék- pénztár Baranya megyei fiók­jának kimutatása szerint az elmúlt esztendőben 103 millió forint értékű iparcikk talált gazdára hitellevél segítségével, s ebből az összegből több mint 76 millió volt a hitel. Kölcsön és becsület Az ide vonatkozó rendele­tek értelmében áruvásárlási hitelt kérhet bárki, aki állan­dó munkaviszonnyal rendel­kezik, bérből és fizetésből él, s fizetésének legalább 80 szá­zalékával szabadon rendelke­zik. ötezer forintig terjedő vásárlás esetén — 20 százalék befizetése mellett — 12 hó­napra; ötezer forint felett — 30 százalék kötelező befizetés mellett — 18 hónapra adnak az OTP-fiókok kölcsönöket. 1965. március 31-én a 48 és fél milliós kölcsönösszeg ese­dékes részletbefizetési egyen­lege 84 ezer forint hátralékot mutatott. Ez a szám viszony­lag alacsony s évről évre csökken. Ennek kettős oka van. A Takarékpénztár a kért kölcsönök kiadása előtt érté­keli a vásárló anyagi helvze- tét, figyelembe veszi a fize­tésével kapcsolatos kötelezett­ségeket és letiltásokat, és csak akkor engedélyezi a vásárlást, ha a visszafizetés zavartalan ságát biztosítottnak látja. Ugyanakkor az emberekber is kialakult az egészséges f°1°]ős- ségérzet. Az utóbbi időben egyre ritkább, hogy p kezese­ket kell anyagilag felelőssé tenni. A hitelein nem lifóriHá« Az idén bizonyos vissza­esést okozott, hogy a tv-ké- szülékek közül egyedül a Car­men kapható részletre. Az el­múlt évben négy típusra vo­natkozott ez a kedvezmény, s a mostani intézkedés után el­terjedt egy olyan nézet, hogy a Carmen rossz konstrukció, s a kereskedelem a hitelak­ció segítségével igyekszik megszabadulni tőle. A szak­emberek és tv-tulajdonosok a Carment jó készüléknek tart­ják, ezzel szemben a többi típusokra vonatkozó korláto­zás valóban érthetetlen. A boltokban Pécsett több száz Kékes, Alba Regia, Budapest és Benczúr készülék van, s ez a készlet fedezni tudná az igényeket. Az illetékesek egyébként már meg is tették a korlátozás feloldására az első lépést: június 15-étő! a Kékes ismét részletre vásárol­ható. Békés Sándor tojjsT'V [ V A Tenkes kapitánya diszkem utalója Siklóson, a film „szülőföld­jén” mutatják be először Baranyában a Tenkes kapitá­nya c. televíziós film játék­film-változatát. A díszbemu­tató értékes tartalommal gaz­dagítja a Baranyai vasárna­pok keretében megrendezett siklósi várfesztivált. A bemu­tató önmagában is nagy ese­ménye lett volna Siklósnak, de jelentőségét még növeli, hogy a bemutatón megjelenik örsi Ferenc, a film írója, Vu- jicsics Tihamér, a film zené­— Mi volt az indíték, hogy ott normaidőt mérjen? — A rendelet szerint felül­vizsgáljuk a normákat. Utol­jára kilenc évvel ezelőtt mér­tük Kovács János normáját. — Közben történt valami változás ebben a munkakör­ben? — Semmi. — Akkor mennyi volt a normaideje a kéziformázó- nak? • — Sokféle normája van, például egy saválló kád elké­szítése, a kézi formázásra gon­dolok, majd egy egész napot igénybe vesz. — Milyen erdménnyel járt ez a felülvizsgálat? — Kü'önösebb eredményt nem mondhatok, hiszen sem­mi sem fejlődött a kézifor­mázásban, így természetesen mindent jóváhagytam, helyes volt a kilenc évvel ezelőtti mérés. Persze a kéziformázó esete nem általános. Itt a normás „jó ember” maradt, Kovács János valószínű joviálisán ke­zet nyújtott Horváthnak, ami­kor az lenyomta a stopper óra gombját és bólintott, hogy minden marad a régi­jének szerzője és Meze al­ván operatőr. A film f„sze­replői közül Pécsi Ildikó Zen­ibe Ferenc és Tordy Géza vesz részt a bemutatón A film alkotói, mint a Magyar Televízió munkatársai közre­működnek a siklósi várfeszti­vál televíziós közvetítésében is, Vujicsics Tihamér pedig a film zenéjének alapján meg­alkotott Tenkes induló c. mü­vét vezényli a fúvószenekari találkozón. ...................................................................................................................... s zázalék jött a réven, de á vámon 30—40 százalék úszott el. Ez esetben a normás ->em sokat tehetett, ez már a mű­vezető, a szakmai irányító fe- 'adata, hogy a technológiai lőírásokat betartassa. A szigetelőknél cifrább eset történt. Nesz Lászlót minden­ki jó szakmunkásnak ismerte, a keresete is 2000—2200 forint körül mozgott. De amikor »2v új szigetelő típust készített és megjelent a normás, akkor „két példányt követelt” és szabálv. szerűen elzavarta az időmérőt. Később sem engedett normát mérni, inkább felmondott és otthagyta munkahelyét. Horváth kesernyésen mond­ja, hogy sokan összetévesztik a normát és a bért. Ö nem állapít meg bért, ő csak azt állapítja meg, hogy egy bizo­nyos munkadarabból egy bizo­nyos idő alatt mennyit kell elkészíteni. A bért a bérosz­tály állapítja meg. ö maga mindig jó barátokkal volt kö­rülvéve a munkahelyén, de amióta normás, valahogy ke­ményebb körülötte a levegő. — Szóval nem könnyű be­osztás. De a munkások több­sége mégis megérti a nor­mást és támogatja is a mun­kánkat. (Gazdagh István) I — Milyen érzés normásnak lenni? — nézek Horváth Já­nosra a Pécsi Porcelángyár­ban, és eszembe jut valami­kori munkahelyem, ahol ma­gam is teljesítménybérben dolgoztam és a normás gya­kori vendégünk volt. Nem szerettük a normást, aki egyébként nagyon rendes em­ber volt, sőt jó haver is. De amikor belépett az üzembe és mi egymásra néztünk, ki­mondatlanul is éreztük: „Na, megint lecsípnek valameny- nyit”. A tempót azonmód csökkentettük. Horváth János mosolyog, magában bizonyára azt gon­dolja, miért kérdezek olyat, amit éppoly jól tudok, mint ő. — Van népszerűbb és köny- nyebb beosztás is — mondja —, majd hosszan elmondja, miért van szükség a normás­ra és milyen alkalmakkor szükséges a normaidőket fe­lülvizsgálni. Pontosan olyan előadást hallok, mint néhány nappal ezelőtt a Mohácsi Gép­gyár 17 éves tapasztalatokkal rendelkező normásától. Aztán megkérdem, hogy legutóbb például hol és kiknél mért normát. — Legutóbb? — kérdez vissza és dossziéját felnyitja. — Felülvizsgálat során a cső­gyári kéziformázás volt a munkám. Egyetlen embert érintett, Kovács Jánost« A MÓR !v! A 8 A szigetelő mázolóknál már nem volt ilyen baráti a kéz­fogás a mérés után, sőt hó­napokig tartó bonyodalmak keletkeztek. A csoport kapott egy gépesített korongot. Ko­rábban egy ember kézzel haj­totta a korongot, amelyen a szigetelő forgott, egy pedig felül mázolta a forgó darabot. Most kézierő helyett gép for­gatja a korongot, sőt emeli és süllyeszti is. Vitathatatlanul komoly változás történt, a normát meg kellett változ­tatni. A csoport tagjai nem akar­ták megérteni a szigorítás szükségességét és „beálltak 70—75 százalékra”. így ment ez az első hónap végéig, majd panasszal éltek a szakszerve­zeti vezetőségnél és a gyár ve­zetőségénél is.: „Lám, olyan szigorú időt mértek, hogy képtelenség teljesíteni”. Vizsgálgatták a panaszt, de nem találtak komoly indokot a megállapított idő változta­tására. A következő hónap is 75 százalékot hozott. Aztán egyik dolgozó írásban benyúj­totta felmondását. Indok: ilyen szigorú norma mellett nem lehet megfelelő keresetet el­érni. A felmondást elfogad ták, de a harmadik hónap is csak a 75 százalékos ered­ményt hozta. A negyediknél már abbamaradt a háború, a csoport „beállt a 100 száza­lékra”, s azóta is tartják. A csoport tagjait egyébként a normás dicséri: — Kiváló szakmunkások, mindig is jól dolgoztak, s most is rendesek. — Mennyi a keresetük? — Körülbelül 1900 forint, de azokban a hónapokban természetesen jóval alacso­nyabb volt. Másik példa. A tányérmá- zolóknál váratlanul felugrott a teljesítmény. Megvizsgálták, s kiderült, hogy a dolgozók nem tartották be a technoló­giai utasítást. Az előírás sze­rint a tányért két kézzel kell megfogni és letörölni az alját, hogy a még nem egészen szi­lárd anyag el ne törjön. A csoport tagjai mind a két kezükbe egy-egy tányért fog­tak. Rengeteg volt természe­tesen a peremtörés, a selejt. Persze a nagymennyiségű se- lejtet leszámítva valamelyest emelkedett a teljesítmény: 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom