Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

6

napló

1965. JÜNItTS «L 1

A Dunántúl ma is kedvezőbb helyzetben van

Érdekes összehasonlítások Boly és Székkutas között

A Szovjetunióban és Csehszlovákiában évtizedek óta intenzív környezethigiéniai, szo- cjográfiai és gyermekegészség- ügy.i , vizsgálatokat folytatnak ä falusi ég..városi iskolás gyermekek körében. Hasonló vizsgálatokat végeznek a nyugati országokban is, bár ott csak3. Városi gyermekek között. A Vizsgálatok annak megállapítására irányulnak, hogy a társadalomban bekövetkező gazdasági-politikai — s ami ezzel együtt jár — életszínvonalbeli és kulturális változások, milyen gyorsan és erőteljesen tükröződnek a gyermekek testi és’ szellemi fejlődésében.

Dr. Róna Borbálának, az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos munkatársának vezetésével hasonlójellegű kutatásokat folytattak a Csongrád megyei Székkutas és a Baranya megyei Boly egyenként 500 iskolásgyermeke között. A két község nagyságrendben és gazdasági struktúrában meglehetősen hasonlít egymáshoz. Van azonban egy lényeges eltérés is, ti. Székkutást kiterjedt tanyavilág veszi körül, míg Bolynál ilyen nincs.

A komplex vizsgálat statisztikai adatfeldolgozásai a közelmúltban befejeződtek s dr. Róna Borbála tájékoztatta lapunk munkatársát a felmérés eredményeiről,

Jobb' lakáskörülmények

A kutatók megvizsgálták a két falu lakásviszonyait. Az adatok szerint a bólyiak kedvezőbb körülmények között élnek. Bolyban a szobák belmagassága, az egy főre eső . légtérfogat kielégítő. A szobák több mint 90 százalékában melegpadló van, szemben f székkutasd 36 százalékkal, Ihol a hidegpadló és vertföld ina is gyakoribb. Bolyban cserép- és vaskályhával fűtik a lakások nagyobb részét, míg Székkutas falu 29 százalékában és a tanyavilág 63 százalékában ma is kemencefű tés van. A bólyi lakások árnyék- székei az esetek 85 százalékában felelték meg az egészségügyi követelményeknek, Székkutason csak 12—13 százalékban. ... .

Lényegesen jobbak Boly iskolai viszonyai is. A baranyai község iskolája 2, a székku- tasi pedig 12 épületben van elhelyezve. A bólyi iskola villanyvilágítással, törpe vízművel. folyóvizes mosdókkal van felszerelve, i'Székkutason csak egy iskolaépületben található folyóvíz,, a . tanyai iskolákban ma is petróleum- és gázvilá- _ gítás van. A bólyi iskola jó felszereltségével szemben — fizikai előadó, szertárak, tornatermek stb. — székkutasi társa jóval kedvezőtlenebb helyzetben van. A kutatók nem tartották megfelelőnek Bolyban a padlók állapotát (többségükben nem résmentesek). az iskolai padok egy részét, sőt a megvilágítást sem. Ez utóbbin — tekintettel a villanyra — könnyű lenne segíteni.

Bolyban még a pöcegödrös árnyékszéknél is kézmosót és külqn. -törülközőket találták. A kutatók ezt óriási higiéniai eredménynek könyvelték el.

Kedvezőbb életmód

Bolyban a gyermekek életmódja is ’ kedvezőbb, mint Székkutason. Bolyban a tanulók 73 százalékának külön ágya van, Székkutason csak a gyermekek ‘fele, a tanyákon még ennél is kevesebb alszik külön ágyban. Ennek az a következménye, hogy a gyermekek nem tudják magiukat tökéletesen kipihenni.

: A bólyi tanulók több mint fele tíz percen belül meg tudja közelíteni az iskolát, Székkutas faluban a gyermekek felénél ez 15 percet vesz igénybe.v a. .tanyai tanulók 22 százaléka' azonban csak 30 perc°n belül jut el az iskoA bólyi gyermekek napi 1—2 órát fordítanak arra, hogy felkészüljenek a másnapi tanításra. Székkutason is hasonló a helyzet, a tanyai gyermekek viszont csak napi 0,5—1 órát.

A bólyi gyermekek 0,5—1 órát töltenek el naponta ház körüli munkával, tehát az állatok őrzésével, etetésével és hasonlókkal. Ez egészségügyi és pedagógiai szempontból is jó. A székkutasd gyermekek nagyobb részénél már 0,5—2, a tanyaiaknál pedig 1,5—3 óira ennek a megfelelője. Ez utóbbi már sok.

A székkutasi és bólyi gyermekek 10—11 órát töltenek éjszaka az ágyban, a tanyai gyermekek ennél többet Ez utóbbi oka abban keresendő, hogy sok lakásban nincs villanyvilágítás.

Tápláltság és testkultúra

A kutatók vizsgálata kiterjedt a táplálkozási viszonyókra is. A gyermekektől nyert adatok többsége azonban statisztikai szempontból megbízhatatlan. Annyit mindenesetre meg lehetett állapítani, hogy a bólyi gyermekek jobban tápláltak a szék- kutasdaknál. Míg a bólyi gyermekeknek csak 5,8. addig a székkutasi gyermekek 23 százaléka ment reggeli nélkül iskolába. Ennek nem az élelem- hiány, hanem a szülők gondatlansága. elfoglaltsága volt az Oka.

Az; 1930-as években hasonló jellegű felmérést végeztek a debreceni vitézi gyermekek között, s az ott nyert értékek

— beleértve a táplálkozást is

— elmaradnak nemcsak a mai bólyi, hanem a székkutasi értékektől is. Mindez azért is figyelemre méltó, mert a vitézek a Horthy-rendszer párt- fogoltjai voltak, következésképp a vitézi gyermekek jobban élték átlagos társaiknál.

Bolyban a gyermekek háromnegyed része naponta mos fogat, a székkutasi iskolásoknak viszont csak alig több mint fele, a tanyai gyermekeknek pedig mindössze 37,4 százaléka. Mindez: közrejátszik abban, hogy a bólyi gyermekek kevésbé szenvednek a

fogszuvasodástól, mint alföldi társaik.

A bólyi gyermekeknél hatszor annyi volt a mandulagyulladás és másfélszer annyi a felső légutak hurutja, mint a székkutasiaknál. A bólyi gyenmékek ennek ellenére is kevesebb időt töltenek betegágyban. mert a székkutasi gyermekeket a súlyosabb betegségek — tüdőgyuEadás stb. — gyakrabban döntik le lábukról. Mindezt az iskolai hiányzások statisztikája is tükrözi: Bolyban a mulasztások időtartama 70 százalékban 1—5 nap alatt volt a vizsgálati időszakban. Székkutason viszont a gyermekek 38 százalékánál 6—15 nap volt ennek a megfelelője.

Utolérni Dunántúlt

A vizsgálati eredményekből nem szabad túlzott és messzemenő következtetéseket levonni és különben is: csak elfogult emberiek állíthatják, hogy a Dunántúl minden fal- vában olyan jók az iskolai viszonyok, mint Bolyban, s az Alföld minden községe olyan kedvezőtlen helyzetben van ebből a szempontból, mint Székkutas.

Annyi azonban kétségtelen, hogy az átlagos dunántúli falu a gazdasági-kulturális fejlettség szempontjából ma is kedvezőbb helyzetben van, mint egy tipikus alföldi község, melyet ma is kiterjedt tanyajvilág fog körül A népgazdaság regionális fejlesztési terve azonban máris arra irányul. hogy\ megteremtse egyes elmaradottabb alföldi területek felzárkózásának lehetősé- gét

Magyar László

HALÁLOZÁS

Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett testvérünk, nagynénink, ÖZV. MRÁZ FALNE Judt Borbála június 5-én, hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 7-én, hétfőn 4 órakor lesz a központi temetőben. A gyászoló család.

A Baranya megyei Beruházási Iroda mélységes megrendüléssel tudatja, hogy munkatársunk, SZŰCS LASZLÓNÉ beruházási főelőadó, hosszú szenvedés után 1965. június 4-én meghalt. Temetése folyó hó 7-én du. 14 órakor lesz. Emlékét megőrizzük. Az Iroda dolgozói.

Pécsi vendégművészek Szegeden

Július 24-én, az idei szegedi szabadtéri játékok műsorában Erkel: Bánk bán című operája szerepel. Ebben a hírben számunkra az a figyelemre méltó, hogy Biberach és II. Endre szerepét a pécsi operatársulat két tagja, Tréfás István és Marczis Demeter énekli.

— Március 12-én, a Don Juan premierje napján kerestek telefonon Szegedről — mondja Tréfás István. — Meg kérdezték, hogy elvállalom-e a szabadtéri játékokon Biberach szerepét. Az igenlő választ három nap múlva a szer ződés aláírása követte. Körülbelül ez a rövid története annak hogyan kerültem a szegedi szabadtéri játékok színpadára. Ezt megelőzően az opera rendezője, Békés András járt Pécsett, meghallgatta a Kisvárosi Lady Macbeth előadását. Lehet, hogy ez tette lehetővé számomra a vendégszereplést. Egyébként ez lesz az első alkalom, hogy a társulaton kívül szerepelek. Nagyon megtisztelőnek tartom, hogy egy ilyen reprezentatív helyen, nagyhírű színpadon énekelhetek.

Marczis Demeter nyári programja meglehetősen zsúfolt.

— Még februárban hívtak meg Szegedre a, szabadtéri játékok igazgatóságához próbaéneklésre. Petur bán szerepét akarták rámbízni, de ezt nem vállaltam; ez a szerep jóval magasabb fekvésben íródott, mint az én területem. Végül II. Endre szerepében állapodtunk meg, ez számomra jól „beénekelt szerep”, itt Pécsett is ezt énekeltem.

— Természetesen nagyon örültem a meghívásnak, hogy a nagy érdeklődéssel kísért szegedi szabadtéri játékokon felléphetek. Talán még jobban

örültem viszont annak aa egészséges gondolatnak, hogy az idén nemcsak neves külföldi vendégművészekre számítanak a budapesti Opera előadásain, hanem a három vidéki operatársulatból is meghívnak művészeket, s ezzel lehetőséget adnak nemcsak komoly rutin szerzésére, de hét- nyalcezres közönség előtti, feledhetetlen hangulatú szereplésre is. Régi és fájdalmas probléma ez, nemcsak nekern, de az összes vidéki operatársulat énekeseinek. Remélem, hogy a kezdeményezés nem fullad kátyúba, s erre felfigyel majd az összes illetékes.

— Az idei nyár elég zsúfolt lesz számomra, Budapesten Haydnt énekelek júliusban és Mozartot. A szombathelyi Varázsfuvola előadást kénytelen voltam lemondani mert Szeged után külföld következik, mint turista.

Klub a magyar—szovjet barátság ápolására

A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Fegyveres Erők Klubja kedden este 6 órai kezdettel klubot hív életre a magyar—szovjet barátság ápolására. A klub tagjai a Pécsett állomásozó tisztekből és katonákból, illetve a pécsi polgári lakosságból verbuválódnak. A tervek szerint a klub havonta rendez műsort, melyen a szovjet gazdasági, politikai és kulturális élettel foglalkoznak, ezen kívül kiállításokat és hangversenyeket rendeznek. A Pécsre érkező szovjet turisták baráti találkozóit is a klub tagjai szerveznék meg.

Közlemények

— Nyári diáktánciskola indul

Pécs város Doktor Sándor Művelődési Házában június 8-án, kedden este 7 órakor. Tanít: Felln érné. Beiratás a művelődési ház irodájában (Déryné u. 18.).

— Diáktánciskola kezdődik jún. 9-én, szerdán 7 órától a KPVDSZ Művelődési Házban (József u. 15.). Vezeti: Hermann.

— Áramszünet lesz lúnius 1—17- ig 7—16 óráig kisfeszültségű hálózat átépítése miatt az Ótemető u., Zöldfa u., Virág u., Hatház u.. Nap u., Gergely u., Tettye u. és a Barátur u., Ignácz u. által behatárolt területen. — Június 7-én

7— 16 óráig a Hunyadi úton. —

8- án 7—16 óráig a 39-es dandár u. és környékén, Kisrókus u., Rókus u., Édesanyák u., Nyár u., Alkotmány u. által behatárolt terülel ten.

VASÁRNAP:

A MAGYAR RADIÖ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1365. június 6-i, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon:

17.30: Szerb-h orvát nyelvű műsor: Népi kincsek nyomában. — Zenés összeállítás.

Halia gatóink kívánságára. — Zene.

18.00: Német nyelvű műsor: Vasárnapi levél. Kívánsághangverseny.

18.30: Magyar nyelvű műsor: Három megye krónikája. Dömi rabsága, összeállította a Pécsi Tanárképző Főiskola hagyomány kutató munkaközössége., Muszty László, dr. Rónai Béla és dr. Vargha Károly.

19.15: Pécsi művészek albuma: Zenepedagógusaink között.

19.50: Sporthírek.

Műsorismertetés.

20.00: Műsorzárás;

SZÍNHÁZ:

Nemzeti Színház: Csókos asszony (délután 3 és este 7 órakor). Bérletszünet.

Tájszínház: A bolond lány (este fél 8 órakor). Gödrekesztur.

ZENE:

Liszt-terem: Pedagógusnapi hangverseny (fél 8 órakor).

MOZI:

Park: Afrikában jártunk (10). Max Linder társaságában (5, 7, 9). Jó idő esetén az utolsó előadás a kertben.

Petőfi: A kolostor titka (10). Max Linder társaságában (fél 5, fél 7, fél 9).

Kossuth: Átépítés miatt zárva.

Gyárváros: Makszimka (10). A tizedes, meg a többiek (szv., 5. 7). Zsolnay K. O.: Különös ismertetőjel (10). így jöttem (5, 7). Pécs- szabolcs: Felnőttek és gyerekek (10). Cartouche (szv., szi., 3, 5. 7). Mecsekalja: Délután 5-kor Madridban (10). Muhtár hozzám (szv., 5, 7). Vasas II.: Gyávák bandája (szv., 5. 7). Istenkút: Kár a benzinért (7). Meszes: Egy olasz Varsóban (szv., 4, 6). Mohács: Szerencsés bukás (10). Ki volt dn Sorge? (szv., 4, 6, 8). Szigetvár: Mindenért fizetek (10). Elvtársak (szv., 6, 8). Sásd: A matador (szv..

5, 7). Siklós: Szerencsés bukás (10). Nyári intermezzo (szv., szi.*

6, 8). Sellye: A fehér karaván (5, 8). Harány: A világ végéig (szv., 5, 7). Beremend: A levegő kalózai (szv., 6, 8). Bóly: Itt lakik a szerelem (10). Tékozló szív (szv., 6, 8). Csak 18 éven felülieknek! Mágocs: A kém nyomában (fél 5, 7). Pécsvárad: Erkel (10). Vízkereszt vagy amit akartok (szí., 5, fél 8).

HÉTFŐ: * 1 * * * * * 7

Amikor a napokban találkoztam Városi Lajos bácsival, kis aktatáskát szorított a hóna alatt és a bankba igyekezett. Sietett, s csak úgy mentében jegyezte meg: „Tudja, szerkesztő úr, nincs időm, én küldönc vagyok és állandóan sietnem kell”.

Aztán otthonában kerestem fel és elbeszélgettem vele. Szép, takaros kis családi házban lakik — egyedül. Egy éve temette el feleségét.

Egy csomag féltve őrzött írást tett elém.

Az egyik papírlapot szépen kisimította és úgy nyújtotta át. Cirillbetűs írás volt ■— így kezdődött: „Megbízom Városi Lajos elvtór- sat, a nyomda főgépmesterét, hogy...”

— Tetszik tudná, ki adta ezt az írást? — kérdezte. — Személyesen maga Tolbuhin marsall, itt a pécsi nyomdában. Úgy emlékszem rá, mintha ma lett volna. Odajött hozzám, kezet fogott velem és azt mondta: ka- rasó, karasó. Én tudtam, mire érti. Arra a több százezer röplapra, amelyet 1945 februárjában én nyomtattam ki. s amelyeket a szovjet repülőgépek szórtak szét Pest felett.

Nyolc éve nyugdíjban van Lajos bácsi.

Hetvenegy éves, de nem tud tétlenül otthon ülni, keres magának elfoglaltságot. Négy órás munkát vállalt.

NYUQDÍ JB AN

Pedig — mint mondja: „Szép nyugdíjam van. nincs nekem semmi panaszom, s nem is a pénzért dolgozom, hanem valahogy a véremben van a munka, a jövésmenés, hasznosítani akarom magam, histzen annyi tennivaló van”.

Kerek fél évszázadot dolgozott. Édesapja postás volt Mohácson, édesanyja pedig mosással egészítette ki a kevéske keresetet. Négyen voltak testvérék — ő nyomdászinasnak szegődött.

— Nagyon szerettem a szakmámat, most is szeretem — mondja és a konyhaszekrényből egy köteg újságot, plakátot vett elő. Kiteregette az asztalra — az ő munkája valamennyi. Ö bábáskodott a gép mellett „születésűikkor”.

Szinte kifogyhatatlanul mesélt régi időikről, régi életéről, a pécsi nyomdák munkásairól. 1932-ben sztrájkoltak és az igazgató harmincad magával elbocsátotta. Munkanélküliként „ünnepelte” a karácsonyt...

— Amikor egy szákszervezeti gyűlésen felszólaltam, magasabb bért, emberibb bánásmódot kértem — izgága kommunistának mondott az igazgató és hozzátette: „Szerencséd, te gazember,

hogy jó munkás vagy...” A gaziemlber címet kaptam „megbecsülésül”.

Egy könyvet tesz az asztalra, címe: „Pécs-Baranya története 1918—1928”. Lapozgat benne, aztán odanyújtja elém, nézzem az egyik képet A kép egy civil embert ábrázol,, amint megy az utcán, mellette egy katonát, aki pisztollyal kíséri. A kép alatt az aláírás: „Egy főhadnagy letartóztatja Városi Lajos nyomdái főgépmestert”.

Újabb papírok, inatok kerülnek elő, köztük a nyom- dászszak szervezeti tagsági

könyv. Benne 1911-től sorakoznak a bélyegek.

Egy fényképet mutat.

— Ezt tessék megnézni, szerkesztő úr — az idén készült, Hévízen. A szakszervezet küldött. Életemben először üdültem ...

Újabb fényképek.

— A gyerekeim ..; —

mutatja —, ez a Gizi lányom, ez a Lajos fiam, ő pedig a Gyuszi fiam.

Másik fénykép.

— A három unokám — mindhárom lány. Nagyon szeretnek.,.

Nem győri gyermekeit, unokáit dicsérni.

— A gyerekeim szinte beosztottak maguknak •—

mondja örömmel. — Az

egyik vasárnap az egyiknél, a másik vasárnap a másiknál ebédelek. Szinte „összevesznek” rajtam, melyikhez menjek.

Ismét a régi idők. a régi munkák kerülnek szóba.

Egy zsebkendőt vesz elő, a szája elé teszi és úgy mondja:

— Tetszik látni *— ez volt és így volt régen a nyomdásznak a „munkavédelem”. Védőital, védőétel — nem ismertük... Az ólomgőz kezdte ki az egészségünket...

A belső zsebéből egy papirt vesz elő, elém teszi, olvassam. „Meghívó az öregek napjára”. A vállalat, ahol most 4 órás állásiban van, meghívta az öregek napi ünnepségre.

— Én soha ennyi megbecsülést, ennyi szeretetet nem kaptam munkáséletemben, mint most — mondja. — Csak egy a baj — éljár az idő...

Lajos bácsi készülődik — mennie kell, viszi a munkaköpenyeket.

— Vasárnapra mi a program? — kérőiem.

Elneveti magát.

—• Ultizni hívott az egyik fiam — mondja. >— Nagyon szeretek ultizni. Igaz, merész vagyok, én minden talont felveszek. Aztán ... aztán sokszor vesztek... A fiaim meg jót nevetnek a papán...

Garay Ferenc

A MAGTAB RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. Június 7-1, hétfúl műsora a 223,8 m középhullámon:

17.30: Szerb-hon.7át nyelvű műsor} Heti kommentár.

Városi dalok és románcok. Találkozások: Az adjunktus. -3 Portré.

Sz. Hrisztics: Ohridi legenda. —

Részlet.

Érdekes utazás a múltba: Siklós 300 évvel ezelőtt.

18.00: Német nyelvű műsor:

Heti kommentárunk: Az üzemi légkör.

Az izményi Herold-duő felvételeiből.

Gondolatok, jegyzetek.

Örökifjú Bécs (Melódiacsokor). 18.30: Magyar nyelvű műsor: Mecseki visszhang. — Zenés ösz- szeállítás. — A tartalomból:. Az öregek napján. — Régi történetek, régi emlékek. — A máról:

1. Ami nem szenzáció és ami „szenzáció”; — 2. Mikrofonunk hallotta. — 3. Repülőgép kevés utassal. — 4. Merre terjeszkedjen Pécs? — Külföldi tudósok a mikrofon előtt.

19.58: Műsorismertetés.

20.00: Műsorzárás.

SZÍNHÁZ:

Nemzeti Színház: Szünnap.

MOZI

Park: Nyári intermezzo (szv.* szi., fél 5, fél 7). Max Linder társaságában (9).

Petőfi: Fehér karaván (fél 5, fél

7, fél 9).

Kossuth: Átépítés miatt szünetel. Híradó Mozi (a Park filmszínházban): Magyar híradó. Gajane, Moszkva ünnepli az űrtriót. Gusztáv, a szalma özvegy. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan).

Gyárváros: Ki volt dr. Sorge? (6). Pécsszabolcs: Anna Frank naplója (szv., 4, 7). Mecsekalia: KI ártatlan? (7). Vasas II.: így jöttem (szv., 7). Ságvári: Nem ér a nevem (fél 6, fél 8). Mohács: Hurrá, nyaralunk (6, 8). Szigetvár: Bátor emberek (8). Siklós: Egy olasz Varsóban (szv.. 8). Harkány: Mii olaszok és a nők (szv., 7).

DUNANTÜLI napló

A Magyar Szocialista Munkáspár Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi út 11 TeLr 15-32. 15-33. 21-60. 26-22. 60-11; Belpolitikai rovat: Sl-68. Kiadja:

a Baranya megyei Lapkiadó Vállala Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út 11 Tel-l 15-32. 15-33. 21-60. 26-22. 60-11;

PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u 10 sz Felelús vezet«: Melles Rezső.

Terjeszt) a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok Pál és kézbesítőknél. Előfizetési dil 1 hónaora 12.— Ft

Indexszám: 25 05*

*