Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ______ X XII. ÉVFOLYAM, 132. SZÄM ÄRA 80 FILLÉR 1965. .itNIUS 6., VASÁRNAP f Építők napja Június első vasárnapja. E napon immár évek óta az építőket ünnepeljük. Az épí­tőm un kasokat. kiknek keze- rn unkája nyomán új városok, új gyárak, utak, hidak, nap­fényes, egészséges lakások, is­kolák, kórházak születnek. Nagyszerű, szép munka az építőmunka. A társadalmi ter­melésnek, a társadalmi együtt­működésnek — talán egyedül- á’lóan — olyan területe, ahol az alkotók munkáját évtize­dek, évszázadok s nem rit­kán évezredek hirdetik. De nehéz munka is az építőrmin- ka. Nehéz azért, mert egy-egy létesítmény létrehozásában az anyag sok száz és ezer ton­náját kell megmozgatni, for­málni, de nehéz abban az ér- telemt>en is. hogy az építő­munkás elsősorban nem üzem­ben. műhelyben, hanem. g szabad ég alatt, az időjárás szeszélyeinek, viszontagságai­nak kitéve dolgozik. Mégis talán az építőmunka szépsé­ge mellett, annak nehézsége volt az, amely az építőmun­kásokat a múltban is meged­zette. összekovácsolta. Igen. az építőmunkásra min­dig a szervezettség volt jel­lemző. Az építőmunkásokat a munkásmozgalom élvonalában találjuk már a hazaj munkás- mozgalom hőskorában is. 1823- ban a debreceni ácslegények sztrájkot szerveztek, mivel rém voltak hajlandók 16 ga­rasért dolgozni. 1863-ban a kőbányai téglagyárak mun­kásainak sztrájkját már csak a sztrájkvezetők elhurcolásá­val volt képes az uralkodó osztály megszüntetni. A helyi jellegű, ösztönös munkásmoz­galmak szervezeti összefogásá­ra elsők között hozták létre az építőmunkások szakegyle- teiket s az 1800-as évek má­sodik felében már komoly szervezeti életet élték. E szak­egyletek érdekképviseleti tevé­kenységük mellett, komoly eredményeket értek el az épi- tőmunkások kulturális igé­nyeinek kielégítése, szakmai továbbképzése, és nem utolsó sorban marxista politikai ne­velése terén is. Elsők között voltak az épí­tőmunkások szakmai szerve­zeteik közös építőmunkás szer­vezetbe való összehozásában, felismerve azt, hogy az épí­tőmesterek ipartestülete „ku­tyaszövetség”-nek nevezett szervezetével a hajcsár-rend­szerrel szemben csak közös összefogással, egységes fellé­péssel lehet megküzdeni. Az összefogás helyességét és sike­rét bizonyítja, hogy a szak­mai szövetség létrehozásénak első évében mér 93 sztrájk közül 88 a munkások teljes győzelmével végződött. Ott küzdöttek építőmunkásaink a 19-eg Tanácsköztársaság leg­jobbjainak soraiban, de a párt hívó szavára ott voltak az 1930. szeptember 1-i buda­pesti tömegtüntetésen is s az éoítőmunkások soraiból ke­rült ki e tüntetés és véres utcai harc mártírhalottja, Dar- nyik Sándor állványozó is. Baranya megye építőmun- kíVai is jogos büszkeséggel tekintenek vissza munkásmoz­galmi hagyományaikra, hiszen a pécsi kőművesek már 1873- ban . szakmai szervezetbe tö­mörültek s azóta is sok meg­becsülést érdemeltek ki. A felszabadulás után megyénk építőipara nagyon megváltozott. A magánvállal­kozók helyét az állami, a ta­nácsi ég a szövetkezeti ipar váltotta fel. Megyénk egyike • gyorsan fejlődő, gyorsan ipa roeodó megyéknek. Az ország beruházásainak évente mint­egy 6—7 százaléka jut me­gyénkre. s ezen belül mint­egy 50 százalék az építési be­ruházás. Fejlődésünk ütemét érzékeltetik a lakásépítés te­rén élért eredményeink. Mig 1930—38-ban a megyében évente 631 lakás épült, addig 1955 és 1964 között eltelt idő­ben évente 2138. Az elkészült lakások egyben minőségileg is értékesebbek. Ma már min­den lakásban van villany, t pécsi lakások 92,4 százaléká­ban víz, 64 százalékában gáz. A falun épülő lakások is egy­re kulturáltabbak, egyre igé­nyesebbek. Uj szocialista várossal büsz­kélkedhet megyénk. Komlón sok más ipari és kommuná­lis beruházás mellett mint­egy 20 000 lakos részére épül­tek korszerű lakások. Ujme- csekalját. legszebb új város­részünket nemcsak hazai, de külföldi vendégeink is elisme­réssel illetik. Büszkék va­gyunk egyben a déli város­rész és Meszes lakóépületeire, iskoláira, óvodáira s a me­gyében szerte fellelhető szép létesítményünkre. Ipari létesítményeink létre­hozása, bővítése, nemcsak ve­lejárója. hanem egyben felté­tele is volt lakás- és kom­munális építésünk eredmé­nyeinek. Mindenekelőtt a bá­nyák. a hőerőmű, a farostle­mezgyárról kell beszélnünk, de a porcelángyár, bőrgyár és sörgyár, valamint más ipari üzemek felújítása, bővítése és rekonstrukciója szocialista épí- tőmunkánk eredményeiről ta­núskodik. Fejlődésünk persze nemcsak épületekkel mérhető, hanem az azt létrehozó embereken, az építőmunkások fejlődésén is. Az építőmunkások — ha­gyományaikhoz híven — ma is jól szervezett dolgozók. A megye mintegy 14 600 építő- munkásának 90,6 százaléka szervezett munkás. Az építő­munkásók ügye egy a szocia­lizmus építésének ügyével. Baranya megye építői a szo­cialista brigádmozgalom meg­jelenésével egyidőben elsők között csatlakoztak a szocia­lista munkaverseny e minő­ségileg magasabb formájához. A megyében 297 brigád 3856 tagja vesz részt a szocialista brigád-mozgalomban. Jelenleg 138 brigád 1775 tagja büszkél­kedhet a szocialista brigád­tag megtisztelő címmel. A mozgalom szélesedését bizo­nyítja, hogy ma már 9 építés- hely 844 tagja versenyez a szocialista üzem címért. Külön említést érdemel a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat, ahol 106 brigád 1487 tag­ja tett ez évben szocialista brigád cím elnyerésére válla­lást. Ez a létrám a fizikai dolgozók 52 százalékát teszi ki. Az. hogy a szocialista bri­gádvállalások a szocialista munkaverseny minőségileg magasabb formáját jelentik, s hogy a vállalást tevők a szo­cialista emberré válást tűzték ki célul —. az egyrészt vál­lalásaikban. de munkájukban, magatartásukban is kifejezés­re jut. Szocialista építőmunka —új lakótelepek, iskolák, gyárak. Szocialista emberformálás. Nagy. lelkesítő, szép. de ne­héz feladatok. Ösztönös munkásmozgalom, — összefogás, — párt, — mun­káshatalom, — szocialista épi- tőmunka. Egyenes út. céltu­datos alkotás. Forgács Imre Huszonhét pedagógust tüntettek ki Pécseit Dr. Nagy Gyula elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, Polgár Zoltánnak, a Baksai Általános Iskola igazgatóhely ettesének átnyújtja a kitünte test. Szombaton' délelőtt tizenegy órakor a Baj-anya megyei Ta­nács földszinti dísztermében huszonhét pécsi és baranyai pedagógust tüntettek ki ün­nepélyes keretek között. Az ünnepségen megjelelt „„ Rapai Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első tit­kára, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának első titkára, dr. Rugási Endre, a városi pártbizottság titkára. Szentirányi József, az MSZMP megyei és Szentist- ványi Gyuláné, a városi bi­zottságának népművelési és propaganda osztályvezetője. Körösi Lajos. Pécs megyei jo­gú város Tanácsának vb-elnö- ke, Nagy Gyula, a Baranya megyei Tanács vb-elnökhelyet tese. Takács Gyula, a megyei és Gábriel József, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője, valamint Bo- dó László, a Pedagógus Szak- szervezet Baranya megyei Bi­zottságának titkára. A kitüntetésre megjelent nevelőket Nagy Gyula elvtárs, a megyei tanács vb-élnökhe­lyettese köszöntötte. Ezután átnyújtották a ki­tüntetéseket. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója lett Auth András nagypeterdi, Básthy Endréné pécsi igazgató. Ber- ná±h Ilona szakfelügyelő vajszlói lakos. Kovács Gyula pécsi igazgatóhelyettes, Her- telendi Henriette általános ta­nulmányi felügyelő mágocsi lakos. Lőrinc Józsefné, a me­gyei tanács v. b. művelődés- ügyi osztály terv- és statiszti­kai előadója. Márkus József, az MSZMP Pécs városi Bi­zottságának köznevelési fele­lőse. Polgár Zoltán baksai igazgatóhelyettes. Radványi Henrik hidasi, Szilágy' Béla dunafalvi igazgató és Somos József pécsi tanár. A Szocialista Kultúráért című kitüntetésben részesült Hidasy Imre dencsházi kultúr* házigazgató. Horváth Mihály pécsi zeneiskolai igazgató Kiss Béla. a mágocsi művelődési ház szakkörvezetője és Vár- konyi Antal kölked—erdőfű- pusztai népművelési ügyve­zető. Kiváló Dolgozó jelvényt ka­pott özv. Czakó Vvncéné btík- kösdi hivatalsegéd, özv He­gedűs Dezsőné. vajszlói is­kolai napközi főzőnő. Tóth Istvánná, a komlói napközi be­szerzője és Vidaházi Márta pécsi vezető gondnok. Miniszteri dicséretben ré­szesült Békés Károly sásdí napköziotthon-vezető, dr. Esz- tergár Lajosné komlói zeneis­kolai tanár. Gyimesi Józsefné mágocsi nőtan ács-titkár, Ju­hász Jenő bükkösdi tanár, dr. Nagy Imréné basali iskola- vezető. Pálinkás Lajosné ba­barc! óvodai dajka. Salamon Vilma pécsi tanár és Spineth F erencné komlói zeneiskolai tanár. A kitüntetések átnyújtása után a megye és a város ve­zetői fogadták a kitüntetett pedagógusokat. Befejeződtek a III. Pannónia mezőgazdasági napok A ÜL Pannónia mezőgazda- sági napok június 3 és 5 kö­zött rendezték meg a pécsi já­rási tanács, a megyei tanács és a pécsi városi tanács nagy­termében állattenyésztési és növénytermesztési szekcióban. Az idei programon mintegy 300 szakember vett részt az ország különböző részeiből és kilenc előadást hallottak, köz­tük dr. H. Clausen dán pro­fesszor és dr. S. Barbier oszt­rák, tudományos kutató elő­adásait. A felkért hozzászóló­kon kívül többen kifejtették véleményüket a témákról. A háromnapos program lehető­séget nyújtott arra is, hogy a részvevőit ellátogassanak Aba- ligetre, Siklósra és Harkány­ba. A ül. Pannónia mezőgazda- sági napok programja szom­baton reggel 9 órakor a pécsi járási tanács nagytermében folytatódott, ahol mind a két szekció résztvevői meghallgat­ták dr. Soós Gábor földműve­lésügyi miniszterhelyettes elő­adását „A mezőgazdasági ter­melés fejlesztésének főbb fel­adatai”-ró\. Dr. Soós Gábor miniszterhelyettes előadása Bevezetőben a miniszterhe­lyettes hangsúlyozta, hogy a felszabadulás előtti 1.2 millió kisparaszti gazdasággal szem­ben tavaly az év végén 201 állami gazdaság és 3413 terme­lőszövetkezet gazdálkodott. A mezőgazdaság termelőeszköz­állománya közel 55 milliárd forint. A mezőgazdaságban rendelkezésre álló szellemi és anyagi erő a szocialista átszer­vezés óta eltelt rövid idő alatt sikereket ért el a termelés fejlesztésében. Az eredmények azt mutatják, hogy a mező- gazdaságban érvényesített ag­rárpolitika helyes volt. Az állam anyagi és politikai tá­mogatása párosulva a mező- gazdaság dolgozóinak szorgal­mával, a szakemberek hozzá­értő munkájával, azt eredmé­nyezte, hogy közvetlenül az átszervezés utáni években a termelés fokozatos fejlődésé­ről adhatunk számot. Főfeladatunk most a termő- területek racionális kihaszná­lása. Ugyanis nálunk egység­nyi földterületről igen sok dolgozót kell eltartani, ezért a feladat az, hogy az egység­nyi földterületről nagymenv- nyiségű,^ de jó minőségű árut termeljünk. A szántóterület (Folytatás a 4. oldalon.) L i T) a mir fik ecsetje 4 legtöbb tanárnál így hív­ják a tudományos igényű ku­tató munka eredményét: szak­tárgyi dolgozat. A rajztaná­roknál? — Műalkotás. Az ő tudományos dolgozatuk gépelt papírlapok helyett modem fa- keretben áll. S míg más szak­tárgyi dolgozat megértéséhez diploma kell, az övék előtt órák hosszat elgyönyörködhet a legegyszerűbb néző is. Az ecsettel írott munkák ott sorakoznak a Jókai utcai is­kola tornatermének négy ol­dalán. Tegnap délelőtt Platthy György főiskolai tanszékveze­tő tanár nyitotta meg a kiál­lítást. Az alkotóik mind peda­gógusok. Soltra Elemér festőművész, aki Kelle Sándor festőművész­szel, a Képzőművészek Szövet­ségének Déldunántúli Terüle­ti Szervezete részéről a képe­ket elbírálta, ezt mondta: „Most napfényre kerül a te­hetséges pedagógusok alkotá­sa. így talán a Képzőművé­szek Szövetsége is állandó utánpótlási forrásra találhat a pécsi és a baranyai rajztaná­rok soraiban. A paravánokon — melyek a művelődési osztály anyagi tá­mogatásával és a harmadik kerületi központi politechni­kai műhely munkájával ké­szültek — a képek sokféle művészi szemléletet árulnak el. Baumhoffer József, Szend- rő Miklós és Kaszás János természetlátása dekoratív irányban fejlődött, bár Baum­hoffer képein még látszik a posztimpresszionizmus, az at­moszférikus festészet hatása is. Hasonló jeleket lehet meg­figyelni Kaszás János alkotá­sain is. Takács Dezső, Ben- cze György és ifjú Ákos Já­nos a valóságot konstrukti- vikusan szemléli. Nem elég­szenek meg a táj látott for­máival, hanem hangsúlyozzák a szerkesztés függőleges és vízszintes geometrikus for­máit. Egészen finom lírai meg­nyilvánulásai vannak Kedves Istvánnak, Palatinszky Vil­mosáénak és Szakács József- nének. Nem az élet nagy je­lenségeit látják, hanem az ap­ró keresetlen hangulatokat érzik meg és ezzel humaniz­must és emberszeretetet su­gároznak képeiken. Leíró jel­legű Bogáthy Ferenc, Ruppert István, Szász Olivér és Sol­tész István alkotása. Ide tarto­zik Magyar László és Papp Antalné műve is. Az ember­ábrázolás, mint portré igen egyéni módon jelentkezik Ben- cze György képein. Ezeken az alkotásokon az emberszeretet, a lelki megértés nyilvánul meg. Hasonlóan jó portrékkal jelentkezik Mandulás János és dr. Glatt Imréné. Villásy László dinamikus és belső fe­szültséget eláruló grafikái még a festettnél erősebb témát is kibírnának. Igen szépek Szabó Margit tudatosan szer­kesztett, ugyanakkor magas Irai hangvételű grafikái. Agócs Attila dombórművén a szobrászat és az ötvösművészet elemei egyesülnek. — A mai kiállítással egy állandóan visszatérő váltako­zó sorozatot indítunk útnak — mondja Bodó László, a Pe­dagógusok Szakszervezete Ba­ranya megyei Bizottságának, mint rendező szervnek titkára — egyik évben a tanárok, másikban a gyerekek rajzait, festményeit mutatjuk be, di­daktikai-metodikai kiállítás jellegével Földessy Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom