Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-05 / 131. szám

1965. JÚNIUS 5. napló 3 Mi a dán sertéstenyésztés sikereinek titka? Dr. H. Clausen professzor előadása a Pannónia mezőgazdasági napokon kával. Évente 12 millió ser­tést vágnak le az országban, s a kettéhasított sertést le­fényképezik. majd a fénykép után az úgynevezett plani- méterrel lemérik a szalonna vastagságát és az egyéb mér­hető tulajdonságokat Ez a módszer meggyorsítja a gépi adatfeldolgozást. Csák minősí­tés után mondják meg az ára­kat. Négyféle osztályzat van, az A- és a C-o6ztály között — 65 kilós sonkasíildő eseté­ben — 42 dán korona, azaz kb. 135 forint a darabonkénti árkülönbség, ami igen tete­mesnek mondható. A szelekció bravúrja Hogy milyen fontos a jó szelekció, arra többek között egy példát említett Clausen professzor. A sertés fejhúsa értéktelenebb, ezért a kis, könnyű fejre történő szelek­cióval elérték, hogy a dán sertés fejének súlya 1,2 kiló­val csökkent, ami 12 millió vágósertés esetében évente 60—70 millió dán korona több letbevételt, mintegy 100 millió forintot jelent az országnak. Az előadó félíhfvta a ma­gyar tenyésztők figyelmét a szelekciós munka néhány fi­nomságára is. Ilyen például a húsnainőség és a hús színe. A hús színéből következtetni lehet a hús minőségére, mi­nél világosabb a hús színe, annál rosszabb a minősége. De a hús színét, s ezzel együtt a minőséget sok tényező befo­lyásolja, például a szállításkor bekövetkezett törés vagy újabb nevén stress, a vágóhí­don bekövetkezett stress, stb. A dán tenyésztők megfigyel­ték, hogy a stress-re való ér­zékért y ség anyai ágon jobban öröklődik, illetve ennek öröklődése nőivarú ágon két­szer olyan erős, ezért az erre történő szelekciót a kocáknál végzik elsősorban. Az okszerű szelekciós mun­kával a hátszalonna vastagsá­gát 33 százalékkal csökkentet­ték, a takarmányértékesítő ké pességet 25 százalékkal növel­ték, ezáltal sertésenként 36 kilogramm takarmányt meg­takarítanak. így elérték, hogy a vágóállatoknak 53 százaléka különleges elit osztályzatú — 2 cm-es hátszalonnával — 46 százaléka I. osztályú, és 1 száza léka másod-, illetve harmad­osztályú. Negyed osztályú hízó sertés ma már nincs Dániá­ban. Nagy várakozás előzte meg a Pannónia napok pénteki elő­adásait. Tegnap sok új ven­dég érkezett Pécsre Budapest­ről, az oaszág más vidékeiről és a három megye mezőgaz­dasági nagyüzemeiből. Miként az várható is volt, a legtöbb érdeklődőt dr. H. Clausen pro­fesszornak, a Dán Királyi Akadémia tagjának előadása vonzotta Pécsre. A járási ta­nács nagyterme, ahol világ­hírű vendégünk előadását megtartotta, már fél órával a kezdés előtt zsúfolásig meg­telt. Dánia a korszerű sertéstenyésztés őshazája Dániának ma 4,5 millió la­kosa van, ugyanakkor 8,4 millió sertése. 1965-ben kere­ken 12 millió hízott sertést vágnak le Dániáiban, de ennek csak kb. 20 százalékát. 2,5 milliót képesek elfogyasztani, 8—9 milliót külföldön értéke­sítenek. Tavaly 5,5 millió ba­con sertést exportáltak Ang­liába, további 1,7 millió ser­tést értékesítettek konzerv formában, és 1,5 milliót egyéb formában 2,2 milliárd dán ko­rona, azaz 8,7 milliárd forint értékben. Dánia összeg kivi­telének 20 százalékát a sertés- export iképezi, ezért létszük­ségletük. hogy olyan sertést állítsanak elő, mely a világ­piacon keresett s melyet szí­vesen vásárolnak. Hogy a dán sertés megfelel ezeknek a követelményeknek, azt a nagy exportszámok is mutatják. A dán sertéstenyész tés színvonala ma világhírű, s e színvonal elérésének jeles közreműködője volt dr. H. Clausen professzor, aki elő­adásának legelején maga tette fel saját magának a kérdést, melyet oly sókan tettek fel neki az elmúlt évtizedek so­rán a világ minden részéből: mi a dán sertéstenyésztés si­kereinek titka? S a válasz: a siker mögött nem titok, ha­nem több, mint 80 éve tartó kemény, megfeszített munka van. E munka három síkon folyik a tenyésztés, a takar­mányozás és az elhelyezés te­rén. A három közül egyik tényezőt sem szabad figyel­men kívül hagyni. Zsírsertésből hússertés... Egészen 1887-ig a dán ser­tésexport Németországba irá­nyult s a kivitt hízóanyag száz százalékban zsírsertés volt" a piac akkori igényeinek megfelelően. A század végén a német export „befagyott” az új piac Anglia lett, de köz­ben a piac igénye is meg­változott, divatba jött a hús­sertés, az angol yorkshire. A dán parasztok ezt tudomásul vették. Ki kellett dolgozni az új tenyésztőd módszereket, s 1895-ben intézményesen in­dult meg a szigorú tenyésztői munka Dániában. Jelszó volt: kialakítani a hússertést. En­nek érdekében az Angliából beszerzett York anyaggal ke­resztezték a hazai állományt, majd megkezdték a szelekciót. Clausen professzor elmon­dotta, mi a teendő akkor, ha egy fajtát úgy akarunk meg­változtatni. hogy nagy hűstö- meget adjon, kedvező legyen a hús- és zsíraránya és jó ta­karmányértékesítő legyen. A dán tapasztalatokból merítve megállapította, hogy a munka alapja a szelekció. Dániában 40—50 éven át a vékony hát­szalonnára szelektáltak, s a következmény az lett, hogy a sertések nem háton, hanem oldalt növesztették a szalon­nát. Mikor a tenyésztők ezt felismerték, 1957—58 óta meg­kezdték az oldalszalonnára történő szelekciót is. Négy év leforgása alatt a hátszalonna Vastagságát 4,05 centiről 2,56 centire csökkentették, az ol- dalszalonoa vastagságát pedig 2.56 centiről 2,04 centire. Hogy ezt miként érték él? Árpoliti­Jó klimatikai viszonyokat az álakba! Előadása végén Clausen pro­fesszor nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a sze­lekcióval és modern takarmá­nyokkal megváltoztatott faj­tának mások az elhelyezési igényei. „A szalonna véko- nyításával ötven éven át vet- kőztettük a sertést — mon­dotta. — Először 7—10 centis volt a szalonna, ekkor levet­tük a nagykabátját, majd a zakóját is levettük, s ma már az állatot csak két centis sza­lonna védi az időjárás viszon­tagságai ellen”. A zsírszalon- nájától megfosztott állatot olyan ólba kell tenni, ahol megfelelő klimatikai viszonyo kát teremthetünk. Dámában a központi ivadékvizsgáló állo­másokon ma már bevezették a központi fűtést, s ventillátor­ral biztosítják a levegőcserét. Az oldalfalak, a padlózat és a mennyezet dupla szigetelés­sel készül. Van ahol a fűtés a mennyezetbe van beszerelve s onnan sugároz le télen a meleg. Ezek az épületek télen- nyáron egyenlő hőmérsékle­tűek és páratartalmúak. A kí­sérleteknél csak így lehet reá­lis eredményt kapni. Az állattenyésztési szekció második előadója dr. Bihely Andor kandidátus, az Orszá­gos Sertéshizlaló Vállalat ve­zérigazgató-helyettese volt. aki „Kprszerű módszerek alkal­mazása a sertéshizlalásban” címmel tartotta meg előadását. Ezután Bucsi Gábor, a jános­halmi tsz-közi társulás igaz­gatója, mint felkért hozzászó­ló, ismertette az új kezdemé­nyezésnek számító társulásos sertéshizlalás és tenyésztés ed­digi eredményeit. A növénytermesztési szekció előadásai A III. Pannónia mezőgaz­dasági napok növénytermesz­tési szekciója ma a megyei ta­nács nagytermében tartotta ülését. Mintegy 100 mezőgaz­dasági szakember előtt dr. Stefanovits Pál tanszékvezető egyetemi tanár, a Gödöllőd Agrártudományi Egyetem pro­fesszora tartott előadást DéH- Dunántúl eróziós viszonyai és talajvédelme” címmel. A té­mához hozzászólt Zsoldos László, a Budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskola adjunk­tusa. Duck Tivadar, az MTA talajtani és agrokémiai ku­tató intézetének tudományos munkatársa hozzászólását ve­títettképekkel illusztrálta. A növénytermesztési szekció ven­dége volt tegnap dr. Sebastian Barbier osztrák kutató, aki előadásában a szalma megszi­lárdításában élért kutatási eredményeket, azok gyakor­lati alkalmazását és jelentő­ségét ismertette. Ma folytatódik a ITT. Pannó­nia mezőgazdasági napok gaz­dag programja. Dr. Soós Gá­bor földművelésügyi miniszter helyettes trA mezőgazdasági termelés fejlesztésének főbb feladatai” címmel tart elő­adást, majd Földvári János, a Baranya megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnök- helyettese mond záróbeszédet. Négy kitüntetett baranyai pedagógus Pénteken négy baranyai pe­dagógust rendeltek fel az Or­szágházba. A négy nevelőnek átnyújtották a pedagógusnap alkalmából adott kitüntetést, így Sórdi Mária, a napközi­otthonok szakfelügyelője, a Petőfi utcai általános iskola pedagógusa, a Munka Érdem­rend bronz fokozatát kapta. Kresz József harkányi nevelő, vezető szakfelügyelő, Kiváló tanár címet, Bóna József né komlói tanító Kiváló tanító címet kapott. Tóth József né pécs-szabolcsfalusi óvónő pe­dig a Kiváló óvónő cím tulaj­donosa. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság tájékoztatása sze­rint Makón a szabadtéri szín­padon megtartott lottósorsolá­son a 23. játékhéten a kő­vetkező nyerőszámokat húz­ták ki: 11, 45, 51, «3,65 Az utolsó tanítási nap Az utolsó tanítási napon a Fehérhegyi Általános Iskola nap­közi otthonában a tanulók a képes levelezőlapokat, a szí cszr- képeket és a gyufacímkéket rendezgetik. A Ki mit gyűjt moz­galom hódolói élvezik a kedvenc elfoglaltságukat és örülnek a kezdődő nyári vakációnak. Tovább kell javítani Pécs áruellátását Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Pécs város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága tegnapi ülé­sén a kereskedelmi osztály je­lentése alapján megvizsgálta, hogyan alakult az elmúlt fél évben Pécsett a lakosság élel­miszer-, ruházati cikk- és ve- gyesiparcikk-ellátása. A kiskereskedelmi forgalom Pécsett 1962-ben még csak megközelítette az évi másfél milliárd forintot, azóta pedig Finn diáklány Pécsett Nem várt, kellemes meg­lepetés érte pénteken, a ko­ra délutáni órákban a vá­rosi tanács vezetőit. Miköz­ben a Ljáhti város küldött­ségének, a hivatalos finn vendégek fogadására készül­tek, egyszercsak bekopogott dr. Galabár Tibor, a városi tanács titkára irodájába egy fiatal, szőke kislány, s be­jelentette, hogy ő is Lahti városából való. Mint mon­dotta, ő nem hivatalos ven­dég ugyan, de Magyaror­szágon tartózkodik, s addig nem szeretne visszautalni Finnországba, amíg meg nem tekinti testvérvárosukat, amelyről már odahaza is gyakran hallott. Mi sem természetesebb, hogy a kedves vendéget ma­gyaros vendégszeretettel fo­gadták. A kislányt csakha­mar körülvette az érdeklő­dők SUŰrújb A finn kislány neve Mar­ja Liisa Sallila, egyetemi hallgató Lahti városában. Vegyészetet és háztartási is­mereteket tanul. Régi álma volt, hogy Magyarországra utazzon. Ez februárban sike­rült, amihoris egy, a finn diplomáciai testülethez tar­tozó családdal hazánkba jö­hetett. Jelenleg is ennél a családnál lakik és dolgozik. Közben a magyar zenei élettel ismerkedett. Több­ször ellátogatott az Opera­házba, előadásokat hallga­tott a különböző budapesti egyetemeken. Barátságot kö­tött több magyar egyetemi hallgatóval, illetve diák­lánnyal, s velük együtt ellá­togatott Mezőkövesdre. Sop­ronba, Visegrádra és Esz­tergomba. Ezt követően ke­rült sor a pécsi útra, me­lyet — tekintettel Lahti és Pécs barátságára — Igen fontosnak tart magyaror­szági élményeiben. — Minden magyar diák­barátom csak szépet mon­dott a városukról — folytat­ta a finn kislány. — Tud­tam. hogy régi város, diák­város, a műemlékek városa, ezért fokozott kíváncsiság­gal utaztam Pécsre. A pén­tek délelőttöt a múzeumok, székesegyház és belvárosi műemlékek megtekintésével töltöttem el. és mondhatom, nem csalódtam várakozá­somban. Magyarország szebb, mint amire gondoltam, mint amiről álmodtam. Az északi kislány tegnap délután dr. Galabár Tibor társaságában megtekintette a város többi nevezetessé­gét, közöttük a Tanárképző Főiskolát. Kedves vendé­günk tegnav este visszauta­zott a fővárosba, s két hét múlva visszatér hazájába. Pécsi látogatása az utolsó jelentős vidéki útja volt Magyarországon. M, In csaknem húsz százalékkal emelkedett. Az elmúlt év első negyedé­nek forgalmát az ideivel ösz- szevetve kiderül, hogy némi­leg kevesebbet költöttünk élelmiszerekre. Bár a különb­ség mindössze egymillió forint, s ez még egy százalékos csök­kenésnek sem felel meg, ez a ruházati forgalomban jelent­kezik, amely két százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Az élelmiszerforgalom némi visszaesése főként a hús- és tejtermék ellátás nehézségeire vezethető vissza, mert más élelmiszerekből néhány cikk kivételével általában zavarta­lan volt az ellátás. A húshiány csökkentésére 400 mázsa füs­töltszalonnát és 150 mázsa h ázikészítmény ű füstöltárut hoztak forgalomba. — Az első negyedévben 769 mázsa baromfi került az üzletekbe, 41,8 százalékkal több, mint tavaly. A konzervek választé­ka és mennyisége most sem kielégítő. A végrehajtó bizott­ság tagjai élesen bírálták a Bm. Sütőipari Vállalatot, mert termékeik minősége nem ki­elégítő, kenyereik többször re­pedezettek, szennyezettek, pék­süteményeik többnyire nem érik el a kívánt minőséget, gyakran késük a szállítás. Fellendült a ruházati forgalom Pécs az ország egyetlen vá­rosa, amely lépést tart a bu­dapesti divattal, s ennek meg­felelően magas ruházati for­galma is. Az ipar a divat-dik- tálta igényeket követni nem tudja, s ez erősen érezteti ha­tását nálunk. Az évek során nagymennyiségű ruházati készletek halmozódtak fel — nagyrésze exportból vissza­maradt áru — amelyek kiáru­sítása az alkalmi vásárokkal megkezdődött. A csökkentett áron forgalombahozott cikkek iránt megélénkült a kereslet. A tavaszi vásár idején Pécs üzleteiben közel 6,5 millió fo­rintos forgalmat bonyolítot­tak le. A pécsi vásárlók érdeklődé­se mindinkább a konfekcionált áru felé terelődik, de diva­tos mintájú alapanyagok és fazonok hiánya folytán nem mondható kifogástalannak a jelenlegi ellátás. Hiánycikk­nek számít pillanatnyilag a Yester, a Pester szövetből ké­szült ruha, felöltő, az Orkán és Pille kabát, kevés a férfi­nadrág, a Győző, a Hágó, az Álba és a Satumus szövetből készült öltöny. Nem megfelelő a választék szintétikus és gyapjúszálas kötöttárukból sem és a kereslethez képest kevés van a szintetikus szálból készült férfi fehérneműből. Hiányos az ellátás a divatos fazonú férfi félcipőkből, az összes fajta nyitott szandál­ból. Gyermekcipőkből hiány­cikk a magasszárú 26-tól 30-ig és á 31—35-ös számozású fél­cipő. Javaslat úsabb részletakc'óra A széleskörű hitelakció ii' hozzájárult, hogy a motorke­rékpárok, televízió készülékek és bútorok iránt megnőtt az érdeklődés. A hitelakcióból ki­vont Danuvia és IZS motor- kerékpárokból azonban eb bort az évben lényegesen keveseb­bet sikerült eladni Pécsett, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A hitelakcióból ki­esett tv-készülékekbŐl a múlt évi mennyiségnél 500-zal keve­sebb fogyott. A megyei tanács kereskedelmi osztálya már ja­vasolta a Belkereskedelmi Mi­nisztériumnak a hitelakció új­bóli kiszélesítését, most a vb-ülésen minisztérium kéo- visel etében jelenlevő Csűri István elvtárssal ismét mestár gyalták. A válasz: a minisz­térium valószínűleg elfogadja az osztály javaslatát. 31700 előfizetéses menü A húsellátásban mutatkozó zavarok ellenére változatos a vendéglátói pari egységeik ét­lapja s bár az év eleje óta nem kielégítő a sör-, valamint a palackozott bor-ellátás, a vendéglátóipar forgalma 6.1 százalékkal volt magasabb 1965. első negyedében, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Emelkedett a sajátké­szítésű ételek forgalma, sok hidegkonyhai készítményt fo­gyasztottak a vendégek, presz- szókávéból pedig 9 százalék­kal több fogyott el, mint az elmúlt év első negyedében. Minden eddiginél népszerűbb lett az előfizetéses menü. amelyből három hónap alatt 31700 adagot főztek a Ven­déglátó Vállalat konyhám, 12 ezerrel többet, mint egy esz­tendővel korábban. összefoglalva az áruellátásí helyzetet, a végrehajtó bizott­ság megállapította, hogy a ja­nuár 1-én végrehajtott átszer­vezés következtében az ellá­tásban nem következett be rosszabbodás. A vállalatok munkáját egyelőre nehezíti a központok szétszórtsága is, va­lamennyi összevont vállalat központja két-két helyen mű­ködik. Megfelelőnek találták a két szakigazgatási szerv — a két tanács kereskedelmi osz­tályainak — együttműködését is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom