Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-04 / 130. szám

1965. JÚNIUS 4. napló — 3 Megkezdődtek a Hl. Pannór. mezőgazdasági napok 300 szakember tanácskozik az állattenyésztési és növény- termesztési szekcióban Kevesebb költséggel, rövidebb idő alatt jobb munkát ^ • A Baranya megyei Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetőinek értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) nem hasznosítható. — Ilyen szaikmák a gépész, az öntözés, a ^kertészeti ágazatok, az in­tenzív állattartási ágak stb. így válik a termelésfejlesztés szerves részévé a szakképzés terve, s az ilyen tervszerű­séggel képzett emberek meg­találják munkahelyüket és megbecsülésüket is az üzem­ben. Baranya, Somogy, Tolna megye szakmunkástanuló-isko Iáiban ebben a tanévben ke­reken 1800-am tanultak. A szakmunkástanuló-iskolák fej­lesztésénél a megyék szak- munkásszükséglet-tervezéséből indulunk ki s olyan mérték­ben kívánjuk azok kapacitá­sát növelni, amilyen mérték­ben azt az utánpótlás bizto­sítása szükségessé teszi. Ez népgazdaságunk anyagi teher­bíró képességének függvénye, de ezen belül nagymértékben számítunk a megyék kezde­ményező és a végrehajtásban segítő tevékenységére is. A felnőtt szakmunkáskép­zés területén a megyei szer­vek erőfeszítése az előző tan­évvel szemben kedvezőbb lét­számú beiskolázást tett lehe­tővé. Például Baranya me­gyében az elmúlt tanévben 47 tanfolyamon 989 hallgató volt, szemben az ez évben szervezett 104 tanfolyammal, ahol 2700 volt a hallgatók száma. Száz márnök a baranyai tsz-ekben Az ország termelőszövetke­zeteiben I960 januárjától 1964 decemberéig 145 százalékkal növekedett az egyetemet vég­zett szakemberek száma és most 2797 szakember dolgo­zik a tsz-ekben, 2722 az álla­mi gazdaságokban. A szakem- berlétszám növekedéséhez je­lentősen hozzájárult kormá­nyunk 3004-eg rendeletéiben biztosított támogatása. 1964 év végén 4873 fő részesült ál­lami támogatásban, az elnö­kök 41 százaléka, a főagronó- musok 57. a főkönyvelők 38 százaléka. 3417 termelőszövet­kezet közül 1685-ben van egye térni és főiskolai. 2602 szö­vetkezetben pedig «techniku­mi, illetőleg felsőfokú tech­nikumi végzettségű szakem­ber. A szakemberlétszám tehát még távolról sem elegendő, ezt mutatják Baranya, So­mogy és Tolna megye számai is. 1964 év végén a Baranya megyei szövetkezetekben ke­reken 100. Somogvban 115. Tolna megyében 105 egyete­met, illetőleg főiskolát vég­zett szakember dolgozott. Ha a szövetkezetek számát vesz- szük figyelembe, ez egyálta­lán nem mondható még jó­nak és sok a tennivaló ezen a téren. Elő kell mozdítani, hogy ezekből a megyékből is minél több jóképességű fiatal jelentkezzék agrárjellegű fő­iskoláinkra. Baranyában mindössze 455 egyetemet, technikumot vég­zett szakember van, aki több mint három éve dolgozik ugyanabban az üzemben, és 1400-at is meghaladja azok­nak a száma, akik csak egy­két évet töltöttek ugyanabban az üzemben. Jelentős állami támogatás A párt és a kormány jelen­tős és állandóan növekvő ösz- szeget fordít a mezőgazdasá­gi szakoktatás fejlesztésére. A második ötéves terv során kereken 1775 millió forint be­ruházást és évenként kereken 382 millió forintot biztosít költségvetésből erre a célra. Ennek eredménye számos me­zőgazdasági egyetem, főiskola, technikum korszerűsítése, épí­tése és a szakmunkástanuló- képző-iskolahálózat fokozatos kialakítása. Jelentős összege­ket fordít az állam mező- gazdasági szakemberek kép­zésére. Egy mérnök kiképzé­sére 150 ezer forintot, egy 3 éves felsőfokú, technikus képzésére 60 ezer forintot, kö­zépfokú technikus képzésére 40 ezer forintot, egy mező- gazdasági szakmunkás képzé­sére pedig 18 ezer forintot fordít az állam. Használják ki a mezőgazda­ság dolgozói, üzemei ezt a nagv erkölcsi és anyagi támo­gatást. mert korszerű mező- gazdasági termelést, jobb éle­tet csak művelt, szakképzett, szocialista parasztság, nagy­számú. hivatását szerető me­zőgazdaság mérnök és tech­nikus teremthet meg. Meg!í8zcfőd!e!{ a sza’clfulese’’ Az ünnepélyes megnyitó utón délelőtt 11 órakor meg­kezdődtek a szekcióülések. Az állattenyésztési szekció­ban ezúttal a sertéstenyésztés került napirendre. Az első na­pi programban három előadás szerepelt. Dr. Fekete Lajos, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára „Tenyésztési eljárások a korszerű sertés- tenyésztésben” címmel tartott előadást. Mintegy kiegészíté­sül ehhez a témához kapcso­lódott dr. Vincze Lászlónak, a Budapesti Állattenyésztési Kutató Intézet főmunkatársá­nak előadása, aki „A gazdasá­gosság néhány tényezője a ser­téstenyésztésben” cím alatt ismertette a kutatók legújabb kísérleti eredményeit, majd dr. Z. Szabó Zoltán, az Or­szágos Állattenyésztési Fel­Fákkal ültetik be a pécsi salakbegy oldalát Mint ismeretes, az elmúlt I esztendőben a Pécsi Hőerőmű közelében lévő salakhegyet magasnyomású vízsugarakkal lemosták és legyalulták. A sa­lakhegyben úgynevezett rézsű- szögeket alakítottak ki azzal a céllal, hogy azokat idővel valamivel betakarják majd. Az idén Gócz Béla, a városi tanács elnökhelyettese, Márki I.ászló, az építési és közleke­dési osztály vezetője, továbbá Kelemen Gyula, a régi erőmű üzemvezetője, valamint Csor­bíts József, a Pécsi Köztiszta­sági és Útkarbantartó Vállalat igazgatója a salakhegynél hely' színi szemlét tartottak, hogy megállapítsák, mivel lenne leg alkalmasabb a legyalult sa­lakhegyet befedni. Megállapították, hogy a sa­lakhegy oldalán lévő töltés jó é<* így az nyári szeméttel be­I takarható. A városi tanács építési és közlekedési osztálya most megadja az engedélyt, hogy a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat meg­kezdhesse a szemét kihordását a „letarolt” salakhegyre. Ku­ka-kocsikkal ide nehéz be­menni, ezért a vállalatnak egyéb járművekről kell gon­doskodnia. > Rövidesen megkezdik a sze­mét kihordását a salakhegyre. Amint a szemét elterítése be­fejeződik, a városi tanács és a Pécsi Hőerőmű közötti meg­egyezés szerint a legyalult sa- lakhegy egyik részét nyári zöld növénnyel, másik részét fákkal ültetik be. Erre még a nyár folyamán kerül sor. A salakhegy betelepítését növé­nyekkel a Pécsi Tanárképző Főiskola növénytani tanszéke vállalta el. ügyelőség osztályvezetője „A sertéshízékonyság-vizsgálat ha­zánkban alkalmazott módsze­rei: az adatok felhasználása a tenyésztői munkábancím­mel tartott előadást. A talajerőgazdálkodási és talajvédelmi szekció a városi tanács nagytermében ülése­zett. Az első napon itt két' előadás hangzott el. Dr. Fe­kete Zoltán kandidátus, a Bu­dapesti Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskola tanszékvezető tanára „A talajerőgazdálkodás időszerű kérdései” címmel tar­tott előadást. A program sze­rinti második előadó dr. Nyé­ki Jenő kandidátus, a Keszt­helyi Agrártudományi Főis­kola docensé volt, aki azon­ban akadályoztatása miatt a Pannónia napokon részt ven­ni nem tudott, előadásét azon­ban megküldte. Ezt felolvas­ták. Dr. Nyéki Jenő előadá­sának címe:. „A magnézium trágyázás szerepe és jelentő­sége a hozamok fokozásában Az előadásokat mindkét szekcióban vita követte, mely a délutáni órákban ért véget. Ma délelőtt az állattenyész­tési szekcióban dr. H. Clau­sen dán professzor és dr. Bi- haly Andor kandidátus elő­adásával, a talajerőgazdálko­dási szekcióban dr. Stefanoviis Pál gödöllői egyetemi tanár előadásával folytatódik a tu­dományos ülésszak. A Baranya megyei Építő­ipari Vállalat szocialista bri­gádvezetői szerdán értekezle­tet tartottak. Nemeskéri Lász­ló igazgató vitaindító előadá­sában néhány fontosabb adat­tal érzékeltette a vállalat idei feladatait. 457 millió forint értékű munkát kell elvégez­niük. Az egy főre eső terme­lési értéknek el kell érnie a 158 000 forintot. Ez nyolcezer forinttal haladja meg a tava­lyi eredményt. Felhívta a fi­gyelmet a munkaidő kihaszná­lására és az anyagtakarékos­ságra. Ha egy százalékkal ke­vesebb anyagot használnak fel, egymillió forintot tudná­nak megtakarítani, az állás­idők egy százalékos csökken­tése 83 000 munkaóra termelé­keny felhasználását tenné le­hetővé. A szocialista brigád­vezetőktől azt kérte, segítsék elő a vállalat ezirányú törek­véseit. Jobb szervezést! A tanácskozáson, melyen 70 brigádvezető vett részt, 20-an szólaltak fel és mutattak rá a munkájukat hátráltató prob­lémákra. A koncentrált építkezéseken dolgozó brigádok vezetői kö­zül többen is elmondták, hogy a befejezés előtt álló épü­leteken sokszor egymást aka­dályozzák a szakipar dolgozói. Egy helyen dolgoznak a par­kettázók, a festők, a szerelők, s gyakori jelenség az is, hogy az általános javítás után jön­nek a víz- és a villanyszere­lők. Munkájuk befejeztével a lakások újabb javításra szo­rulnak. A munkát tehát job­ban meg kellene szervezni. Se­gítene a zavartalan anyagel­látás, s talán az is, ha a szak­ipar a vidékről bejáró és a városban dolgozó lakók létszá­mának figyelembevételével 2, esetleg 3 műszakban dolgoz­na. A váltások között mód nyílna az anyagok kellő elő­készítésére, s zavartalanul használhatnák ki a munka­időt. Parázs vitát váltott ki a veszteségidők problémája. Bí­rálták a betonközpontot, ahon­nét a kért beton 2—3, sőt, több órás késéssel érkezik. Veszteséget okoz az anyagra- várás, de veszteség az is, ha elmennek más munkát kezde­ni, majd az anyag érkeztével folytatják a régebben megkez­dett betonozást. Veszteséget okoznak a nem megfelelő szerszámok, vagy a munkahe­tek nem megfelelő előkészí­tése. Nemeskéri László igazgató ezzel kapcsolatban arra kérte a szocialista brigádok vezetőit, hogy készítsenek pontos fel­jegyzést az önhibájukon kívül adódó veszteségidőkről, hogy a munkaügyi osztály lássa, hol van szükség a jobb szerve­zésre. A prémium ösztönözzön! Legven-e a teljesítmény százszázalék felett? — hang­zott el a kérdés. A normások és a brigádok is sokszor vi­tatják ezt. Pöppl Gáspár bvl- gádvezető ezzel kapcsnir'b”n nagyon helyesen mondta el, hogy az új normák alapján az a brigád, amely eléri a száz százalékot, becsületesen megdolgozik. De vajon a száz százalék minden esetben biz­tosítja-e a megfelelő átlagke­resetet? A vita során tisztázódott az, hogy az építésvezetőségek kellő prémium összeggel ren­delkeznek. Ezt a pénzt célnré- miumként utalványozhatják a brigádok részére. A prémium­rendszer biztosítja a tavalyi­nál magasabb átlagkeresetet. De az megengedhetetlen, bow olyan munkákat is elszámol­janak, amelyek mögött nincs teljesítmény s íg^l ..hozzak össze” azt a bizonyos 10—15 százalék többletet. Bírálionak a munkahelyeken is’ Válaszában ^íemeskéri elv­társ árrá kérte a brigádveze­tőket, hogy amilyen őszintén mondták el problémáikat a tanácskozáson, olyan szenve­déllyel vitázzanak a munkák jobbá tétele érdekében a mun­kahelyeken is. A vállalat munkáját nem azok viszik; előre, akik soha semmit sem bírálnak, de nem is törik magukat új, jobb dolgok meg­valósításáért. A fejlődést a jobbért szorgoskodók, a ha­nyagság ellen fellépők, a hi­bák megszüntetését követelő emberek segítik elő. Ez az ér­tekezlet azt mutatta, hogy ilyen emberekből bőven akad a szocialista brigádvezetők között. Tizenkét pécsváradi lány be. Míg osztálytársaik megma­radnak Bobby Solo és a többi divatos slágerénekes bűvköré­ben, ők a Gergelyjárást szol­mizálják és értékelni-élvezni tudják a régi és új muzsika gyöngyszemeit. És meg is szó- laltaják őket. Vasárnap este tanúi lehetünk annak a Liszt­teremben, hogy érdemes volt Pécsváradon kamarakórust alakítani... Japrorszáoen isi Eiosszó ideig o szén lesz a leiül eaeifalorlazó“ Beszerelés dr. Kertai Győrrel, a Központi Földián! Hivatni e nőkével Pécsváradon sokan szeretik a szép zenét. Nemcsak hall­gatni, gyönyörködni benne, hanem megszólaltatni is. A földművesszövetkezet iroda- helyiségében hetenként tizen­két lány próbál, gyakorol — elsősorban a maguk kedvte­lésére, az éneklés tiszta örö­méért, — de most már vasár­napi pécsi koncertjükre. — Tizenketten vagyunk, gimnazisták — világosít fel a másodikos Bicskey Éva. Szemüvege mögött csillan a szeme, amikor a zenéről be­szél: — Édesanyámnak na­gyon szép hangja van. Ó biztatott, hogy tanuljak zon­gorázni. Azóta nem tudom ze­ne nélkül elképzelni az élete­met. Ha valami bánat ér, a zongorázás megnyugtat. Aztán olyan helyet kezdtem keres­ni, ahol énekelni lehet. így kapcsolódtam be a Zengő ka­marakórus munkájába. Hat esztendeje működik a földművesszövetkezet patro- nálásával ez a lelkes kis leánykám arakórus. Kétszer nyertek aranyérmet a kultu­rális szemlén. Szerepeltek a rádióban, énekeltek községük­ben, Szigetváron, Mohácson. Példaképükkel, az orosházi kórussal együtt léptek fel ta- voly Berkesden. — Mindez felejthetetlen em­lék marad számunkra — kap­csolódik a beszélgetésbe Gresa Judit —. Nagyon kellemes volt a múlt nyáron az agárdi kórustáborozás, meg az is, amikor május 2-án kirándu­lásra mentünk. Mecseknádas- dig busszal, onnan gyalog vág­tunk neki az erdőnek. Óbá­nyán megpihentünk, útközben jókedvűen énekeltünk. Réka- völgyben pedig kóruspróbát tartottunk az erdőben... Gyö­nyörű érzés volt abban a kör­nyezetben énekelni! Semmit sem éreztünk a próba fára­dalmaiból. — Mit próbáltak ezen az erdei énekórán? — Váry Ferenc és Szőnyí Erzsébet kórusműveit. Ezek­kel, valamint négy reneszánsz kori művel szerepelünk va­sárnap este a Liszt-teremben. — Nagy izgalommal várjuk szereplésünket, — teszi hozzá Gállos Teréz. — Eljönnek Pécsre a szüléink, tanárain!: ti. A gimnáziumban, melynek mindannyian tanulói, gyakran válik népszerűvé egy-egy dal, melyet a kamarakórus tanul. — Egyik legkedvesebb mű­sorszámunk a Rondinella pel- legrina című olasz dal. Ugyan­is szívesen énekeljük külön­böző népek dalait. Amikor ta­nulni kezdtük, néhány nap múlva mindenki ezt énekelte, fütyülte a gimnáziumban... — Persze, nagy kár, hogy a középiskolában nitfes meg­felelő zenei oktatás. így hát a lányok legnagyobb részét csak a tánczene érdekli... És egy kicsit megmosolyog­ják Bicskey Évit, akinek bér­lete van a Filharmónia va­sárnap délelőtti hangversenyei­re. — A legnagyobb élményt Robert Zeller koncertje sze­rezte. Az utolsó koncerten Ra­vel: Daphnis és Cloe c mű műve tetszett a legjobban: ez a kedvencem. Egymás szavába vágva so­rolják kedvenc műveiket. Cso­dálkozom: fiatal pécsváradi lányok milyen otthonosak a zeneirodalomban. Bicskey Éva a romantikusokat szereti, meg Debussyt, Grieget, Chopint... Zongorázni még nem tudja Chopin műveit, de van „reper­toárján” nem egy Beethoven, Mozart zongoradarab, amit a vendégek előtt el lehet játsza­ni... Gresa Judit az operá­kért lelkesedik: Erkel Feren- cért és Pucciniért. Már előre irigylik is a harmadikosokat, akik osztálykirándulásuk so­rán Szegeden megtekintik majd a Bánk bánt, az Ember tragédiáját és a Turandotot. Pucciniért Évi is rajong, élet­rajzát ötször elolvasta, otthon a lemezjátszón legszívesebben a Pillangókisaszonyt és a Bo­héméletet hallgatja... Gállos Teréz a zenekari muzsikára szavaz: Beethoven Ötödik szimfónia, Mozart Kis éji ze­ne, Debussy A tenger... Re­mek ízlése van, jövőre ő is bérletet akar venni a pécsi hangversenyekre... Van valami megható és na­gyon örvendetes abban, ahogy ez a tizenkét kottát olvasó, daloló-áneklő kislány ebben a muzsikás közösségben, Várnai Ferenc lelkes irányításával belekóstol a zeneirodalom remekmű veinek rnegisrnerésé­Tegnap délelőtt több geoló­gus-mérnök kíséretében Pécs­re érkezett dr. Kertai György, a Központi Földtani Hivatal elnöke, hogy megbeszéléseket folytasson a Mecseki Szénbá­nyászati Tröszt vezetőivel és megtekintse a tröszt geológiai osztályának munkáját. A me­cseki szénmedence geológiai helyzetéről és a szénkutatási munkákról Fejér Leontin, a geológiai osztály vezetője tá­jékoztatta a vendégeket. A látogatással kapcsolatban dr. Kertai György így nyilat­kozott: — A Központi Földtani Hi­vatal vezetői azért jöttek a Mecseki Szénbányászati Tröszt hoz, hogy megismerkedjenek azokkal a problémákkal, ame­lyek a földtani kutatásokkal kapcsolatosak. — Miért esett a választás éppen Pécsre? — A mi feladatunk az or­szág energiakészletének fel­kutatása és felmérése. S mi­vel Magyarországon itt, a me­cseki szénmedencében van a leg több és legjobb minőségű ezén, érthető, hogy az itt fo­lyó munkát különösen figye­lemmel kísérjük. Ezért is reá­lis, hogy a Nehézipari Minisz­térium az elkövetkező évek­ben nagyobb arányban fej­leszti az itteni szénkiterme­lést. Az ehhez szükségéé szén­tiactuo® <--*>« -ú.cfát «Mifc. /-T. kutattuk, a többi pedig most van kutatás alatt. Mai láto­gatásunk ennek a perspektivi­kus munkának egy részét ké­pezi. Megbeszéléseket folytat­tunk továbbá a tröszt vezetői­vel arról is, miként lehetne a kibányászott kőszén minő­ségét javítani. — Manapság sok szó esik a különféle energiahordozók szerepérőL A földgáz és az atom mindjobban vetélytársa lesz a szénnek. Mi erről a vé­leménye a Központi Földtani Hivatal elnökének? — Nem kétséges, hogy nap­jainkban a földgáz, a kőolaj és az atom egyre nagyobb tért hódít magának, már csak azért is, mert például a földgáz és a kőolaj kitermelése olcsóbb és veszélytelenebb. Azonban, hogy egy ország milyen ener­giahordozóra építi fel a ter­melést, az nagyrészt a termé­szeti adottságától függ. A mi hazánk ásványkincsekben nem a leggazdagabb. Az energia- hordozók közül pillanatnyilag a szén az, amire alapoznunk kell, hiszen ebből rendelke­zünk a legnagyobb mennyi­séggel. Ennek tudatában bát­ran kijelenthetem, hogy Ma­gyarországon még hosszú ideig a szén lesz a legfőbb energiahordozó. A küldöttség tagjai még az est folyamán visszatértek Bu-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom