Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

tML JÚNIUS 1 napló 3 A földművesszővetkezeti vendéglátás készül az idegenforgalomra Egy tucat kerthelyiség — Víz mellett és főútvonalak mentén Strandolok előnyben Tanuljunk a legjobbaktól Hírnév, rang és elismerés Kiváló tehenészet — Harmincezer forintos bikák Ötvenkét forintos munkaegység Baranya idegenforgalmának lebonyolításában nemcsak az állami vendéglátó egységek vesznek részt — sót, a megyei turista érdekeltségű községek­ben éppen a földművesszövet­kezeti vendéglátás az, amelyik gondoskodik a vendégek ké­nyelméről. Ezekben a hetek­ben különös gonddal készül­nek fel a vendéglátó egysé­gekben a turisták megfelelő fogadására. Különösen nagy a felkészülés azokban a közsé­gekben, turista központokban, ahol a megyei tanács idegen­forgalmi létesítményekkel gazdagította Baranyát. mint például Mecseknádasd, Pécs- várad, Dunaszékcső, Sásd, Szemtlőrinc, Magyaregregy, Magyarhertelend, Villány, Sellye. HANGULATOS KIRÁNDULÁSOK TO-VÖLGYBEN Egy nap alatt nem is lehet bejárni azt a vidéket, amely­nek központja a Tó-völgy. A festői környezetben létesített mesterséges tó partján egy nyári vendéglő, részben fedett kerthelyiséggel várja a ven­dégeket. A környezet lehetősé­get nyújt arra, hogy itt úttö­rők táborozzanak és számukra a földművesszövetkezet meg­szervezi az ellátást. A vonzó hatást Tó-völgyben emeli a esónakázási és fürdési lehető­ség, de ezt tovább lehetne fo­kozni az egykori malomépület átalakításával. Innen már igazán csak pár perc Pécsvárad. Kitűnő han­gulatot ígér a Zengő Étterem és kerthelyisége, amelyik száz éves gesztenyefák alatt egy­szerre kétszázötven vendégnek nyújt szórakozást. Az autós­kirándulók számára egy hír: a kerthelyiség mellett, az ét­terem udvarában parkírozási lehetőség, a Zengő Étteremmel szemben pedig benzinkút vár­ja a vendégeket. A pécsváradi strand ugyancsak kedvelt ki­rándulóhely, ahol a földmű­vesszövetkezet strandvendég­lője biztosítja a vendégek igé­nyeit. Fedett és kerthelyiség is áll a turisták rendelkezésé­re Melegkonyhai készítmé­nyek, halászlé mindennaposak. » m m ■ ■ ■ i A vándoriparosok valamikor gyalogszerrel bejárták Euró­pát, híres mesterek igazoló irataival és ajánlólevelével keitek át országhatárokon és tengereken. Ma nem az iparo­sok utaznak, hanem a készít­ményeik. Óriási konténerek kelnék naponta útra, hajón, repülőgépen, vonaton utaznak száz és ezer kilométeréke t, s így a jókezű pécsi mesterek, munkások állandó kapcsolat­ban állnak fél Európával. Ez a kapcsolat persze enyhén szólva absztrakt, hiszen azok­kal az emberekkel, akik a pé­csi árut megvásárolják, legfel­jebb véletlenül találkoznak. A kapcsolat azonban mégis nyil­vánvaló. A Pécsi Kesztyűgyár 1964-ben például több, mint egymillió pár kesztyűt expor­tált, s ebből 672 ezer párat tőkés országokba. Mit tudnak a Kesztyűgyár dolgozói azokról az onszágok- . 01, ahová szállítanak, mit tudnak a svájci hölgyekről, akik elegáns pécsi kesztyűvel a kezükön ülnek elegáns autó­juk volánja mögé? A kérdést persze érdemeg lenne felten­ni a svájci hölgyeknek is, de pillanatnyilag erre nincs mód. Takács József főművezető ■ 'gigkaiauzolit a műhelyeken, és itt is, ott is megálltunk egy-egy rövid beszélgetésre a szabászasztalok, gépek, mun­I H AL ASZCS ARP A LÓHERE-STRANDDAL A hatos főútvonal mellett egész turista-kombinát várja a vendégeket Mecseknádasd- nál. Az egykori püspöki für­dőhely most széleskörű nép­szerűségnek örvend. A községi tanács rendbehozatta a lóhere leveléhez hasonlító apró ta­vakat, korszerű strandmeden­cét alakított ki, kabinsorokkal és a földművesszövetkezet több éve üzemelteti a Me- csekkapu halászcsárdát. Min­dennap reggeltől estig halász­lé, halkülönlegességek, frissen sültek, tészta-félék szerepel­nek az étlapon. „Nem hivata­los” — vélemény szerint a ha­lászlé vetekszik a híres duna- kömlődivel. Bizonyítja ezt, hogy május hónapban a ha­lászcsárda forgalmát megdup­lázta. Itt is gondoltak az autósokra és parkírozót, ben­zinkutat építettek, sőt, tervbe vették egy autószerviz létesíté­sét is a csárda mellett. A Me- csekkapuban 250 vendéget tudnak fogadni* VÉGÁLLOMÁS A DUNA-RÉVNÉL A megye leghíresebb halász- csárdája mégiscsak a duna- szekcsői Dunarév csárda, köz­vetlenül a folyó partján, a rév mellett. Korábban is állt itt egy csárda, amely arra volt hivatott, hogy a kompra vára­kozók szórójukat olthassák. Ebből az alkalmi vendégfoga­dóból alakult ki a mai csárda, ahol már kultúrált körül­mények között, nagy, világos teremben gyönyörű kilátással a Dunára szolgálják ki a ven­dégeket. Bár nem esik közel egyik főútvonalhoz sem, híre mégis eljutott sogfelé és nem egy vendég csak azért tér le az útról, hogy megízlelje a halászlevét. Gyakran jönnek megyei, pécsi, de messzi vi­dékek — például alföldi — autóbusz kirándulók is, akik­nek a földművesszövetkezet társas ebédet, vacsorát bizto­sít. Tavaly 130 000, az idén már 200 000 forint felett lesz a havi forgalma. Ennek több mint ötven százalékát a hal­ételek forgalma adja. A dunaszekcsői községi ta­nács a közeli, kikövezett piac­teret adta át autóparkírozó helynek, ahol egy nyugdíjas bácsi őrzi, tisztítja a kocsikat, sőt, szerelést is vállal, amíg a vendégek vacsoráznak. KISVENDÉGLŐK A HEGYHÁTON Sásd is bekerült az idegen- forgalomba, elsősorban azért, mert a Balatonra tartó kirán­dulók itt mindig megpihen­nek. A Tavasz Étterem, és a Hangulat Presszó nagyvárosi igényeket is kielégít. Itt már sokkal szélesebb a választék az étlapon és 180 vendég ké­nyelmes kiszolgálásáról gon­doskodnak. Tájjellegű ételei és réteskülönlegességei híre­sek. A Hegyhát másik érdekes, vidéke, a kirándulók kedvelt helye Magyaregregy és Ma­gyarhertelend. Mind a két he­lyen strand várja a kirándu­lókat igen szép környezetben és természetesen a földműves­szövetkezet vendéglői. Csak­úgy mint Szentlőrincen, Vil­lányban és Sellyén, ahol meg­nagyobbított, korszerűsített, il­letve újonnan épített éttermek szolgálják a vendégek kényel­mét* 250 MAZSA HAL A NYÁRON A nyári hónapokban a föld­művesszövetkezetek éttermei­ben és kisvendéglőiben — összesen 13 helyen — 250 má­zsa halat dolgoznak fel. Hoz­zá hetvenezer hektóliter sör, ötezer hektó bor, 600 000 üveg üdítőital — közte a kedvelt szénsavas Hűsi, amelyet a me­gyében már négy helyen, Me- cseknádasdon, Mágocson, Sely- lyén és Majson készítenek — várja a vendégeket. Úgy is gondoskodik a földművesszö­vetkezeti vendéglátó ipar a friss húsételekről, hogy hat üzeme mellett 140 sertést hiz­lal. MAGYARNOTAK MINDEN ESTE Halászlé, kultúrált kiszolgá­lás mellé öt étteremben, kis­vendéglőben — Szentlőrincen, Sásdon, Mecseknádasdon, Pécsváradon és Dunaszekcsőn — zenekar játszik. A két ha­lászcsárdában természetesen hangulatos cigányzene szól. A megyében a földművesszövet­kezeti éttermek és kisvendég­lők havonta magyarnóta és operett esteket rendeznek fő­városi művészek felléptével. Gerdát Csöpi tette híressé, az a tízezer literes, nyolc éves magyartarka tehén, ame’y az utóbbi időben kétszer is elhoz- ta az Országos Mezőgazdasági Kiállítás fődíját. Híressé — igen, naggyá azonban nem Csöpi tette a ger dei tehenészetet. Hisz ma már számos „Csöpije” van Gerdé- nek, amelyek, ha fiatal ko­ruknál fogva még nem is sztá­rok, de mindenesetre sztárje­löltek. Nem is a tradíciója miatt ismert ez a tehenészet, hisz annak Idején Gerde, mint egyéni község nem volt külö­nösebben híres tenyésztő, Négymillió forint a szarvas­marhatenyésztésből Élt azonban a faluban egy Horváth Pál nevű 13 holdas gazda, akinek jószágait mesz- sze földről eljöttek megcso­dálni és jófejős tehenéért min­den pénzt megadtak volna. Csak hát a 13 holdból kevés jószág nevelésére futotta. Ma viszont már több Hor- váth-féle jószág van az ország legkülönbözőbb gazdaságai­ban, mint ahányat egyéni ko­rában egyáltalán jászolhoz kö­tött ez a kiváló állattenyészr tő. Jelenleg is 23 gerdei szár­mazású tenyészbika fedez az ország legkülönbözőbb mes­terséges termékenyítő állomá­sain. A szövetkezetnek 61 bi­kanevelő tehene van, amit egyetlen baranyai gazdaság sem mondhat el magáról, még a Bólyi Állami Gazdaság sem. Tavaly 34 tenyészbikát érté­kesítettek — legtöbbet az egész országban — átlag 23 ezer 800 forintot kaptak értük, de volt 32 000 forintos bikájuk is Ezen kívül 35 tenyészüszőt adtak el 11 500 forintos átlag­áron. Hízómarhából fél millió, tejből, tejszínből 1,2 millió fo­rint volt a bevételük. Csak a szarvasmarhatenyésztésből 4 millió forint értéket produkál­tak ebben a kicsinek számító 2000 hold körüli termelőszö­vetkezetben. 1958-ban alakult ki a mai állomány magva 19 tehénből, melyet a Horváth Pál köré „tömörülő” legjobb gazdák ad­tak össze. A háztájiból bevitt többi tehénen hamar túladtak, mert Horváth Pál lett rögtön az állattenyésztő, s ő nem tűrt meg rossz állatokat a közös­ben. Az állam tenyészállat ak­ciója, mellyel az ötvenes évek végén és a hatvanas évek ele­jén a tsz-eket támogatta, talán sehol nem volt olyan haté­kony, mint Gerdán. 1961-ben — amikor már közel 4000 lite­res volt a gerdei tehenészet — az első nagy szimentáli import idején ötven, s most tavaly újabb 45 telivér szimentáli üszőt hoztak Gerdóre. S a kis szövetkezet nem okozott csa­lódást. A szimentáli állomány­nyal tavaly elérték a 4239 ki­logrammos éves tejtermelést 4,14 százalékos tejzsír mellett, magyartarka teheneik — me­lyek közé a Csöpi is tartozik — még ennél is többet ter­meltek ezeknél. Az egy tehén­re eső éves átlagtermelés — 70 darab átlagában — 4750 kilogramm tej lett 3,95 szá­zalékos tejzsírral. Ugyanakkor mikor a megyei átlag még a 2500 kilót sem érte el. Lelkiismeretes gondozók Hogyan érték el? Valaűö azt gondolhatná, itt csak a sztá­rok, meg a rekordok számíta­nak, biztos nem törődnek ve­le, mi mennyibe kerül. Pedig Gerde is csak tsz és abból kell a tagságnak megélnie, amit produkál. Hogyne törőd­nének akkor a tiszta jövede­lemmel. Az állattenyésztés költségszintje megyei átlag­ban 95 százalék, Gerdán csak 76 százalék. Ezen belül a te­henészet költségszintje 87 százalékos és a növendékneve­lésé mindössze 55 százalék, ami azt jelenti, hogy 100 fo­rint termelési értéket a nö­vendékmarháknál 55 forintból érnek el, ami hallatlanul jó, de érthető, mert a tenyész­állatokért kapott árak — a 32 000 forintos bikák stb. — itt csapódnak le. A tej önkölt­sége tavaly 2,70 forint volt, de ez az idén tovább csökken, mert mindkét istállóban beve­zették a gépi fejést, s így egy ember jóval több állatot tud naponta gondozni. A növen­déknevelés önköltségét tovább csökkenti, hogy a tsz a ta­valy létrehozott 100 holdas mintalegelőre egy korszerű, 120 férőhelyes istállót épített, s míg eddig a majorban 25— 28 üszőt kezelt, addig kinn a legelőn 40—50 üszőt gondoz majd egy ember. A főállattenyésztő mellett jó gondozói gárda dolgozik, akiknek zöme 7—8 éve végzi ezt a munkát. A prémiumot az eredmények után kapják. Jellemző a tehenészet színvo­nalára, hogy amelyik gondozó a rábízott jószágból évente 5000 liter tejet tud kihozni, Kesztyűgyáriak az üzletfeleikről... kapadok mellett. A Pécsi Kesztyűgyár legnagyobb meg­rendelője a Szovjetunió. 1964- ben 324 ezer pár kesztyűt vá­sárolt a pécsi üzemtől. A gyár dolgozói — valószínűleg a kedvező üzleti kapcsolattól függetlenül is — a Szovjet­unióról tudnak a legtöbbet. Boda László mintaszabász például most érkezett haza egy hosszabb útról. — Harminc napig voltam kint — mondja — jártam Lvovban. Kievben, Leningrád- ban, Moszkvában... — Talán hivatalos út volt ..? — Nem... Nősültem. A fe­leségem az ukrajnai részen dolgozik egy ruhagyárban... A gyár igazgatója és főmérnö­ke nagyon marasztalt, de haza jöttem, a feleségemet is haza­hozom. Itt dolgozik majd ő is a kesztyűgyárban. Június 26- án megyek érte... — És kesztyű vonalon látott valamit? — Az anyakönyvvezetőnél esküvő után mutattak egy kesztyűt, én mindjárt láttam, hogy nálunk készült. Bélelt volt. Mondtam is nekik, hogy ha nem taltarná a bélés, még azt is megmondanám, hogy ki csinálta. Egyébként az a ta­pasztalatom, hogy a szovjet piacon igen sok kesztyűt tud­nánk még elhelyezni Grófsics Pálné is a Szovjet­unióról tud a legtöbbet... Ta­valy egy társasutazás kereté­ben járt Moszkvában, legen­dákat mesél egy moszkvai szőrmegyárban tett látogatá­sukról. — Ügy megvendégeltek ben nünket, mintha lakodalomba érkeztünk volna. Én olyan szép vállalati kultúrtermet még sohasem láttam, mint ott volt. Akár a színház... Az emberek helyesek, udvariasak. — Az idén is megyek, Moszk­va—Riga lesz az útvonal. — Merling József szabász a nyáron Nyugatnémetországba szeretne utazni. A pécsi Kesz­tyűgyár 1964-ben Németország ba 89 ezer pár kesztyűt szállí­tott. — Mit tud Nyugatnómetor- szágról? — Azt tudom, hogy a ma­gyar kesztyű minőségileg ural­ja a piacot, technikai pontos­sága és jó kivitelezése miatt. Az anyósom tavaly kint volt, csak jókat hallott a pécsi kész tyűről. ,í — És az emberek vélemé­nye szerint milyenek? — Nagyszerűek, nagylábúak, germán fajta.., Takács József közben el­mondja. hogy a Nyugatra szál lított női kesztyűknek a meg­rendelő kérésére kicsit meg­hosszabbítják az ujját, mert a nyugaton divatos hosszú női körmök nem fértek el a szab­ványkesztyűben. Kovács Mátyás egy évig élt Belgiumban, így a Kesztyű­gyár egyik nyugati megrende­lőjét „személyesen” ismeri. — Párás levegő, kiegyensú­lyozott éghajlat. — Az embe­rek a legszűkebb családi kör­ben törődnek egymással, de egyébként közömbösek egymás sorsa iránt. — A nők ápolt kezűek. persze csak azé, aki nem dolgozik. — Aki dolgo­zik ... hát... Szalag László két olyan or­szágban nézett körül, ahová a Pécsi Kesztyűgyár nem szállít árut, Jugoszláviában és Cseh­szlovákiában. — Csehszlovákiában nagyon finom, szép kesztyűket gyár­tanak. Jugoszláviában már ke­vésbé tetszetős, de jó kesztyűk készülnek, csak nagyon drá­gák. — Én 13 éve dolgozom ebben a gyárban, azóta állan­dóan szállítunk Svájcnak. — Jó lenne most már ott egyszer körülnézni. Schindl József a háború alatt járta be fél Európát, így többnyire csak romokat látott, emlékezetében is így élnek ezek az országok. Hollandiába 1964-ben 83 ezer pár kesztyűt szállított a pécsi üzem. Hollandia egyéb­ként régi üzletfélnek számít. Garai Istvánné egy pillanatra felnéz a munkából, amikor Hollandia szóba kerül, de csak valami bizonytalant, távolit tud a képzeletében az ország kapcsán felidézni. Sokan van­nak így: — Akik hordják ezeket a kesztyűket... Hát azokról mi semmit sem tudunk. Nem jöt­tek ide bemutatkozni... Azt tudjuk, hegy mikor vannak megelégedve... — mondják elég sokan. A vásárlókkal, a pécsi kesz­tyűk jövendő tulajdonosaival persze áttételesen mindenki kapcsolatban áll, akár ismeri Hollandia természeti földraj­zát. akár nem. Sokan utazni szeretnének, bejárni azokat az országokat, ahová készítmé­nyeik a magyar ipar követei­ként eljutnak, és természete­sen más országokba is. Bertha Bulcsú az darabonként 50 forintot kap, 6000 liter után 100 forint jár, a 7000 liter után 400 fo­rint, a 10 000 literes Csöpi után 600 forintot kapott a gondozója. A 172 darabo' te­henészetben — összes állo­mány. borjakkal együtt 420 — tíz 7000—10 000 liter közötti tehén van, s hogy mennyi lesz, azt ma még csak sejteni lehet, mert a szimentáliak olyan fiatalok, hogy még még sem mutathatták, mit tudralo A növénytermelés színvo­nala ma még meg sem köze­líti Gerdén az állattenyészté­sét — ez általában fordítva szokott lenni —, s ezért nem is képes megfelelő takarmá­nyokkal kiszolgálni azt. A ta­karmányok jó előkészítésével azonban sok mindent pótolni lehet. Gerdén mindent szecs­káznak és mindent pácolnak. Az egyedi etetés már nem új­ság náluk, mindent mérnek* porcióznak. Hozzáértő tenyésztői munta Gerde elsősorban tenyésztő üzem, de árutermelésben is ragyogó eredményeket ér eL Módszereik közül érdemes megszívlelni egyet. mást. Az itatásosán nevelt borjak szá­jába kétnapos korban Aquital nevű vitaminos készítményt cseppentenek, s ezt kéthavon- ként még növedék korban is megismétlik, A tenyészüsző- ket legelőn tartják, így a sok mozgás megkönnyíti a külö­nösen szimentálinál gyakori nehéz elléseket. Egyébként ezért keresztezik magyar tar­kával a szimentáli üszőket, hogy első ellésűk könnyebb legyen, de csalt az első sza­porulat lesz keresztezett, a többi telivér szimentáli. mert. Gerde van hivatva arra, hogy ezt a svájci fajtát tisztavér­ben fenntartsa és az ország szükségletének egy részét fe­dezze. Bevált módszerük még a korai tenyésztésbevétel. Az üszőket 18 hónapos korban, 400 kilós súlyban fedeztetik, 27 hónapos korban ellik elő­ször. Látszólag ellentmond egymásnak, hogy a korai te­nyésztésbevétel mellett az ál­latok hosszú életkorára töre­kednek. Náluk valójában nem a nagy tej hozam a cél — ez már adva van —, hanem az, hogy egy-egy bikanevelő te­hén hosszú életű legyen éa minél több utódot adjon a szövetkezetnek, mert ez a fő bevételi forrásuk. Igen fontos tenyészcéljuk a családok ki­alakítása. Máris több család- alapító tehénnel rendelkeznek, köztük első a 12-es Cső ni. melynek eddig 8 leszármazott­ja van, négy üsző és négv bika. Ezek közül 3 már a mes terséges termékenyítő állomá­sokon fedezi, slányai ugyancsak bikanevelő tehénként vannak besorolva őket azonban sem­mi kincsért nem adná ki ke­zéből a szövetkezet. Nyo’e ér eredményé A tavalyi 52 forintos mun­kaegységértéket tehené'zefüky nek köszönhetik a eerdeiek. s azt a megbecsülést is, ami körülveszi őket. Mert l e rájuk a megye azért, amit ed­dig tettek. Arra. hoev ezt az országos, sőt külföldön is el­ismert rangot nem egész nvric év leforgása alatt vívták ki maguknak. — Rné — Idojárásielenté» Várható időjárás kedd estig: kevesebb eső, helyenkint zi­vatar. A Dunántúlon észak- nyugatira forduló szél. \ hő­mérséklet kissé eme”"'1". Várható lesnlaes^rr -»hb - szakai hőmérséklet 10-ír g magasabb nappaii hőmérsék­let 17—22 fok között. i l ¥

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom