Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-30 / 152. szám
IMS. JÚNIUS 30. I. rrapiö 3 Pillantás a népgazdaságba Életkörülményeink alakulásának tükre Az 1965. évi terv szerint ebben az esztendőben stabilizáljuk az életszínvonal eddig elért szintjét. Mit jelent ez? A •tények egyértelműen válaszolnak erre! Tény ugyanis, hogy a tervezettnél kissé előbb teljesítettük az ötéves terv élet- színvonal „fejezetének” időarányos réíszét — miközben az előirányzottnál valamelyest kevésbé valósultak meg azok a tervszámok, amelyek pedig az életszínvonal emelkedésének fedezetét adják, tehát a nemzeti jövedelem növekedése. a termelékenység emelése stb. Előreláthatóan idén az egyenleg helyreáll s 1965 végéig, az ötéves terv záróakkordjaiként, végeredményben nemcsak teljesítjük, de némileg túl is haladjuk a reáljövedelemnek — mint az élet- színvonal „gerincét” adó tényezőnek — öt esztendeje elhatározott színvonalát. «£ Ot év előiránysata négy év alatt Érdemes emlékeztetőül felidézni a törvényt, amely annak idején feladatainkat, s az életszínvonal további javítását is törvényerőre emelte. Az ötéves tervről szóló 1961. évi II. törvény kimondja: „ .. .16— 17 százalékkal kell emelni a munkások és az alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelmét”. Az immár megvalósult terv szerint egy esztendővel korábban, 1964 végéig az emelkedés elérte a 18 százalékot. A négy esztendeje megszavazott törvény azt is jogerős paragrafusba foglalta, hogy „a kiskereskedelmi áruforgalmat legalább 23 százalékkal kell növelni ...” Nos, 1964 végéig a kiskereskedelem forgalma 25 százalékkal nőtt. Ha ezeket a tömörségükben is sokatmondó, de azért átfogó, általános számokat néhány alkotóelemre bontjuk, a mozaikokból még pla&ztiku- sabbam kirajzolódik az életkörülmények alakulásának tükörképe. fiorszerűbh életforma Pillantsunk be például a boltokba. A múlt évben, 1964- ben összesen 84,6 milliárd forintot költöttünk el az üzletekben — 16,8 millárddal többet, mint 1960-ban. (Az emelkedés egyetlen év alatt, 1964- ben 6 milliárd volt!) Érdemes az áruforgalom összetételét, szerkezetét szemügyre venni. Kiderül ebből, hogy az emelkedés ütemében a korszerűbb életformát, a modernebb igényeket kielégítő árucikkeik vezetnek. Elsősorban, ide sorolható a kereskedelmi szaknyelven „vegyes iparcikkének nevezett csoport: erre 1960- ban 19 mililiárdot, 1964-ben már 25 mililiárdot költöttünk. Ha csak egy évet vizsgálunk, 1964-et, a következő, rendkívül gyors fejlődés látható: a háztartási elektromos gépek és készülékek forgalma 25 százalékkal, a bútoroké 7, — egyéb tartós fogyasztási cikkeké 9 százalékkal nőtt. Fordítsuk még ^.szemléletesebb „nyelvre” ezeket az arányokat: 1964-ben mintegy 200 ezer mosógépet, több mint 50 ezer hűtőszekrényt, csaknem 9 ezer autót, 40 ezer motor- kerékpárt, 200 ezret meghaladó tv-készüléket adtak el a boltok. (Táviratstílusú egybevetés: nálunk 1964-ben 63 televízió-előfizető jutott ezer lakosra, Ausztriában 53, Franciaországban 73.) A korábbinál magasabb színvonalú kulturáltabb életforma ismertető jelei úgyszólván valamennyi árucsoportban kimutathatók. Az 1960 évinek mintegy a harmadával többet — 14 milliárdot ■— költöttünk tavaly vendéglői étkezésre: az élelmiszerforgalom statisztikai sztárjai” olyan cikkek, mint a kávé, tea, kakaó, déligyümölcs — az egy főre jutó kávé- és tea- fogyasztás például négy év alatt több mint megkétszereződött. Ruházkodásra megközelítően annyit 'költünk, mint négy esztendővel ezelőtt — ami egyebek között azt is jelenti: a kiadások szerkezete áttolódott más cikkeikre, például a tartós fogyasztási cikkek nagyobb arányú vásárlására —, de a ruházati forgalmon belül a korszerű, műszállal kevert ruhák, textíliák kereslete ugrásszerűen nőtt. Ismét egy pillantás a határon túlra: a Belkereskedelmi Kutatóintézet által közzétett összehasonlító adatok szerint nálunk átlag 3,11, az NSZK- bam 3,2 kabátja van egy férfinek; a női kabátoknál 3,55, illetve 4,3 az arány — ami legalábbis arra mutat: jólöltö- zöttek vagyunk! A vásárlások ilyen nagymérvű emelkedése mellett jutott — méghozzá nem kevés — a takarékoskodásra is: a lakosság takarékbetét-álloma- nya 1961. január 1-én 5,3 milliárd forint volt, s azóta az emelkedés csaknem háromszoros: 1964 végén 16,5 milliárd várta a takarékban, hogy lakássá, bútorrá vagy külföldi utazássá „változzék”. A színvonalat stabilizáljuk Az adatok e tényszerű bizonysága korántsem azt akarja bizonyítani, hogy gondtalanul élünk. Különösen az a' csonyabb keresetű családoknál nem könnyű a hó eleji számvetés. Akad még sok javítanivalónk az áruellátásban is. 1968-ban befejeződik Pécs felmérése Az elmúlt években gyakran láthattunk a város különböző pontjain műszer fölé hajló mérnököt, piros-fehér jelzőru- dat vagy szintezőlécet tartó mérősegédet — a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat dolgozóit. A város felmerését és új rátér képezését végzik, hiszen az utolsó átfogó felmérés 1912-ben készült. — Azóta végeztek ugyan kiegészítéseket, történtek kísérletek a második világháború miatt leállt nyilvántartások vezetésére, de ezek nem jártak kellő eredménnyel — mondja Szabó Sándor, a városmérési osztály vezetője —. Komoly nyilvántartás a fel- szabadulás után nem volt — ez egyik oka az 1958-ban megkezdett városmérésnek. Térképeinkre és nyilvántartási adatainkra szüksége van az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalnak, a telekkönyvnek. A rohamos építkezések, társadalmi és gazdasági fejlődés jelentősen megváltoztatták a város térképét, a birtokviszonyokat. A szervezetlen nyilvántartás és a szórványos kiegészítések nem tükrözték a jelenlegi állapotoknak megfelelő képet. Pedig a tervező vállalat, a tanács, a DÉDÁSZ, víz- és a gázművek pontos térképeket és adatokat igényel. Ezenkívül még jónéhány vállalat használja térképeinket — nagyon indokolt volt tehát egy új városmérés. — Hol tartanak most a munkákkal? — Az első kerület egy részét már 1963-ban befejeztük, a térképek állami átadása is megtörtént. A kerületből még hátralevő rész külső munkáit jövőre fejezzük be, 1967-ben adjuk át a térképeket. A második kerület északi részén a külső munkákat befejeztük, jelenleg a mérési eredmények feldolgozása folyik. A kerület déli részén most végezzük a külső munkákat, és ebben az évben szeretnénk befejezni. — A harmadik kerület felmérési és térképezési munkái teljes egészében elkészültek. A város teljes felmérését és térképezését szeretnénk a terv szerint 1968-ban befejezni. Annál is inkább, mert minél tovább húzódik a felmérés, időközben mindig több változás történik, a nyilvántartások vezetése pedig még most sincs megszervezve. Ebből adódik például, hogy az első kerület 1963-ban felmért részein a változások még nincsenek átvezetve. — Kinek a feladata lenne a nyilvántartások vezetése? — A földmérési felügyelőségé, de tudom, hogy erre nincs kapacitásuk. Mi viszont szívesen vállalnánk, ha felügyeleti szervünktől kapnánk arra kijelölést. Ebben az ügyben talán a városi tanács tehetne lépéseket. Gyűjtsük össze Baranya megye földrajzi neveit! Ki ad nekik munkát? Huszonötén végezték el a gyógypedagógia nyolcadik osztályát Rehabilitációs bizottságot kellene létrehozni Baranyában is A pécsi Gyógypedagógiád Nevélőintézet közel háromszáz növendéket foglalkoztat. Ezen kívül Meszesen, Gyárvároson és Vasason kihelyezett összevont osztály működik. Az idén húszegynéhány nyolcadikos hagyta el az iskolát. Az ő sorsukról, és az iskolában folyó nevelőmunkáról tájékoztat Márkus József, az intézet igazgatóhelyettese. Fejlett manuális készség — Minden évben visszatérő probléma a gyermekek elhelyezkedése. Ehhez tudni kell, hogy a kétféle gyermekanyag között különbséget teszünk, amennyiben vannak munkára alkalmatlan, súlyos imbecillis gyermekek is. A munkára alkalmas, de imbecillis gyermekeknél számolni kell azzal, hogy szakmunkások soha nem lesznek, iparban, mezőgazdaságban segédmunkáig elvihetik, de tovább nem. Más a Négyezer új propánbutángáz-fogyasztó Az év elején vált ismeretessé. hogy a tanácsok és az ÄFOR Vállalat lehetővé teszik új fogyasztók tömeges bekapcsolását a propánbutángáz-fogyasztói hálózatba és azok számára, akik ebbei az évben megvásárolják a gázkészülékeket, 1966. I. negyedévétől folyamatosan biztosítják az üzemanyagot. Az úgynevezett előbekapcso- lásos rendszer gyorsan népsze rűvé vált. Az év eleje óta 1400 baranyai és 600 pécsi család vásárolt gáztűzhelyet. A német gyártmányú gáztűzhelyek pécsi kiállításán további 300 tűzhelyet értékesített a kiskereskedelem. Ezek tulajdonosait is az előbekapcsolá- sos rendszer feltételei mellett kapcsolják be ß jövő esztendőben a fogyasztói hálózatba. Ez év második felében újabb 1400 baranyai és 600 pécsi család jut gáztűzhelyhez. Ezek kel együtt több, mint négyezer új fogyasztó számára teszik lehetővé 1966 első negyedétől a propán-bután gáz rend szeres használatát. Hosszú éveken keresztül nem adtak engedélyt a tanácsok azoknak a propánbután gázkészülékeknek az újbóli üzembehelyezésére, amelyek nagyobb vagy korszerűbb tüzelőberendezések vásárlásakor használaton kívülre kerültek. A jövőben minden használt, de üzemképes, a biztonsági feltételeiknek megfelelő gázkészülék ismét használatba vehető, amennyiben tulajdonosaik ezt igénylik. helyzet a kevésbé súlyosaknál. Közöttük vannak olyanok, akiknek a manuális készsége meghaladja a nem fogyatékosok készségét is. Belőlük jó betanított szakmunkás is válhat. Az iparitanuló intézetben a műhelyben, gyakorlatban nagyszerűen megállják a helyüket, de az iskolai anyaggal nem bírnak: a memoriter tárgyak és a matematika nem nekik való, hiszen az ipari- tanuló iskolák az általános iskola tananyagára épülnek, s nem a mi csökkentett tantervűnkre. így aztán csak elenyé szóén kevesen tudják elvégezni a szakmunkás-iskolát. — Intézményesen helyezik el a gyermekeket, vagy szüleik szereznek számukra munkalehetőséget? — Az intézményes elhelyezés országos viszonylatban nincs megoldva. Budapesten, a Marczibányi téren működik egy Országos Rehabilitációs Bizottság, amely mindenféle fogyatékos számára, tehát nemcsali az értelmi fogyatékosok számára igyekszik munkát biztosítani. Csak a kérelmezőkkel foglalkoznak, ezeket a kérelmeket az illetékes tanácsok szociálpolitikai osztályai továbbítják a bizottsághoz. A zsúfoltságra jellemző, hogy az idén elégítik ki az 1963-ban kérelmezetteket. Egy ilyen bizottság tehát minden megyében elkelne, mert a budapesti egyetlen az országban, és az nem tudja kielégíteni a beérkező igényeket. Megfelelő gyarlókért kellene — A növendékek jó hányada vidéki. A mezőgazdaság jó lehetőségeket biztosíthat az értelmi fogyatékosok számára is. Az intézet mennyiben járul hozzá, hogy a végzett tanulók megállják helyüket ezen a területen? — A gyakorlati oktatás nálunk műhelymunkából és a munkacsoport speciális gyakorlati foglalkozásából áll. A gyermekeknek szép műhely áll rendelkezésükre, megismerkedhetnek a gépekkel, szerszámokkal, még olyan érdekes szakmába is belekóstolhatnak, mint a szőnyegszövés. De sajnos, mezőgazdasági munkát nem tudunk végeztetni, sem oktatni, mert nincs megfelelő gyakorlókertünk. A városi tanács végrehajtó bizottsága két éve felajánlott egy telket, de az nagyon távol van az intézettől. Jelenleg Pécsbányán van egy kertünk, de ugyanez a probléma áll fenn: nem tudjuk megközelíteni. Az idő, amely rendelkezésünkre áll, oly kevés, { hogy legnagyobb része utazgatással telik el. — Hogyan fogadják a gyógy pedagógiás gyermekeket a különböző munkahelyeken? — Van olyan hely, ahol nem fogadják szívesen őket, ennek persze több oka lehetséges. Az a fontos, hogy ne éreztessék velük fogyatékosságukat, inkább türelemmel, bizalommal közelítsenek hozzájuk. Munkaképes gyermekeink idáig mind elhelyezkedtek, sőt az idén van olyan növendékünk is, aki itt az intézetben kapott állást. A gyermekeket többnyire a szülök helyezik el, az iskolának az elhelyezés nem feladata. Segítünk, ahogyan tudunk, de nem sikerül minden esetiben úgy, ahogy szerettük volna. He hagyják magokra a gyermekekéi! A fogyatékos értelmű gyermekek elhelyezkedése tehát i nincs megoldva. Sokszor elő- í fordul, hogy a szülők magárai a gyermekre bízzák további < sorsának eldöntését. A bizony-5 talanságérzés, a vándorlási < lehetőségek, az esetleges lelki! sérelmek, amelyeket kedve-1 zőtlen fogadtatás esetén sze-> réz, a gyermekben nem alaki- j tanák ki egészséges életszem- j léletet. A helyzet korántsem í súlyos, de előfordulnak esetek, > amikor a hamisra alakult j szemlélet és életmód a társa-1 dalmon bosszulja meg magát. < De ez más probléma. Az elmúlt esztendőben látott napvilágot Zala megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága kiadásában egy impozáns kötet: Zala megye földrajzi nevei. Zala megyei pedagógusok és más önkéntes munkatársak, nyelvészek és muzeológusok irányítása mellett gyűjtötték össze megyéjük valamennyi községének földrajzi neveit, amelyeket azután 737 lapon, térképekkel illusztrálva bocsátottak a honismereti és tudományos kutatók rendelkezésére. Fel kell vetnünk a kérdést: Pécsett, ahol olyan nagy tábora van a földrajzi nevek kutatásának, miért nem kezdődött már meg egy hasonló munka szervezése? Reuter Camillo, Zsolt Zsigmond, Pesti János, Rubint Károly, Temesi Ernő és még sokan mások foglalkoznak a még élő földrajzi nevek, illetve a történeti anyag kutatásával, s a múzeum néprajzi osztályának is gyűjtőkörébe vág ez a munka. Ki kell adnunk Baranya megye földrajzi neveit! A társadalmi gyűjtők és pedagógusok, főiskolai hallgatók, a honismereti szakkörök és a szakemberek mozgósításával és összefogásával, a Zala megyei tapasztalatok felhasználásával két esztendő alatt össze lehet gyűjteni az anyagot, s ha megyénk tanácsának megszokott áldozatkészsége nem marad el, újabb egy év múlva már el is hagyhatná a nyomdát Baranya földrajzi neveinek gyűjteménye. A társadalmi gyűjtők számára kiírt Baranyai néprajzi gyűjtőpályázatok már eddig is jelentős földrajzi név anyagot eredményeztek sok más értékes gyűjtés mellett, reméljük, hogy a továbbiakban (talán ennek a kis írásnak hatására is) még több ilyen jellegű pályázatot kapunk. A legtöbb földrajzi névhez történeti hagyományok vagy babonás történetek is fűződnek, az elnevezések egy része a hagyományos gazdálkodás művelési ágaira utal vagy pedig a régészeket segíti újabb lelőhelyek feltárásához — így mind a honismeret, mind a tudomány sokat nyer az ilyen anyag összegyűjtésével. Ne feledkezzünk meg még egy fontos tényezőről! A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a határok összevonásával és tagosításával a régi, kisebb egységeket jelölő földrajzi nevek (némelyik községben 200— 300 is akad!) hamarosan kivesznek. Az új, most felnövő generációtól tizedét sem lehet összegyűjteni annak az anyagnak, amely a mai öregek emlékezetében még elevenen él! Természetesen az élő földrajzi nevek közreadása a névtudományi kutatásoknak csak egy fázisa, a történeti anyaggal való összevetés és az elemzés is szükséges az anyag megszólaltatásához. Ne merüljünk azonban bele ennek a tudományos problémának boncolgatásába. annak a kérdésnek vizsgálatába, hogy a kiadandó kötet tartalmazza-e a történeti anyagot és az elemzést is, hiszen még csak az előmunkálatok tervezésénél tartunk: össze kell gyűjteni az élő anyagot! A pécsi Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya szívesen vállalja a szervezés munkája mellett az anyaggyűjtés egy részét, hiszen a tervezett Baranyai Regionális Néprajzi Atlasz -hamarosan meginduló munkálataihoz szervesen kapcsolódhat a földrajzi nevek kérdőíves gyűjtése is, majd pedig a kötet gondozását, először azonban számba kell venni az erőket: kikre számíthatunk a földrajzi nevek gyűjtésénél. Múzeumunk jövő évi munkatervébe be fogja illeszteni a földrajzi nevek gyűjtését, illetve a gyűjtőmunka irányítását, s ezúton is kérjük az érdeklődőket, hogy mind a Baranyai néprajzi gyűjtőpályázatnál, mind további más munkáiknál fordítsanak figyelmet a földrajzi nevek gyűjtésére, és ezt a szándékukat jelezzék a JPM Néprajzi Osztályának is (Pécs, Rákóczi út 15.), hogy a tervezésnél mindenkit figyelembe vehessünk. Mindenkire számítunk, k' szívügyének tekinti Baranva kutatását! Mándoki László múzeumi oszt.-vezető k