Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-27 / 150. szám

c Gyógyszer a napsugár... A RAP SUGÁRZÁS A sok jó, hasznos, gyógyító tulajdon­sága mellett számos betegség (tbc, asztma, magas "vérnyomás, pajzsmirigy-bántalmak. stb.) súlyosbodásához is vezethet. Ál­talában: ha valakinek komoly szervi elváltozása van, ne na­pozzék kezelőorvosának megkérdezése nélkül. Az egészsége­sek körében a kellő óvatossággal „adagolt” napsugár a gyógy­szer. — A túladagolás, mint a gyógyszernél is, súlyos kelle­metlenségekhez vezethet, A szervezetet fokozatosan kell szok­tatni a napsugárhoz, napi negyed, majd később fél órával emel ve az „adagot”. A bőrben így fokozatosan képződő festék­anyag később már védelmet nyújt a napsugár ellen. A gyermekek bőre érzékenyebb. Itt a kezdeti időszak 5— 8 percnél több nem lehet. Napozás előtt el kell távolítani a bőrről minden szépítősaert. Helyettük be kell borítani a bőr felszínét a napozás „segéreszközeivél”. Zsíros bőrűek részére jobb a kevesebb zsiradékot tartal­mazó naptej, másoknak napolaj. Persze egyszerre nem nagy mennyiségben, inkább naponta többször ismét elejtik a beke- nést. Ma már az érzékeny bőrűek is élvezhetik a napot, ha olyan készítményt használnak, amely a sugárzás gyulladást okozó részét nem engedi át. Ilyen például a Parasol krém. Bamitó hatása mellett még gyulladást csökkentő anyagokat is tartalmaz. Az Exotic, hidratáló krém víztartalmánál fogva alkalmas napozáshoz. Arcra egyébként mindig ajánlatosabb kremet tenni olaj helyett. Strandolás végién viszont a napozáshoz használt anyagoké* gondosan le kell mosni. A napozástól kipirult bőrt éjszakára bőrtápláló zsíros krémmel kell bekenni. Ha a jó tanácsok meg nem tartása miatt a bőr mégis ,.felég’’ — úgy nem zsí­ró;.ni kell. hanem szárazán kezelni, púderezni testhintőporral, ez sokkal jobban hűsít. Láz, hidegrázás, hányás setén addig is amíg az orvos megérkezik, hideg borogatást alkalmazunk és bőségesen alkoholmentes hűsítő fonadékot. I»r. R. 0. i Cs&iáclí hunok h bátorság Jancsika az édesapját fag­gatja. — Apuka, te félsz az orosz­lántól? — Dehogy félek. — És a tigristől? — Attól sem. — És az ördögtől? — Attól sem. Jancsika elgondolkodik. — Akkor te csak a mamától félsz? AZ MAS — Gabi azt meséli, hogy ne­ki még él a déd-déd-déd-déd- paoája. Micsoda hazudós gye­rek! — Nem hazudós. Csak da­dog. — De jó, hogy nem vagyok lány! — kiált fel. — Miért? — kérdezi a ma­mája. — Szörnyű lehet ennyi sok nyakat mosni! ahány hAz, ANNYI SZOKÁS Egy idős hölgy a régi idők­ről beszélget egy ismerős úr­ral: — Gyerekkoromban minden étkezés előtt imát mondtunk — meséli. — Maguknál is ez volt a szokás? — Nálunk nem — feleli az úr. — Az én édesanyám jól főzött. (A Magazin Poiski-ból.) DEKOLTÁZS Pistike figyeli bálba készü­lődő nagylány nővérét, aki mélyen kivágott ruhát visel. EJTŐERNYŐS KALAND O '•énei U Dikróbaz- bői) Hogyan A férfiak — a feljegyzések szerint — már több mint két­ezer esztendeje borotválkoz­nak, de aligha akad közöttük’ csak egy is, aká az idők so­rán szívesen vált volna el ar­cának dús szőrzetétől. Hiszen még macedóniai Nagy Sán­dornak is napiparancsba kel­lett adnia a katonák kötelező borotválkozását, nehogy az ellenséges harcosok a csatáro­zás hevében szakálluknál fog­va megragadhassák, s földre ránthassák őket. Talán csak Scipio Africanus szeretett bo­rotválkozni. róla ugyanis azt írják a krónikák, hogy min­dennap elvégezte ezt a műve­letet. Vili. Henrik már biz­tosam utálta a borotválkozást, inkább divatot csinált Angliá­ban a szakállviselésnek! Bez­zeg könnyű volt a sorsa XIII. Lajosnak: nem nőtt szőr az arcán! Hívei éppen ezért na­ponta borotválkozni kénysze­rültek. De félre a tréfát! A borot­válkozás komoly dolog! S bár több mint kétezer éve gyako­roljuk — a férfiak többségé­nek fogalma sincs, hogy kell borotválkozni. Ha egy boirot- válkozó-vizsgáit rendeznénk, a férfiak nagy része elbukna rajta. Pedig tizenöt éves ko­rától ötvenöt éves koráiig egy naponta 15 percig borotválko­zó férfi 3350 órát, azaz majd­nem 140 napot tölt el borot­válkozással. Ha ezt nem ten­né — mint ráérő „tudósok” kiszámították — kilencméte­res szakálla nőne! Az elmúlt évtizedek fejlődé se. jó arckrémek, szappanok ecsetek, pengék és a villany­„Cigizik99 — Megtudtam, hogy Pista titokban cigarettázik — pa­naszkodott az egyik apa a szü lői értekezleten. — Nem ő az egyetlen — szólt közbe egy másik szülő —, aki ilyen korban megpróbálja a cigarettát! Maga nem do­hányzott tizenhárom—tizen­négy éves korában? — Húsz esztendős koromig nem. Már úgy értem, hogy cigarettát, meg dohánnyal tö­mött pipát nem szívtam ..., de „kukoricabajuszból” vagy mahorkából annál többet... Mi az oka annak, hogy a serdülők, „a kiskamaszok” ti tokban cigarettáznak? Talán a nikotint tartalmazó dohány­füstöt igényli a szervezete, mint ahogyan a fejlődő gyer­mek csontrendszere a cukrot? Nem! Mindannyian tudjuk, nem erről van szó. Egyetlen gyermek sem hivatkozott még ilyesmire. Legfeljebb, ha fele­lősségre vonjuk, annyit mond: — Csak! — s makacs hallga­tásba burkolódzik. Gondolat­ban pedig a legtöbb megbot- rámkozrk a fetnőtték „értet­lenségén”, s gyakran egy élet­re megsértődik, hogy őt nem vesszük ember számba! Miért? Mert a felnőtté-válás a legtermészetesebb kamasz igény. Ehhez még adjuk hoz­zá: a kamasz a lelke legmé­lyén tiszteli, utánzó, vágya­kozó szeretette] nézi a felnőt­teket. Azt a felnőttet, aki már a maga gazdája, akinek többet szabad, mint neki, akit nem „nevelnek állandóan”, mint őt. S akinek. — nem utolsósor­ban, — pénze van és cigaret­tázhat! Igyekszik saját munkájában úgy helytállni, mint a felnőt­tek. A tanulást komolyan ve­szi. S .akkor miért nem osz­tozhat az „élet örömeiben” úgy, ahogyan a felnőttek? Ha csupán azt mondjuk: „ne dohányozz, mert az árt”, — a gyerek! ezzel még nagyon keveset tet­tünk! Árt? Leküzdötte az el­ső hányingert, úgy érzi, le­győzte az első ártalmat. Hogy milyen „távlati ártalmakkal” jár a dohányzás? Erről kelle­ne hosszabban beszél ”i a gye reknek. Végső kicsengésként azt raktározza el, hogy öreg korára érelmeszesedése lesz.. Az érvekre rengeteg ellen­érvet sorakoztat fel. Arra a megjegyzésre, hogy a dohány­zás következtében kicsi ma­rad, bizonyítást kér. Hiszen pajtásai, akik évek óta „ci­giznek” hosszúkezű, hosszú­lábú nyurga kamaszok! Hogy sovány lesz? Hát ott a dundi pajtása, akinek szélte-hossza egy, — s velük együtt fújja a füstöt. Mit tegyünk hát? A dohányzás ártalmairól, általános következményeiről számos film, s egyéb szem­léltető eszköz áll már rendel­kezésünkre. Ha a szülő észre- v hogy gyermeke osztályé ban, vagy baráti körében ter­jed a „cigizés”, keresse fel a pedagógust. A szülők segítsé­gével, a Vöröskereszt bevoná­sával egészségügyi előadót, esetleg az iskolaorvost felkér­ve tűzzék napirendre a do- hányszás témáját. (A nyári tá­borokban is van erre mód!) Semmi képpen se verjük ezért a gyereket, mert így a dohánvzók táborát növelhet­jük. A példamutatás a leg­szebb erény, a legnagyobb ne­velőeszköz. Feledhetetlen a gyermek számára, ha a meg­győző szó mellett olyan pél­dát lát, hogy a környezetünk­ből a legszimpatikusabb fel­nőtt hősi küzdelmek árán le­szokott a dohányzásról. Kétségtelenül ez a leghatá­sosabb. Kolozsvári Gyula borotválkozzunk? borotva — kétségtelenül köny- nyebbé és gyorsabbá tette a borotválkozást. A férfiaknak azonban ma is, minden 24 őrá ban legalább egyszer a tükör­be kell nézniük, és arcukat olyan kegyetlen megpróbál­tatásnak kénytelenek alávetni, amely .nemcsak a mintegy 30 00Ó szőrszálat távolítja el, hanem jelentékeny meny- nyisógű bőrt is, és számtalan apró. szabad szemmel látha­tatlan sérülést, karcolást okoz. Ugyanis — mint a bostoni bőrgyógyász professzor, Her- vert Mescon kimutatta — a leggyengébb borotválkozás is sok élő sejtet távolít el az arc bőrről. Ez azonban nem jelen­ti azt. hogy a borotválkozás ártalmas dolog, sőt: minthogy imgerli, stimulálja a bőr fej­lődését, még hasznos is. Azt a kérdésit, hogy melyik jolbb, a borotvakés. a penge vagy a villanyborotva. senki sem tudja biztosan eldönteni, mindenkinek jogában áll egyé nileg elbírálni. Egy biztos: a vizsgálatok kiderítették, hogy a villanyborotva éppen annyi sérülést okoz a bőr felső ré­tegén, mint a hagyományos módszerek. Hogyan borotválkozzunk? Erre a kérdésre felel az ide­vonatkozó szakirodalom! Fi­gyeljük csak! Először: borotválkozás előtt szappannal, meleg vízzel leg­alább egy percig mossuk az arcunkat. Ettől megpuhul a bőr és a szakáEszőr, s eltávo­lítjuk a port, izzadtságot. Má­sodszor: az arcunkon ily mó­don keletkezett szappanhaboi jó meleg vízzel mossuk le. Ez után kenjük be arcunkat sza­kállpuhító borotvakrémmel, tartsuk rajta másfél percig Most jöhet a szappanozás, amely lehetőleg tíz percig tartson, miközben vigyázzunk, hogy arcbőrünk minden ré­szét egyenletesen, körülbelül egyforma ideig szappanozzuk. A szakállszőr most már meg­felelően felpuhult, kezdhetjük a borotválkozást. A borotválkozás során utol­jára hagyjuk az állat és a fel ső ajak feletti részt, az itt lé­vő szőrszálaknak kell legto­vább puhulmiuk. Zsíros arcbőrű férfiak in­kább borotvaszappant hasz­náljanak, a szárazbőrűek pe­dig krémet. Lehetőleg ne borotvállkoz- zunk szőrnövés ellen, borot­vánk, pengénk mindig legyen éles! Pattanásos férfiak „szőrmén tán” borotválkozzanak. Min­den borotválkozáshoz új pen­gét használjanak, és a ké­szüléket ne nyomják erősen arcbőrükhöz. Fokozottabb gon dot fordítsanak a szakáll pu- hítására. Borotválkozás után először meleg, majd hideg víz zel öblítsék le arcukat. Végezetül használjunk arc- vízet borotválkozás után. Aki­nek nincs különösebb panasza arcbőrére, legfeljebb megelő­zési célból használjon kis al­koholtartalmú arcvízet, de a tiszta vizes lemosás is meg­felel. Akinek sok a baja arc­bőrével, feltétlenül ajánlatos á borotválkozás végeztével al­kohol tartalmú arcvízzel le­mosdani. NYÁRI DIVAT Horgolt blúz A csipkeszerű horgolt blúz nyáron igen divatos. Fehér, vagy krémszínű gyöngyperié fonalból 30 dkg-ot vásároljunk hozzá. Először papírból készít­sük el a szabásmintát. A mel­lékelt minta 94—96- cm-es, át­lagos mellbőséghez készült. A rajzon minden kocka 10 cm-t jelent. H = blúz háta, E = blúz eleje. — félbehajtva. A szabásminta szerint fogyaszt­va, vagy szaporítva horgolunk Minta: 1 sor: 2 kétráhaitá- sos pálcát horgolunk egymás mellé. 1 láncszem kimarad, majd a következő láncszem­be 2 pálcát horgolunk, közte két. láncszemmel. Utána egy láncszem ismét kimarad, így horgoljuk végiio a sort. 2. sor: A két láncszembe 4 kétráhaj- tásos pálcát öltünk, közte 1—1 láncszemmel. A következő két pálcába ismét 4 pálca jön, közte 1—1 láncsziemmel. így ismétlődik a sorom végig. A 3. sor azonos az elsővel; a 4. sor ugyanaz, mint a má­sodik. Ez a két sor váltako­zik. Amikor kész az eleje és a háta. nedves ruhán átvasal júk, majd összeállítjuk. Az oldalvarrásnál kissé karcsú­síthatjuk a blúzt. A nyakkivá­gást, a karöltőt és a blúz al­jét egy sor rövidpálcával és pikóval horgoljuk körül. Maglód! Magda Ä férfiak nyári viseletéről... A férfiak régebben ünnepi alkalmakra általában fehér inget viseltek. Ez volt az il­lő. Hétköznapra pedig sima, egyszínű, világoskék, szürke, vajszínű volt a divat. Ami az alkalmi viseletét illeti, a di­vat nem változott: színházi előadásra, operába, ünnepsé­gekre, esküvőre és hasonló ese ményekre ma is változatlanul legelegánsabb a fehér ing. Tér mészetesen sötét öltönyhöz nyakkendővel, ami — a mos­tani divat szerint — szintén sötét tónusú. fazon igen jól kihasználható, mert nyakkendővel de — me­legben — kihajtva is hordha* tő. Amint beköszönt a nyárj az üdülési szezon, előtérbe ke­rülnek a könnyen mosható, szellős nyári Ingek. Nyári vi­selet a kivülhordható ing, nép szerű nevén a „kiving”. (Ké^ r ' Az idei divat a férfiak szá*i mára tartogat néhány újdon­ságot. Divatos a kis és nagy kockás, a csíkos, sőt a virág- mintás is. Természetesen, nem mindegy, hogy milyen alka­lomra milyen kivinget vise­lünk. Munkahelyre elsősorban 4 sötét tónusú ingkabátot java­soljuk, rövid vagy hosszú uj­jú változatban. A sötét ing­kabát, amellett, hogy színénél és anyagánál fogva divatos, gyakran helyettesíti a zakót is. Az ingkabátokat két vagy három zseb díszíti, a gallér vagy kihajtható, vagy felgom­bolható. Sporthoz, üdüléshez kirán­duláshoz, a kivingek színe­sebb, könnyedebb váltó, aval illenek. Rendkívül gazdag a színválaszték. Kihajtott apacs­gallérral, rövid ujja! készíti­tek. Két, vagy három zseb dí­szíti. A fehér ing egyébként hét­köznapra is elegáns és vise­leté sok esetben szükséges — a munkahelytől és a körül­ményektől függően. De nem mindenki dolgozik olyan mun kakörben, hogy fehér inget viselhet. Hétköznapra a szí­nes ingek alkalmasabbak. Ná­lunk ugyancsak megkedvel­ték a sötét csíkos, kockás, vagy egyszínű ingeket. A sö­tétzöld, négerbarna, sötétkék, sötétszürke ing nagyon prak­tikus. Nem piszkolódik olyan gyorsan, mint a világos szí­nű ing. Az állógallér nélküli A legkönnyebb nyári öltö­zék-újdonság férfiak részére a camping-garnitura. Kétré­szes: rövid nadrágból és azo­nos anyagból készült rö d- ujjú ingkabátból áll. A ;c.- sőrészt 2—3 zseb díszíti, r o- vid nadrágot testhezálló be.só nadrág béleli. Nyaralóun..,:, sportolóknak, strandotoknak a jár Íjuk. Míg a felsőruházatban az >i tönyöknél a sötét tónus a di­vat, addig a férfia n.v *ri könnyű öltözetében egyre gaz dagabb színválasztékol ' á- lunk, s így a férfiak öltözk' -- se is színesebbé, érdekes: válik. Alföldi Erzsébet dunántúli napló az MSZMP Baranya megye) Bizottsága es a megye) tana.« apir- Főszerkesztő: Vasvárt Ferenc Szerkesztöseg Pécs. Hunyadi János üt u. Telefon: 15-32, 15-33, 21-60 , 26-22, 60-11. — Belpolitikai rovat íl-CS, Kiadja: a Baranya megye) Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. Telefon: 15-32, 15-33. 21-60. 26-22 ío-u. Pécsi Szikra Nyomda, Pécs. Munkácsy Mihály utca 10 szám Felelős vezető: Melles Rezső Terjeszt) a Magyai Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézb;sttrtknéi Előfizetési dij 1 hőnapra 12.- Ft. — Indexszám a U5A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom