Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-27 / 150. szám
6 napló 1965. TÜNIUS 27. ELHAQYOTT CSECSEMŐK A Bandicz lány KEVÉS megdöbbentőbb statisztikát láttam, mint a napokban a Pécsi Gyermekklinikán: az ott gondozott csecsemők egynegyede elhagyott. Negyven gyermek közül tíz után sem az anya, sem az apa nem érdeklődött. Az elhagyott gyermekek néhány napos korukban — valami betegség vagy koraszülöttsé- gük miatt — kerültek a klinikára, s azóta — az orvosokat és az ápolónőket kivéve — senki sem néz feléjük. — Az orvosok szinte kötegével teszik elém az asztalra a csecsemőkről vezetett kartonokat, az elhagyott gyermekek dokumentumait. H. Emma 96 napja van már' a klinikán. Kétkilós koraszülött volt, a gondos orvosi kezelés eredményeként most már makk- egészséges. (A koraszülött csecsemőket általában 4—6 hétig áttolják, gondozzák itt s aztán visszaadják a szülőnek). Egy ápolónő bamahajú, turcsi orrú kis csöppséget hoz a karján, nézzem meg ezt az öklömnyi kislányt — mint mondják —, az osztály egyik kedvencét. Szinte kézről kézre adják, babusgatják. Koraszülött volt, 1400 grammal március 1-én került a klinikára. Ő is egészséges és barátságosan mosolyog ránk. — Hogy hívják? — kérdem. — Bandicz-lány — válaszolja az ápolónő. — De a keresztneve? — Nincs keresztneve.:. Immár közel négy hónapja gondozzák a klinikán, de a szülője még azt a fáradtságot sem vette, hogy nevet adjon gyermekének. Az orvosok mutatják a kislány dokumentumai között az egyik iratot. „1965. március 1. óta osztályunkon fekszik Bandicz lény, koraszülött. A szülők többszöri felszólítás ellenére sem jelentkeztek a gyermekért. Mivel a gyermek kórházi ápolást már nem igényel, kérjük, hogy...” A levelet elküldték a bogádmind- szenti tanácsnak, mert a szülő a Bogádmindszenti Állami Gazdaságban dolgozik. Újabb kartonok, újabb elhagyott gyermekek. T. Anna március 31-én került ide — beteg volt. A család régi ismerőse az orvosoknak. Kilenc gyermekikből eddig már három államilag gondozott. A kis Anna lesz a negyedik, napokon belül átviszik a Kilián utcába, Pécs város tanácsának csecsemőotthonába. R. Ibo'ya is már 60 napja van itt. nyolc napos korában _ a szülészei klinikáról hozták át. Soma mint a többié, senki sem nyitja meg érte a klinika ajtóét. T. Ágnes és T. Mária — ikr°k 1700 grammal szüleit"’- néhán^ napos koruk ,óta vonnak itt. Kartonjuk anrv’t elárul, hogy az apa kő—>'v«s. közel 2200 forint ha dolgozik. Most úgv tudják, hogy nem vállait munkát, csavarog. Feleségét e’bagvta két gyermek ut’n tartáv'üra kU ezték. Az ikrek egy lánytól valók, akivel együtt él. A lányt, illetve az ikrek anyját máif 16 éves korában erkölcstelen életmódja miatt javító intézetbe utalták, aztán nagykorú lett és elengedték. Az ikrek is a Kilián utcai csecsemőotthon lakói már. Újabb kartonok, újabb nevek ... A KILIÁN UTCAI csecsemőotthon vezetője egy látogatási könyvbe lapoz, onnan olvassa, hogy melyik gyermeket hányszor látogatták meg. Az itt ápolt 60 gyermek közül 47 állami gondozott. — Az állami gondozottak többségének szülei lump, csavargó, züllött emberek — mondja a vezető. — De gondozunk néhány olyan gyermeket is, akiket otthon a rossz lakásviszonyok miatt nem' tudnak nevelni. A látogatási könyv is arról tanúskodik, hogy számos gyermek Iránt még akkor sem érdeklődnék, amikor már elhagyta a gyermekklinikát és ide került. Lehangoló látogatási könyv ez. 1. De van derűsebb oldala is. Egy leányanya csecsemője kérült ide A lány később férjhez ment, de nem merte férjének bevallani a múltat... A kisfiú 3 évet töltött itt. Tovább nem nevelhetik, kénytelenek voltak a rendeletnek megfelelően eljárni, megkérdezni a szülőt: végképpen lemond-e gyermekéről? Nagy óvatossággal kellett az ügyet intézni, hiszen ha a férj megtudja, esetleg egy házasság is felborul. — Szinte „diplomáciai” körültekintéssel jártak el, s amikor a'férj mégis tudomást szerzett a dologról, nevére vette a kisfiút. MIT MONDANAK azok a szülők, akik hónapok óta nem néznek a gyermekklinikán vagy a csecsemőotthonban lévő gyermekük után? Néhányat felkerestem közülük. Elsőnek T. Anna szüleit, akiknek már negyedik gyermekük — a kilenc közül — kerül állami gondozásba. Szabolcsiadban laknak. Rogy- •gyant, öreg ház. Amikor az udvarba lépek, vagy húsz kiscsibe szalad körém, csipognak, ugrálnak — éhesek. A ház kopott tornácán egy félénk macska kanyarodik elém, hirtelen megáll, meg- púposítja hátát, aztán nagyot ugorva,' eloson a hátsó udvar felé. A folyosón nyikorogva nyílik a festékje kopott öreg ajtó és ápolatlan külsejű asz- szony lép elő. Meghatározhatatlan korú, fésületlen haja arcába hullik, hunyorgó szemmel néz rám. Néhány szóval elmondom, hogy a kis Anna ügyében jöttem. 1 — Mit akar vele? — kérdi fátyolozott hangon és kissé elfordítja a fejét, úgy néz rám gyanakodva ..; — Anna a gyermekklinikán van több mint három hónapja. Mit tud róla? Halk válasz: — Semmit. — Nem is érdekli? Hallgat. — A férje hol van? — Nem tudom. ' — Anna a kilencedik gyermekük? Tétova, zavart szemmel néz rám, aztán akadozva, határozatlanul mondja. — Kilencedik? Az ... Azt hiszem, igen. Széttárja a kezét. — Az Ur adta, majd gondoskodik róla . .: A gyermekklinikán felírtam a noteszembe R. Ibolya szüleinek címét is. A kislány 60 napja fekszik a klinikán, senki sem érdeklődik utána. A karton szerint a szülők Gyárvároson laknak a „cigánysoron”. (Az elhagyott gyermekek mintegy egyharmada cigány,) Nem találtam sem az anyát, sem az apát, csak az üres kunyhót. A kunyhószomszédoktól érdeklődtem az anya után. — A Mári? Részeg az mindig. Veri az ura. Az is részeg — mondta az egyik tarkaszoknyás asszony. — Van azoknak sok gyerekük, most is egy a klinikán. Mondtam is neki, hozza haza, elél fz is itt a gazban, NEM RÉSZLETEZEM a további látogatások eredményeit. Én is azt tapasztaltam, amit az orvosok mondtak — a klinikán hagyott csecsemők szülei züllött, csavargó, részeges vagy felelőtlen emberek. A csecsemőkről az állam gondoskodik. De míg elintéződik állami gondozásba vételük, az orvosok „gyártják” a leveleket tanácshoz, gyámügyi hatósághoz..; S közben 3—4 hónapra foglalják el ezek a gyerekek a klinika férőhelyeit. Nagyon szükséges lenne — s az orvosok ezt már rég sürgetik — az utókezelési osztály létesítése. De ezzel a problémának csak az egyik felét oldanánk meg. Vigasztaló csak az ebben a szomorú helyzetben, hogy egyetlen olyan csecsemő sincs a klinikán, akinek szülei dolgos emberek és csak nemtörődömségből hagyták volna ott újszülöttüket. Garay Ferenc Dolgozókat felvesznek Az £M. Betonelemgyártó Válla- | lat Pécsi Betonárugyára pécsi üze ; mébe fizikai munkára férfi segédmunkásokat alkalmaz. Jelentkezés a pécsi üzem vezetőjénél. Pécs, Siklósi út 10. 106112 Jól gépírni tudó általános adminisztrátort keres december 31-ig meghatározott időre a Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat 15. sz. lerakata, Pécs, Perczel u. 2. 106101 * Lóhajtókat felveszünk. ÉM. Építőipari Szállítási Vállalat 2. sz. Üzemegység, VII. Kirendeltsége, Pécs, Felsővámhúz u. 9. 106093 * Férfi és női segédmunkásokat felveszünk kertészeti munkára, gyümölcs feldolgozására (alkalmiakat is). Pécsi Állami Gazdaság daniczpusztai telepe (Budai Vámtól 2 megálló). 106043 *'í Az ócsárdi gépállomás szerelőket és adminisztratív dolgozókat keres. Jelentkezés a gépállomáson. 829 * Képesített kovácsmestert alkalmazottként felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Ady Endre Mtsz., Felsőmindszent. 685 A pécsszabolcsi tsz cséplőcsapatba munkásokat, gabonaaratáshoz kézikaszásokal keres. Pécsszabol- csiak előnyben. Jelentkezés a tsz- irodában, hétfőn, szerdán és szom baton délelőtt. 106086 * Húsipari munkásokat, konyha- mészárosi munkára felvesz a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat. Fizetés: kollektív szerint. Jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjénél, M6050 12. AKÖV Műszaki Főnöksége felvesz egy segédmunkást. Jelentkezés személyesen, Pécs, Rózsa Ferenc u. 22. alatt 106070 * A Pécsi Állami Gazdaság danicz pusztai telepén borsószedéshez munkaerőt felvesz. 702 Nyári munkaalkalom diákoknak huszonöt pécsi vállalatnál Bezártak az iskolák kapui és a tanulók egy része nyaralni utazott. Azok a gyermekek viszont, akik nem utaztak sehova, vagy csak a szünidő második felében utaznak el, otthon töltik idejüket. Azaz, csak otthon töltötték, de legtöbbjük az utcákon csavarog, esetleg strandra jár. Sok szülőben felvetődött az a gondolat, hogy jó lenne a gyermekeket valamilyen köny- nyű munkára adni. Egyrészt azért, hogy el legyenek foglalva, másrészt azért, hogy érezzék és tudják, mit jelent dolgozni. Ezeknek a szülőknek kíván segíteni Pécs városának 25 intézménye és vállalata, ahol lehetőség nyílt a diákok 2—4 hetes nyári munkavállalására. A MÁV Pécsi Igazgatóságának pályafenntartásán kétszer egy-egy hónapot dolgozhatnak a jelentkezők. Június 30-ig száz diáknak biztosítottak munkát, júliusban 150 I fiatalkorú dolgozhat. Az utolsó munkanap augusztus 19. A 16 éven aluliak hat órát gazolnak naponta, a 16 éven felüliek segédmunkásként 8 órát dolgoznak. A Pécsi Állami Gazdaságban mindennap jelentkezhetnek a diákok. Jelenleg borsót szednek. Naponta 30— 50 forintot is megkereshetnek. A nyár további részében Danicz-pusztán gyümölcsszedésre fogadnak el jelentkezést ugyancsak 6—8 órára naponta. A Pécsi Bútorgyárban 15 gyerek naponta 4 órát segít a kézi műhelyekben: fényeznek és pácolnak. Harminc tanulót vehet fel a Fémipari Vállalat erre a nyárra. Ezek a fiatalok majd a szerszámműhelyekben, a TMK-nál, valamint a lakatos- és motorjavító műhelyben foglalatoskodhatnak. A Közgazdasági Nyolc zöldségbolt tart nyitva vasárnaponként Meghosszabbították egyes szórakozóhelyek nyitvatartási idejét A pécsi városi pártbizottság a város kereskedelmi és vendéglátóipari helyzetével foglalkozva, hozzájárult azoknak a javaslatoknak a megvalósításához, amelyek a vásárlóközönség és a szórakozni vágyók kívánságainak; megfelelően, egyes űrietek J nyitvatartási idejének módo- sítására vonatkoztak. Ilyen módon a nyári hó- ; napokban, július 4-től kezdve j nyolc zöldségüzletben, illetőleg zöldség-gyümölcs árusító ! pavilonban lesz felváltva va-1 sárnapönként is árusítás. Jú- j lius 4-én a Doktor Sándor < utca 70. sz., a Hajnóczi, Kor- i vin és Bem utcai, valamint ! a Kossuth Lajos utca 20-ban j lévő zöldségboltok lesznek < nyitva 7—9 óra között. A kö- - vetkező vasárnap ezeket vált- ! ja a Petőfi utca 48. sz., a! Bánki Donát utcai, a Szeptember 6 téri, a Kossuth La- j jós utca 71., valamint a Sál- - lai utca 39. sz. házakban lévő ! zöldségüzlet. A Felsőmalom ] utcai és a Bajcsy Zsilinszky ] úti piacon, valamint a Sza- < badság úton most megnyíló! korszerűsített zöldségüzletek ! minden vasárnap, reggel 6—9 ■ óra között árusítanak. A szórakozóhelyek nyitva- ! tartási ideje a következőkép- \ pen módosul: az Olimpia' presszó hétköznaponként délelőtt 11 órától másnap haj- < nali 3 óráig, szombati na- ! pokon és ünnep előtt reggel ; 5 óráig, vasár- és ünnepna- ; pokon a hétköznapi nyitva- ’ tartási rend szerint üzemel. A Mecsek cukrászda hétköznapokon, vasár- és ünnepnapokon reggel nyolc órától más- - nap reggel 2 óráig tart nyit- va. Szombaton és ünnepnap ; előtt egy órával később lesz j záróra. A Nádor étterem hét- - köznapokon és vasárnap 24 ! órakor zár, szombaton és ün- ] nép előtti napokon 1 órakor lesz a zárási ideje. Az új nyitvatartási idők július elsejétől lesznek érvényben. Technikum néhány tanulója szakmai gyakorlatát tölti a vállalatnál. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat júliusra és augusztusra 36 tanulót vesz fel napi hat órára. A jelentkezők feladata lesz az épületek bontásánál segíteni, anyagot tisztítani, téglát cserélni. A szorgalomtól és beosztástól függően 500—700 forint bér illeti meg őket havonta. A Pécsi Köztisztasági és Ütkarbantartó Vállalat, hogy a nyáron a peremrészeken is elvégezhessék a munkát, húsz általános iskolai tanulót vesz fel. A gyerekek négy órán keresztül gazolnak és gyomlálnak, s ezért 400 forintot kapnak. A Hőermű csak 14 éven felülieket alkalmazhat, két-két hetes turnusokban. A beosztástól függően 6—8 órát dolgoznak a fiatalok 4 forintos órabérben. Egy-egy turnusban húsz jelentkezőnek tudnak munkát biztosítani. Az iskolai politechnikán résztvevő fiatalok közül 63-an a Ruhaipari Vállalatnál töltik kötelező gyakorlati idejüket, s rajtuk kívül tízen 4, tízen pedig 6 órát dolgoznak a szabászoknál és a varróműhelyekben. Az itt felsorolt elhelyezkedési lehetőségeken kívül a városi tanács munkaügyi osztálya további felvilágosítást is ad az érdeklődőknek. ) Védjük meg gabonatermésünket a tűztől! A tűzrendészeti hatóság felhívása A mezőgazdasági termények védelme minden magyar állam polgár érdeke és kötelessége. A károkat nagy mértékben csökkenthetjük azzal, ha a tűz eseteket megelőzzük. Ezúton hívjuk fel a lakosság figyelmét, hogy a nyári mezőgazda- sági termények tűzvédelmének biztosítása érdekében az 1/1963. (VII. 5.) BM sz. rendelet értelmében az alábbiakat tartsák be: aratas A mezőgazdaslági termények aratását a táblának a vasúthoz közelebb eső részén kelj megkezdeni. A tarlót az aratók után azonnal fel kell gereblyézni és a hulladéktól megtisztítani. Boglyát, szalmát a vasúvanoltól 60 méter, asztagot pedig 100 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. Ha a termény így nem helyezhető el, akkor az aratás után azonnal gondoskodni kell, hogy megfelelő szérűre kerüljön. A vasútvonal mentén a keresztcsoport vasúti töltés felé eső végétől 5—10 méter távolságban legalább 4 baifázda szélességű védőszántást kell létesíteni az aratással egyidőben úgy, hogy a szomszédos terményterületek védőszántásai egymáshoz csatlakozzanak. Ha a tarlóhántással 3 napon belül nem végeznek, a vasúttól 300 méter távolságon belül lévő asztagokat (kazlakat) körül kell szántani. Kalászos mezőgazdasági terményt vasútállomásoktól csak 200 méter távolságon kívül szabad asztagba rakni. SZERŰ KITŰNŐ Szérű céljára csak olyan területet szabad kijelölni, amely a tűzrendészet! követelményeket kielégíti. A közös szérűt a helyi tűzvédelmi bizottság felülvizsgálja, elbírája, alkalmas-e közös szérű céljára. A szérűn az asztagokat az uralkodó szél irányára merőlegesen kell elhelyezni. A közös szérűt állandóan őrizni kell, az őrzéssel megbízott személyt feladatára ki kell oktatni. Az őr a kazalo- zásl terv szerint irányítja a rakodást és személyileg felelős a tűzrendészed előírások betartásáért. Az asztagok (asz- tagpárok), kazlak és sorok között legalább 20 m tűztávolság legyen. Az asztag legfeljebb 10 méter hosszú, 10 méter széles és 8 méter magas lehet. A iszérü területét gaztól, hulladéktól meg kell tisztítani és a területét állandóan tisztán kell tartani. A szérűn gyermekek és illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak. A szérűn dohányozni vagy tüzet rakni tilos. Dohányozni a szérű szélétől legalább 30 méter, tüzet rakni pedig 100 méter távolságon túl szabad. A szérűn asztagpáronként, illetve minden két kazal után a bchordástól a cséplés befejezéséig egy 200 literes vízzel telt hordót és két vedret kell elhelyezni. CSEPLES Cséplés alkalmával a cséplés időtartama alatt a csépeltető vizvételezésre alkalmas tárolóedényben 600 liter vízről két vederről, egy csáklyáról, egy lapátról köteles gondoskodni. Az erőgépet csak a megbízott és tűzrendészeti oktatásban részesült erőgépkezelő kezelheti. A cséplés alatt az erőgép 5 méteres körzetén belül minden éghető anyagot el kell távolítani. Az erőgép legalább 8 méter távolságra legyen az asztag szélétől. A vontatásra alkalmas erőgépet lánccal vagy sodronykötéllel kell a cséplőgéhez rögzíteni úgy, hogy a cséplőgép bármilyen időszakban azonnal kivontatható legyen. A kicsépelt terményt az asz- tagtól (kazaltól) 10 méter távolságra kell elhelyezni és annak folyamatos elszállításáról gondoskodni kell. Dohányozni a cséplés helyétől számított 30 méter, tüzet rakni csak 100 méter távolságon túl, az erre alkalmas helyen és állandó felügyelet mellett szabad. Robbanómotort cséplésre csak akkor szabad használni, ha annak kipufogója a szabvány előírásnak megfelelő szikrafogó-berendezéssel van felszerelve. Az erőgép kipufogó vezetékéből a lerakodott koromréteget naponta a munka megkezdése előtt ki kell tisztítani. Az erőgép közelében üzemanyagot csak plárolgásmentesen záródó hordóban vagy edényben és csupán egy munkanapra szükséges mennyiségben szabad tárolni, védve a nap hőhatásától. A szalmahuzatásnál az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg a 600 négyzetmétert. Beépített területen (város, község) szálastakarmány és szalmakazlat nem éghető tető- héjazatú épületektől legalább 8 méter, éghető tetőhéjazatű épülettől, kazaltól, közúttól legalább 15 méter távolságon túl szabad elhelyezni. Szálastakarmányt csak kellően szárított állapotban szabad kazalba rakni. Szalma vagy szálastakarmány a lakóépülethez tartozó pajtában csak abban az esetben helyezhető el, ha ott legalább közepesen tűzálló fallal van elválasztva a lakóépülettől és használatban lévő kémény nem vezet a padláson keresztül. A tanács vb-elnöké, illetve a tsz elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a község vagy tsz területén olyan fogat, vontató, gépkocsi álljon rendelkezésre, amely a íapi munkája közben is rövid időn belül igénybe vehető. Az igénybevehetőségről a fogat, illetve a gépjármű vezetőjének tudomása legyen. Minden tűzesetet azonnal jelezni kell a legközelebbi községi vagy állami tűzoltóságnak. AZ I. FOKÜ TUZRENDESZETI HATÖSAG \ VEZETŐJE. Pátzay Pál >
