Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-26 / 149. szám

1968. XÜNITJS Z6. napló 3 Az árvízvédelemben dolgozókat a gátakon büfés gépkocsi látja el hűsítőitallal, Hogy sikerültek as érettségi vissgák ? Több a jeles és az elégséges — A negyedik tárgy a „divaté4* Bővülő ismeretanyag, szűk körű önállóság Részleges fejlődés! — ez a megállapítás a legjellemzőbb az idei érettségi vizsgákra. A pozitív és negatív vonások ugyanis olyan vegyes képet nyújtanak, hogy sem dicsérni, sem elmarasztalni egyértel­műen nem lehet a közel két­ezer most érettségizett pécsi és baranyai diákot. A diáitok világnézete Az érettségi tulajdonképpen szintézis. És nemcsak a kü­lönböző tárgyak és osztályok, hanem a különböző szellemi képességek és készségek szin­tézise is. Az érettségi vizsga- szabályzatok is ennek alapján írják elő, hogy a bizottságok mit és hogyan értékeljenek, milyen szempontból ellenőriz­zék a diákok ismeretanyagát, szellemi felkészültségét. Egyik elsőrendű szempont volt: megállapítani, hogyan fejlődő ti a diákok világné­zete? A tizenhét pécsi és baranyai középiskolában a ti­zennyolcéves fiatalok tanúbi­zonyságát tették annak, hogy megkapták a kellő világnézeti ismeretanyagot, s arra később építeni tudnak. A történelem érettségi során például lát­szott, hogy ismerik a marxiz­mus—leninizmus alaptörvé­nyeit. Az idén már úgyszól­ván teljesen eltűntek a frázi­sok is. Láthatóan nem hiány­zik a meggyőződés sem, de a marxizmus tanításait nem mindig tudják alkalmazni. Sokszor hiányzik a vitakész­ségük is. Hasonlóan kell értékelni az érettségizők gondolkodási kész­ségét. Amíg a tanult anyag­ban, például a matematiká­ban vagy a természettudomá­nyokban meglátszott a prob- lémameglátási készség, és — különösen a fiúk — a példák megoldásához is jól fogtak hozzá, mindezt nem tudták el­vonatkoztatni. Ha nem- tanult példákat kaptak, különösen elvont, társadalomtudományi, művészeti kérdést, oda már nem tudták átvinni a lényeg­látást, nem vették észre a párhuzamot. Javult a helyesírás Lábon áll még a Hegyhát kincse Kell, szükséges a háztáji állatokat is etetni és különö­sen Magyarszéken nagy az ál­lomány, de azt senki sem te­heti meg, hogy a közös rová­sára csak a háztájival törő­dik. Legalábbis nem teheti meg következmények nélkül. Bódis Károly elnök váltig erősködik, hogy aratásig be­takarítják mind a négy falu határából a szénát. Bár így lenne! Nem sok remény van rá, hiszen a jövő héten meg­kezdődik az aratás. Ezért a kapálással egyidőben azon­nal, sokkal nagyobb igyeke­zettel hozzá kell fogni a réti­széna beszállításához, hogy minden mázsa — ami a szö­vetkezetét illet —, a közösbe kerüljön rövid időn belül. G. B. Mindezek ellenére észreve­hetően fejlődött az érettségi­zők tárgyi tudása. Anyagis­meretükben a tavalyinál jó­val kevesebb volt a „fehér folt”. A magyar nyelvtanban és helyesírásban is fejlődés tapasztalható. Szilárdabbak a nyelvtani ismeretek. Bár a helyesírás érdekében még mindig fontosnak látszik, hogy fenntartsák a magyar tan­tárgy tanításában az iroda­lom-nyelvtan kettősséget. A matematikában is javult az önálló feladatmegoldások szá­ma. Külön érdekesség a szaba­don választott tárgyak hely­zete. Itt meg kell különböz­tetni az úgynevezett negyedik tárgyat, amely kötelező, de a diák választja ki, hogy me­lyik legyen a tantárgy, ami­ből negyediknek érettségizni kíván. Az ötödik tárgy már teljes értelemben szabadon vá­lasztott. Egyes középiskolák­ban a negyedik tárgyból szü­lettek a legjobb jegyek, ami bizonyítja, hogy mindenki az érdeklődésének megfelelő, ked­venc tárgyát jelölte meg, és azt jól is tudja. De ugyan­csak sok helyütt tapasztal­ható, hogy nem az érdeklő­dési kör, hanem a tantárgy vélt könnyebbsége okozta, hogy abból érettségiztek. Tgv például néhol szinte divatsze- rűen változik, hogy minden évben melyik a „felkapott” negyedik tárgy Tavaly sokan úgy hitték, hogy a biológia. Közben kiderült, hogy ebből egy éves kiesésük van és nem a remélt eredménnyel jártak a biológiai érettségi vizsgák. Az idén több iskolában a ké­mia lett a „negyedik”, csak­hogy ebből is van egy éves kiesés éppen az érettségi előtt, tehát megint csak sokan csa­lódtak. Jövőre a hírek szerint az oroszt választják a mos­tani harmadikosok. 3,5 a pécsi állap Az új rendszerű osztályozás — a matematikai átlagszámí­tás — eredményeként a köze­pes osztályzat megszűnt „gyűjtőmedencének” lenni. Az átlageredmények jobban szét­húzódtak és pontosabban ki­fejezik a diákok átlagtudását. Így több a jeles és az elég­séges átlagú érettségizett ta­nuló. Bár a technikumok és néhány gimnázium még nem zárta le az érettségik anya­gát és nincsenek pontos szá­mok, annyi azonban már lát­szik, hogy a megyében mint­egy 3,00, Pécsett pedig kö­rülbelül 3,50 lesz az érettsé­gik „nagy átlaga”. Földessy Dénes Megkezdődött az aratás Beérett a repce és az őszi árpa. A hét közepén a me­gye csaknem minden pontján megindult a repcearatás. A kozármislenyi tsz-ben péntek estig be is fejezték a repce aratását. Itt 32 holdat vágtak le egy nap alatt arató­géppel, s hétfőn, kedden, a pergés elkerülése végett, a hajnali és esti órákban kombájnnal szedik fel a repce- rendeket. Pénteken a kánikulai melegben az őszi árpa aratása is megindult a megyében. Elsőként a patapoklosi tsz árpa­tábláján indultak meg a kombájnok, mert a jégverés! szenvedett árpa a többinél hamarabb beérett, szalmája gyors száradásnak indult. Ma reggel a pellérdi termelőszövetkezetben is meg­kezdik az őszi árpa aratását. A szentlőrinéi és kozármis­lenyi gépállomásnak négy rendrevágó aratógépe áll be a 160 holdas árpatáblába, s gépenként 30 holdas teljesít­ménnyel estig 120 boldat szeretnének learatni. Az áruválaszték bőséges Mohácson a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat Béke ét­termében több, mint kétezer ember részére főznek naponta ebédet és vacsorát. A Béke ét­termen kívül a megyei tanács és a Vízügyi Igazgatóság költ­ségére szükségkonyhát állítot­tak fel a mohácsi szociális ott­honban és a Petőfi Kollégium­ban. valamint a MÁV Utas­ellátónál. Ezeken a helyeken 700 „közerő” és kitelepített számára főznek. A szükség- konyhák kapacitásának to­vábbi növelésére nincs lehe­tőség, ezért a megyei tanács kereskedelmi osztálya gondos­kodott arról, hogy szükség ese­tén, a város különböző pont­jain további 1200 személy szá­mára főzhessenek. Az élelmiszer- és csemege­boltok áruválasztéka kifogás­talan. A mohácsi főutcában lévő óriási csemegeáruházban a szokásosnál 120 000 forinttal magasabb az árukészlet. Tar­tósított töltelékárukból, kon- zervekből; készételekből min­den megtalálható most itt, amit a hazai élelmiszeripar és külkereskedelmünk biztosítani tud. A csemegeáruházban és a város többi boltjaiban 40 ezer doboz májkrém, 40 ezer doboz vietnami és kínai hús­konzerv, 30 ezer üveg ételkon- zerv és készétel áll raktáron. A jó ellátásra jellemző, hogy például egy-egy áruszállít- n^ánnyal 6000 adag kockasajt érkezik a várasba. A folya­matos áruutánpótlást 500 va- gonos konzerv-keretéből biz­tosítja a megyei tanács. Ebből hús- és húsos étel körülbelül 1000 mázsa. A készételből azt a mennyiséget, amelyre Mo­hácsnak szüksége van, hala­déktalanul a veszélyeztetett városba irányítják. Annak ér­dekében, hogy a Mohácson dolgozók és a lakosság zavar­talanul beszerezhesse ólelmi- szerszükségleteit, meghosszab­bították az üzleteknyitvatartási idejét. A csemege áruház va­sárnap is nyitvatart a szoká­sos 7—10 helyett 7—12 óra között. É elmet, üdítő italt szállítanak a gátakra A kereskedelem munkáját jól egészíti ki e nehéz napok­ban az élelmiszeripar. A mo­hácsi sütőüzemekben kifogás­talan minőségben készül el mindennap a sok mázsa ke­nyér. A pékek vállalták, hogy vasárnap is dolgoznak és 5000 Vezetőségi ülés volt a ma­gyarszéki termelőszövetkezet­ben és éppen arról tárgyal­tak, ami engem is érdekelt, a szénabetakarításról. Ez volt az első napirendi pont, ami egymagában is mutatja fon­tosságát. El is húzódott rajta a vita. A szövetkezetnek 260 hold rétje van, amit most ka­szálnak négy falu határában. Nem összefüggő terület, itt húsz hold, amott egy hosszú parcella a két domb közé ékelve. A gond: hogyan han­golják össze a kukorica, ré­pa kapálását és a harmados széna betakarítását, hogy még az aratás előtt végezzenek vele? Én pedig azért válasz­tottam a magyarszéki szövet­kezetei ehhez a témához, mert tavaly itt nagymennyi­ségű rétiszéna rothadt el lá­bon vagy renden, sőt még boglyában is. Mi lesz az idén a jó ter­méssel? A vezetőségi ülésen elmon­dották, hogy még legalább kétszáz hold kaszálása vissza van. Bódis Károly elnök vi­szont kivitt a magyarszéki, mecsekpölöskei határba és körbemutatott: — Láthatja, most is meny­nyien dolgoznak. Alig van már lábon a széna. — Hát az ott? — mutattam egy nagy táblára a magyar­széki vasút hajlatában. Zöld uteri a munkagépeknek! Megkezdték a 6-os út átmenő szakaszának építését Még az idén elkészül Eljött végre a rég várt idő­szak, a napokban megkezdték Pécsett a 6-os út átmenő sza­kaszának építését. Bár egye­lőre csak a déli nyomvonal készül el, s az is csak a Sza­badság és Bajcsy Zsilinszky út között, már ez a szakasz is sokat könnyít Pécs közle­kedési helyzetén. Az új nyom­vonallal ugyanis a Megyeri úttól egészen a Bajcsy Zsilin­szky útig „zöld utat” kapnak a gépjárművezetők, s teher­mentesíteni lehet a Doktor Sándor utca és a Rákóczi út egyik részét. • Az új útszakaszt ez év vé­géig akarják átadni. Három vállalat, illetve in­tézmény területe esik az út nyomvonalába, a Pécs—Szek­szárdi TÜZÉP Vállalat köz­pontja, az Autó- és Motor ja­vító Ktsz, valamint az MHS motoros klubjának telepe. A kérdéses útszakaszt csak ak­kor lehet megépíteni, ha a három vállalat és intézmény területének több-kevesebb ré­szét kiüríti. Az ilyesmi mindig súrlódá­sokkal jár, mégis, a városi ta­nács építési és közlekedési osztálya a fent említett ktsz- szel és az MHS-sel aránylag könnyen szót tudott érteni. Vitáik sohasem lépték túl az ilyenkor szokásos határokat, a megegyezés egyik esetben sem tartott tovább, mint ha­sonló ügyekben szokásos. An­nál több a baj viszont a TÜ- ZÉP-pel. Amikor a ktsz megtudta, hogy szabaddá kell tennie a későbbi útszakaszt, a tanács hivatalos értesítését meg sem várva, a legközelebbi munka­szüneti napon, vasárnap hoz­záfogott a terület kiürítésé­hez. A TÜZÉP viszont több vagon rönkfát és betonárut szállított az út addig üresen álló nyomvonalába. Ezzel az intézkedéssel le­hetetlenné tették, hogy a vál­lalatnak téglakerítését, amelv az út nyomvonalába esik lebontsák, s az útépítést meg­kezdjék. S ez csak egy bősz szántó tűszúrás a sok közöl A TÜZÉP ugyanis a portás­épület, a kisel^dóhely, az árutároló fészer, a műszaki rajzok meg más ürügyén újabb és újabb követelése­ket támasztott és támaszt a városi tanáccsal szemben és ezzel érthetetlenül és bosszan­tóan húzza az időt. Ha a TÜ­ZÉP nem akadékoskodik any- nyit, az útépítést már május első felében meg tudták vol­na kezdeni. Mivel a TÜZÉP rönkfáinak és betonoszlopainak egy része még június 23-án is az út nyomvonalában hevert, nem tudjuk, ki vállalja a felelős­seget, ha az útszakasz egy­hónapos késés miatt ebben az évben esetleg nem készül el: a városi tanács talán, amely a három vállalat és intézmény közül kettővel gyorsan meg tudott állapodni, vagy pedig a TÜZÉP, amely a jogos vál­lalati érdekeket túllépve ö^ös kívánságait egy város, a nép- gazdasági érdekek elé helyez­te. A felelősöket azt hiszem, nem nehéz megtalálni. — Magyar — t t 4-v. ' Kifogástalan élelmiszerellátás az árvíztől veszélyeztetett területeken Több ezer embert étkeztetnek a közkonyhákon Biztonságos szükségraktárakban tárolják az élelmiszereket a boltok készletét Pécsről kül­dött szállítmányaival a keres­kedelmi osztály. Mozgóárusok nélkül nehe­zen jutnának italhoz a gáta­kon dolgozók. Három gépko­csi 900—1000 palack üdítőitalt, 500 lángost, 300—400 pogácsát, 2000 adag fagylaltot, 2—300 pa­lack gyümölcslét szállít ki minden nap a gátakra. A moz­góárusok látják el cigarettával is a munkásokat. A szigetet az fmsz-boltok látják el A Duna bal partján lévők élelmezésének gondját jórészt a földművesszövetkezetek vál­lalták magukra, de segítenek ebben a bajai csemegeüzletek árusai is. A földművesszövet­kezeti boltvezetők kora reg­geltől estig nyitva tartják az üzleteket. Kölkeden — bár a községnek csaknem felét ki­ürítették — a szokásos forga­lomnak kétszeresét bonyolítja le a földművesszövetkezet. Hajnaltól estig hyitvatartanak. A Kölkeden. dolgozó félezer­nyi munkaerőt minden szük­séges élelmiszerrel ellátják. Biztonságos raktárakban nagy mennyiségű élelmiszert tá­roltak, hogy az ellátásban na­gyobb veszély esetén még át­meneti fennakadás se legyen. Harsány! Márta friss süteményt küldenek az üzletekbe. A Baranya megyed Szikvízipari Vállalat mohácsi üzemében 3500 liter szikvíz készül naponta, ezen kívül 1900 palack szénsavas üdítő­italt gyártanak. Pótlásként 300 üveg üdítővel egészíti ki A hosszal ideje tartó árvíz ellen] védekezés megköveteli azt is, hogy többezer dolgozó, valamint kitelepített ellátásá­ról gondoskodjanak. Ezt vég­zik a földműveszövetkezetek és az állami kereskedelmi, vendéglátó vállalatok. Szénagyűjtés Magyarszéken. — A gépnek hagytuk visz- sza, mert az akkor nem har­madába megy, hanem mind a szövetkezeté lesz. — És a harmados széna? — Két boglya a tsz-é, egy a tagé. A községi tanács elnö­ke meg a tsz egyik vezetőségi tagja határozza meg, hogy me­lyik boglya megy a közösnek és melyiket viheti haza a tsz- tag. Addig nem viheti el a magáét, amíg a tsz-ét be nem szállította. A tanácselnök most is ép­pen a határban volt „széna­osztáson”. Ám igen lassan ha­lad a beszállítás a közösbe. Gyűjtögető, rendet forgató, boglyázó embereket, gyereke­ket sokat láttam a magyar­széki, pölöskei határban, de fogat, vontató egy sem szállí­tott. Pedig lenne mit. A bog­lyák már legalább egy hétre való munkát adnak a tsz fo­gatainak, ha csak azt veszem, hogy a harmados szénából 160 hold termés megy a kö­zös portára. A tsz fogatai persze most sem tétlenkednek. A tagok a Pince-gyepről, a vásárolt árok­partról a háztájiba szállítják a rétiszénát, ötven órára ked­vezményesen vehetik igénybe a tsz fogatait, csak hét forint órabért fizetnek. Azon túl pe­dig 25 forintos óradíjjal szá­molják el nekik a fogatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom