Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-23 / 146. szám
1968. JŰNTUS 23.---------------------------------------napló Megfelel-e a követelményeknek a hidasi köszénbrikett? Kalóriaéríéke 6000 felett van — Szilárdsága kitűnő Versenyképes a külföldi piacokon Társadalmi összefogás az árvízkárosultak megsegítésére Vasárnapi műszak az üzemekben - Tízmillió tégla az újjáépítéshez — Takarmánysegély a termelőszövetkezeteknek Annak idején megírtuk, hogyan került Hidasra az új kő- szénbrikettgyár: a nyugatnémetek által gyártott üzemet egy osztrák cég adta el nekünk előnyös feltételek mellett: brikettben kell kifizetni az árat megfelelő terminusban. A brikettet szovjet és hazai kőszénkeverékből gyártják és a kész terméket zömmel külföldön bocsátják áruba. A beruházás helye azért látszott Hidason a legcélszerűbbnek, mert a járulékos dolgok már adva voltak, sőt a munkásgárda is. A beruházás szinte egyedülálló gyorsasággal készült el, s az üzemben ma már rendes termelést folytatnak. Ettől függetlenül sokan kérdezik, hogy megfelelő-e a hidasi kőszénbrikett, s ha igen, máért nem exportálják? A technika elsőrendű Ehhez nem is férhet kétség, hiszen a gyár és teljes berendezése a jelenleg ismert és elismert technikát képviseli. A német szerelők, s minden kivitelező elfogadható munkát végzett a beruházás létrehozásának idején. A próbaüzemelés rendben lezajlott, különösebb hibákat nem észleltek. Talán csak két dolog bír befolyással: a prés sebességének szabályozása és a vashulladékot kiszedő mágnes. Valójában mindkét eset zavarja az üzem menetét, sőt a minőségi és mennyiségi teljes-rést is. de nem oly akadályok ezek, amelyeket ne lehetne köríhyűszerrel kiküszöbölni. A mágnesnek az a feladata, hogy az őrlésre kerülő nyersanyagból, tehát a szénből eltávolítsa a gyakori vashulladékot, mivel az a berendezéseken törést és egyéb meghibásodást okozhat. A jelenlegi — eredeti — mágnessel két hiba lehet, vagy eleve hibás a gyártmány, vagy pedig ez az erősség nem megfelelő. A gyár reklamációját elismerték a németek és később korrigálják a hibát. A brikettgyár vezetői addig sem tétlenkednek; egyik hazai üzemből kölcsönkértek egy nagyobb hatásfokú mágnest, amelyet rövidesen felszerelnek. A prés sebessége kényesebb kérdés, mivel a minőséget komolyan befolyásolja. A berendezés eredeti dokumentációja percenként 12-es sebességet állapit meg, s ennek megfelelő meghajtóművet állítottak üzembe. A berendezés teljesítménye óránként 30 tonna brikett, ezt a 12-es fordulattal még túl is teljesítették. De a minőség nem volt megfelelő, a szilárdság nem érte el a kívánt értéket. Erre fel másik hajtóművet kapcsoltak a présre, amely 9,5-es fordulatot biztosított percenként. A minőség, vagyis a szilárdság azonnal megváltozott, sőt az előírt fölé emelkedett, azonban a mennyiségtől így lemaradtak. A megoldás világos: olyan hajtóműre van szükség, amelyet menetközben szabályozni lehet, s körülbelül 10—11-es fordulatra beállítani, amikor megfelelő a minőség is és a mennyiség is. Ez a munka folyamatban van. Milyen változást hozott a pakura? A brikett gyártásánál a szénhez bizonyos kötőanyagokat adagolnak, általában az évtizedek óta megszokott szurok és bitumen keveréket, amely az összes anyagnak körülbelül 8 százaléka. A keverékben a bitumen a jelentős. Egy idő óta, — június 15-e óta — pakurát adagolnak a hagyományos kötőanyag mellett és részben helyette. A pakura képlékennyé teszi a présbe kerülő masszát; így a prés szilárdabbá nyomja a brikettet, kisebb a szétesési lehetőség, a brikett rugalmasabb. A főmérnök, Bátfai László, részletesen elmagyarázza a pakura minden előnyét. A brikett kalóriaértéke is nő, mivel a pakura magas értéket képvisel, de van még más előny is. — Húsz forintos megtakarítást várunk tonnánként, mivel a pakura olyan tulajdonságú, hogy a hagyományos kötőanyagból ezután kevesebb is elegendő lesz, — mondja a főmérnök. A szilárdság Egészen pontos adatokat sorolnak fel: három tényező határozza meg a brikett értékét, éspedig a kalóriaérték, a nyomószilárdság és a dobszilárdság. Mi is az a dobszilárdság? Egyszerű minőségvizsgálat állapítja meg: egy dobba 50 kilogramm brikettet helyeznek el. A dob oldalán 25 mi- liméteres lyukak vannak. A dobot megfelelő sebességgel forgatják és az előírt idő után megmérik, hogy mennyi brikett maradt fenn a dobban. Ha fele ottmarad, akkor a szilárdság minden követelménynek megfelel. Egyébként magam is próbát tettem. Két brikettet találomra kiemeltem a többi közül és erősen a földhöz vágtam, de nem sérült meg sehol, azután ráálltam és úgy próbáltam megadásra, sértetlen maradt. Ügy vélem, ennél jobb minőségvizsgáló eszköz nincsen, ezt a brikettet akár tízszer is átrakhatják szállítás közben, nem fog összetörni. Tehát a szilárdsággal sincsen baj, akkor maradt az utolsó kérdés: miért nem szállítják a külföldi országokba? S miért nem fizetik belőle a részleteket az osztrák cégnek? Vagy talán az önköltséggel van baj? Az első szállítmány Becsbe érkezett Előző napon indították útnak az első vagon brikettet Ausztriába. A gyár vezetői kíváncsian várják a véleményt. A műszakiak egyébként kijelentették: brikettjük minden tekintetben megfelel a világipaci követelményeknek és ők bármikor vállalják is érte a felelősséget. Az exportálás helyzetéről és a költségekről a központi vállalat — Brikett Termelő és Széndúsító Vállalat Budapest — igazgatójával, Tóth Józseffel beszélgettem. Előzőleg feljegyeztem a gyár adatait: egy tonna költsége az első negyedévben 975,85 forint volt, áprilisban pedig 957,11 forint. A követelmény persze 952,67 forint, de ezt már megközelítették és valószínűleg hamarosan elérik. Hogy miért adják a TÜZÉP-telepeken hetven egynéhány forintért mázsáját? Azért, mert az állam hozzájárul a költségekhez, hogy a lakosság megfelelő árért kapjon tüzelőt (a legtöbb tüzelőféleség dotált árucikk!). — Az önköltséggel elégedettek vagyunk, — mondja a központi vállalat igazgatója — az első hat hónap után igazán megfelelő az eredmény, azonos a Budapest környéki brikettgyár költségével. — Mivel ez a gyár nem hazai piacra termel elsősorban, milyen az arányuk a külföldi piacokon? — Elfogadható. Nem akarom a pénznemeket bonyolítani, mivel a nyersanyag egy- része is külföldi (szovjet), csak annyit, hogy dollárban tonnánként 18-ért adjuk és 14,5- ért állítjuk elő. — Miért nem szállítottak eddig? S hogyan fizetik a vételárat? — Eddig a pestvidéki gyárunk szállított, mert ott volt szabad kapacitásunk. Az első hónapokban nem akartunk a hidasi gyárból küldeni, hiszen a piac nagyon kényes, s minden rizikóért kár lenne. Ezt kívánta az ésszerűség. A hidasi gyárról csak annyit még, hogy bár több ilyen üzemünk lenne az országban. Az idei aratás ebben az évben a szokásosnál nagyobb feladatok elé állítja a termelőszövetkezeteket. Az aratás csakis jó műszaki felkészüléssel oldható meg nagyobb zökkenők nélkül, ezért az elmúlt héten országszerte megtörténtek az előírásos gépszemlék. Megkérdeztük Lukács Antalt, a gépállomások igazgatóját, hogyan készültek fel a megye gép-, illetve gépjavító állomásai a nagy nyári erőpróbára,. miképpen zajlottak le a gépszemlék. — A mai napon befejeződtek a megyében a szemlék, valamennyi állomás gépparkját felülvizsgálták. Milyen tapasztalatokat vont le a bizottság a szemlék során? — A gépszemlék elsősorban a nyári munkák előkészítését szolgálják, az aratógépeket és Még tart az ár elleni küzdelem, több tízezren dolgoznak éjjel-nappal a gátakon, de az üzemek, termelőszövetkezetek és hivatalok dolgozói már a károk helyreállítására, az árvízsújtotta területek lakosságának megsegítésére gondolnak. A Szakszervezetek Országos Tanácsa pár nappal ezelőtt külön csekkszámlát nyitott a felajánlott pénzsegélyek összegyűjtésére. A pénzbeli segítség mellett, azonban jelentős mennyiségű társadalmi munkával, építőanyaggal, valamint a mezőgazdasági károk pótlásához szükséges vetőmaggal siet a lakosság a károsultak segítségére. Megyénk üzemeiből is egymásután érkeznek a felajánlásokkal kapcsolatos jelentések. Vezetők a munkapad mellett A Hirdi Kenderfonógyár munkásai elhatározták, hogy vasárnap is dolgozni fognak és munkabérüket teljes egészében az árvízkárosultak megsegítésére ajánlják fel. A Szigetvári Cipőgyár munkásad kedden délelőtt röpgyűlé- seket tartottak, ahol a gyár párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői előtt határozták el, hogy vasárnapi műszakot tartanak, s munkabérüket — körülbelül 30 000 forintot — az árvízkárosultak megsegítésére küldik el. A vasárnapi műszakokban — két hatórás műszak lesz, — melyen minden dolgozó részt vesz, s a vezetők is fizikai munkát végeznek. a kombájnokat ellenőrzik. A gabonafélék betakarítása az egész megyében gépesítve van. Rövid idő alatt aránylag sok terményt kell betakarítani; 129 282 katasztrális holdról takarítják be a megye termelőszövetkezetei a kalászosokat. Ha átlagban 10 mázsás termésre számítunk, akkoi 15 ezer vagon gabona betakarításáról kell gondoskodnunk — aránylag rövid idő. egy hónap alatt. A gépszemlék során megvizsgáltunk 243 kombájnt és 221 kévekötő aratógépet. A gép-, illetve gépjavító állo- rhások felkészülése a jelenlegi körülményeket figyelembe véve megfelelő. A felkészülést azonban zavarta az, hogy az arató-cséplőgépekhez az alkatrészek későn érkeztek meg, ez néhány helyen bizonyos kapkodást okozott, és sokszor olyan alkatrészt is beépítettek a gépekbe, ami különben — ha időben megérkezik az új alkatrész — nem került volna a gépbe. A termelőszövetkezeti szemlék során több helyen találkoztunk azzal, hogy az aratógépeket nem akarták kijavítani, mondván, hogy majd a kombájnok elvégzik az aratást, a termelő- szövetkezetekben körülbelül 30—40 aratógépet találtunk kijavítatlanul. Ez a szemlélet természetesen helytelen, és azonnal intézkedtünk, hogy minden gépet kijavítsanak. — A szemlék álr~"n biztosítottnak látja-e az aratás gyors és idejében történő elvégzését? — Mivel az előfeltételek biztosítva vannak, remélhetőleg az aratás során sem merülnek fel különösebb nehézségek. Most a legfontosabb feladat a munkák megszervezése és a gépesített kombájnszérűk létrehozása. Tavaly bemutatókat tartottunk, remélhetőleg ebben az évben valamennyi termelőszövetkezet létrehozza a kombájnszérűket. A Mecseki Szénbányászati Tröszt újhegyi gépészeti üzemében ugyancsak röpgyűlést tartottak a szocialista brigádok tagjai és elhatározták hogy júliusban egynapi bérüknek megfelelő összeget juttatnak a kártszenvedettek meg segítésére. A gépészeti üzem egyik brigádja, Németh László vezetésével felajánlotta, hogy a helyszínen segítenek: az ár elvonulása után a tíztagú brigád három műszaknak megfelelő társadalmi munkát végez az igényeknek megfelelően. Két műszak a tég'agyárakban A Baranya és Tolna megyei Téglaipari Vállalat dolgozói is csatlakoztak a felhíváshoz. A vállalat úgymond „saját bőrén érzi” az árvíz okozta károkat, hiszen három téglagyárát fenyegeti árvízveszély. Az évi 10 millió téglát termelő duna- szekcsői gyárban csak nagyon nehéz körülmények között tud nak dolgozni, s főként védekeznek a telepet nyaldosó hullámokkal szemben. A mohácsi I-es, Il-es téglagyár több mint kétszeresét termeli évente a többi téglagyár átlagának. Idén 23 millió téglát kellene égetniök. Az emberek zöme most a gátakon van, s a Il-es telepen elkeseredetten küzdenek, hogy a talajvíz ellenére vethessék a téglát, s ne kelljen leáll- niok a kemencéknek. A harmadik negyedévi 77 millió égetett téglával szemben 87 milliót kívánnak gyártani. A mohácsi I-es üzem— Növekedett-e az idén a megye gépparkja? — Kaptunk új gépeket, nagy teljesítményű SZK 4-es kombájnokkal szaporodott a gépparkunk. 25 kombájn érkezett a megyébe. Ez azt ielenti, hogy 10 ezer holddal többet tudunk betakarítani kombájnnal, mint az elmúlt években. — Javult-e az alkatrészellátás? — A gépállomásokon bizonyos nehézségek mutatkoztak az alkatrészellátás terén, több alkatrész későn érkezett a gépállomásokra. Ennek ellenére az idei ellátás a tavalyinál jobbnak mondható. Jelenleg a tartalékalkatrészeket szerezzük be, amelyek a gépállomások szerelőcsarnokaiba kerülnek, hogy szükség esetén bármikor felhasználhassák a szerelők. — Előfordul, hogy a gépek a szántófö1meghibásodnak. Hogyan oldják meg a helyszíni javításokat? <— Felkészültünk a helyszín: javítások elvégzésére is. a gépállomásokon nyolc nagy műhelykocsink van. amelyek már teljesen íkészen állnak. Ezeken kívül az aratás megkezdésekor még üzemibe állítunk 11 ideiglenes szerelőkocsit. Az AGROKER ügyeleti szolgálatot tart mindennap, az aratás egy hónapja alatt, hogy a meghibásodott gépeket reggelre ki tudjuk javítani, a hiányzó alkatrészeket biztosítják. Valamennyi gépállomás szerelőműhelyében készenléti javító brigádok dolgoznak majd, hogy azokat a kombájnokat, amelyek délutáni órákban meghibásodnak és a beszállítás után a gépállomásokon akár éjjel is ki tudják javítani. A magunk részéről mindent megtettünk az aratás előkészítésére a kijavított gépek néhány hét múlva megindulhatnak az egész megyében. Már szállít az első baranyai tőzegbánya Hat vagon komposzt-trágya érkezett a Villány-Siklósi Állami Gazdasághoz, melyet a Villányi-hegység alján elterülő újtelepítésű szőlőkben használnak fel. A komposzt készítéséhez már a drávaszerdahelyi tőzegbánya szolgáltatta az alapanyagot. Gazdagh István NAPIRENDEN: Befejeződtek a gépszemlék j ben. Mázán, Hidason két mű- szakban dolgoznak majd. a | többi üzemekben pedig nvúj- j to-tt munkaidőben 10 órás munkanappal kívánják pótolni a veszteséget. A téglák lassú száradása sok gondot jelent. de mintegy 15000 négy- zelméterű szárító területet hoznak létre. amelyhez a megfelelő mennyiségű c erép, tégla, valamint nádpalló ren- ! delkezésükre áll. j A TÜZÉP III. negyedéves j igénye 35 millió tégla. A ter- ! ven felüli 10 millió égetett j téglát még ehhez szeretné J hozzátenni a téglagyári vállalat, hogy mielőbb felépíthessék a rombadőlt vagy megrongálódott lakóépületeket, s ahogy a Duna visszatér majd rendes medrébe, úgy indulhas son meg újra az élet az árvíz sújtotta területeken. Éjszakai szállításokat várait az ÉPFU Az ÉPFU pécsi központjából 35 kocsit küldtek a mohácsi gátak építéséhez. Többségükben három és fél tonnás Csepel kocsik, de nyolc darab nyolctonnás Skodát is adtak. Ugyanakkor egy kotrógépet küldtek Bajára és felkészültek arra is, hogy szükség esetén kotrógépeket, dózerok at biztosítsanak a mohácsi gátépítéshez. Vasárnap 56 kocsival fuvarozták az építőanyagot a város területén, hogy az építőipar legszükségesebb igényeit is kielégíthessék. Intézkedéseket tettek arra is, hogy az1 építőipar részére, ha a szükség úgy kívánja, éjszakai szállításokat végezzenek, hiszen ezáltal biztosítani tudnák az építőipar zavartalan ellátását is. Megfeszített munkát végeznek a MEGYEVILL dolgozói, hogy biztosítani tudják Mohács közvilágítását, valamint a gátakon folyó éjszaki munkákhoz a világítást. A védőgátakon eddig több mint 20 kilométer .hosszú kábelvezetéket építettek ki, több száz égőt helyeztek el. Vasárnap újabb három kilométer hosz- szú vezetékkel bővítették a világítást. Harminc-negyven fő dolgozik állandóan a villanyszerelési munkákon, ügyeletet tartanak éjjel-nappal, de ügyeletet tartanak a pécsi központban is, hogy a munkákhoz időben biztosíthassanak anyagot, s megfelelő műszaki segítséget nyújthassanak. 30 vagon aMtakarmány Az árvízkárosult baranyai termelőszövetkezetek gyors megsegítésére a kormány központi készletből 30 vagon abraktakarmányt utalt ki, melynek elosztása a mohácsi tárházban már meg is kezdődött. Eddig 5 vagon abrakot adtak el s ebből a súlyosan károsult homorudl tsz 3 vagonnal kapott. Az elosztást az Árvízvédelmi Bizottság végzi. A mohácsi járásban a Duna veszélyeztetett jobbpartján és a Mohács szigeten már egyetlen gazdasági állat sincsen. Az újmohácsi, homorudi és dunafalvi tsz-ek jószágait a mohácsi járás termelőszövetkezetei, a sárháti tsz közös állományát Bács megyei termelőszövetkezetek fogadtak be. A babarci tsz a szigetről mentett hízósertéseket helyezett el üres istállóiban, a hosszúhetényi tsz szarvasmarhák elhelyezését vállalta. Kimentették a szigetről a háztáji állatokat is. Ezeknek elhelyezéséről a községi tanácsok gondoskodtak. A falvak lakói önként ajánlották fel üresen lévő óljaikat, istállóikat a menekültek jószágai számára.
