Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-03 / 129. szám

IMS. JÚNIUS S. napló 3 Két különrepülőgéppél Nagylétszámú ENSZ-delegáciú érkezik Pécsre Beszélgetés a magyar tagozat titkárával Az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottsága (EGB) lakás­ügyi kérdésekkel foglalkozó szekciójának nagylétszámú küldöttsége érkezik szombaton hazánkba. A delegáció egyhe­tes magyarországi programját Pécs városában kezdi el. A lakásügyi bizottság magyaror­szági tagozatának titkára, Zol­tán László szerdán délután városunkba érkezett és vála­szolt a DUNÁNTÚLI NAPLÖ munkatársának kérdéseire. — Kérem, mit kell érteni az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága név alatt? — Az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottságának munká­jában az európai országok vesznek részt, ók tagjai az EGB-nek, de rajtuk kívül részt vesz munkájukban az USA és Izrael delegációja is. Az EGB-nek különféle bizott­ságai vannak, többek között a lakásügyi bizottság, amelynek képviselői most hazánkba is eljönnek egyhetes időtartam­ra. — Milyen szervezetei van­nak és hogyan dolgozik a la­kásügyi bizottság? — A bizottság évente tart plenáris ülést Genfben. Fel­adata, hogy az európai lakás­ügyi helyzettel foglalkozzék, egyrészt informatív lehetőség nyílik a tagok részére, de ko­moly vitafórum is a bizottság ülése. Egyébként ez a bizott­ság több szakosztályra tagozó­dik: városrendezési, építészeti, statisztikai... és ehhez hasonló csoportokra. Ezek a szakosz­tályok Európa különböző he­lyein tartják üléseiket és vég­zik munkájukat. — Valamilyen példát tud­na-e mondani? — Sok példát lehet elmon­dani. Többek között a statisz­tikai munkabizottság nemré­giben kidolgozta az egységes lakásügyi statisztikai metódi- kát. E metódika szerint Euró­pa minden országában egyfor­ma adatgyűjtés folyik és egy­ségesek a kérdések. Ma már negyedévenként gyűjtik ösz- sze és dolgozzák fel a lakás­ügyi adatokat. A bizottságnak vannak még kisebb szakcso­portjai is, ilyen például az öregek lakásügyeivel foglalko­zó bizottság, vagy a lakásépí­tések finanszírozásával foglal­kozó bizottság és még sorol­hatnám tovább az ilyen szak­csoportok nevét — Melyik a legjelentősebb munka bizottság ? — Kétségtelenül a városren­dezési munkabizottság a legje­lentősebb és a statisztikai bi­zottság. — Hogyan kerül sor egy ilyen látogatásra, mint a je­lenlegi? — Az évi plenáris ülésen, Genfben döntenek arról, hogy a következő esztendőben me­lyik országokba látogatnak el. — Tehát, minden évben meglátogatnak egy európai or­szágot? — Igen, sőt, kettőt is, s nem csupán európai országot, ha­nem más földrész országát is. Tavaly például az USÁ-ban jártak. Az idén Romániába és Magyarországra látogat a de­legáció, most például Buka­restben vannak onnan utaz­nak hazánkba. Egyébként alig van olyan ország Európában, ahol már ne járt volna a bi­zottság, s akik most ide jön­nek, mind nagy tapasztalatok­kal rendelkeznek, jól ismerik a lakásügyi problémákat, nem csak európai, de világszinten. — Hogyan alakul a ma­gyarországi programjuk? — Szombaton érkeznek Bu­karestből Budapestre, majd két különrepülőgéppel azonnal Pécsre indulnak. Másnap dél­után Kaposváron időznek né­hány órát és a Balaton, Duna­újváros és végül Budapest kö­vetkezik. — Pécsett merre járnak majd? — A tervezők székházában előadás hangzik el az országos településhálózat kérdéseiről, majd megtekintik a Mecseken levő néhány magánépítkezést és természetesen az új-me- csekaljai városnegyed szerepel a programban. A Balaton mellett a regionális terv is­mertetésére kerül sor és meg­tekintik az eddigi eredménye­ket, a dunaújvárosi program hasonló lesz. Budapesten kiál­lítást is rendezünk, megte­kintik a vendégek a város mű­emlékeit és új városrészeket keresnek fel. A látogatás be­fejező részeként a legfonto­sabb dologra, az értékelésre a Magyar Tudományos Akadé­mián kerül majd sor, ott el­mondják véleményüket ma­gyarországi látogatásukról, a tapasztalatokról. — A magyarok milyen sze­repet töltenek be az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá­gának, illetve a lakásügyi szekció munkájában? — Ugyanúgy, mint a többi tag, rendesen résztveszünk a munkabizottságok tevékenysé­gében. Az EGB-nek az idén például a magyar külügymi­niszter helyettes volt az el­nöke. Ülésenként más-más or­szág képviselője az elnök. Az építés iparosítási bizottság el­nöke magyar, az építésügyi miniszter helyettese, de ma­gyar alelnöke van a város- építési bizottságnak is. — Valamilyen gyakorlati eredménye van-e a bizottsá­gok munkájának? Gondolok itt műszaki, szakmai oldalra. — Az EGB-nek ez a bizott­sága nem műszaki szervezet, inkább építési, lakáspolitikai szerv. Ajánlásokat ugyan te­hetnék a kormányoknak, de az nem kötelező. Bár van szakszerv is, a CIB, amely a kutatóintézetek központja, s ott foglalkoznak részletes mű­szaki kérdésekkel is. A lé­nyeg inkább abban van, hogy e fórumon a tények, az ada­tok hitelesek, hiszen nem egy- egy vállalat adja azokat, ha­nem kormányszinten állítják össze. — A magyarországi tagozat tevékenysége mire terjed ki? — Akik résztvesznek a kü­lönféle szakbizottságok mun­kájában, üléseken, azoknak a tevékenységét összehangoljuk, a szerzett tapasztalatokat, in­formációkat közkinccsé tesz- szük. — Hogyan? — Például, egy rendelet ki­adásánál is hasznosítható. Az ipari épületek műszaki el­avultságáról szóló rendelet ki­adása előtt felhasználtuk a szervezet által összegyűjtött tapasztalatokat. Természetesen a legfőbb szempont, hogy mennyiségi és minőségi tájé­koztatást kapunk más orszá­gokról, hogy hol tartanak, jól haladnak-e a lakásügyi terü­leten, s összehasonlítást tu­dunk tenni a saját helyze­tünkkel. (G. I.) Víz és hczszQgt Tizenötezer hold öntözéses kapacitás — Öntöznek a három Gyöngyösből — Megújul a vajszlói ősgyep Mit jelent az öntözéses gaz­dálkodás? Először is termés­biztonságot. A gazdaság füg­getleníti magát az időjárás szeszélyeitől. Másodszor ter­méstöbbletet, legalább 25 szá­zalékos termésemelkedést, a kertészetekben pedig kétsze­res-háromszoros hasznot. — Ezért épülnek a víztárolók megyénkben és ezért használ­ják ki egyre fokozottabban a vízfolyásokat öntözésre. Né­hány éve még csak 600, je­lenleg pedig már 15 ezer hol­don öntözhetnek és a gépi berendezések száma megköze­líti a kétszázat. A siklósi já­rásban 6200, a mohácsiban 2300, a szigetváriban közel 2000 holdon öntözhetnek. A többi járás ennél kisebb te­rületen hasznosítja a vizet. Öntözéses taVannánylermesztés A hagyományos zöldségter­mesztésen kívül ma már a takarmánytermesztésben is al­kalmazzák az öntözést. Sőt a 15 ezer holdból csupán há­romezer a kertészet. 9500 hol­don takarmányt, 2500 holdon legelőt öntöznek. Kukorica, silókukorica, takarmánykeve­rék kap vizet az öntöző-be­rendezésekből és az iregszem- csei „három-aratásos” takar­mánytermesztés lényeges ele­me az öntözés. Nem véletlen, hogy éppen a mohácsi és a siklósi járás­ban öntöznek legnagyobb te­rületet. Sok évi átlagban a megyének ez a része kapja a legkevesebb csapadékot és a legtöbb napfényt. Az öntö­ző-berendezések éppen akkor szolgáltatnak vizet, amikor a növény igényli, és hiányzik a természetes csapadék. Az ön­töző-berendezéssel éves átlag­ban 150 milliméter csapadékot tudnak adni a veteménynek, takarmánynak, sőt a mohácsi járásban és Mohács-szigeten 200 millimétert Kél nagy dunai SníSzfrenilrzer A szükséges vízmennyiség biztosítására az utóbbi évek­ben több, nagy befogadó ké­pességű víztároló épült a me­gyében, a legtöbb hármas hasznosítással, de vizet szol­gáltat az öntözéshez a Duna, a Dráva, a Fekete-víz. a Ka- rasica, a három Gyöngyös és az Almás-patak. Bonyolult és nagy kapacitású vízk’emelö- műveket építenek a Dunára. Kanda-foknál például úszó vízkiemelő mű másodpercen­ként két köbméter vizet szol­gáltat oda és vissza. Ez azt jelenti, hogv alacsony vízál­lásnál, amikor nagy a szá razság, a Dunából emeli a vizet a mohács-szigeti belvíz- csatornákba. Amikor pedig vadvizek veszélyeztetik a ter­mést, a földekről emeli át a vizet a folyóba. Általában a vízügyi szakemberek úgy ter­vezték meg a különböző mű­tárgyakat, zsilipeket stb, hogy azok ne akadályozzák a nagyobb víz szabad lefolyását. Korábban például arról volt szó, hogy a szigeten is nagy­arányú öntözőfürtöt létesíte­nek. azonban ezt a gondola­tot elvetették és helyette a belvízcsatornákat használják fel az öntözővíz továbbítására. Ugyanakkor a Duna Város felőli oldalán megépült a mint­egy tízezer holdat öntöző, automatikus vezérlésű öntöző­fürt. Ez szolgáltatja majd a vizet Mohács, Lánvcsók. Majs. Nagynyárád és Kölked hatá­rában. Mohácsnál, a téglagvár felett központi vízkiemelőt építenek és nyílt csatornában jut el a víz a falvakhoz. — Ezenkívül négy nyomásköz­pont biztosítja a megfelelő mennyiséget az öntözéshez. Az automata-vezérlés azt jelenti, hogy a berendezés önműkö­dően szabályozza a vízkieme­lést és -továbbítást a felhasz­nálásnak megfelelően. A szakemberek szorgalmaz­zák a rétek és legelők öntö­zését. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy érdemes be­ruházni erre a célra. Nem­csak több termést ad a lege­lő. buiább rajta a fű, hanem kicserélődik a fűállomány is. Kétszáz szaftmunkás A közel kétszáz öntözőbe­rendezés szakszerű üzemelte­téséhez a 15 ezer hold meg­felelő irányításához szakem­berek tömegére van szükség. Míg más munkaterületeken éppen az ..alsó” káderek hiá­nyoznak. az öntözéses gazdál­kodásnál a nagyobb szakmai végzettséggel rendelkezőkből van hiány. A mohácsi, sziget­vári és siklósi járás több ezer öntözött holdíá.hoz már elkel­ne egy-egy főfoglalkozású ön­tözéses mezőgazdasági mérnök, aki csak ezeket a berende­zéseket irányítja, felhasználá­sukról gondoskodik. Ha akad is szakember az egye^ írá­sokban. az elsősorban a ker­tészetekkel. a növénytermesz­téssel foglalkozik és mintegy . me”ékfov'alkozásként” rá­bírták az öntözést Is. Az „alsó” káderek nevelé­se viszont tervszerűen 'okik elsősorban a megyén vűül megrendezett több hónanos tanfolyamokon. Az. idér, ja­nuártól márciusig Siklóson volt tanfolyam 24 résztvevő­vel, akik öntözéses szakmun­kások lettek. Ilyen képzettsé­get az utóbbi négy esztendő* ben mintegy kétszázan sze­reztek Baranyában. Ezenkívül harmincán elvégezték a ken­deres: öntözéses gépész szak­munkásképző tanfolyamod amelyet a Földművelésügvl Minisztérium központilag szer vezett. Gazdasiüosan fciliaszná’ni a berendezéseket Az öntözéses gazdálkodás már tért hódított Baranyában és nem annyira a meglévő te­rület növelésén van a hang­súly jelenleg, mint inkább azon, hogy a berendezéseket* tározókat, lehetőségeket mi­nél gazdaságosabban kihasz­nálják. Gáldonyi Bél* Hatmillió forint iskolai takarékbetét-könyvekben Megkezdték a belétek kifizetését Rengeteg általános Iskolás­sal találkozhatunk ezekben a napokban az OTP-nél és a postahivatalokban, mert szer­dán megkezdődött az iskolai takarékbetétek kifizetése. Má­A sarokban könyvek, a falon napszívta képek. Hosz- szú, T-alakban elrendezett asztalok. Ez a párthelyiség. Ha kihordanák belőle a bú­torokat, valóságos terem­nek tűnne, de így az asz­talra halmozott iratokkal, egymásra rakott könyvek­kel és nyikorgó lábú szé­kekkel egy diákszoba han­gulatát idézi. Szabó Ferenc ennek ellenére sem szíve­sen üldögél ebben a szobá­ban. A párttitkár nem hiva­talnok. így történik meg aztán nap-nap után, hogy a berkesdi pártszervezet hi­vatalos helyiségének ajtaját zárva találják a látogatók. Aki Szabó Ferenc párttit­kárral akar beszélni. az egyenesen a tsz-irodába menjen, ott érdeklődjön, ki­vel ment ki a határba és milyen irániba. A berkesdi termelőszövet­kezet négy falut fog össze, s így a pártszervezet is négy alapszervezetből áll. Négy falu, negyvenkilenc kom­munista. Ebből 29 a terme­lőszövetkezetben dolgozik. — Munkánk középpontjá­ban a termelőszövetkezet segítése áll — mondja Sza­bó Ferenc. — Éves intéz­kedési tervet készítettünk, s ebben személyekre lebontva meghatároztuk a feladato­kat. Nemrégiben elterjedt me- gyeszerte a hír, hogy a bér­A párHitkár nem hivatalnok... kesdi termelőszövetkezet versenyre hívta ki a pécs- váradi járás szövetkezeteit. A felhíváshoz azóta vala­mennyi tsz csatlakozott. A mozgalom a perekedi üzem­egységből indult ki: ver­senyre hívták szövetkezetük többi üzemegységét. A kez­deményezők kommunisták voltak. Valamikor, 1958-ban hét kommunista hatvan hold állami tartalékföldön ala­pította a szövetkezetét Ma több mint ötszáz tagja van.„ — Pár évvel ezelőtt a szövetkezeti gazdálkodás lét- jogosultságát kellett bizo­nyítanunk — mondja a párt­titkár —, most az új, kor­szerű termelési módszerek elterjesztésében igyekszünk segíteni. — S mit mutatnak az eredmények? — A kapásoknál a meg­felelő tőszám meghagyását és a vegyszerezést szorgalmaz­tuk. Tavaly, részben ennek eredményeképpen 25,6 má­zsás májusi morzsolt átla­got értünk el gazdasági szinten. Tavaly 380 hold vegyszeres kukoricánk volt, az idén 700 lesz. A cukor­répa-átlagunk 174 mázsara növekedett... Szabó Ferenc két és fél éve került Berkesdre. Az emberek ekkor már meg­szokták, hogy a párttitká­rok szinte évenként változ­nak, s így senki sem figyelt fel különösképpen érkezésé­re. Talán az első taggyűlé­sen érezték meg, hogy ko­molyabb változás van ké­szülőben. — Néha órákig vitatko" zunk. Nekem az az elvem, ohgy el kell mondani ker­telés nélkül, amit gondo­lunk, s meg kell hallgatni másokat... Az emberek nem szeretik, ha a szavukba vágnak. A mújt évben kilenc új tagjelölttel erősödött a párt- szervezet. Rácz Lajos bácsi, aki 1945 óta párttag, s na­gyon sok új tag. ajánlója volt, ezt tartja a legfőbb eredményének — Valamikor sokat agi­táltak, igyekeztem meggyőz­ni az embereket. Negyvenöt évig voltam Berkesden ko­vács. Ismer mindenki. Hit­tek is nekem. Ma már nem­igen kell agitálni. Ha ösz- szeszólalkozunk valakivel, csak azt mondom neki: nézz körül, öcsém, és gon­dolkozz. Nem mondok én neked mást: csak figyeld, ami történik körülötted, s rájössz mindenre magad is... Jelentős előrelépés történt az új tagok felvételével: fiatalok, tanultabbak és egy kicsit talán frissebbek is. Az egyik új tag Sárközi Sándor. Harminckét éves, napégette arcú cigány. A szövetkezet építő brigádjá­ban dolgozik. Hogy jutott el a pártig? — Nyolc évig dolgoztam Pécsett az építőknél. Elő­ször segédmunkás voltam, aztán * kőműves-átképzős. Hosszú ideig nagyon egye­dül voltam. Munka után csak bóklásztam a falak kö­zött. Nem féltem a dolog­tól. ha meg kellett fogni, megfogtam, így aztán egy- szercsak azt vettem észre, bíznak bennem. Később azt, hogy számítanak rám. Most három éve vagyok a szö­vetkezetben. Nemrégiben megválasztottak tanácstag­nak ... Valami megmozdult Ber­kesden. A munkanorma — mert a pártszervezet kezde­ményezésére Ft-norma-el- számolást vezettek be —, a tavalyi 28 Ft-ról 33 Ft-ra ugrott. A tsz-elnök azt mondja: egyetlen hold ga­zos kukoricájuk sem volt tavaly. A főagronómus: a tagok maguk figyelmezte­tik a vezetőséget, ha elhú zódik valamilyen munka. A párttitkár: minden üzem­egységben 15—20 pártonkí- vüli aktíva van. de kétszer ennyi vállal szívesen fel­adatokat ... Kovács Gergely, a szövet­kezet kovácsa egy ezek kö­zül. A kopott, kissé elha­gyatott műhely előtt beszél­getünk. — Tudja mi most a leg­fontosabb? Megkötni a futó­homokot ..; — Hogy érti? — Itthon tartani a fiata­lokat. Olyanok ezek. mint a futóhomok. Kijönnek az is­kolából s elszállnak. Nem köti őket semmi. Úgy hal­lom, most is csak négyen maradnak a tsz-ben. Hát a többi? A termelőszövetkezetnek 26 erőgépe van. Ezek több­ségén fiatal dolgozik. A gép olyan, mint az alföldi akác: megköti a „futóhomokot”. Az iskolából azonban sok­kal többen kerülnek ki, mint ahány új gép érkezik. Más­sal is próbálkozni kellene. Szabó Ferenc azt mond­ja. amit a pártszervezet ma elhatároz, az hatással van az egész falu életére. Úgy tűnik, a falu bonyolult éle­tében megtalálja helyét a pártszervezet, mint ahogy mindinkább megtalálják he­lyüket az emberek is. Békés Sándor jus 31-ig összesítették Bara­nya iskoláiban a takarékbeté­tekre vonatkozó adatokat. Nem hivatalos közlés szerint hatmillió forintot megközelítő összeget gyűjtöttek össze a most végetérő tanév elejétől május 31-ig a diákok. A taka­rékbetétkönyvekben össze­gyűjtött összeg után 1 száza­lékos kamatot fizetnek, a be­váltó' gyerekek ennek megfe­lelően, „megszaporodva” kap­ják vissza pénzüket. Az Országos Takarékpénz­tár megyei fiókjánál is szá­mos takarékoskodó gyerek je­lent meg az első kifizetési na­pon. Délig 129 betétesnek 124 000 forintot fizettek ki. A gyerekek egy része nyári tá­borozásra, nyaralásra, strard- bérletre gyűjtött. Közülük su- kan tovább takarékoskodna k, az iskolai helyett kamatozó, vagy nyeremény betétkönyvet váltanak és a tanévben ösz- szegyűjtött összeget tovább kamatoztatják. Az iskolai takarékbetétköny­vek beváltása folyamatosan történik, sőt, az év végéig is lehetséges. Szeptember 1-től lehet ismét iskolai takarékbe­tétkönyveket váltani és ezek­be betétet elhelyezni. Mint minden évben, idén is meg­hirdették az iskolák közötti takarékossági versenyt. A ver­seny feltételeinek sok iskola eleget tett. Az eredmények ér­tékelésére június közepén v”- rül sor és akkor dől pl • kapják a művelődésügyi osz­tály által felajánlott jutalma­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom