Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-22 / 145. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ X XII. ÉVFOLYAM, 145. SZÄM ARA 50 FILLÉR 1965. JÚNIUS 22.. KEDD MOHÁCSI JELENTÉS: A lakosság bizalommal segíti az árvíz elleni védekezést Beszélgetés a területi árvízvédelmi bizottság elnökével Az állandóan emelkedő víz szintje Dunaszekcsőn elérte a mélyebben fekvő utcákat. A Dunaszekcsői Cementipari Vállalat dolgozói védik az üzemüket. Bár a hydrometeorológiai előrej bések szerint — figye­lembe véve a Duna egész sza. kaszán bekövetkezett helyze­tet — magas vízállást, 1000 centiméter körüli szintet je­leztek Mohácsra, most mégis stagnálás állt be. Jelenleg Mo­hácsnál a vímérce 981 centit mutat és huszonnégy óra alatt két centit apadt a folyó. Az utóbbi napokban kialakult helyzetről, a további védeke­zésről beszélgettünk Vértes Tiborral, a megyei tanács tit­kárával, aki jelenleg a megyei árvízvédelmi területi bizottság elnök. — A hosszan levonuló ár­hullám elleni védekezésre kor mánybizottságot hoztak létre. Ennek elnöke Fehér Lajos elvtárs, a Minisztertanács el­nökhelyettese, tagjai minisz­terek és az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. Dégen Imre elvtárs, a vízügyi főigaz­gató, egyben kormánybiztos, aki egyszemélyben felelős a kormánynak az árvízvédelmi műszaki munkákért. Ezzel egyidejűleg árvízvédelmi te­rületi bizottságok is alakul­tak, amelyeknek a feladata az árvíz elleni védekezés állam, igazgatási és műszaki teen­dőinek összehangolása, a la­kosság élet- és vagyonbizton­ságának megszervezése. Biz­tosítja az árvíz elleni védeke­zéshez a szüksége anyagokat, szállító eszközöket, és nem utolsó sqrban a közerőt. A területi bizottságnak hat tagja van és hatásköre a Pécsi Víz­ügyi Igazgatóság területére tér jed ki. Tagjai a tanács, a párt, vízügy, honvédelem, belügy és az egészségügy képviselői. A területi bizottság szükség szerinti időpontban tartja ülé­seit, előfordult már, hogy na­ponta kétszer is. — Milyen döntéseket hozott az utóbbi napokban a területi árvízvédelmi bizottság? — Biztosította a szükséges szállítóeszközöket, a közerő ki­rendeléséről gondoskodott. Az árvíz által közvetlenül veszé­lyeztetett és nehezen menthető területek lakosságának bizton, ságba helyezését megoldotta. Eddig mintegy húszezer mun­kanapnak megfelelő közerőt biztosítottunk a gátakra. Csak a kitelepítések végrehajtására mintegy 120 gépkocsit kellett igénybe venni egy hét alatt. Ezenkívül a műszaki védeke­zés céljaira dömperek, teher­gépkocsik százai állnak ren­delkezésünkre. Jelenleg már négy árvízvédelmi osztag dol­gozik a mohácsi szakaszon. A pécsi, a debreceni, a miskolci osztag mellé megérkezett a budapesti is. Több műszaki szakemberrel, mérnökkel, technikussal erősítette a víz­ügyi főigazgató a mohácsi ár- vízvédelmi területet. A víz­ügyi szakemberek tehát min­dent elkövetnek a víz meg­fékezése érdekében. Külön ki szeretném emelni az itt dol­gozó honvéd-alakulatokat, ame lyek egészen kimagasló mun. kát végeznek és parancsno­kaikkal a legteljesebb össz­hangban dolgozunk. A föld­gépektől a helikopterekig a legteljesebb műszaki techni­kával siettek a segítségünkre. — Mégris miért volt szükség a nagyobb arányú kitelepítés­re, elsősorban Mohács-szige­ten? — Mohács-szigeten a tanya­világ szétszórtsága, valamint Mohács város mély és a Du­nához egészen közeli fekvése, az esetleg bekövetkező töltés szakadásnál rendkívül meg­nehezítené, sőt talán lehetet­lenné tenné a mentést. Ezért döntött úgy a területi árvíz­védelmi bizottság, hogy a szi­geti tanyavilágot és Mohács belterületének a legveszélyez­tetettebb részeiből a lakossá­got kitelepíti és biztonságba helyezi. — Mennyi embert érintett ez? — A kitelepítés 1971 csalá­dot, 5800 családtagot érintett, ezenkívül biztonságba helyez­tünk közel kétezer szarvasmar­hát, 15 000 sertést és 4000 ju­hot,- részben Vaskút, Csátalja, Hercegszántó községekben, részben Mohács magasabb pontjain, illetve a mohácsi já­rás községeiben. A kitelepített lakosság megfelelő élelmezé­séről, valamint az állatok ta­karmányozásáról gondoskodás történik. Közel 1200 személy veszi igénybe a tanács által szervezett közétkeztetést. A kitelepítés nem volt felesle­ges intézkedés, ezt bizonyítja, hogy a kiürített területen 104 lakóház dőlt össze vagy ron­gálódott meg az aláázások miatt. A kitelepítést a lakos­ság a legnagyobb nyugalom­mal és megértésben hajtotta végre, amit az is bizonyít, hogy egyetlen panasz sem ér­kezett a bizottsághoz. — Milyen a mohácsi és a környékbeli lakosság hangula­ta az elmúlt hetekben? — A már 84. napja tartó rendkívül magas vízállás elő­reláthatólag még 8—10 na­pig elhúzódik és veszélyes helyzetet jelent. A lakosság mindezt higgadtan ítéli meg. A viszonylag nagy mértékű közerő igénybevétel igen nagy megterhelést jelent a lakos­ságnak, a vállalatoknak, ne­hezíti a mezőgazdasági mun­kákat, ennek ellenére a ter­melés folyamatosságában, a mezőgazdasági munkák vite­lében számbavehető zökkenő nem jelentkezik. — Mennyire érvényesül Mo­hácsnál a megye lakosságá­nak összefogása? — Pécs, Komló a szállító- eszközökön kívül vízszállító tartálykocsikat, a pécsi és a pécsváradi járás községei munkaerő segítséget, a megye területéről több vállalat köz­vetlen közreműködést bizto­sít. A vállalatok, az üzemek dolgozóinak tömeges összefo­gására mi sem jellemzőbb, mint csütörtökön, a késő esti órákban végrehajtott „riadóz- tatás”, ami a korábban meg­jelent hírekkel szemben nem volt „felesleges vaklárma”. Ekkor 15 percen belül közel háromszáz ember gyűlt össze a veszélyeztetett ponton és a hajnali órákig megfeszített erővel dolgozott a rézsücsu- szamlás biztosításán. Tudunk róla, hogy Pécsett több rém­hír terjed el a mohácsi hely­zettel kapcsolatban, a város víz alatt áll, és ehhez hason­lóak. Az igazság az, hogy a város Duna menti utcáin és dél-keleti részén egyes utcák­ban valóban jelentkeznek ta­lajvizek, azonban mind ez- ideig valamennyi veszélyes ponton sikerült megfékezni a Dunát és hisszük, hogy köz­vetlenül veszély — figyelem­be véve a nagy erővel és technikai felszereléssel folyó védelmi munkákat — nem fe­nyegeti a várost és környékét. Gáldonyi Béla Algériai helyzetkép A 1 g i r : Algéria új kormá­nya vasárnap este ülést tar­tott és meghallgatta Bume- dien ezredes jelentését a szom­bati eseményekről és az or­szág helyzetéről. Mint az AFP hírügynökség jelenti, a kor­mány magáévá tette az állam­fő elmozdításának indoklását és fontos döntéseket hozott az államgépezet feladatai fo­lyamatos ellátásának biztosí­tására. A kormány megismételte a funkcionáriusokhoz és az összes felelős vezetőkhöz in­tézett felhívását, hogy „biz­tosítsák az összes hivatalok működését abban a forra­dalmi szellemben, amely az egész népet lelkesíti”. A néphez pedig azzal a felhí­vással fordult, hogy legyen éber és mutassa meg, hogy felelősségének magaslatán áll. A vasárnap esti ülésen a kor­mány jóváhagyott néhány mi­niszteri megbízást: Ahmed Medeghrire bízta a belügyi és a pénzügyi tárcát, Tedzsani Haddanra a szociális ügyek és az egészségügy tárcáját és Serif Belkaszem nevelésügyi miniszterre eddigi megbízatá­sán kívül a tájékoztatásügyi tárcát. Ben Bella sorsáról és hollé­téről különböző hírek keringe­nek. Gorse francia nagykövet vasárnap este Buteflika kül­ü0”miniszterrel folytatott meg beszélése után hangoztatta, hogy a volt algériai államelnök életben van. A kairói A1 Ahbar szerint Ben Bellát az algíri haditengerészeti tá­maszponton tartják fogva, Buteflika egy vasárnapi nyi­latkozatában közölte, hogy az új kormány támogatását már több ország bejelentette, köztük Kína, az EAK, Szíria, Indonézia és Törökország. Az elmúlt két napban majdnem az összes Algirban működő diplomáciai képviselet tudtul adta, hogy országuk Algériá­val való kapcsolata a be nem avatkozás politikáján alapul. Abdelhamid Buszuf az algé­riai „ideiglenes forradalmi kormány” volt minisztere, aki Algéria függetlenségének ki­vívása után visszavonult a politikai élettől, interjút adott a Gazette de Lausanne sváj­ci lapnak, s az interjúban teljes bizalmát fejezte ki Bu­medien és kormánya iránt. Kairo: Hírügynökségi je­lentések szerint Nasszer vasárnap külön-kü- lön fogadta a Szovjetunió, Jugoszlávia és Irak kairói nagykövetét. A megbeszélé­sekről hivatalosan semmit sem közöltek, de általában tudni vélik, hogy témájuk az algíri hely­zet volt. Bumedien ezredes életrajza Huari Bumedien 1925-ben született az Algéria keleti ré­szén lévő Guelmában. Muzul­mán egyetemeken végezte ta­nulmányait — Tuniszban — a Zitouna, Kairóban pedig az El Azhar egyetemen arab irodalmat tanult. Tanulmá­nyai befejezése után tanár lett. Kairóban csatlakozott azok­hoz a fiatal algériai forradal­mároknak a csoportjához, akik fegyveres felkelést ké­szítettek elő a francia gyar­matosítók ellen. 1955-ben ille­gálisan visszatért Algírba és tevékeny részt vett a nemzeti felszabadító hadsereg harcai­ban. 195?-ben az 5. katonai körzet (Or an) parancsnoka lett. 1960. március 12-én az al­gériai nemzeti felszabadító hadsereg vezérkari főnökévé nevezték ki. Az algériai for­radalom országos tanácsának tagjává választották és akti­van közreműködött a Nem­zeti Felszabadítást Fróni tri- poliszi programjának kidolgo­zásában. 1962 nyarán, amikor súlyos nézeteltérések merültek fel az ideiglenes kormány egyes tag­jai és a Nemzeti Felszabadí­tást Front Politikai Bizottsága között, Bumedien a Politikai Bizottság forradalmi prog­ramját támogatta. 1962. szeptemberében, az al­gériai népi és demokratikus köztársaság kikiáltása után Bumedien Ben Bella kormá­nyában hadügyminisztert tár­cát kapott, 1963. szeptemberé­ben pedig a minisztertanács első elnökhelyettese is lett. Bumedien különösen a nemzeti felszabadító hadse­reg katonái és tisztjei között nagy tekintélyt élvez, hiszen velük viselte a háborús évek nehézségeit. London: Az új algériai kormány első nagy diplomá­ciai próbatétele a második af­roázsiai értekezlet megtartása. Kádár János elvtárs fogadta Lakshmi Menont Kádár János, a Minisztertanács elnöke hétfőn fogadta Lakshmi Menőn asszonyt, indiai külügyi államminisztert. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, S. V. Patel, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Az indiai külügyi államminisztcr látogatást tett Péter Já­nosnál. A látogatáson részt vett Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes, dr. Kos Péter nagyövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, B. K. Sanyal, az Indiai Külügyminisztérium főosztályvezetője és S. V. Patel. Péter János megbeszélést folytatott Lakshmi Menonnal a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Hétfőn este — hírügynökségi jelentések szerint az afro­ázsiai értekezlet megtartásá­nak kilátásai a következők: Kész részt venni az érte- kezleteen: az Egyesült Arab Köztársaság. Tunézia. Szíria, Indonézia, a Kínai Népköztár­saság Mauritánia, Kamerun, Törökország, Thaiföld, a Fü- löp-szigetek és Mongólia. A várakozás álláspontjára helyezkedik, illetve nem kö­zölte még a részvétellel kap­csolatos végleges elhatározá­sát: Marokkó, Szomália, Ja­pán és a fekete-afrikai orszá­gok többsége. Malawi már közölte, hogy nem vesz részt a június 29- re tervezett algirj é-'ekeűe- ten. Malaysia küldöttségének részvétele ellen Indonézia til­takozik. * 4 ) Az algériai afro-ázsiai értekezlet megtartásának kilátásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom