Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-20 / 144. szám

6 _ _ 1965. JŰNIÜS 20. : napló----------------------------------------— O rszágos küzdelem a hallószervi betegségek ellen Minden tizedik ember halló fogyatékos — Hallásvizsgálatok több tízezer ember között Dr. Alföldy Jenő, a Pécsi Orr-, Fül-. Gégeklinika pro­fesszorának tájékoztatása sze­rint Magyarországon — s ál­talában külföldön is — min­den tizedik ember hallószervi megbetegedésekben szenved. Hazánkban tehát körülbelül egymillió a hallófogyatékosok száma. Második érzékszervünk A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Pécsi Csoportjának adatai alapján az 1 millió emberből 200 ezer teljesen süket vagy olyan rosszul 'hall. hogy hallókészü­lék használatára szorul. Csű­rén Pécsett 140 teljesen siket és mintegy 800—1000 közis­mert nagyothalló él. Tekintve a hallás kiemelt szerepére — fülünk a máso­dik legfontosabb érzékszer­vünk a szemünk után! — elég szomorú statisztika ez. Mint dr. Alföldy professzor megje­gyezte, már az egyfüles hal­lás is igen kellemetlen követ­kezményekkel jár. Az az em­ber ugyanis, aki csal- egyik fülével érzékeli a hangihullá­mokat, képtelen a térhaUás- ra. Nem tud tájolni és tájé­kozódni. Ha például a bal füle rossz, s a társaságiban balról szólnak hozzá, jobbfelé for­dítja a fejét, mert 6 csak a visszaverődő hanghullámokat képes felfogni, a másik ol­dalról. Ezért mondotta a pro­fesszor, hogy két közepesnél gyengébben halló fül is többet ér egy kitűnőnél. Ha a süketség 0—4 éveskor között jelentkezik, a kisgyer­mek nem tanul meg beszél­ni, Jellemző, hogy a süketné- mák beszélőszerve teliesen ép. de hangkontroll nélkül nem tudják használná. A sü­ket és erősen hallófogyatékos gyermekek ezért elmaradnak a szellemi fejlődésben is. Dr. Alföldy professzor sze­rint az erősebben hallófogya­tékos ember csökkent érté­kűnek érzi magát. Depresszi­ós társaságkerülő, súlyosabb esetben embergyűlölővé, illet­ve öngyilkosságra hajlamos személlyé válhat. És mindez a dolgoknak csak egyik olda­lát jelzá csupán. A süketség és nagyothallásnafc társadal­mi kihatásai is vannak, hi­szen a fokozottabb mértékben hallófogyatékos ember egy sereg szakmában nem alkal­mazható. Nem lehet belőle zenész, gépkocsivezető, nilóta, pincér, tanár, belgyógyász or­vos és sok más. Az alkohol és a hallás Arra a kérdésre, hogy a civilizáció illetve városiasodás nem vezet-e hallószervünk károsodására, a professzor ta- gadóan rázta a fejét. Mint mondatta, pusztán arról lehet szó. hogy a városokban, illet­ve zajos környezetben éűó em­berek elvesztik azt az adott­ságukat, amellyel a termé­szetben élő népek, illetve vad­állatok ma is rendelkeznek: ti. képesek az egészen finom hanghullámok érzékelésére is. Az átlagos városi zaj és a számottevő halláscsőkkenés között már nem sikerült ösz- szefüggéseket kimutatni. Az viszont közismert, hogy a zaj megkárosítja az ideg- rendszert, s ingerlékennyé te­szi az embereket. Mindez azon­ban már az ideggyógyászok hatáskörébe tartozik. Az ember hallóképessége csak akkor károsodhat jelen­tő«; mértékben, ha igen erős, rövid ideig tartó, vagy pedig ha annál többé-kevésbé gyen­gébb, de huzamos ideig tartó zajt kell elviselnie. Ezért fontosak a védő rendszabá­lyok a zajos munkahelyeken. Van azonban egy eredendő tévedés is, ti. az emberek zö­me abban a tuda tban é1, hogy csak a nagyobb zaj árthat a hallásuknak, márpedig ez nincs így. A professzor a hallást ká­rosító tényezők közé sorolta az érelmeszesedést, a mér­téktelen dohányzást, a túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasz­tást. a szénmonoxid és ben­zingőz huzamos belégzését és sok mást. Mint mondotta, az érelmeszesedés azért hallás- károsító, mert az erek szűkü­lése folytán kevesebb vért kapnak a hallóidegek is. Ami pedig a gyógyszer és élvezeti cikkek fogyasztásának túlzá­sait» illeti, azok valamennyi­en az idegrendszert támad­ják, s minden olyan szer, amely az idegrendszer épsé­gére tör, csökkenti a hallást is. nagyszerű műtétek Az elmúlt évben tizenkét­ezer járó- és háromezer fek­vő beteget kezeltek a klinikán. Minden nap egy fülműtétet vé géznek el átlagosan. Első pil­lantásra ez a szám alacsony­nak tűnik, ám ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb fül­műtét igén bonyolult, s egy ilyen operáció több óráig el­tarthat. megváltozik a vélemé­nyünk. A professzor és munkatársai felkészültségben nem marad­nak el a világszínvonal mö­gött, s az utóbbi években több olyan komplikált felada­tot hajtottak végre, amelyek külföldön is jó nevet szerez­tek a klinikának. Ott jártam alkalmával találkoztam egy Simó Ilona nevű 16 éves lány­nyal, aki 12 éves koráig tel­jesen siket volt. Hozzátarto­zói. ismerősei már lemondtak arról, hogy a kislány valaha hallani fog. Simó Hona később a klinikára került, s a pro­fesszor egyik fülére megmű- tötte. Az operáció jól sikerült, a lány a balfülére teljesen visszanyerte a hallását. Félre- tehette a hallókészüléket, tech­nikumba jár, s nem tanul rósz szabbul, mint a többi diák. Amint a professzor elmondot­ta hamarosan megműtik a kislány jobb fülét is. Dr. Batter Miklós adjunk­tus nemcsak a sérült vagy el­pusztult dobhártyát tudja pó­tolni. hanem még a hallócson- tocskákat is. Az utóbbihoz a megműtendő személy koponyá jának egy-egy csontszilánkját használja fel. Már több ilyen műtétet hajtott végre, közöt­tük egy 50 éves gépkocsi- vezetőn. akinek korábban, a rossz hallás miatt elvették a jogosítványát. Az operáció il­letve gyógyulása után vissza­kapta. Ezt a műtéti eljárást Ma­gyarország többi fül-, orr-, gé­ge klinikáján nem alkalmaz­zák. A hallócsontocskának a kopanyaszilánkkal történő pót­lása még Amerikában sem vált gyakorlattá. A korszerű fülsebészet már a csodákkal határos feladatok megoldására is vállalkozik. Csodákra azonban még az sem képes. Ezt azért kell hangoz­tatni, mert még most is van­nak olyanok, akik beteg fülü­ket elhanyagolják, s csak ak­kor mennek orvoshoz, amikor már súlyos szövődmények ke­letkeznek. vagy teljes süket­ség fenyegeti őket. Magam is találkoztam a klinikán néhány ilyen beteggel. A betegségek megelőzéséért A fülgyógyászat olyan gyors ütemben fejlődik világszerte, hogy a klinika technikai be­rendezései, főként műszerei el­avultak. Bár a klinikusok minden nap érzik a korszerű eszközök hiányát, önfeláldo- zóan dolgoznak. Bíztató pers­pektívát jelent számukra az a tény. hogy régi panaszaik eigy részét már orvosolták. Uj műtőt kaptak, ezenkívül hoz­záláttak az intézmény tataro­zásához is. A legnagyobb örömet az okozta számukra, hogy új au- diölógiai állomást fognak kap­ni. Az állomás építését még az idén megkezdik, s jövőre fejezik be. Az állomás minő­ségi változásra vezet majd a klinika munkájában. Eddig ugyanis csak a gyógyításra, vagy ■— ahogy mondani szok­ták — a tűz oltáséira nyílott lehetőségük. Most alkalmuk lesz arra, hogy a betegségek megelőzéséért küzdjenek. Az új állomás ugyanis lehetővé teszi, hogy évente több tízezer inán dolgozó illetve iskolás között végezzenek évente hal­lásvizsgálatokat. s a betegeket kiszűrve idejekorán kezelésbe fogják. A pécsi auddológiai állomás nem lesz egyedülálló. Buda­pesten, Szegeden és Debrecen­ben már van hasonló. Az új pécsi létesítménnyel tehát — amely egész Dél-Dunántúlt lesz hivatva éllátni — befe­jeződik egy olyan országos hálózat kiépítése, amely — a tüdőszűrő állomásokhoz hason lóan — alkalmat ad arra, hogy egész országot átfogó mé­retekben szálljunk szembe a hallószervi megbetegedésekkel Nincs messze tehát az az idő, amikor nem egymillió, hanem csak néhány százezer halló­fogyatékos ember marad Ma­gyarországon. Magyar László Közlemények — Zeneiskolai beiratás a Doktori Sándor Művelődési Ház Zeneokta-| éi Csoportjába gitár, harmonika, jazz-zongora, jazz-dob szakra jú­nius 23-ján, szerdán de 9—12 óráig és du. 4—7 óráig a művelődési házban (Déryné u. 18.). — A pécsszabolcsi Jószerencsét filmszínház a nagy érdeklődésre való tekintettel, kedden, 22-én a Limonádé Joe című szélesvásznú színesfilmből délelőtt 9 órakor is tart előadást: — Évzáró a Zeneiskolában. A Doktor Sándor Művelődési Ház Zeneoktatói Munkacsoportja jú­nius 26-án, szombaton du. 6 óra­kor tartja évzáró ünnepélyét a művelődési ház nagytermében (Déryné u. 18.). — A III. kér. tanács v. b. pénz­ügyi osztályának hivatalos helyi­sége június 20-tól kezdve a Szigeti út 20. szám (Szigeti út és Zója utca sarok) alá költözött. Telefon: 12-81. — A Pécsi Orvostudományi Egye­tem és az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete pécs-Bara- nyai Területi Bízottságjának Tudo­mányos Szakosztálya június 21-én 5 órakor az I. sz. Sebészeti Klini­ka tantermében tudományos ülést tart. Tárgysorozat: Gáti István (Szülészeti és Nőgyógyászati Kli­nika)- A szülés utáni Hypophysis- elégtelenség. A. Minkowski (Paris, Központi Újszülött-Biológiai Ku­tatóintéz ít): Metabolie disturban­ces in dysmature newborn in­fants. — A Mecseki Szénbányászati Tröszt Széchenyi-aknán 35 kv-os szabadtéri transzformátorállomást létesített. Az állomás szerelvé­nyei és távvezetéke feszültség alatt van, ezeknek a megérintése vagy megközelítése életveszélyes és tilos. MSZBT Villamos üzem. — Zeneiskolai beiratás a Doktor Sándor Művelődési Ház Zeneok­tatói Csoportjának előkészítő (szolfézs), zongora, hegedű sza­kára június 24-én, csütörtökön, június 25-én, pénteken de. 9—12 óráig és du. 4—7 óráig a műve­lődési házban (Déryné u. 18.). Értesítjük kedves vevő­inket, hogy lerakatunknál az árukiszállítás LELTÁR miatt 1965, július 1—15-ig szüne­tel. Az áruellátás érdeké­ben kérjük megrendelése­iket lerakatunkhoz legké­sőbb június 24-ig beküldeni szíveskedjenek. Dél-Dunántúli Rövid és Kötöttáru Nagyker. V. Pécsi lcrakata Pályázati felhívás A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a ■ Pécs mj. városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Szakszer- ■ vezetek Megyei Tanácsa a szigetvári hősi küzdelem 400. * évfordulójára pályázatot hirdet zenei, képzőművészeti , irodalmi alkotásokra. s A pályaművek fejezzék ki Zrínyi Miklós és a szigetvári ’ hősök példamutató hazaszeretetét, bátor küzdelmét, hős ■ helytállását a hódítóval szemben. Mutassák meg a művek , hogy a népek összefogása milyen nagy erővé válható! * a múltban és a jelenben is segíti népeinket szociálist? « feladataink megoldásában. Pályázni lehet kórusművel, kantátával, zenekari induló ■ val; illetve grafikával, akvarellel, illusztrációval: v»'?-' , elbeszéléssel, verssel. » A pályadíjak nem jeligések. ■ Pályadíjak művészeti áganként: I. díj: 8000.— Ft " II. díj: 5000.— Ft III. díj: 3000.— Ft. A pályadíjak odaítéléséről bizottság dönt. A bizottság ) a pályadíjakat megosztva is kiadhatja, vagy visszatarthatja » Mindhárom művészeti ágban csak olyan művekkel lehe * pályázni, melyek a nyilvánosság előtt még nem szere * peltek. » A pályadíj a szerzői díjat nem érinti. ■ A pályaműveket 1965. december 31-ig kell benyújtani ■ a Baranya megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályán ■ PÉCS MJ. VÁROSI TANÄCS * VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA . BARANYA MEGYEI TANÄCS ■ VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ; SZAKSZERVEZETEK ■ MEGYEI TANACSA Megkezdődtek a szakmunkásvizsgák Közel 700 tanoló vizsgázik a megyében — Eredményesek voltak az előkészítő vizsgák — Jobbak a tanulmányi átlagok /lázsas&e&tot A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat Siklósi úti dísznövény-telepén vége felé közeledik a rózsa-sze­zon. Mintegy két hét múlva végleg lehullatja szirmát a nyár legszebb virága, a ne­mes rózsa, melyet kétféle­képpen termesztenek: haj­tatva melegágyban és sza­badföldben. Úgy látszik, 1965. nyarán nemcsak a női ruhákon, de a vázákban is divatos lett a rózsa. Március—április óta 20 000 szál melegágyi és 30 ezer szál szabadföldi, ösz- szesen 50 ezer szál rózsát értékesített a vállalat itt a városban, de ez nem elé­gítette ki az igényeket, még sokkal több is elfogyott vol­na. S, hogy a vásárlók igé­nyeit kielégíthessék, vissza­léptek a szegedi virágkiállí­táson való szerepléstől is. Legdivatosabb szín a piros rózsa, de ennél szolidabb színek is elfogytak egy szá­lig. A jelek szerint a sze­zon végéig a rózsa utoléri a szegfűt, amelyből 80 ezer szálat értékesített a válla­lat. A nagy érdeklődésre való tekintettel, a vállalat dísz­növény-telepén ősztől fogva „megreformálják” a rózsa­termesztést. Megszüntetik a I szabadföldi termesztést, s a rózsát csak hajtatni fogják. Télen összerakható, nyáron szétszedhető üveggel védett melegágyakban. A hajtatást két turnusban, novemberben és decemberben, valamint márciusban és áprilisban végzik, s így nem csak nyá­ron, de télen is ott pompáz­hat a rózsa a virágot ked­velő pécsiek asztalán. Zeneóvoda Június 24-én és 25-én dél­előtt 9 órától 12 óráig és dél­után 4 órától 7 óráig lehet be iratkozni Pécs város , Dr. Doktor Sándor Művelődési Háza Zeneoktatói Csoportjá­nak zeneóvodájába a követke­ző tanévre. Jelentkezhetnek az 5 és 6 éves — tehát óvodai nagyszobás korú és általános iskolai első osztályos — gyer­mekek. A zeneóvodába felvett gyer­mekek hetenként két alkalom, mai 50—50 perces énekes-já­tékos foglalkozáson vesznek részt szakképzett nevelő veze­tésével. A játékos foglalkozá­sok célja a gyermekek ritmi­kai érzékének és zenei hallá­sának kifejlesztése, valamint a szakszerűen összeállított já­tékok kapcsán a legegysze­rűbb zenei alapismeretek elsa játítása. Ezért a zeneóvoda jó előkészítés a zeneiskolai fel­vételhez is, melyre az általá­nos iskolai második osztályos korban kerülhet sor. — A ze­neóvoda foglalkozásait a Mű­velődési Házban (Déryné utca 18.) tartják, és a gyermekeket kérésüknek, iskolai elfoglaltsá guknak megfelelően délelőtt­re vagy délutánra osztják be. HALÁLOZÁS Fájdalomtól megtört szívvel tu­datjuk, hogy felejthetetlen férj, édesapa, após, nagyapa, PETER- FALVI (Petro vies) GÉZA nyug. mérnök, június 14-én, életének 70. évében Debrecenben váratla­nul elhunyt. Doága halottunkat június 21-én, hétfőn du. fél 3 óra­kor a pécsi temető kápolnájából helyeztetjük örök nyugalomra. A gyászoló Péterfalvi és Papp csa­lád. Megtört szívvel tudatom, hogy szeretett drága jó férjem, apa, após, nagyapa, testvér és rokon, KENGYEL JÁNOS tragikus sze­rencsétlenséggel 65 éves korában elhunyt. Temetése 22-én, kedden 17 órakor lesz a Vasas II. teme­tőben. Minden külön értesítés he­lyett. A gyászoló család. köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik szeretett halottunk, SCHWAB A NÁNDOR temetésén megjelentek, virágok, koszorúk küldésével fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk az MTS Baranya me­gyei Tanácsának, a PEAC és a Pécsi Dózsa sportolóinak, vezetői­nek, a pécsi sportkörök képvise­lőinek, a sportolóknak, vezetők­nek, edzőknek, játévezetőknek, a Bártfa utcai Általános Iskola ta­nári testületének, a pécsi sport- kedvelőknek, a jó ismerősöknek, jóbarátoknak, akik részvétüket nyilvánították és felejthetetlen halottunk temetésén együttérzé­sük oly szép példáját adták. A gyászoló család. A MŰM 500-as tanulóinté- zete keretein belül 41 szak­mában a minisztériumi vál­lalatoknál tanuló fiatalok, 28 szakmában pedig a helyiipar tanulói vizsgáznak. Június 17-én, 18-án kezd­ték el a gyakorlati vizsgákat, melyeket a szóbeli, illetve az írásbeli követ. Az elmúlt na­pok vizsgaeredményei a fia­talok jó felkészültségéről ta­núskodnak. Az írásbeli dol­gozatok általában jobbak, ala­posabbak, mint az elmúlt években voltak. Jobb képet mutat a gyakorlati eredmény is, hiszen a Sopiana Gépgyár lakatos tanulói közül az egyik 17-es létszámú csoportból 4, a másik csoportból 7 főnek kell megismételni a vizsgát. Sajnos az elmúlt években a bukott tanulók száma nem egyszer megközelitette a ta­nulók 40—50 százalékát. A gyengén vizsgázó, illetve a bukott tanulók zömében vidé­ki üzemekben dolgoztak, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem biztosítottak ré­szükre kellő feltételeket a szakmák elsajátításához, vagy nem ellenőrizték kellőképpen a szakmai felkészülésüket. Az intézet gyakorlatában nagyon jó eredményt hozott tavaly az a kezdeményezés, hogy a tanulók egy hetes vizsga előkészítő gyakorlaton vettek részt, melynek során a tanárok 12—12 órás korre­petálásokat tartottak. Idén június 5-től 12-ig tartott az előkészítés. Sajnos azonban egyes vállalatok, szövetkeze­tek vagy magánkisiparosok nem biztosították a tanulók részére az előkészítésen való részvételt. A „vizsgaremekeket” idén a tanulók már a felszabadulá­sunk 20. évfordulójának tisz­teletére elkészítették, s ezek a vizsgaremekek országos ki­állításon is szerepeltek. Az Építőgépgyártó és Javító Vál­lalat fiataljainak a 90 tonnás cementtároló siló modellje az országos versenyen II. helye­zést ért el, de a résztvett 12 vizsgaremek közül több is szerepelt a helyezések kö­zött. Ugyancsak jó eredménye­ket mutatott a felszabadulás 20. és a szakmunkásképzés 15. évfordulójának jegyében in­dított Szakma Kiváló Tanu­lója verseny is, amelyben a pécsi 500-as intézet tanulói a legjobb 10 intézet tanulói kö­zött voltak. Ezek az eredmé­nyek az idei alaposabb fel­készülésről adnak számot. Az 1965/66-os szakmunkás beiskolázás során az intézet 500 tanulót, vagyis száz ta­nulóval többet vesz fel mint tavaly. Idén először történt meg, hogy többen jelentkez­tek szakmunkás tanulónak,- mint az elmúlt évek során. S örvendetes eredmény az is, hogy az előzetes megítélések szerint a tanulók tanulmányi átlaga két-három tizeddel jobb, mint az elmúlt években volt. Ehhez az eredménvhez kétségkívül segítséget nyúj­tott az iskolákban egyre job­ban meghonosodó politechni­kai oktatás is. A tanulók túlnyomó többsége nyolc ál­talánost végzett s az intézet vezetői mintegy 60—70 érett­ségizett fiatal felvételére szá­mítanak főként híradástech­nikai, műszerész, esztergályos szakmákban. JüilSnös imdásdmland Mayer Márton pécsváradi vadász sok mindent meg­ért már, mióta elő­ször vette kezébe a puskát, a napokban mégis alig hitt a szemének. Egy este rókalesre indult. Is­merte a rókák já­rását, tudta, hol van a lyuk. Nem is kellett sokat vár­nia. Egymás után két kölyök is elő­bújt. Lelőtte rpind- kettőt. A mozgás­ból és nyüszítésből azt is megtudta, hogy odabent még hárman vannak: két kölyök és az anya. Várt egy da­rabig, de ekkor már óvatosabbak voltak a rókák, nem jöt­tek elő. Besötéte­dett. Fogta a két el­ejtett kölyköt, s egy közeli présház mel­lett letette őket, úgy tervezte, reggel majd elássa. Korán hajnalban azonban hiába ke­reste a zsákmányt. A két rókakölyök eltűnt. Visszament hát a rókalyukhoz, s ott legnagyobb csodálkozására egy frissen hantolt dom­bot talált. Kibon­totta: ott volt a két rókakölyök, szépen egymás mellett. Az öreg róka az éjsza­ka leple alatt el­hozta és eltemette őket, majd életben maradt kölykeivel tovább állt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom