Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-17 / 141. szám
»M. JÜmtJS IT. napló 3 Kétezren tanulnak a Gépipari Technikumban Minden végzőst megfelelő állás vár — Kevés leány van a tanulók között — Hova kerülnek az ifjú technikusok? Ax iskolának hosszú neve van: Zipemovszky Károly Általános Gépipari, Erősáramú és Műszeripari Technikum. A tanulók és az ismerősök azonban csak egyszerűen gépiparinak nevezik, ötvennégy évvel ezelőtt alapították, s eleinte szakipari iskola volt, majd később felsőipari. Harminc esztendővel előbb körülbelül 120 fiatalember tanult az iskola falai között, ma viszont több mint kétezer a tanulók száma: a nappali tagozaton 817-en, az esti és a levelező tagozatokon pedig 1200-an vannak. A tanintézet sokat fejlődött az elmúlt években. Újabb szintet húztak az erős épületre, megfelelő rajztermet alakítottak és jelenleg is átalakítások folynak a falak között: laboratóriumokat, műhelyeket és tornatermet építenek. Lórin ez József igazgatónak egyetlen vágya, hogy az építkezések mielőbb befejeződjenek, különösen a tornateremre van nagy szükségük. Mi lesz a műszeripari technikusok sorsa? Tulajdonképpen ez a kérdés indított útnak a technikumba. Nemrégiben Budapestre utaztam és velem egy társaságban volt két végzős tanuló, ma már műszeripari technikusok. A fiúk panaszkodtak, hogy nem tudnak elhelyezkedni, mivel Pécsett még csak hozzá sem kezdtek a Műszergyár építéséhez, de a szekszárdi Mérőműszerek Gyára sem igényel két technikusnál többet, viszont ők a IV/c-ben 39-en végeznek. Medovárszky László igazgatóhelyettes a panaszra csak annyit mond, hogy minden végzős tanulót megfelelő munkahely várja és senki sem marad állás nélkül. Annyiban igazuk volt a fiúknak, hogy négy évvel ezelőtt a műszeripari tagozat valóban a két közeli „gyárra” alapozta indulását. Csak az iskola teljesítette százszázalékosan a tervet. Kérdés, mi lesz ezekkel a fiúkkal? Kapnak-e képzettségüknek megfelelő munkahelyet. Lőrincz József igazgató elmondta, hogy a pécsi technikum nem a pécsi gyáraknak képez ki kádereket, hanem az egész országnak, különösképpen a dunántúli országrésznek: Pápa, Dunaúj város, Baja, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Mohács, Szék- szárd, Kaposvár, Szombathely üzemei várják az itten végzett technikusokat. Persze Pécs is igényli a műszaki középkádereket: a bányaüzemek, a Hőerőmű és a So- piana. — Tehát mi történik a műszeripari technikusokkal? — Mind megfelelő mun kahelyet kapott. Aki viszont nem akart Pécsről távolabbi helyekre elmenni, az gépészeti vagy villamossági területen helyezkedhetett el, mivel azon a szakterületen is teljes értékű képzésben részesültek. A végzősök száma és az igények Öt osztályban 183-an végeztek az 1964/65-ős tanévben. Az új technikusok között mindössze 13 lány van, amely még a 10 százalékot sem üti meg, pedig legalább kétszer ennyi leányt lehetne beiskolázni, hiszen az általános elvek 20 százalékot javasolnak. A végzős csoportok között két gépész, két villamos és egy műszeripari osztályt találunk. A 183 ifjú technikus közül 80 jelentkezett továbbtanulásra. Többségük a műegyetemre pályázik, — ez érthető is — s a gyakorlat azt bizonyítja, Ifjúsági Eszperantó Világkongresszus Pécsett A Nemzetközi Eszperantó Szövetség 1966. augusztusában Budapesten tartja évi kongresszusát. Évtizedeik óta az a gyakorlat alakult ki, hogy a Világifjúsági Eszperantó Szer- rezet, (TEJO) mindig ugyan- ibban az országban szervezi világkongresszusát, amelyik >rszágban a Nemzetközi Esz- ierantó Szövetség kongresszust tartják, de nem abban a városban. A Magyar Eszperantó Szövetség javaslata alapján Pécs capta a megtiszteltetést, hogy i jövő év júliusában egy hétig rendégül látja az ifjúsági kongresszus résztvevőit. Nagy öröm, de egyben nagy élelősség is a kongresszus negrendezése a pécsiek szánára. Ezerkétszáz fiút és lányt ;ell fogadni egy hétre, gon- loskodni elhelyezésükről, élel- nezésükről, közlekedésükről, ■s nem utolsó sorban a szó- akoztatásukról. Az 1200 fia- al mintegy 30—40 országból ■rkezik majd. A Helyi Kongresszusi Bi- ottság az ifjúsági kongresszu- okon előírt kötelező progra- non kívül messzemenően gyekszik gondolkodni a fia- alok tájékoztatásáról és szó- akoztatásórél is. Nagy gondot ordít arra, hogy magyar fia- aloknak minél több alkalmuk egyen a külföldiekkel való alálkozásra. Ehhez természe- esen arra is szükség van, ogy a fiatalok megértsék gymást. hogy tolmács nélkül ? tudjanak beszélgetni. Ezit a élt seeíti elő a Pécsi Eszpe- antó Csoport, nyelvtanfolyamokat indítva az ősz folyamán — kellő számú jelentke- ő esetében már nyáron is —, aert kevés szorgalommal 6—8 havi tanulás után már mindenki tudja használni az eszperantó nyelvet. hogy a pécsi fiatalok jó esélylyel indulnak az egyetemi felvételeken: körülbelül minden második Pécsett végzett fiatal bejut az egyetemre, ami nagyon jó aránynak számít Az érdekesség kedvéért azonban feljegyeztem: nem minden végzős marad meg m műszaki pályán, technikusi oklevéllel a zsebükben orvosnak, jogásznak, agronómus- nak készülnek néhányan. Sőt akad olyan technikus is, akiből végül is színész lett: Bállá Olga, a Pécsi Nemzeti Színház volt tagja ugyancsak a gépipari technikumban szerzett annakidején technikusi oklevelet Tehát aHg százan állnak munkába a végzősök közül: s hány munkahelyet ajánlottak részükre? Csak a Mecseki Szénbányászati Tröszt 50 gépész és 50 villamosipari technikust kért az iskolától. A Mecseki Ércbánya Vállalat igénye is jelentős, de érthetetlen, hogy sok szülő nem engedi gyermekét a bányákhoz. Pedig ott nagy szükség van a fiatal műszakiakra, hiszen a bányákban nemrégiben indult meg a nagyarányú gépesítés és elektrifikálás. Egyébként kétszer ennyi végzős technikusnak is tudnának munkahelyet biztosítani. Hat első osztály indul a jövő tanévben Az 1965/66-os tanévre már befutottak a jelentkezések: körülbelül 520 fiatal (a leányok száma ezúttal is kevés!) nyújtotta be felvételi kérelmét. A technikumban felvételi vizsgákon döntik el, hogy kiket vesznek fel. Egyébként az idén hat első osztályt indítanak 220 fővel. A felvételeknél, illetve az iskola tanulóinak lakóhely szerinti megoszlásánál a következő képet láthatjuk: egy- harmaduk a pécsi, egyhar- maduk Baranya megyei és egyharmaduk a Dunántúl különböző városaiból, falvaiból került az Intézetbe. A technikum tanulóinak átlagos életkora 16 év (valamikor a felsőipari időszakban 18 év volt a tanintézet hallgatóinak átlagos életkora). W) Hely set jelentés a Dunáról A mai vízállás Mohácsnál 943 centiméter, az eddigi legmagasabb nyári vízállás ezen a szakaszon; elmaradhatott volna ez a rekord. Az víz félelmetesen gyors és erőszakos, reggel Dunaszekcsőn kiürítették az alsófekvésű utcákat, délelőtt a kölkedi gátőrház közelében megemelkedett a gát belső oldala, feltört a víz, valaki combig besüllyedt a gátba, de sikerült elnyomni vizet. Percek alatt legalább kétszáz homokzsákot tömtek a veszélyeztetett pontra, csak déli szél ne legyen — mondja valaki mögöttem. Az egész olyan, mint amikor az ember hosszú időn át lehajtott fejjel bizalmatlanul ácsorog, a Dunához hosszú idő óta mély, titkos barátság fűz. de most nem értem, én gyerekkoromban egy egészen más folyóval kötöttem barátságot. Kiürítik a színeiét A víz közepén meg megrakott komp sodródik, azután a makacs kis motoros bevonszolja a kompot a vízben álló fák közé. A régi kikötők megszűntek. A hajógyárral szemben uszályok horgonyoznak, a hajógyár túlnyomó része víz alatt áll. az egyik fészerben néhány munkás egykedvűen festeget valamit, a közelben egy szivattyú motorja zúg, állandóan. az utcáról vissza emeli a vizet a folyóba, a gyári portás telefonját píedig csak egy pallón egyensúlyozva, a vizen át lehet megközelíteni. A hajógyár udvarán van jelenleg a város felöli kompkikötő, az egyik fészerben a jegyiroda. A komp elég körülményesen betárol a hajógyár udvarába, a vízben álló épületek közé. A kikötőt az éjszaka töltötték fel salakkal, 12 teherautó egész éjjel dolgozott, a salaknyelvet homokzsákokkal vették körül. Kigurulnak a kompról a szekerek. a teherautók, bútort, ágyneműt, jószágot hoztak a szigetről, egy asszony kilép a salakra, a tenyerébe temeti az arcát, de nem sír, valószínű nagy izgalmakat élhetett át. Egy vörös révész rendezkedik, csak nyugodtan emberek. mindenkinek jut hely — mondja. A kompjárat mindenesetre megnyugtató, van a helyzetnek valami biztató folyamatossága. — Négy nap óta éjjel-nappal két komp közlekedik — mondja Szloboda János, a Mohácsi Révátkelési Vállalat igazgatója, aki állandóan a kikötőben tartózkodik. — Tizennégy emberünk dolgozik napi 16 árát, de senki sem panaszkodik, ez természetes. Rendkívüli idő ez. — Milyen időközönként közlekedik a komp? — Folyamatosan. Most nincs menetrend. Kiürül, megtelik, fordul vissza. Ha csak egy kocsi is van odaát a kikötőben. átmegyünk érte. nem hagyjuk ott. Ha egyáltalán kikötőnek lehet nevezni a szigeti oldal gátoldalát; a komp az ártéri fák között közlekedik, át a futballpályán, bármily ügyesek is a révészek, a komp időnként beleütközik a fákba, kíméletlen munka ez, ezután kiköt a volt Marica-vendéglő rámpájánál. A szigetiek nyugodtan. fegyelmezetten várakoznak. az idősebbek az 1926- os nyári árvizet emlegetik, állítólag az volt ilyen makacs és alattomos. Körülnézek: minden, ami szép és megnyugtató szokott lenni ebben a szigeti világban, ami jókedvre deríthette az embert, a fák, a biztonság, a madarak. a föld, a különös csendek, a meleg, nyárias hangulatok. most megszűnték, a sziget belsejében teljes erővel folyik a gáterősítés meg a kiürítés, az autók a túlsó oldal felé vonulnak, át az állandó jellegű pontonhídon. de a kompjárat forgalma ig nagy. Az ember viszi a párnáját, a ruhát meg a jószágot, ezek a legfontosabbak, a többi a kő házak padlásán biztonságban van. A négy nap alatt legalább 4000 disznót meg 1000 szarvasmarhát áthoztunk — mondják a révészek. Az egész mint egy háborús visszavonulás. Mindenki mindent elhozhat magával. Azt mondják, hogy a sziget belsejében egy öreg ember felmászott a háza tetejére, ő sehova se megy — mondta. Ilyen is van, de ritkaság. Kérdezem, hol történt, kivel történt; pontosan senki sem tudja. Egy félszeg. sovány ember egy fehér lovat vezet be a kompra, azután a lovacska ideges lesz nem tetszik neki a komp meg a zsúfoltság, elkezd rugdalózm, az embernek le kell szállni a lóval, az ember egyik lábáról a másikra áll, nézi a távolodó kompot, azután a fehér lovat. Nem sokkal ebéd után a hajógyár udvarán találkozom az emberrel meg a fehér lóval. Töhb ezer ember a nát kon ELLESETT MONDATOK Két idősebb ember beszélget a Sétatéren. Az egyik a kezében tartott szemüvegével ütögeti az újságot, a másik lehajtja a fejét. — Fedezi a lakbérünket, meg a villanyt — véli a szemüveges —, éppen százhússzal emelkedik. — A tied igen, az enyém csak 10 százalékkal. A semminél persze az is több — mondja a társa, de feli sem néz. Eszembe jut a vasárnap közzétett rendelet, s azösz- szeget is forgatom magamban: évi 264 millió az ezer forinton aluli nyugdíjak javítására és 520 millió a kétgyermekes szülők családi pótlékának emelésére. |— Legalább ezer forintot kellene adni mindenkinek, akkor kalapot emelnék ... — folytatja a lehajtott fejű. — Én határt szabnék felül is — mondja a szemüveges — például kétezerig. vagy két és félig engedném. Ezertől két és félig. Ezen belül aztán kategóriák lennének, kinek kinek érdeme, munkája szerint De hát én örülök annak a százhúsznak is, amit most emeltek. Üldögélünk és örülünk a szép napsütésnek, A szemüveges gyakran a sarki poharazó felé tekintget, majd megszólal: — Az első emelést nem mondjuk meg az asszonynak. Engem már faggatott, mondtam neki, hogy júliusban csak számfejtik. de augusztusba^ hozzák első ízben. Mosolyog a másik és kihúzza magát: — Látod, erre nem is gondoltam... A Székesegyház előtti téren igazi nagyüzemet hozott a jó idő. A játszótérnél a másik érdekelt „kategóriával” találkozom, a családi pótléknak örülő emberekkel. Egyébként az öregek mellett magam is számolgattam — mivel két gyermekem van —. a felemelt pótlék fedezni fogja a gyerekek tej- és kenyéradagját egész hónapban. Az asszonyok úgylátszik több oldalról is számítanak. A döcögőnél mondja egy fiatal mama a szomszédjának. — Tudod hogy volt eddig. A férjem megkapta a 75 forintot és mennyit hozott haza? ötvenöt, hatvanat. azt mondta itt van ám valahol az apró is és rázta a zsebeit. Persze sehol sem volt. Útközben elkopott, de ha két korok százast kap, ott már nem lesz apró. A szomszédja „szelidebb”, a férjet kihagyja a pénzügyi manőverből. — Vártuk már régóta, de mégis olyan hirtelen jött és olyan kellemes meglepetés. A döcögőnél váltanak a mamák, s a beszélgető pár tovább megy a hinta felé. Az egyik rászól a gyermekére: — A cipőd, a cipőd, hát nem tudsz vigyázni, — aztán a partneréhez intézi a szavait —: pedig egy hónapja sincs, hogy vettem; 144 forint volt. — Na látod, júliusban vehetsz az emelésből. — Sajnos, szét is megy egy hónap alatt. Otthagyom a Sétateret, magammal viszem az ellesett mondatokat, s útközben még eszembe jut az első asszony megjegyzése. Bánatos is leszek: ekkor döbbenek rá a megjegyzés lényegére, hisz én is érdekelt vagyok abban a kis aprópénzben, amely útközben mindig elkopott. A jövő havi pluszt azonban még csak eltagadni sem tudom, mert már ebben a hónapban kétszázat követeltek tőlem. (gi) Helytállás. Tulajdonképpen ezzel kellett volna kezdeni, nem a kompokkal, mert végül is nem a folyó jóindulatán múlt, hogy eddig a medrében maradt. Az emberek nem félnek a víztől, a szigetiek ismerik a vizet, van, aki a negyedik nagy áradást éli át, tisztában vannak a helyzet komolyságával, s fegyelmezetten végrehajtják az utasításokat, legfeljebb szomorúak s magukba zárkózottak. A legtöbb szigeti ember a gáton dolgozik, keményen, állhatatosan a katonák mellett. A szigetiek tudják: szembe lehet a vízzel szállni. A katonák? Nélkülük válságos volna a helyzet, keveset beszélnek, pontosak, nehezen fáradnak el. ritkán panaszkodnak, vagyis katonák. Az egész vonalon zömmel a honvédség alakulatai meg a vízügyi emberek dolgoznak; a Csele-pa- tak torkolatánál negyvenen három műszakban zsákokat töltenek, uszályokkal szállítják a veszélyeztetett pontokra, a veszélyeztetett pontokon is ott vannak a katonák, százával. ezrével a városi oldalon, s bent a szigeten. Valamit a közömbösségről, mert ilyen ig van. Tulajdonképpen nem értem. A folyó városi oldalán, a biztonságos beton-mellvéd mögött sétálgatnak a mohácsiak, nézelődnek, a víz az ő számukra valószínűleg csak egy látvány, nem szívesen írom ezt le. hiszen nem ez a jellemző a mohácsiakra, ebben biztos va- gvok. Csak nézik a katonákat, közben elégedetten bólogatnak. a város biztonságban van. akad aki színházi látcsővel nézi az árral küszködő kompokat, valaki egy táskarádiót nyaggat, néhányon férfiak, erősek, s nap szíttá őket, a mellvédhez dőlnek, a kezükben sörös üveg, a lábuk előtt a víz. Az árvízvédelem területi bizottságának irodájában arra kémek, hogy írjam meg: az árvízvédelem megfeszített erővel folyik, a városi szakaszon is. a mohácsiak egy része a fölösleges sétálgatásokkal zavarja a védelmet. ha már nem segítenek a gátakon, ne is akadályozzák a munkát. ü lakosság nvucodt Erdőfűn is folyik a kiürítés, jobb félni, min! rnegi;ed- ni, régi igazság ez. Az alig néhány száz lélekszámú község közepén az állami gazdaság néhány vontatója meg teherautója torlódik, azután beállnak az udvarokba, az utcasoron egy nyilvántartással a kezében Orsolica Pál. a járási tanács megbízottja megy, ő irányítja itt a kiürítést, aki arra gondol, hogy a helyzetet az Idegesség meg a kapkodás jellemzi: az téved. Mindent áthat az erdők, <p a fü- v-’- ligetszerű nyugalma, az emberek a házak előtt ácso- rognak, a bútort már napokkal korábban felhordták az erős magtárépület emeletére, a gyerekek kissé izgatottak, ki hova költözik, ex érdekli őket. — Segítenek az emberek egymásnak ■— mondja Orso- lics Pál, s szabad utat int egy teherautónak. Árvízi tudósító nem kerülheti el a védelem főhadiszállását. Szilágyi Elemér főmérnök, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mohácsi felügyelőségének irodájában, pontosabban az itteni árvízvédelem szakmai főhadiszállásán Irányítja a védekezést, a beszélgetésre természetesen csak percek jutnak. Szilágyi Elemért közben többször kihívják a telefonokhoz, ha a város a száguldozó teherautókkal meg a porfelhőkkel frontviszonyokat juttat az ember eszébe, akkor ez az iroda a főhadiszállás. — Mennyi a mai vízszint? — 943 centi, minden eddigi nyári árvíznél magasabb. — Melyek a védelmi szakaszon a legveszélyesebb pontok? — A Lőrinc-tanya környéke, a város alatti felfakadó vizek, s a kölkedi gátőrház környéke. — Elegendő a jelenlegi munkaerő? — Pillanatnyilag igen, a következő napokban azonban növekedni fog ez a létszám, öokkai komolyabb védekezésre kell berendezkedni. — Milyen maximális víz- szint várható? 1000-es vízállást teleztek. megközelíti ez az 1956- os jeges árvíz szintjét. Ma a felső szakaszról ismét teleztek áradást. így nálunk az előre jelzett tetőzési felső határértéket a víz feltétlenül eléri. sőt meg is haladhatja. — Tudom, hogy az árvíz- védelem szempontjából minden nap és minden óra kritikus jellegű, mégis mikorra várható a legkritikusabb nap’ Az előrejelzések alapján június 23-tól... Thlery Árpád FELVÉTEL a kereskedelmi tagozatú közgazdasági technikum levelező és esti oktatására Azok a kereskedelmi dolgozók, akik 8 általános Iskolai bizonyítvánnyal és fél éves munkaviszonnyal rendelkeznek, felvételüket kérhetik a közgazdasági technikumba. Az esti oktatás keretében hetenként 3 tanítási nap van. Délután fél 5—9 óráig, a levelező oktatásban résztvevők pedig hetente egyszer jönnek konzultációra délután 2—6 óráig. Evenként az esti hallgatók egy beszámolót és egy vizsgát, a levelező hallgatók pedig 3 beszámolót és egy vizsgát tesznek. A négy év befejeztével a hallgatók képesítő vizsgát tehetnek és technikumi oklevelet szerezhetnek. Az oklevél áruforgalmi munkakörök ellátására alkalmainak, képesített, könyvelőnek, vállalati tervezőnek és statisztikusnak nyilvánítja. Jelentkezés június t5-ig bezárólag. Jelentkezési lapot és felvilágosítást ad a Közgazdasági Technikum (Pécs, Rét u. 10.1.
