Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
1905. MÁJUS 23. napló 3 A takarékossági intézkedések első eredményei Interjú dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszterrel A népgazdaság helyzetével, az elmúlt hónapok takarékos- sági intézkedéseivel, valamint a gazdasági építő munkában előttünk álló feladatokkal kapcsolatosan néhány kérdést intéztünk dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszterhez. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket, s a miniszter válaszait. — Mi jellemzi az állami vállalatok első negyedévi gazdálkodását? — Az 1965. évi népgazdasági terv fontos elhatározásokat tartalmaz, amelyek legfőbb feladatként a munka és termékek minőségének, korszerűségének, a gazdálkodás hatékonyságának javítását tűzték ki, s a népgazdaság minden területén szigorúan megkövetelik az észszerű takarékosságot. E célkitűzések a gazdálkodás vezérfonalául szolgálnak és meghatározzák az állami vállalatok tevékenységét. Az állami ipar első negyedévi termelése 6 százalékkal ■ volt több, mint egy évvel korábban; a termelésnek ezt a szintjét 1,1 százalékkal nagyobb munkás- és alkalmazotti létszámmal érte el az ipar. A termelési többlet mintegy 80 százalékában a munka termelékenységének javulásából származott. Ebből is kitűnik: helyesek és indokoltak voltak azok a határozatok, amelyek a létszámgazdálkodás kérdésében láttak napvilágot. Megfelelő lépések történtek a normák felülvizsgálatára és korszerűsítésére is. A vállalatoknál intézkedések történtek a szükségletre termelés, az export-impart- arány kedvezőbbé tétele érdekében. Kedvező jelenség, hogy az import anyagtakarékossági intézkedések jó része nem adminisztratív jellegű, hanem a műszaki fejlesztési tevékenységbe illeszkedik. Mindez kedvezően hat a vállalatok költséggazdálkodására, nyereségének alakulására is. — Milyen intézkedések támasztják alá a beruházások koncentrálását? Történt-e valami az állóeszközgazdálkodás megjavítására? — Az 1965. évi állóeszközfejlesztési terv kidolgozásánál arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a legfontosabb népgazdasági célok elérésére koncentráljuk. A terv az eszközöket a már - folyamatban lévő, befejező beruházásokra összpontosította s csak kisebb mértékben kerül sor új beruházások megkezdésére. A terv megvalósításának még csak kezdeti szakaszában vagyunk. Számos intézkedés történt, hogy a végrehajtás igazodjék a terv célkitűzéseihez. Ezek közül a következők emelhetők ki: Az építmények határidőre történő megvalósítása és a rendelkezésre bocsátott eszközök koncentrálása céljából az építőipar elszámolási és finanszírozási rendszere átalakul; megtettük a kezdő lépéseket afelé, hogy az építőipar finanszírozásában a „befejezett építmény” szemlélet érvényesüljön. Ez annyit jelent: a kivitelező vállalat csak a létesítmény üzemelésre kész átadása után jut hozzá tevékenységének ellenértékéhez. Az idén az 5 millió forint alatti építési szerződések fi nanszírozása már ebben a rendszerben történik. Az eszközök tervszerű, koncentrált felhasználása szükségessé tette a túlszerződési és túlteljesítés! igények elbírálásának megszigorítását Ilyen engedélyek kiadására — gondos vizsgálat után — akkor kerülhet csak sor, ha a túlteljesítéssel a tervben meghatározott feladatok megvalósítását, gyorsítását segítik elő. Ezek között fontos helyet foglalnak el a külkereskedelmi- leg fontos beruházások. — Mi a véleménye miniszter elvtársnak arról, hogy a felújítási eszközöket nem mindig megfelelően használják fel a vállalatok? — A tapasztalatok szerint a felújítási forrásból végzett munkák ellentmon dásos képért mutatnak. Egyes helyeken a felújítási alap beruházásokra történő igénybevétele a műszakilag szükséges nagyjavítások elhanyagolásához vezet. Másutt — pótlást lehetőségek hiányában — elavult gépeken végeznek nagy ráfordítást igénylő, de minimális hatékonyságú felújítást, vagy elmulasztva a nagyobb költséggel járó esedékes felújítást, kisebb javításokkal igyekeznek ideig-óráig fenntartani az ilyen gépek üzemképességét. Sokszor az állóeszközök fenntartására igen sok erőt fordítunk, ugyanakkor végeredményben csak a technikát konzerváljuk. Ésszerűnek látszana a rendkívül munkaigényes fenntartási tevékenység csökkentése részben a gyors leromlást akadályozó rendszeres karbantartással, részben az erkölcsileg avult és fizikailag elhasználódott állóeszközök kicserélésével. i Az állóeszköz-csere mértékét természetesen a rendelkezésre álló erőforrásaink határozzák meg. Egyébként előrehaladott stádiumban levő vizsgálódás folyik olyan finanszírozási rendszer kialakítására, ami az állóeszközgazdálkodásnak — ezen belül a szóbanforgó témánknak — a korszerű követelményekhez igazodó továbbfejlesztésére törekszik. — Milyen eredményeket! hozták eddig a felesleges kész-l letek csökkentésére tett ten-; delkezések? — A rendelet, amely a felesleges készletek hasznosítását szabályozza, februárban jelent meg így a végrehajtás \ sokhelyütt még csak a szervezés időszakában van. Az eltelt rövid idő alatt teljes kép még nem alakulhatott ki, néhány tapasztalat azonban már figyelemreméltó és jelzi az elgondolás helyességét. A rendelkezésben megszabott lehetőség kétirányú. Lehetőség nyílott egyrészt arra, hogy a vállalatok a maguk által feltárt felesleges készleteket az eddiginél kötetlenebb feltételek mellett szabadon értékesíthessék. Az eladási ár $ szabad megegyezés tárgya és az árveszteséget a költségvetés az 1965-ös évben megtéj-ítL Másrészt az újabb feleslegek képződésének megakadályozása érdekében az elmúlt évben rendelt, de időközben szükségtelenné vált termékek szállítási szerződéseit a rendelkezés megjelenése után pár hétig kötbérmentesen fel lehetett bontani A vállalatok a határidő miatt érthetően elsőnek a rendelések törlésével foglalkoztak. A tapasztalatok szerint számos helyen éltek is ezzel a lehetőséggel. A felesleges készletek értékesítésére eddig főleg az előkészítő munkálatok folytak. A vállalatok hozzáfogtak készleteik részleges feltá rásához, megkezdték eladásra szánt készleteik hirdetését, úgynevezett börzék alakultak ki. — Milyen hatása mutatkozik az idén hevezetett takarékossági intézkedéseknek? — A vállalati gazdálkodással kapcsolatban már eddig több takarékossági vonatkozású kérdést is érintettünk. A további intézkedések általában a reprezentációs költségek csökkentésére, a kiküldetések alaposabb elbírálására, az improduktív költségek (bírság, kötbér, kocsiálláspénz, büntetőkamat, reprezentatív iroda- berendezések beszerzése stb.) csökkentésére, illetőleg megakadályozására irányulnak. A népgazdasági hatást itt ma még nehezen mérhetjük le, de előbb-utóbb feltétlenül jelentkezik a pénzügyi mutatók javulásában. A közületi kiadások mérsék lésére irányuló intézkedésekre az a jellemző, hogy azokat valamennyi szervnél egységes elvek alapján hajtották végre és- kötelező jellegűek. Legnagyobb részüket az 1965. évi állami költségvetés már érvényesíti, és a végrehajtást a pénzügyi apparátus folyamatosan ellenőrzi. A fő feladatunk, hogy a takarékossági szemléletet, gondolkodásmódot a mindennapi munkában megszilárdítsuk és az eddigi eredmények megtartását, továbbfejlesztését a következő évek folyamán is biztosítsuk — mondotta befejezésül dr. Tímár Mátyás pénz-1 ügyminiszter. A Pécsi Gyermekklinika Bajnok utcai oldalán egymillió forintos beruházással, 180 főt befogadó új tanterem épül. A tanterem mellett helyezik el az új főbejáratot is, ugyanis a várost átszelő 6-os út új nyomvonala a klinika régi főbejárata előtt vezet majd el és a nagy forgalomban az ott megálló mentőautók és más járművek csak torlódást okoznának. Az új tanteremben a következő tanévben már megkezdődik az oktatás. Hitvallás HA SZÉP HIVATÁSOMNAK van nehéz oldala, akkor az nem más, mint hogy át kell törnöm a tartózkodó szerénység néha nagyon is kemény falát. Ilyenkor sanyargatjuk, gyötörjük egymást. Be kívánok mutatni egy embert, de úgy, hogy belehelyezzem alkotó munkásságának közepébe, mert csak így lesz teljes a kép. Mondom neki, nem sztár-riportot akarok fabrikálni, hanem csak felhívni rá a figyelmet, hogy íme, egy a sok közül, akik szenvedélyből vagy ügyszeretetből, vagy mit tudom én mi végből, - de magánéletük rovására a közösségért ténykednek. Letelik a nyolc vagy tíz órai munkaidő, utána sok mindennel foglalkozhat egy ember: feketé- zik, cseveg a sörözőben vagy tévézik, olvas vagy ultizik, Ma délelőtt: Zászlóátadási ünnepség a Szörényi tsz-ben Értékelték a megye tsz-einek 1964. évi termelési versenyét A kormány még 1962-ben meghirdette a termelőszövetkezetek országos termelési versenyét, amelybe min dán évben a baranyai közös gazdaságok is bekapcsolódnak. Az elmúlt évi eredmények értékelése alapján a Szörényi Zrínyi Termelőszövetkezet az országos versenyben az 5. helyezést érte el és ezzel elnyerte a Minisztertanács vándorzász- laját, a „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság” címet és az ezzel járó 20 ezer forintos pénzjutalmat. A Minisztertanács vándorzászlajának és a jutalmaiknak ünnepélyes átadására ma dléelőtt 10 órakor kerül sor a Szörényi termelőszövetkezetben. Dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője nyújtja át a vándor- zászlót a tsz-nek. Az országos verseny értékelésével egyidőben értékelték a megyei és a járási tsz termelési versenyt is. A megyében az első helyet a baksai Ezüstkalász Termelő- szövetkezet érte el, és díszoklevelet, valamint 15 ezer forint pénzjutalmat kap a megyei tanács végrehajtó bizottságától. A megyei versenybizottság értékelése, a megyei termelőszövetkeze ti tanács döntése alapján második a ezabadszentkirályi VJ ÍSlet, Tsz, harmadik a sombereld Béke Ore Tsz a megyei versenyben. A versenyeredményeket a megyei tanács végrehajtó bizottsága holnapi ülésén erősíti meg. Értékelték a járások közös gazdaságainak versenyét is. A mohácsi járásban első Somberek, 2. Boly, 3. Bár. A pécsi járásban 1. Szabadszentkirály, 2. Királyegyháza, a pécsváradi járásban 1. Kátoly, 2. Püspökliafc, 3. Versend. A sásdi járásban 1. Nagyhajmás, 2. Mágöcs. A siklósi járásban 1. Dráva- sztára, 2. Villány, 3. Bara- nyahidvég. A szigetvári járásban 1. Csertő. Az első helyezették minden járásban 500C forint pénzjutalmat és díszoklevélét, míg a további helyezettek elismerő oklevelet lápnak. Ugyancsak értékelte a megyei versenybizottság a nőtanács és a termelőszövetkezeti tanács által közösen szervezett baromfinevelő versenyt. Tíz termelő- szövetkezet küldte be értékelésre termelési adatait és az első helyet a baksai tsz szerezte meg, jutalma 3000 forint, 2. Szigetvár (2000 forint jutalom), 3. Szolimán (1000 forint jutalom). A kitüntetéseket és a jutalmakat a közeljövőben nyújtják át a termelőszövetkezetek termelési versenyében kiváló eredményt elért gazdaságoknak, dolgozóknak. esetleg zárat cserél az előszobában. Ez a tömeg. A másik — a kevesebbek egyike — otthon folytatja, amit az üzem ben vagy a hivatalban abbahagyott. Ez a plusz. Ö mindezt elhiszi, de „szerepelni” mégsem kivárj, mert ténykedése úgy sem érdekel senkit, illetve akit érdekel, az úgyis tudja, hogy dr. Borai Ákos történelemtanár, közgazdász, a földrajztudományok kandidátusa mivel foglalkozik — egyrészt. Másrészt pedig, miért éppen ő? Mások is dolgoznak tudományos szinten a városban, megyében, sőt nálánál gyakorlottabb, idősebb kutatók, hát miért éppen ő? Ez a vita még eltart egy ideig és közben — orvosnő felesége jóvoltából — megiszunk négy-öt feketét, az idő meg szalad este hattól tízig, de másnap délelőtt folytatjuk; Mert közben mégis előkerülnek a rajzok, kimutatások, vaskos dossziék, statisztikai felmérések a mecseki szénmedence állapotáról otthon a lakásán, kint Ujmecsekalján, a hétemeletes bérház legfelső emeletén egy könyvekkel telezsúfolt szobában. Megbontja a nyakkendőjét, elnyomja a végigszívott cigarettát, rágyújt a másikra, kiteregetjük a rajzokat és magyaráz..! *— Tehát ezt jegyezhetem? — Ne, ezt még ne! Nem is kell jegyezni, csak elmondom, és majd a végén, de jobb lenne, ha nem írna semmit. „Mecseki kőszénmedence gazdasági felmérése” — ez a lényege a disszertációnak, amelyet most áprilisban megvédett a Magyar Tudományos Akadémián nyolc tagú bizottság előtt és elnyerte a kandidátusi címet. A bizottság döntése egyhangú volt Felmérte, hova kerül a mecseki szén. Kördiagrammok, karto- grammok jelzik a térképen a pécsi és a komlói kőszén szállítási gravitációját, az ágazati fogyasztók kőszénigényének területi jelentkezését. Indokolt-e minden esetben a mecseki kőszén távoli felhasználása a nagy fajlagos szállítási költség ellenére? Hogyan tehetnénk gazdaságosabbá a mecseki fekete kőszén területi elosztását a tüzelő- berendezések minőségi kőszén igénye alapján? Aztán: munkaerőgazdálkodás. — Maradjunk ennél! — mondom zúgó füvek — Ez csak egy töredéke tanulmányomnak. — Igen, de ez a téma, hogy úgy mondjam, „életszerűbb” az olvasók számára ;. BELEEGYEZÖEN bólint. ' Most már teljesen megfeled- ; kezett arról, hogy szánni áltára jegyzem az adatokat belemerült az adat- és tanulmány halmazba, elfogta a szenvedély, amely átszövi immár tíz-tizenkét esztendős nvinsas- ságát. Mutat egy másiR térképet, amely csak megyénk és Tolna megye alsó csücskét ábrázolja. Északkelet és délnyugat tengely mentén sűrűn sraffozott községek: Nagymá- nyok, Magyarszék, Mecsekná- dasd, Magyaregregy, Kárász... — Tudja, mi az érdekes ebben? Nézze meg jobban a térképet! A sűrűn vonalkázott sávban levő községek hegyvidéki községek. Az „ingázó”, azaz a naponta bejáró bányászok zöme hegyvidéki községekből toborzódott. Mi ennek az oka? Az, hogy a megye sík területén mindig is jobban fizetett a föld, könnyebb volt a megélhetés. Kivétel a siklós— villányi hegyvidék, ahol viszont a szőlőkultúra fejlett; következésképpen az életszínvonal is kedvezőbb, mint az erdős és kevéssé termékeny, szántóval rendelkező mecseki dombokon. A bányákba való áramlás tehát érthető; — Az ingázó dolgozóknak körülbelül hetven százaléka 30 kilométeres körzeten belülről utazik naponta a különböző aknákra. Ez mondjuk nem nagy távolság, hiszen Budapesten is több ezren utaznak majdnem hasonló távolságból. Az utazás azonban más problémát vetett fel..: Több munkásjáraton végigutazott és ott, illetve az aknákon szerzett adatokból a következőket tapasztalta: a műszakot mulasztók zöme az ..ingázó” dolgozókból kerül ki. ‘ Az időjárás, a várakozás, a rossz utak okozta viszontagságok gyakori megbetegedések alapja lehet. Következő láncszem: SZAKEMBEREK SZÁMÁRA értékes tapasztalatokat dolgozott fel disszertációjában. Az újságíró nem bonyolódhat bele ebbe a hatalmas, éveket felemésztett munkába. Nem is célja. Inkább az, hogy erre a szívós, fáradhatatlan fiatalemberre egy pillanatra rávillantsa a közvélemény reflektorfényét. Dr. Borai Ákos, a Széchenyi Gimnázium történelem tanára. És hogy mégis a termelőerők területi elosztásának vizsgálatával kapcsolatban szerezte meg kandidátusi fokozatát, arra pontos magyarázatot ő sem ad. —- Nem az a lényeg, hogy miért izgat engem a mecseki illetve most már az ország valamennyi kőszénmedencéje, hanem az, hogy a magara módján mit adhatok hozzá e szép iparág fejlesztéséhez. A szenvedélyes kutató szép 'Mtvallása ez. Rab Feieuc
