Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

As MSZMP KB ideológiai irányelvei alap fán eszmei-politikaifeladataink (Folytatás a. 11. oldalról) is hallatlanul sokat jelentett a termelőszövetkezetek létre­hozása. ma pedig egyre job­bon szilárduló gazdasági éle­tük. ■igv korábbi megyei ' pártbi­zottsági ülésünk már hangoz- tatta. és most ismét szeret­őink aláhúzni, hogy: határo­zottabban és következeteseb- 1. on kell harcolnunk a nacio­nalizmus mindenféle meg­nyilvánulása elletn. A nado- nallzmus ellen csak a mar- X'zsnus—leninizmus alapján állva lehet eredményesen küz cieni. Propagandánkban javít­suk meg a hazafias és az in­ternacionalista nevelést, poli­tikai munkánk során mutas­suk meg. hogy népünk fel- emelkedésének egyik jelentős forrása a szocialista tábor or­szágainak összefogása és együttműködése, mutassuk meg, hogy a nacionalizmus és annak- az eltűrése káros lenne népünk ügye és a nemzetközi munkásmozgalom ügye szem­pontjából. Ideológiai munkánk végzé­sének szükséges keretei, eisz- közek lehetőségei adottak me­gyénkben. Feladatunk ezeket a legeredményesebben, a leg­körültekintőbben felhasználni, tartalommal megtölteni esz- tv rí politikai nevelőmunkánk sittére érdekében. Nem feladatunk, hogy most részletesen megvitassuk, meg­határozzuk ebben a munkában 1 ö n egs zervezetein k. tömegmoz gaimaink szerepét. Eddig is jelentős szerepet töltöttek be megyénkben pártunk politika ja magyarázásában, terjeszté­sében az emberek mozgósítá­sában. Most az irányelvek az ó munkájukhoz is új segítsé­ge’ jelentenek. Azt kérjük tő­lük. vegyék számba mit ér­ték el eddig, milyen hatást gyakorolnak a tömegek külön törő rétegeire, fokozzák tevé­kenységük hatékonyságát, munkálják toi további felada­tiakat az ideológiai, politikai íf Ívj tagosításban. Magasabb azia vonalra emeljük politikai munkánkat Ideológiai munkánk maga­sabb színvonalra emelése ér­dekében nem kis feladataink vannak a párt által végzett propagandatevékenység meg­javításában. .Jobban kell él­nünk azokkal a lehetőségek­kel. amelyeket pártoktatásunk kötetlenebb formái biztosíta­nak a párttagok és pártonkí- vüliak nevelésére, alaposabb 'és operatívabb tájékoztatásra, mozgósításra. Azonban arról nem feledkezhetünk meg, hogy ezeken túl, éppen az el­múlt évek tapasztalatai alap­ján többet kell törődnünk a pártoktatás azon formáival, amelyek kereteiknél, program­juknál fogva elsősorban a párttagok, az alsóbb szintű vezetők marxista—feminista műveltségét hivatottak1 növel­ni. a marxizmus eümétetének alapvető tételeit hivatottak ta­nítani. Pártszervezeteink fordítsa­nak nagyobb gondot ezeknek a tanfolyamoknak a szerve­zés -re. Növeljük tehát bátran a pártpropagandába bevont pár.ón-kívüliek számát, de kü­lönösen jól kell megoldanunk a párttagság marxista—leni­ni r. a képzését. Felsőoktatási intézményeink pártszervezeteitől, marxisba tans ' keitől, állami vezetőitől és KlSZ-szervezeíeitől azt kérjük, hogy vizsgálják meg haligatóik ideológiai, politikai helyzetét, elemezzék a proble­matikus jelenségeket, amelyék kei az utóbbi időben szintén találkoztunk — és ennek alap ján tegyék meg a szükséges in árkedéseket a marxizmus jobb tanítása, a jelentkező es zmei -politikai problémák fel számolása, és ifjúságunk öea- szehangotabb és céltudatosabb nevelése érdekében. Végül, de nem utolsó sor­ban gondolnunk kell pártalap- i vezetőinkre is. hiszen ezek pártunk nagyon fontos sejtjei, ók és a soraikban tö­mörült kommunisták nap mint nap ott vannak a tőmé­| gék között, számtalan feladat | elvégzése hárul rájuk. Fon- j tos feladatunk, hogy a párt- szervezetekben, a kommunis- | ták körében tisztázzuk azokat | a politikai és eszmei kérdése­ket. amelyek problémaként foglalkoztatják őket. Ezekben mindinkább egyetértésre kell jutnunk, mert ez fontos fel­tétele pártegységünk erősíté­sének, tevékenységünk haté­konyságának. A párt, a kommunisták, mint tudjuk, nagy erőt kép­viselnek társadalmunkban. Ez az erő akkor hat igazán, ha minden kommunista tud lel­kesedni, agitátornak érzi ma­gát a tömegek között. Sok feladatunk van a gaz­dasági és politikai területen egyaránt. Sokat várunk ezek sikeres elvégzésében a párt- alapszervezetektől, kommunis­táiktól, de ők is számítanak arra, hogy mindennapi tevé­kenységükhöz segítséget kap­nak a pártbizottságoktól. Mi ezt csak akkor adhatjuk meg, ha felhívjuk figyelmüket a legfontosabb problémákra, ha kimunkáljuk a helyes mód­szereket. ha politikai tevé­kenységünket magasabb szín­vonalra emeljük, többet fog­lalkozunk ideológiai, elméleti kérdésekkel, példát mutatunk alsóbb szerveinknek. A pártbizottság* ülés vitája dr. Nagy József elvtárs, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának vezetője szólalt fel. Felszólalásában a gazda­sági tevékenység és az ideoló- | giai feladatok összefüggéseit I elemezte. Rámutatott, hogy | fontos szerepe van az ideoló- ' giai munkának a vállalati es j népgazdasági érdek összhang­jának a megteremtésében. Mert bár nagyon ideális len­ne, ha a gazdasági mechaniz­mus automatikusan gondos- : kodna az érdekek összhang- j járói, ez a legtökéletesebb j gazdasági mechanizmus mel­lett sem valósítható meg az j emberek tudatának átformá- | lása nélkül. Abban, hogy mindenütt olyan légkört teremtsünk, i olyan morált alakítsunk ki, i amelyben mindenki az össz­népi érdeket helyezi előtérbe, az egyéni érdekek elé, igen nagy szerep jut*a pártszerve- I zeteknek, a pártszervezetek­ben folyó ideológiai nevelő ; munkának. Fontos feladatként említet­te meg Nagy elvtárs a gazda­sági vezetők továbbképzésé­nek a fontosságát. Elmondta, hogy szerinte szervezett for­mában kellene oktatni a ve­zetés művészetének egyes kér­déseit. Ehhez — mint mond­ta —, hasznos tapasztalato­kat lehetne meríteni a Borsod megyed pártbizottság által szervezett tanfolyamokból. A továbbialtban arról szólt, hogy észlelhető bizonyos pesz- szimizmus az emberek egy részénél. Véleménye szerint a sok tényező közül igen fon­tos szerepe van a pesszimis­ta hangulat kialakításában a tőkés gazdasági fejlődés túl­értékelésének. A közgazda- sági vitáit ban megfigyelhető, hogy több szocialista közgaz­dasági kategória helyességét is kétségbe vonják egyesek. Például a tervszerű arányos fejlődés törvényének a létét vitatják stb. Ezek a nézetek teret kapnak a vita során a szakfolyóiratokban, de a cá­folatuk nem mindig kap he­lyet, ami kétkedést szülhet. A helytelen nézetekre gyor­sabban kell reagálni a köz­gazdasági irodalomban, és a vita során bátrabban kell fel­lépni a téves nézetekkel szemben, Fujiit Károly elvtárs, a megyei pártbi­zottság gazdasági osztályának vezetője az ideológiai közöm­bösség problémájáról mondta el véleményét, és kifejtette, hogy fontos feladat a gyakor­lati munkában, a mindennapi tevékenységben a naponta fel­merülő problémák megoldásá­nál biztosítani ideológiai el­veink érvényesülését. Papp Imre elvtárs. a Pécs mj. városi Ta­nács elnökhelyettese a peda- 1 gógusok szerepéről beszélt, ! akiknek a kezébe van letéve I az utánunk következő nem­zedék nevelése, tanításuk mel­lett erkölcsi és világnézeti arculatuk formálása is. Elmondotta, hogy a peda­gógusok zöme, döntő többsége ! helyesli és követi a párt p<>- j Etikáját, és sókat tesz annak | megvalósításáért. De nem I mondható még ei, hogy vala­mennyiük világnézete is szi­lárd, és maradéktalanul a j marxizmus—leninizmus esz­méit követik. Vannak még kételkedők, bizonytalankodók és magukba fordulók is. So­kukban élnek még a nacio­nalista gondolkodás maradvá­nyai és nem mentesek más kérdésekben sem a fenntar­tásoktól. A pedagógusok ideológiai továbbképzése sokat segít az eszmei tisztánlátásuk fejlő­désében, de ezeknek a tovább képzéseknek a színvonalát még javítani kell, hogy vala­mennyi kérdésben segítsen neldk a helyes álláspont ki­alakításában. ' Mindamellett fontos helyre kell állítani a pedagógusok erkölcsi és anya­gi megbecsülését, ezzel is ki­fejezve munkájuk fontossá­gát. Ür. Tóth József elvtárs, a Marxizmus—Leni­nizmus Esti Egyetem igazga­tója felszólalásában az idő­szerű politikai és ideológiai kérdések feldolgozásáról és az ideológiai munka egyes prob­lémáiról beszélt. Elmondta, hogy véleménye szerint nagyobb hangsúllyal kellene magyarázni és megér­tetni, hogy az eszmei harc az osztályharc fontos területe. Sokakban még az osztályharc fogalma lemerevedetten, az előző fejlődési szakaszokban megismert formái szerint él. Az eszmei harc fontosságát sokan még nehezen értik meg és nem helyezik a kellő helyre. Fontos feladat tehát, hogy mindenki előtt világossá te­gyük, hogy az osztályba«;, a politikai munka, a gazdasági szervező munka és az ideoló­giai munka egységét jelenti, és ennek az egységnek egyik elemét sem szabad lebecsülni vagy a másik rovására túlbe­csülni. Felszólalása keretében be­szélt Tóth elvtárs a szövet­ségi politika egyes problémái­ról, a kommunisták és pár- tonkívüliek viszonyának alaku­lásáról és a nacionalizmus el­leni harc kérdéseiről. arra, hogy nagyobb gondot kell fordítani felsőoktatási in­tézményeinkben az eszmei ne­velésre. Felhívta a marxiz­mus—leninizmus tanszékek fi­gyelmét, hogy az anyag me­chanikus tanítása mellett te­kintsék fontos feladatuknak az ifjúság nevelését. Reagálja­nak a felmerült nézetekre, ad­janak választ a kérdésekre, segítsék szélesebben és ár­nyaltabban az egyetemek, fő­iskolák párt- és KlSZ-szerve- zeteinek eszmei nevelő mun­káját. Megemlítette Ambrus elvtárs azt is, hegy helyeselné, ha országos vezetőink több- j szőr ellátogatnának az egye­temi ifjúság közé és szemé­lyesen is választ adnának az ifjúságot érdeklő kérdésekre. Felhívta Ambrus elvtárs a figyelmet arra, hogy a párt- szervezetek fontos feladata a párthatározatok alapos meg­ismertetése a párttagsággal. Ezzel nagyban javíthatunk a párttagság tájékozottságán is. Stier József elvtárs. a Mecseki Szénbányá­szati Tröszt pártbizottságának titkára elmondotta, hogy a mecseki szénmedence bányá­szai körében megnövekedett az érdeklődés az ideológiai kérdések iránt. Ismertette azt a hatást, amit a tröszt üzemei ben dolgozó szocialista brigá­dok jelentettek a dolgozók tu­datának formálása terén. El­mondta. hogy a fiatalok is igen aktívan kapcsolódnak be a munkába, jelentős szerepet vállalnak a társadalmi tevé­kenységben is, és sokat tesz­nek annak érdekéiben, hogy a tröszt üzemeiben szocialista módon gondolkodó emberek kollektívái alakuljanak ki. Biszku Béla elvtárs, a Poli­tikai Bizottság tagja elöljáró­ban elmondta, hogy legfonto­sabb feladat most, hogy a párt tagjai és a pártonkívüliek egyaránt megismerjék a Köz­ponti Bizottság ideológiai irányelveit. Az alapszerveze- tefcben is majd a gyakorlati tapasztalatok alapján kell megvitatni az irányelveket és meghatározni a feladatokat. A cél az. hogy az irányelvek­ből adódó feladatok végrehaj­tása során a munkásosztály­ba, a parasztságba és a társa­dalom más rétegeibe is mé­lyen behatoljanak a marxiz­mus-—leninizmus eszméi. A békés egymás mellett élés — mutatott rá Biszku elvtárs — nem jelent ideológiai együttműködést. A békés egy­más mellett élés körülményei között is folyik a harc a kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű államok között. Ezt a harcot azonban nem fegyve­rekkel, hanem békés eszközök­kel vívjuk. Ez a harc néha ki is éleződhet, és mindenképpen arra kötelez bennünket, hogy jobban felkészüljünk a harc megvívására eszmeileg is. A békés egymás mellett élés körülményei között természe­tesen eszmei hatások érnek dományí kutatásokat is. hogy megtaláljuk a legkedvezőbb módszereket, miként állítsuk a társadalmi fejlődés törvé­nyeit hatékonyabban fejlődé­sünk szolgálatába. A viták során merülnék lel helytélen nézetek is. melyek szinte természetes velejáró; a vitáknak. Ezeket azonban a vitában kell legyőznünk. A gazdasági mechanizmus megváltoztatása nem fogja majd egycsapásra megoldani valamennyi problémánkat Az új gazdasági rendszert egy ij formának tekinthetjük, ame­lyet majd nekünk kell ij tartalommal megtöltenünk :.z érinti majd a pártszervezetek munkáját is. A vállalati önál­lóság növekedésével természet szerűen többet kell törődniük pártszervezeteinknek a politi­kai nevelő munkával. Eddigi politikánkról szólva Biszku elvtárs rámutatott ar­ra, hogy a politika helyességét az dönti el, hogy a politika szolgálja-e a munkásosztály hatalmának az erősödését, és a tulajdonviszonyoknak a szo­cialista irányba való fejlődé­sét. Ha ilyen alapom vizsgál­juk meg pártunk politiká átj látnunk kell, hogy hazánkban erősödött a munkáshatalom a tulajdonviszonyok pedig a szo­cialista irányban fejlődtek és megszilárdultak. Tehát helves politikát folytattunk és ezt a helyes politikát kell a jövőben erősíteni, hatékonyabbá tenni. Végezetül Biszku elviére né­hány fontos soronlévő feladat­ra hívta fel az ülés rész­vevőinek a figyelmét, kiemel­ve a műszaki intézkedési ter­vek végrehajtásának és a kül­kereskedelmi tevékenység ja­vításának a fontosságát. Biszku Béla elvtárs felszó­lalása után Óvári Miklós elvtárs, a Központi Bizottság tudományos és közoktatási osztályának helyettes vezetője szólalt fel. Felhívta a figyel­met arra, hogy az irányelvek­ből adódó feladatokat mélyre­ható tanulmányozás után kö­vetkezetesen. a helyi gyakor­lati munka során hajtsák vég­re a pártszervezetek. Ezután Csendes Lajos elv­társ, a megyei pártbizottság titkára foglalta össze a vitát és válaszolt néhány felmerült kérdésre, majd a pártbizottság tagjai a beszámoló és a vita alapján határozatot fogadtak! el, amely rögzíti a KB irány­elvei megvalósításának felada­tait A kőnyvnapra jelenik meg John Steinbeck; ROSSZKEDVŰNK TELE A Nobel-díj as John Stein­beck a modern amerikai iro­dalom egyik legnagyobb al­kotója. Hatvanhárom éves, mint írót harminchárom éve ismerik, úgyszólván minden művét lefordították a világ számos nyelvére. Népszerű­sége világszerte igen nagy. Az „Érik a gyümölcs”, „Az Édentől keletre”, a „Kedves csirkefogók” és a többi műve egytől egyig több kiadást ért meg hazánkban. A cím ismerősen hangzik: „York napsütése rosszked­vűnk telét tündöklő nyár­rá változtatta át. ..” — ezek­kel a szavakkal lép színre a világirodalom legvisszataszí- tóbb szörnyetege: Shakespeare III. Richárdja. Vajon miért idézi fel szellemét az fró? Hiszen hőse, Ethan Allen Hawley annyira rokonszenves, tiszta és jóakaratú, hogy va­lósággal kirí környezetéből, a kisvárosi bankárok, vállalko­zók, kereskedők közül. Haw- leynak nemhogy autója, de még egy „vacak” tévéje sincs, s ezt — némán vagy hango­san — mindenki felrója neki, a saját fiát is beleértve. Szin­te kényszerítik arra, hogy bár­mi áron, de szerezzen va­gyont. Olyan világban él, ahol szégyen és bűn szegény­nek lenni. S ekkor Ethan Hawley — éppúgy, mint III. Richárd — elhatározza, hogy vagyont sze­rez, ha másképp nem, hát gaztett árán. Elindul egy fo­lyamat, és szemünk előtt megy végbe az átváltozás: a szerény, kicsit gyámoltalan, KEDVES GYEREKEK! Meghívunk benneteket a televízió képernyője elé május 18-án 17.50 órakor kezdődó' s/íáfyú-iazás iátíUbtezátyfacH*' című műsorra. Szórakoztató, hasznos tanácsokat kaptok a nyári vakáció helyes kihasználásához. SPORT-. HANGSZER- ÉS IATÉKARü NAGYKERES­KEDELMI VÁLLALAT. valószínűtlenül becsületes fér­fiből félelmetes szörnyeteg lesz, aki kíméletlenül legá­zol mindenkit, aki útjában áll... Súlyo6 mondanivalójú könyv ez — ugyanakkor szinte já­tékosan könnyed stílusú. És éppen ezzel éri el az író, hogy gondolatait mélyen át- érezzük és igazat adunk íté­letének. (Kossuth Kiadó.) Szimonov: KÜLÖNTUDÓSÍTÓNK JELENTI Szimonov három szép, a Nagy Honvédő Háború idején játszódó elbeszélésének min­den dísztől mentes előadás­módja, eszköztelen heroizmu- sa a „Ballada a katonáról” film nyelvére emlékeztet. A szinte szándékoltan esetleges epizódok, éppen laza hábo­rús hétköznapok puszta in­terpretálásával annyira meg­teremtik az időszak hiteles légkörét, olyan mértékben be­levonják az olvasót a cse­lekménybe, hogy ez nagyobb teljességre törekvő ábrázó1, sí módszerrel sem lett volna le­hetséges. Nagyon kevéssel mond nagyon sokat Szimonov, mégis nemcsak a háború egé­szét látjuk ott tornyosulni a háttérben, hanem a háború legnehezebb perióduséin1 stó’ö írásokban is már ott érezzük a biztosan bekövetkező tűseimet is. r 1 Biszku Béla elvtárs felszólalása 1 bennünket. Ezek nem segítik előre az ügyünket. Ezek ellen fel kell venni a harcot. De a békés egymás mellett élés nemcsak azt jelenti, hogy ben nünket érnek eszmei hatások. A nyugat-európai oszágokban arról panaszkodnak, hogy a vezető értelmiségi rétegek szo­cialista befolyás alatt állnak. Tehát a mi marxista ideoló­giánk is fejt ki hatást a békés egymás mellett élés körülmé­nyei között a kapitalista or­szágokban. Éppen ebből adó­dik. hogy nekünk nem az el­zárkózás politikáját Íveli foly­tatnunk, hanem éppen ellen­kezőleg: kiterjeszteni a kap­csolatainkat, sokoldalúbbá ten ni az érintkezésit a kapitalista országok munkásosztályával, értelmiségével, — de alaposan felkészülve, eszmeileg felvér­tezetten kell kiállnunk erre az ideológiai harcra. Ilymódon eszméink a békés egymás mel­lett élés keretei között széles körben hatnak, amit fel kell használnunk. Részletesen szólt Biszku elvtárs a gazdasági rendsze­rünk átszervezésének egyes kérdéseiről. Ismertette, hogy jelenleg dolgoznak az átszer­vezésen. Közben azonban fej­leszteni kell a társadalamtu­Ambrus Jenő elvtárs, a Pécs városi párt- bizottság első titkára felszó­lalásában nagy hangsúlyt kap­tak a gazdasági és ideológiai munka összefüggései. Gazdasági előrehaladásunk érdekében nemcsak a gazda­sági szervező munka javítá­sát keli szem előtt tartanunk — mondta —, hanem meg kell küzdentink azokkal a nézetekkel is, amelyek gá­tolják előrehaladásunkat. Ha meg akarjuk szilárdítani a munkafegyelmet, ha takaré­kosan akarunk gazdálkodni, nem csupán szervezeti intéz­kedéseket kell életbe léptet­nünk, hanem az emberek vé­leményét is meg kell változ­tatnunk, hatni kell a néze­teikre is, és a helyes irány­iján kell befolyásolnunk a nézeteiket is. Annál is inkább fontos ez a tevékenység, mert hiszen sokan vannak, akik a szabad légkör kapcsán olyan nézete­ket hirdetnek, amelyekkel szembe kell szállnunk, vitat- j koznunk kell. hogy a mi he­lyes álláspontunk jusson ér­vényre. Az ilyen helytelen nézetek felmerültek a nagy nyilvánosság előtt folyó köz- gazdasági vitában is, másutt is. Külön foglalkozott Ambrus elvtárs az egyetemi ifjúság körében felmerült problémák­kal is. Felhívta a figyelmet A végrehajtó bizottság be­számolója utáni vitában szá­mosán kértek szót és fejtet­ték ki véleményüket, hasz­nos javaslatokkal, észrevéte­lekkel bővítették ki a beszá­molót. A vitában elsőként

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom