Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-16 / 114. szám
IMS. MÁJUS Ifi. Megyénk helye az országban Megjelent a Területi Statisztikai Zsebkönyv napló 3 Másodszor kapálják a káposztát Szigetváron Másodszor kapálják már a korai érésű „júniusi óriás” káposztát a szigetvári Zrínyi Termelőszövetkezet kertészetében. Idén 10 000 fej, átlagban 2 kilogramm súlyú káposztát akarnak szüretelni június elején és 6400 karalábét is szándékoznak szállítani Pécs és Szigetvár piacaira. Felemelő órák Az új üzemrész bölcsőjénél Újszerű statisztikai kiadvány látott napvilágot a közelmúltban. A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében kiadásra került a „Területi Statisztikai Zsebkönyv”. A szerkesztők azt a célt tűzték maguk elé, hogy az olvasónak lehetősége nyíljon saját megyéjének, városainak gazdasági, szociális-kulturális életét összehasonlítani más megyék és városok hasonló adataival. A közel 500 oldal terjedelmű zsebkönyv lényegében két fő részre osztható. Első fele a megyék és megyei jogú városok adatait tartalmazza, míg a második rész az ország valamennyi városáról ad bőséges számadatot. Külön érdekessége az évkönyvnek az, hogy 42 oldalon keresztül mintegy 90 mutatószám alapján sorrendbe állítja a megyéket, s így világos áttekintést kaphatunk saját megyénk helyzetéről a legfontosabb mutatók tekintetében. Ez utóbb említett részből ragadunk ki néhány adatot Alacsony a népsűrűség Baranya megyében van az ország összes községeinek több mint 10 százaléka és Borsod megye után második a megyék sorrendjében. Éppen az aoró községek miatt nálunk van a legtöbb közös tanácsú község. Megyénk a közepes nagyságú megyék közé tartozik. Területe Péccsel együtt 4530,4 négyzetkilométer, az ország területének 4,9 százalékát foglalja el. Az ország legnagyobb megyéje Bács-Kiskún megye, közel'1' kétszer akkora, míg Nógrád Baranyánál kétszerié kisebb. Népesség tekintetében — nem számítva ide Pécs várost — már csak a 15. helyet foglaljuk el az alacsony népsűrűség miatt. E tekintetben csak Somogy megye rosszabb nálunk. Az ország legsűrűbben lakott megyéje Pest megye, ahol egy négyzetkilométerre 129,4 lakos jut a mi 63,8 lakosunkkal szemben. A természetes szaporodás mutatója 4,1 — bár nemzetközi vonatkozásban alacsony — a többi megyékhez viszonyítva nem mondható rossznak, mégis két és félszer kisebb, mint Szabolcs-Szatmár megyéé, ahol 1000 lakosra 10,2 természetes szaporodás jut. Igaz, hogy Somogy megyében, mely az utolsó helyen áll-, e mutató értéke csupán 0,3. Feltűnő és több vonatkozásban indokolatlan viszont az a jelenség, hogy a csecsemőhalandóság nálunk volt a legnagyobb 1963-ban. Minden ezer éiveszülött után 55 egy éven alul meghalt gyermek jutott 1964. évi átmeneti kisebb javulás után ez év első negyedében újra azonos szintre esett vissza (54,5). Pécs városnál is hasonló a helyzet: 1964. évben legrosszabb (48) a négy megyei jogú város közük Az iparban dolgozik a keresők 28 százaléka Ha a megye jellegét kizárólag a mezőgazdasági és ipari keresők arányából kívánnánk megállapítani, akkor azt mondhatnók, hogy a mező- gazdasági keresők súlya nagyobb ugyan (35 százalék) az iparban dolgozókénál (28 százalék), de ez az arány szinte évről évre az ipari keresők javára változik — tehát a többi megyéhez is viszonyítva mindinkább az ipari jelleg domborodik ki. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a beruházások volumenét tekintve — melynek túlnyomó többségét az ipar kapja —. hosszú évek óta az ország első három megyéje között vagyunk. Jellemző az ipari beruházások nagyságára, hogy 1963-ban minden egyes, a megyében élő, iparban foglalkozatott után 21 600 forintot fordítottunk beruházási célokra. Kommunális beruházások vonatkozásában az előkelő harmadik helyet foglaljuk el Borsod és Komárom megye után. Az egy lakosra jutó kommunális beruházások értéke nálunk 1210 forint, — szemben Pest megye 354 forintjával, mely sorrendben az utolsó helyen áll. Megyék közötti viszonylatban nem látszik elmaradás a mezőgazdasági beruházásoknál sem, ha csak azt nem lehetne felvetni, hogy vajon elegendőnek bizonyul-e az országos átlagban évente egy katasztrális hold termőterületre jutó 600 forint mezőgazdaságunk felemelésére? A kenyérgabona, kukorica termésátlagaink felülmúlják az országos átlagot, sőt a legjobbak az országban; Állatsűrűség tekintetében a negyedik helyet foglaljuk el Vas, Zala, Győr-Sopron megye után, míg a 100 kh mezőgazdasági területre jutó sertésállományunk az elsői helyen álló Békés megye után következik. A területegységre számított szarvasmarha-állományunk az országos átlag fölött van, azonban messze elmarad Vas és Zala megyéktől — tegyük mindjárt hozzá — a lehetőségeinktől is, hisz adottságainknak inkább az állattenyésztés felel meg. Jellemzésül még annyit, hogy ma sem értük el az 1935. évi 115 ezres szarvasmarha-létszámot (jelenlegi szarvasmar- ha-állomáyunk közel 102 ezret tesz ki). Baranyában van a legtöbb személygé pkocsi Kereskedelmi bolthálózatunk sűrűsége kielégítőnek mondható. Érdekes viszont az, hogy az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom nagysága Pécsett több mint kétszerese a megyeinek — közel 12 ezer forint. Ez a jelenség is jól tükrözi Pécs szívóhatását. A kiépített utak tekintetében középső helyen vagyunk a megyék között. Minden 100 négyzetkilométerre 31,8 km hosszú állami közút jut. Lényegesen jobb a helyzet Vas és Zala megyében, ahol ennek a mutatószámnak az értéke 40 km felett van, legrosz- szabb viszont Szolnok és Haj- du-Bihar megyékben, ahol a 25 km-t sem éri el. Lényegében a megyében élők jövedelmi viszonyait tükrözi, hogy Budapest után nálunk van az országban a legtöbb személygépkocsi-tulajdonos. Minden ezer lakos után kilenc, tehát minden 111. lakos rendelkezik személygépkocsival. Hasonló a helyzet motorkerékpárok vonatkozásában is. Csupán Békés megye előz itt meg bennünket, ösz- szehasonlításként nem árt megemlíteni, hogy Szabolcs- Szatmár megyében csak minden négyszázadik lakosnak van személygépkocsija és 143 lakos után jut egy motorkerékpár-tulajdonos. Ugyancsak élenjárók vagyunk a kezdeményezett téle- fonbeszélgetések száma tekintetében is. Kétszer annyit beszélgetünk, mint Tolna és meg közelítően négyszerié annyit, mint Pest megye lakosai. — 1953-ban minden egyes Baranya megyei és Pécs városi lakosra 48 kezdeményezett telefonbeszélgetés jutott. Ezzel szemben viszonylag kevés az egy lakosra jutó 1963. évben feladott levélpostai küldemények száma: a megyében 35, Pécs városban 72. Pécsett épült a legtöbb lakás A lakosság számához viszonyítva Pécsett épült 1963-ban a legtöbb lakás. Több mint kétszerese az országos átlagnak. (Figyelembe veendő azonban itt, hogy még ez sem elégíti ki az igényeket) Sokkal kisebb arányú a lakásépítkezés a megye községeiben. A 19 megye közül a 14. helyen állunk. A falu és a város közti különbség egyik jellemzője az áramfogyasztás mértéke. Pécsett 419, vidéken 184 kWó áram jutott egy háztartási fogyasztóra. Az országos átlag 325 kWó. Érdekesnek ható és mélyebb elemzést igénylő adat, hogy a lakosság számához mért vízcső- és csatornahálózat hosz- szúságát tekintve Pécsett háromszorosa az országos átlagnak és legnagyobb a megyei jogú városok között, sőt nagyobb a budapestinél is. így például a 100 lakosra jutó víz- csőhálózat hossza Pécsett 323, Budapesten 150 méter, míg a csatornahálózat hossza Pécsett 129, Budapesten 99 méter. Hálunk olvassák a legtöbb újságot Az orvosokkal való ellátottság mind a megyében, mind Pécsett jónak mondható. Egy orvosi körzetre jutó lakosok száma — ha a gyermekkörzeteket is figyelembe vesszük —, Baranya megyében a legalacsonyabb, 2665 fő, míg Pécsett 2512 fő. Legrosszabb a helyzet e tekintetben Pest megyében, ahol egy orvosi körzetre 3335 lakos jut. Ma már a gyermekek 96 százaléka intézetben születik, tehát a születéseknek csupán 4 százaléka történik otthon. A nyilvántartott tbc-s betegek száma viszonylag alacsony, minden ezer lakosra 11 beteg jut, szemben Szolnok megyével, ahol ez a szám megközelítően kétszerese a baranyainak. Hasonló a helyzet a rákhalálozások terén is. Pécsett 100 ezer lakosra számítva 142 rákhalálozás jutott 1963-ban, a megyében 152. Legmagasabb a rákos megbetegedésben meghaltak lakossághoz számított arányszáma Budapesten (224), Szegeden (213) és Csongrád megyében (202). Elgondolkoztató viszont az, hogy körülbelül csupán minden tizedik községben van a megyében gyógyszertár, még akkor is, ha tudjuk, hogy a megye jellegzetesen a kisköz- séges megyék közé tartozik. Az egész országban a pécsiek olvassák a legtöbb újságot: 1000 lakosra 342 előfizetett és vásárolt napilap jut átlagosan naponta. A közművelés egyik igen fontos esz-, köze a televízió. Elterjedése Pécsett és Baranya megyében ment a leggyorsabban. 1963- ban a lakosság létszámához viszonyítva Pécsett volt a legtöbb televízióelőfizető. Minden 10 ezer lakosra 1096 előfizető jutott, míg Budapesten csak 994.< Jelenleg 38 ezer televíziókészülék van Baranyában és Pécsett. SEMMIKÉPPEN SEM akar beszélni, válasszunk mást, mert ő az égvilágon semmi érdekeset mondani nem tud. De én meg nem engedem, meg is fogom Beleznai György karját, félrevonom az ablakhoz, mondom neki: azt mondja el, milyen érzés itt állni eme óriási nagy gép előtt és a vezérlőasztal kapcsolóival „játszadozva” új gyártmányt előállítani, amilyent ebben az országban még soha, semmiféle üzem nem produkált. — Az más — mondja, s mégis csak megered a nyelve. — Nézze csak meg a tenyeremet! — Mutatja repedezett ujjait, amelyet befogott az olaj. — Ilyen kézzel nem is szabad a lemezekhez hozzányúlni, mert meglátszik rajta az ujjlenyomat, vagy valami karcolás, szóval nagyon kényes munka ez és főleg ismeretlen, de csinálja az ember, mert szereti. Közbeszólok: — Ügy tudom, fehér cérnakesztyűben dolgoznak majd és azt hiszem Önök az ország első olyan munkásai, akik fehér nadrágban, kabátban és fehér kesztyűben állnak az automatagép mellé. Eltűnődik és azt mondja: — Tudja, mi az én véleményem erről? * BELEZNAI GYÖRGY véleményét majd riportom másik felében folytatom, most inkább arról, hogy hol járunk? A Mohácsi Farostlemezgyár legújabb üzemrészében, a „la- minátusban”, ahol szakemberek részvételével éppen ezen a délutánon végzik el a gép anyagpróbáját. Itt van Fáy elvtárs, a gyár igazgatója, Amrich László főmérnök, aztán az üzemnek több mérnöke, vezető műszaki szakembere, Walter Enzensberger, a nyugatnémet Siempellkamp cég képviselője — ők szállították le a laminátus-gépet —, dr. Tassi, az olasz Binda-cég kiküldöttje — ők gyártják a különleges nyomdatechnikával előállított színes és mintázott papírt a laminátuslemezekhez. Tulajdonképpen mi az a laminátus-lemez ? A gyár eddigi — sorrend szerinti termékei: 1. natúr farostlemez, 2. színes és lakkozott farostlemez, 3. laminátus- lemez. Illetve ez utóbbi termék gyártását — beleértve a próbaüzemelés időtartamát is — néhány nap múlva kezdik meg. — Mi a különbség a lakkos és a laminátus között? Amrich László főmérnök tájékoztat: — Mindkettő alkalmas arra, hogy a bútoripar felhasználja gyártmányainál. Illetve a la- minátus-lemezt hajók vagy vasúti kocsik belső kiképzésénél alkalmazzák azért, mert nemcsak színezhető, mint a lakkos, hanem mintázható is. Például furnérhoz vagy faburkolathoz hasonló fa-erezeteket is rávihetünk a lemezre, mindig az igényeknek megfelelően. Ezek az esztétikai előnyök. Ami viszont még lényegesebb: a laminátusle- mez felületi keménysége nagyobb, másrészt pedig bizonyos lúgoknak, savaknak, égésnek ellenáll. Nézze csak meg! A főmérnök egy darabka lemezre rányomja égő cigarettáját. Néhány másodperc múlva a hamut lesöpri, tenyerét végighúzza a lemezen: nyomát sem látni az égetésnek. Elmondják azt is, hogy a la- minátuslermezt már országszerte megelőzte a híre és különböző üzemek — mint a győri vagon- és gépgyár, aztán a hajógyár — képletesen szólva sorbanállnak a kapu előtt: várják az új gyártmányt beláthatatlan mennyiségben. Búzás Mátyás fiatal üzemmérnök elmagyarázza a gyártási folyamatot. 1. Sárgaréz szállítólemez. 2. Erre helyezik rá a fényes po- lírlemezt. 3. Következő réteg a „film”, vagyis a gyantával átitatott és nyomdatechnikával mintázott vagy színezett különleges, papírt. 4. Tíz százalékos nedvességtartalmú natúr farostlemez. 5. Gumilemez. Ezeket a rétegeket egy szerkezet rakja egymásra, mégpedig pneumatikus eljárással: a gép felszippantja az anyagot és elhelyezi a korábbi rétegre. A szállítószalag a lemezeket a présgépre viszi és itt 30 percen át 150 fokos hő mellett a mintás film valósággal rásül a farostlemezre. Ennyi az egész. Bár inkább látni kellene. A hatalmas és szinte zajtalanul működő okos automatagépet, a szép gyártmányt, a fiatal és újonnan felvett szakmunkásokat, akik most ismerkednek géppel-anyaggal, munkával, a napok óta izgalomban élő műszakiakat, a jókedéiyu és szorgoskodó öt német szakmunkást, a magabiztos és mosolygó olasz Tassi doktort, a komoly arcú Enzensberger urat és azt az asszonykát, aki a szomszédos lakkos üzemből egy percre belopakodott a gép indulásakor és az első gyártmányt megtapogatta, végigsimította és arcához emelve egy darabka filmet még meg is szagolta. Üj üzemrész bölcsőjénél állunk, igazán nagy és felemelő órák ezek. * ES MOST folytatom Beleznai Györggyel. — Tudja, mi az én véleményem erről? — Micsoda? — Az, hogy nem való a munkásnak fehér nadrág, fehér kabát, fehér kesztyű és siminyakkendő..: Csendesen, elgondolkozva mondja ezt a laminátusgép vezérlőasztalának támaszkodva. Én pedig megmondom, miért vágtam ketté Beleznai és köztem lezajló beszélgetést. Vele indítottam, vele fejezem be ezt a kis híradást erről a nagy eseményről, mert sorsa-élete összefonódott a gyárral, néhány nap óta pedig ezzel az üzemmel és egy kicsit mintha meg is testesítené a jövő szakmunkását. Itt volt ő már a Mohácsi Farostlemezgyár születésénél, több hónapos tanfolyamot végzett Budapesten, ismeri a gyár munkafolyamatait és eddig minden rendben is volt De új beosztása kizökkentette megszokott nyugalmából. A siminyakkendő csak vicc. De a fehér nadrág, fehér kabát, fehér cérnakesztyű nem vicc; És az sem vicc, hogy a vezérlő asztalnál, amely egy magas dobogón van elhelyezve, megnyom egy gombot és az egész — egyébként félelmet keltő — gépezet mozgásba jön és termel. A repedések, véraláfu* * *^=ok lassan eltűnnek kezéről. — Automatagépet kezel, fehér ruhában, mint a fantasztikus regényekben olvasandó. ,Nem is fantasztikum ez. Egyszerűen igaz. — Mitől fél? — Nem félek. Csak furcsa egy kicsit. Meg nagy a felelősség is. A munka könn' -' b, de a felelősség nagyobb. ne nem félek én ettől sem. Mindig lelkiismeretesen dolgoztam Ezután is; Jön Franz, a nyugatnémet szakmunkás. Elviszi tőlem Be- leznait. Valamit magyaráz neki, kedélyesen hátbaveregeti. Beleznai nem is tud németül, Franz pedig magyarul, s mégis megértik egymás gondolatát is. A lakkos és laminátus üzem 110 millió forintba került. Négy év és nyolc hónap alatt ezt az összeget „behozza” az üzem. Ehhez pedig igazán sok sikert kívánunk az fwenl munkásainak és vezetőinek. Rab Ferenc Laky András
