Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

IMS. MÁJUS Ifi. Megyénk helye az országban Megjelent a Területi Statisztikai Zsebkönyv napló 3 Másodszor kapálják a káposztát Szigetváron Másodszor kapálják már a korai érésű „júniusi óriás” káposztát a szigetvári Zrínyi Termelőszövetkezet kertészetében. Idén 10 000 fej, átlagban 2 kilogramm súlyú káposztát akarnak szüretelni június elején és 6400 karalábét is szándékoznak szállítani Pécs és Szigetvár piacaira. Felemelő órák Az új üzemrész bölcsőjénél Újszerű statisztikai kiad­vány látott napvilágot a kö­zelmúltban. A Központi Sta­tisztikai Hivatal szerkesztésé­ben kiadásra került a „Terü­leti Statisztikai Zsebkönyv”. A szerkesztők azt a célt tűz­ték maguk elé, hogy az olva­sónak lehetősége nyíljon saját megyéjének, városainak gaz­dasági, szociális-kulturális éle­tét összehasonlítani más me­gyék és városok hasonló ada­taival. A közel 500 oldal terjedel­mű zsebkönyv lényegében két fő részre osztható. Első fele a megyék és megyei jogú vá­rosok adatait tartalmazza, míg a második rész az ország valamennyi városáról ad bő­séges számadatot. Külön ér­dekessége az évkönyvnek az, hogy 42 oldalon keresztül mintegy 90 mutatószám alap­ján sorrendbe állítja a me­gyéket, s így világos áttekin­tést kaphatunk saját megyénk helyzetéről a legfontosabb mu­tatók tekintetében. Ez utóbb említett részből ragadunk ki néhány adatot Alacsony a népsűrűség Baranya megyében van az ország összes községeinek több mint 10 százaléka és Borsod megye után második a me­gyék sorrendjében. Éppen az aoró községek miatt nálunk van a legtöbb közös tanácsú község. Megyénk a közepes nagysá­gú megyék közé tartozik. Te­rülete Péccsel együtt 4530,4 négyzetkilométer, az ország területének 4,9 százalékát fog­lalja el. Az ország legnagyobb megyéje Bács-Kiskún megye, közel'1' kétszer akkora, míg Nógrád Baranyánál kétszerié kisebb. Népesség tekintetében — nem számítva ide Pécs vá­rost — már csak a 15. helyet foglaljuk el az alacsony nép­sűrűség miatt. E tekintetben csak Somogy megye rosszabb nálunk. Az ország legsűrűb­ben lakott megyéje Pest me­gye, ahol egy négyzetkilomé­terre 129,4 lakos jut a mi 63,8 lakosunkkal szemben. A természetes szaporodás mutatója 4,1 — bár nemzet­közi vonatkozásban alacsony — a többi megyékhez viszo­nyítva nem mondható rossz­nak, mégis két és félszer ki­sebb, mint Szabolcs-Szatmár megyéé, ahol 1000 lakosra 10,2 természetes szaporodás jut. Igaz, hogy Somogy megyében, mely az utolsó helyen áll-, e mutató értéke csupán 0,3. Fel­tűnő és több vonatkozásban indokolatlan viszont az a je­lenség, hogy a csecsemőhalan­dóság nálunk volt a legna­gyobb 1963-ban. Minden ezer éiveszülött után 55 egy éven alul meghalt gyermek jutott 1964. évi átmeneti kisebb ja­vulás után ez év első negye­dében újra azonos szintre esett vissza (54,5). Pécs város­nál is hasonló a helyzet: 1964. évben legrosszabb (48) a négy megyei jogú város közük Az iparban dolgozik a keresők 28 százaléka Ha a megye jellegét kizá­rólag a mezőgazdasági és ipa­ri keresők arányából kíván­nánk megállapítani, akkor azt mondhatnók, hogy a mező- gazdasági keresők súlya na­gyobb ugyan (35 százalék) az iparban dolgozókénál (28 szá­zalék), de ez az arány szinte évről évre az ipari keresők javára változik — tehát a többi megyéhez is viszonyít­va mindinkább az ipari jel­leg domborodik ki. Ezt tá­masztja alá az a körülmény is, hogy a beruházások volu­menét tekintve — melynek túlnyomó többségét az ipar kapja —. hosszú évek óta az ország első három megyéje között vagyunk. Jellemző az ipari beruházások nagyságára, hogy 1963-ban minden egyes, a megyében élő, iparban fog­lalkozatott után 21 600 forin­tot fordítottunk beruházási célokra. Kommunális beruhá­zások vonatkozásában az elő­kelő harmadik helyet foglal­juk el Borsod és Komárom megye után. Az egy lakosra jutó kommunális beruházások értéke nálunk 1210 forint, — szemben Pest megye 354 fo­rintjával, mely sorrendben az utolsó helyen áll. Megyék kö­zötti viszonylatban nem lát­szik elmaradás a mezőgazda­sági beruházásoknál sem, ha csak azt nem lehetne felvet­ni, hogy vajon elegendőnek bizonyul-e az országos átlag­ban évente egy katasztrális hold termőterületre jutó 600 forint mezőgazdaságunk fel­emelésére? A kenyérgabona, kukorica termésátlagaink felülmúlják az országos átlagot, sőt a leg­jobbak az országban; Állat­sűrűség tekintetében a negye­dik helyet foglaljuk el Vas, Zala, Győr-Sopron megye után, míg a 100 kh mezőgaz­dasági területre jutó sertésál­lományunk az elsői helyen álló Békés megye után követke­zik. A területegységre számí­tott szarvasmarha-állomá­nyunk az országos átlag fö­lött van, azonban messze el­marad Vas és Zala megyék­től — tegyük mindjárt hozzá — a lehetőségeinktől is, hisz adottságainknak inkább az ál­lattenyésztés felel meg. Jel­lemzésül még annyit, hogy ma sem értük el az 1935. évi 115 ezres szarvasmarha-lét­számot (jelenlegi szarvasmar- ha-állomáyunk közel 102 ez­ret tesz ki). Baranyában van a legtöbb személygé pkocsi Kereskedelmi bolthálóza­tunk sűrűsége kielégítőnek mondható. Érdekes viszont az, hogy az egy lakosra jutó kis­kereskedelmi forgalom nagy­sága Pécsett több mint két­szerese a megyeinek — közel 12 ezer forint. Ez a jelenség is jól tükrözi Pécs szívóhatá­sát. A kiépített utak tekinteté­ben középső helyen vagyunk a megyék között. Minden 100 négyzetkilométerre 31,8 km hosszú állami közút jut. Lé­nyegesen jobb a helyzet Vas és Zala megyében, ahol en­nek a mutatószámnak az érté­ke 40 km felett van, legrosz- szabb viszont Szolnok és Haj- du-Bihar megyékben, ahol a 25 km-t sem éri el. Lényegében a megyében élők jövedelmi viszonyait tük­rözi, hogy Budapest után ná­lunk van az országban a leg­több személygépkocsi-tulajdo­nos. Minden ezer lakos után kilenc, tehát minden 111. la­kos rendelkezik személygép­kocsival. Hasonló a helyzet motorkerékpárok vonatkozásá­ban is. Csupán Békés megye előz itt meg bennünket, ösz- szehasonlításként nem árt megemlíteni, hogy Szabolcs- Szatmár megyében csak min­den négyszázadik lakosnak van személygépkocsija és 143 lakos után jut egy motorke­rékpár-tulajdonos. Ugyancsak élenjárók va­gyunk a kezdeményezett téle- fonbeszélgetések száma tekin­tetében is. Kétszer annyit be­szélgetünk, mint Tolna és meg közelítően négyszerié annyit, mint Pest megye lakosai. — 1953-ban minden egyes Bara­nya megyei és Pécs városi la­kosra 48 kezdeményezett te­lefonbeszélgetés jutott. Ezzel szemben viszonylag kevés az egy lakosra jutó 1963. évben feladott levélpostai küldemé­nyek száma: a megyében 35, Pécs városban 72. Pécsett épült a legtöbb lakás A lakosság számához viszo­nyítva Pécsett épült 1963-ban a legtöbb lakás. Több mint kétszerese az országos átlag­nak. (Figyelembe veendő azon­ban itt, hogy még ez sem elé­gíti ki az igényeket) Sokkal kisebb arányú a lakásépítke­zés a megye községeiben. A 19 megye közül a 14. helyen állunk. A falu és a város közti kü­lönbség egyik jellemzője az áramfogyasztás mértéke. Pé­csett 419, vidéken 184 kWó áram jutott egy háztartási fo­gyasztóra. Az országos átlag 325 kWó. Érdekesnek ható és mélyebb elemzést igénylő adat, hogy a lakosság számához mért víz­cső- és csatornahálózat hosz- szúságát tekintve Pécsett há­romszorosa az országos átlag­nak és legnagyobb a megyei jogú városok között, sőt na­gyobb a budapestinél is. így például a 100 lakosra jutó víz- csőhálózat hossza Pécsett 323, Budapesten 150 méter, míg a csatornahálózat hossza Pécsett 129, Budapesten 99 méter. Hálunk olvassák a legtöbb újságot Az orvosokkal való ellátott­ság mind a megyében, mind Pécsett jónak mondható. Egy orvosi körzetre jutó lakosok száma — ha a gyermekkörze­teket is figyelembe vesszük —, Baranya megyében a legala­csonyabb, 2665 fő, míg Pécsett 2512 fő. Legrosszabb a helyzet e tekintetben Pest megyében, ahol egy orvosi körzetre 3335 lakos jut. Ma már a gyerme­kek 96 százaléka intézetben születik, tehát a születések­nek csupán 4 százaléka tör­ténik otthon. A nyilvántartott tbc-s betegek száma viszony­lag alacsony, minden ezer la­kosra 11 beteg jut, szemben Szolnok megyével, ahol ez a szám megközelítően kétszere­se a baranyainak. Hasonló a helyzet a rákhalálozások terén is. Pécsett 100 ezer lakosra számítva 142 rákhalálozás ju­tott 1963-ban, a megyében 152. Legmagasabb a rákos megbe­tegedésben meghaltak lakos­sághoz számított arányszáma Budapesten (224), Szegeden (213) és Csongrád megyében (202). Elgondolkoztató viszont az, hogy körülbelül csupán minden tizedik községben van a megyében gyógyszertár, még akkor is, ha tudjuk, hogy a megye jellegzetesen a kisköz- séges megyék közé tartozik. Az egész országban a pé­csiek olvassák a legtöbb újsá­got: 1000 lakosra 342 előfize­tett és vásárolt napilap jut átlagosan naponta. A közmű­velés egyik igen fontos esz-, köze a televízió. Elterjedése Pécsett és Baranya megyében ment a leggyorsabban. 1963- ban a lakosság létszámához viszonyítva Pécsett volt a leg­több televízióelőfizető. Min­den 10 ezer lakosra 1096 elő­fizető jutott, míg Budapesten csak 994.< Jelenleg 38 ezer te­levíziókészülék van Baranyá­ban és Pécsett. SEMMIKÉPPEN SEM akar beszélni, válasszunk mást, mert ő az égvilágon semmi érdekeset mondani nem tud. De én meg nem engedem, meg is fogom Beleznai György karját, félrevonom az ablak­hoz, mondom neki: azt mond­ja el, milyen érzés itt állni eme óriási nagy gép előtt és a vezérlőasztal kapcsolóival „játszadozva” új gyártmányt előállítani, amilyent ebben az országban még soha, semmi­féle üzem nem produkált. — Az más — mondja, s mégis csak megered a nyelve. — Nézze csak meg a tenye­remet! — Mutatja repedezett ujjait, amelyet befogott az olaj. — Ilyen kézzel nem is szabad a lemezekhez hozzá­nyúlni, mert meglátszik rajta az ujjlenyomat, vagy valami karcolás, szóval nagyon ké­nyes munka ez és főleg is­meretlen, de csinálja az em­ber, mert szereti. Közbeszólok: — Ügy tudom, fehér cérna­kesztyűben dolgoznak majd és azt hiszem Önök az ország első olyan munkásai, akik fe­hér nadrágban, kabátban és fehér kesztyűben állnak az automatagép mellé. Eltűnődik és azt mondja: — Tudja, mi az én vélemé­nyem erről? * BELEZNAI GYÖRGY véle­ményét majd riportom másik felében folytatom, most in­kább arról, hogy hol járunk? A Mohácsi Farostlemezgyár legújabb üzemrészében, a „la- minátusban”, ahol szakembe­rek részvételével éppen ezen a délutánon végzik el a gép anyagpróbáját. Itt van Fáy elvtárs, a gyár igazgatója, Amrich László főmérnök, az­tán az üzemnek több mérnö­ke, vezető műszaki szakem­bere, Walter Enzensberger, a nyugatnémet Siempellkamp cég képviselője — ők szállí­tották le a laminátus-gépet —, dr. Tassi, az olasz Binda-cég kiküldöttje — ők gyártják a különleges nyomdatechnikával előállított színes és mintázott papírt a laminátuslemezekhez. Tulajdonképpen mi az a laminátus-lemez ? A gyár eddigi — sorrend szerinti termékei: 1. natúr fa­rostlemez, 2. színes és lakko­zott farostlemez, 3. laminátus- lemez. Illetve ez utóbbi ter­mék gyártását — beleértve a próbaüzemelés időtartamát is — néhány nap múlva kez­dik meg. — Mi a különbség a lak­kos és a laminátus között? Amrich László főmérnök tá­jékoztat: — Mindkettő alkalmas arra, hogy a bútoripar felhasználja gyártmányainál. Illetve a la- minátus-lemezt hajók vagy vasúti kocsik belső kiképzé­sénél alkalmazzák azért, mert nemcsak színezhető, mint a lakkos, hanem mintázható is. Például furnérhoz vagy fa­burkolathoz hasonló fa-ereze­teket is rávihetünk a lemez­re, mindig az igényeknek meg­felelően. Ezek az esztétikai előnyök. Ami viszont még lényegesebb: a laminátusle- mez felületi keménysége na­gyobb, másrészt pedig bizo­nyos lúgoknak, savaknak, égésnek ellenáll. Nézze csak meg! A főmérnök egy darabka le­mezre rányomja égő cigaret­táját. Néhány másodperc múl­va a hamut lesöpri, tenyerét végighúzza a lemezen: nyo­mát sem látni az égetésnek. Elmondják azt is, hogy a la- minátuslermezt már ország­szerte megelőzte a híre és különböző üzemek — mint a győri vagon- és gépgyár, az­tán a hajógyár — képletesen szólva sorbanállnak a kapu előtt: várják az új gyárt­mányt beláthatatlan mennyi­ségben. Búzás Mátyás fiatal üzemmérnök elmagyarázza a gyártási folyamatot. 1. Sárgaréz szállítólemez. 2. Erre helyezik rá a fényes po- lírlemezt. 3. Következő réteg a „film”, vagyis a gyantával átitatott és nyomdatechniká­val mintázott vagy színezett különleges, papírt. 4. Tíz szá­zalékos nedvességtartalmú na­túr farostlemez. 5. Gumilemez. Ezeket a rétegeket egy szer­kezet rakja egymásra, még­pedig pneumatikus eljárással: a gép felszippantja az anya­got és elhelyezi a korábbi ré­tegre. A szállítószalag a le­mezeket a présgépre viszi és itt 30 percen át 150 fokos hő mellett a mintás film való­sággal rásül a farostlemezre. Ennyi az egész. Bár inkább látni kellene. A hatalmas és szinte zajtalanul működő okos automatagépet, a szép gyártmányt, a fiatal és újonnan felvett szakmunká­sokat, akik most ismerkednek géppel-anyaggal, munkával, a napok óta izgalomban élő mű­szakiakat, a jókedéiyu és szorgoskodó öt német szak­munkást, a magabiztos és mosolygó olasz Tassi doktort, a komoly arcú Enzensberger urat és azt az asszonykát, aki a szomszédos lakkos üzem­ből egy percre belopakodott a gép indulásakor és az első gyártmányt megtapogatta, vé­gigsimította és arcához emel­ve egy darabka filmet még meg is szagolta. Üj üzemrész bölcsőjénél állunk, igazán nagy és fel­emelő órák ezek. * ES MOST folytatom Belez­nai Györggyel. — Tudja, mi az én véle­ményem erről? — Micsoda? — Az, hogy nem való a munkásnak fehér nadrág, fe­hér kabát, fehér kesztyű és siminyakkendő..: Csendesen, elgondolkozva mondja ezt a laminátusgép vezérlőasztalának támaszkod­va. Én pedig megmondom, miért vágtam ketté Beleznai és köztem lezajló beszélge­tést. Vele indítottam, vele fe­jezem be ezt a kis híradást erről a nagy eseményről, mert sorsa-élete összefonó­dott a gyárral, néhány nap óta pedig ezzel az üzemmel és egy kicsit mintha meg is testesítené a jövő szakmun­kását. Itt volt ő már a Mo­hácsi Farostlemezgyár születé­sénél, több hónapos tanfolya­mot végzett Budapesten, is­meri a gyár munkafolyama­tait és eddig minden rend­ben is volt De új beosztása kizökken­tette megszokott nyugalmá­ból. A siminyakkendő csak vicc. De a fehér nadrág, fe­hér kabát, fehér cérnakesz­tyű nem vicc; És az sem vicc, hogy a vezérlő asztalnál, amely egy magas dobogón van elhelyezve, megnyom egy gombot és az egész — egyéb­ként félelmet keltő — gépe­zet mozgásba jön és termel. A repedések, véraláfu* * *^=ok lassan eltűnnek kezéről. — Automatagépet kezel, fehér ruhában, mint a fantasztikus regényekben olvasandó. ,Nem is fantasztikum ez. Egysze­rűen igaz. — Mitől fél? — Nem félek. Csak furcsa egy kicsit. Meg nagy a fele­lősség is. A munka könn' -' b, de a felelősség nagyobb. ne nem félek én ettől sem. Min­dig lelkiismeretesen dolgoz­tam Ezután is; Jön Franz, a nyugatnémet szakmunkás. Elviszi tőlem Be- leznait. Valamit magyaráz neki, kedélyesen hátbaveregeti. Be­leznai nem is tud németül, Franz pedig magyarul, s mégis megértik egymás gon­dolatát is. A lakkos és laminátus üzem 110 millió forintba került. Négy év és nyolc hónap alatt ezt az összeget „behozza” az üzem. Ehhez pedig igazán sok sikert kívánunk az fwenl munkásainak és vezetőinek. Rab Ferenc Laky András

Next

/
Oldalképek
Tartalom