Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-15 / 113. szám

1**5, MÄJUS 15. napló 3 Solohovval Baranyában A vendégek tegnap Bolyba látogattak. Szerettein volna valamit megtudni Mihail Alekszand- rovics Solohov mindennapos életéből, szülőföldjéről. Vele beszélni lehetetlenség volt, hi­szen mindig vitték, tájékoz­tatták, bemutatták neki a Bólyi Állami Gazdaság Szie- bert-pusztai tehenészetét, a sertéshizlaldát, aztán a bólyi Kossuth Termelőszövetkezetbe látogatott. Csupa számadatok, melyek a két gazdaság orszá­gosan is elismert eredményeit bizonyítják. Sikerült megismerkedni Szvetlána Solohova — Turko­va val. Mihail Alekszandrovics idősebb leányával, aki Moszk­vában egy, asszonyok számá­ra készülő újságnál dolgozik. Tehát kolléga. Ez egyben azt is jelentette, hogy szíveseb­ben. közvetlenebbül tájékozta­tott. Vesenszkaja tízezer lakosú község a Don felső folyásá­nál. A település a meredek partra épült, ahol a A solohovi alkotások soro­zata nem fejeződött be aCsen des Donnal, az Üj barázdát szánt az eké-vel, s a többi közel 30 millió példányban megjelent művel. Ugyancsak Szvetlána mesélte: Most „A hazáért harcoltak” című köte­tén dolgozik. Még 1959-ben ki­adták a könyvet, amely csu­pán első fejezete egy nagyobb lélegzetű trilógiának. A könyv írását már a világháború alatt elkezdte Mihail Alekszandro­vics. Mint ezredes 1941-től 1946-ig szolgált a hadsereg­ben. Tudósította a frontról a Krasznaja Zvezdát, a szov- I jet hadsereg központi lapját és a Pravdát. Ezek a tudósí­tások, frontélmények és tár­cák kerültek az 1959-es kö­tetbe. Csakhogy az esemé­nyek nem a Donnál kezdőd­tek, ahonnan Solohov első fronttudósításait küldte. És nem is lennének érthetők ezek, ha elmaradna a kezdet. Így most az a furcsa hely­zet állt elő, hogy a kötet má­sodik része már kész, az ele­jét viszont csak most írja. A kiadó sürgeti, így — Szvet­lána szerint — magyarországi körútjáról nem tervez a kö­zeljövőben hosszabb lélegzetű írást. A két nap alatt járt a bel- vérdgyulai Közös út Tsz-ben és beszélgetés közben solohovi humorral jegyezte meg: Igen helyesen választottak, amikor nőre bízták a főkönyvelői tisztséget. Csak asszony tud bánni igazán jól a pénzzel. Azután tegnap járt az orszá­gos hírű Bólyi Állami Gazda­ságban, ahol viszont öröm­mel nyugtázta, hogy a főköny­velő nemrégiben kormányki­tüntetést kapott jó munká­jáért. „Iám, azért a férfiak is értenek a pénzügyekhez”. Élete csakúgy, mint világ­hírű alkotásai a társadalomé. Ezt Mihail Alekszandrovics személyi titkára Sziebert-pusz- tám mondta s hozzátette: Mi csak úgy írjuk nevét, hogy... „Mihail Alekszandrovics So­lohov, akadémikus — iró. Ha viszont részletezni akarjuk, akkor hozzátesszük: A Köz­ponti Bizottság tagja, a Leg­felső Tanács tagja, az Írószö­vetség vezetőségi tagja, mit mondjak még...” A vendégek kétnapos lá­togatás után tegnap a késő délutáni órákban elutaztak Baranyából. GáMonyi Béla KRESZ-vetélkedok KRESZ-vetélkedők kezdőd­nek Baranya megyében a Pécs városi Balesetelhárítási Tanács és a Dózsa Motoros Túra Klub szervezésében. Az elsőt május 23-án délelőtt 9 órakor tartják Pécsett a 48- as téren. Erre a pécsi és a pécsi járás vállalati motor- kerékpárosai jelentkezhetnek a Balesetelhárítási Tanácsnál, a magánmotorkerékpár-tulaj- doocrok a Dózsa Motoros Túra Klubnál jelentsék be részvételüket. Jelentkezni a verseny kezdetéig, tehát még a helyszínen is lehet. A következő vetélkedőre május 30-án kerül sor Mohá­cson. a város és a járás gép- járművezetői részére. A vetélkedők három első helyezettje jutalomban része­sül, s a hat első megszerzi a jogot a megyei versenyen való részvételre. Gépjavítás — társadalmi munkában A Földművelésügyi Minisz­térium határozata szerint a gépjavító állomásoknak teljes műszaki kiszolgálásban kell részesíteniük a gyenge terme­lőszövetkezeteket. Ezt a mun­kát 2—3 szerelő végzi úgy. hogy kihelyezve dolgoznak a termelőszövetkezetben. A Villányi Gépjavító Állo­más két dolgozója nem győzte j elvégezni a sok munkát a diós I viszlói Kossuth Tsz-ben ezér' j a KISZ-szervezet úgy határo­zott, hogy segít. Szombaton. ! munkaidő után a műhelykocsi val 15-en utaztak a községbe hosv megjavítsanak három UTOS-t, egy Zetor K 25-öst é; egy másik traktor hidrauli- ' kaját. Legközelebb Duna'zerda- helyre látogatnak, majd újra Diósviszló gépeire kerül sor. Hogy hevesebb legyen a hiánycikk A kisipari termelőszövet­kezetekben a dolgozók 91 szá­zaléka vesz részt a szocia­lista munkaversenyben. A verseny célja, a tervezettnél négymillió forinttal több árut termelni. Ez főként olyan árukra vonatkozik, me­lyeket a nagyipar csak kia mértékben, vagy egyáltalán nem készít. Majdnem három­millió forint értékű felaján­lást tettek az exporttervek túlteljesítésére. Jobb munka- szervezéssel 1.27 százalékkal kívánják növelni a termelé- keny-éget. Anyag+akarékos- tággal. különböző műszaki intézkedésekkel mésfél mil­lió forinttal akarják csökken­teni a kiadásokat, s köze1 'él millió forint megtak»r ;st elérni az évközben beveze­tésre kerülő újításokkal. Mohácsiak is fellépnek az MDDSZ műsoros estjén A Magyarországi Délszlá- folyó | vök Demokratikus Szövetsége Mihail Alekszandrovics háza a folyóra néz. Szinte az ab­lakhói horgászik. Az erdőben gazdag vidéken sok a vad és ez a másik nagy szenve­délye. — Napi programja? — Igen változatos — mond­ja Szvetlána — már 6 órakor bezörgetnek hozzá az első vendégek, ismerősök és isme­retlenek, messzi tájak kozák lakói, akik a Legfelső Tanács tagiát kérik meg panaszuk orvoslására. Máskor Moszkvá­ba utazik a Tudományos Aka­démia ülésére, amelynek már régóta rendes tagja vagy ép­pen az Írószövetség vezetősé­gével tárgyal, ahova szintén beválasztották. Vesenszkájából körülményes elutazni. A járási székhely­hez 140 kilométerre van a leg­közelebbi vasútállomás és 400 kilométer a megyeszékhely. A repülőgép és az autóbusz jelenti az összeköttetést a vas­úttal. megyei hivatalokkal. A repülő elhozza a napi postát, az újságokat és elviszi a hi­vatalos ügyben járó szemé­lyeket. A vonat Is csak 1000 kilométer után fut be a moszkvai pályaudvarra. Miért él szinte mozdulatla­nul ebben a távoli kozák fa­luban a Lenin-díjas író? Az aranyszőkehajú Szvet­lána úgylátszik már sokszor válaszolhatott hasonló kér­désre. Ezt mondja: Solohov írói hitvallása, hogy csak ak­kor tud ízig-vérig falusi han­gulatot teremteni, csak akkor lehet őszintén és . hitelesen megrajzolni a doni kozákok életét, ha szinte minden órá­ban. ott él közöttük. Ha a Don partján hallgatja a büsz­ke kozákok „vallomását”, mi­előtt leülne íróasztalához, ilyenkor beszédük hangulata ott duruzsol a fülében és köz­ben ír. — Diktál, vagy gépen ír? — Nem, Solohov sohasem diktál, s írógépet sem hasz­nál. A mama szokta legépelni a születő részleteket. évfordulóját. Ebből az alka­lomból az MDDSZ mellett működő társadalmi bizottság kibővített ülést tart Buda­pesten, délelőtt 10 órakor az Építők Rózsa Ferenc székhá­zában. Ugyancsak itt, este fél nyolckor ünnepséget ren­deznek, amelyen Harmati Sán­dor, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára és Ognyenovics Milán, az MDDSZ főtitkára mondanak beszédet. Az ünnepi megemlékezése­ket műsor követi, melyben fellép a Német Demokratikus Köztársaság Lausitzi Szorb Állami Ének- és Táncegyüt­tese, a Magyarországi Nemze­tiségi Központi Táncegyüttes, a mohácsi Üj Barázda Tsz délszláv kultúrcsoportja s a Szerb—horvát Gimnázium énekkara. Másfél hónappal az átadás előtt — A technológiai szerelést, vaggyis a gépek (angol, svájci, NDK. nyugatnémet berendezé­sekről van szó) beépítését és üzemeltetésre való előkészíté­sét az Élelmiszeripari Javító, Szerelő és Szolgáltató Vállalat végzi. Tehát két — egymástól teljesen független — generál­vállalat építi meg az üzemet: mi baranyai építők és az em­lített pesti vállalat. Mi azt mondjuk: ők késleltetnek ben­nünket, a pestiek azt mond­ják, mi miattunk nem tudják gyorsabb ütemben végrehajta­ni a szerelést. Elfogultság nélkül állítom: mi nem aka­dályozzuk a pestiek tevékeny­ségét. Május 30-ra kellene el­készülniük a munkával, hogy aztán a gépekhez kapcsolódó elektromos-, hűtő- és vízháló­zat végleges bekötését válla­latunk szakipari részlege elvé­gezhesse. Ehhez idő is kell. Építészeti szempontból ne­künk már sok teendőnk nincs: festés, mázolás, műkövezés fo­lyik jelenleg, de ettől még a pesti szerelők nyugodtan dől gozhatnak. Az idén kevesebb volt a távfűtési panasz Hibák gondatlanságból — Megkezdték a tmk-t Május 1-én motoros szere­lők járták végig a kőközpon­tokat, elcsitult a télen meg­szokott enyhe villanymotor- zúgás, befejeződött az 1964/65. évi fűtési idény. A távfűtés üzembe helyezé­se óta évről évre csökkentek a hibajelentések. A legkeve­sebb meghibásodást ebben a fűtési idényben jelentették, bár a hideg időjárás miatt két héttel tovább tartott, mint a korábbi években. A legtöbb baj a radiátortömítéseknél, a radiátorszelepeknél, végdugók­nál, illetve azok tömítésénél fordult elő. Volt olyan eset, amikor beköltözés közben egy nagyobb bútorral letörték a radiátorszelepet. Egy lakó meghúzta a radiátor végdugó­ját, ennek menete megszakadt és a lakást elárasztotta a for­ró víz. Egy harmadik lakás­ban — takarítás közben — rá­léptek a visszatérő vezetékre, mely letört és a víz kifolyt. Ezek a hibák a fogyasztok gondatlanságából eredtek. A volt 33-as és 34-es épületek acéllemez-radiátorai közül né­hány a korrózió hatására ki­lyukadt. Ezeknek az épületek­nek a fűtőtesteit két éven be­lül teljesen ki kell cserélni. Gyakran akadtak bosszantó szerelési hibák. Az egyik épületben sehogy sem sike­rült a lakásokat megfelelően fűteni. Amikor a fűtési alap­vezetéket szétvágták, benne egy villamos elágazó dobozt és egy csomó papírt találtak. Egy másik esetben a fűtetlan- séget a radiátor-tagokban lé­vő homok és szemét okozta, mely gondatlan tárolás követ­keztében került a radiátorok­ba, majd onnét az ellenáramú készülék szekunder oldalába. Az elmúlt fűtési idényben lépett be a hálózatba a Mó­ricz Zsigmond téri tömbkazán­telep, mely 177 lakás központi fűtését látja el. Kezdetiben itt is akadtak elkötési, dugulása és szabályozási hibák. A ter­vezéstől eltérő kivitelezés miatt az előszobák fűtetlenek maradtak, a G. 3, 4. és 5-ös épületeknél. A fűtési idény befejezése után megkezdik a problémák megoldását. Az elmúlt fűtési idényben közel 600 lakást kapcsoltak be a fűtési hálózatba, s ezzel a központi és távfűtéssel ellátott lakások száma 1500 fölé emel­kedett. Május 1. és október 15. kö­zött elvégzik a távvezeték, az elosztóhálózat, a hőközpontok és az épületeken helüli beren­dezések tervszerű megelőző karbantartását és befejezik a Tüzér utcai hőközpont bőví­tését. Megnyugtató, hogy három évi fennállás után a Pécsi Gázmű távfűtési üzeme már majdnem 100 százalékig tudta biztosítani a rendeletben elő­írt hőmérsékletet. A másik probléma: az utób­bi időben gyakori tervmódosí­tást kíván a beruházó. Példá­ul a szállítószalag nyílását le kell süllyesztenünk, hogy a szalag által szállított tejeskan­nákat ne kelljen magasról le­emelnie a dolgozónak. Ez ter­mészetesen érthető, valóban ott kell könnyíteni a fizikai munkán, ahol csak lehet. De a már kész, csempézett nyí­lást le kellett bontatnom, illet­ve újra felépíttetnem s ez két kőműves egyheti munkáját je­lenti. Kevés az idő arra — át­adás előtt másfél hónappal —. hogy az utólagos, bár egyéb­ként okos elgondolásokat meg­csináljuk. Meg vagyok győződve róla, hogy az elkövetkezendő rövid időszakban még felmerülnek különböző kívánságok a beru­házó vagy a tervezők részéről s könnyen lehet, hogy emiatt eltolódik az átadási határidő. Július 1-től számítva kell ne­künk harminc nap. amíg az átadás során felmerült kisebb hibákat kijavíthatjuk. Kollár Ferenc vezetőszerelő, a budapesti vál­lalat kihelyezett csoportjának vezetője: — Mi nem akadályozzuk az építőket. Ellenkezőleg: a gépek kilencven százalékát már beállítottuk. Csupán a saijt- és vajüzembe, illetve az átvételi helyiségbe nem tudtuk bevinni a gépeket, mert az építők most rakják le a padlózatra a burkolólapo­kat. Huszonnyolc nap szüksé­ges ahhoz, hogy a friss bur­kolat megszikkadjon, s csak utána mehetünk rá a gépek­kel. Tehát ha nem sikerül az átadás július elsején, ezért mi nem felelhetünk. Azt mondják az építők, hogy nem tudják a gépeket bekötni az elektromos-, hűtő- és vízháló­zatba? Hiszen több olyan üzemrész van, ahol már dol­gozhatnának s mégsem csi­nálják. Csak közbevetőleg mondom: a gépek beszerelés sén kívül mi rakjuk fel majd a rozsdamentes tejvezetéket is és ez elég komoly munka, mégis azt mondom, hogy jú­lius elseje előtt mi végzünk! ezzel. vrlox Dr. Csonoor Elemér, Fejlődő élő vadexport Bőséges a baranyai „csigatermés“ Az utóbbi éveikben rohamos fejlődésnek indult élővad­exportunk. Élőnyúlból az 1964 —1965-ös idényben 63 000-et, élő fogolyból 32 000-et, élő fá­cánból pedig 22 000-et adtak át a külföldi, főleg nyugat­európai megrendelőknek. Az évi előirányzatot mind­három vadféléből túlteljesí­tették. Most a csiga a fő idénycikk. Éticsigából — éppen a csapa­dékos tavasz miatt — az idén bőséges a „termés”. Különösen nagy a zsák­mány Baranya, Somogy, Zala és Tolna megye füves­berkes vidékein. Eddig több százezer kilónyi csigát adtak át a földműves­szövetkezeti felvásárlóknak, és a zsákmány többsége máris megérkezett Francia országba, Svájcba, illetve a Német Szövetségi Köztársa­ságba. Az exportált csigaszállítmá­nyok devizahozama nagyjából megegyezik a primőr-csirkéé­vel. a tejüzem beruházója: — Mi nem egyesületünk sli­ba bele, hogy 25 millió forin­tos gépi berendezés üzemel­tetése akár csak egy hónapot is késsen. Pedig sajnos, ilye­nek a kilátások. A műszaki átadás egy hónapot vesz igénybe. Elvileg másfél-két hónap kell arra is. hogy a próbaüzemelést lefolytató p-- suk. Ez idő alatt persze be kell tanítanunk dolgozóinkat az új gépek kezelésére, hi­szen a gépek részben isme­retlenek, másrészt pedig új gyártmányokkal jelentkezünk, mint a kefir, joghurt és ems- bek. A próbaüzemelés időtar­tamát persze szeretnénk le­rövidíteni úgy, hogy szeptem7 bér elsején megindíthassuk á rendes termelést, különben a bank behajtja rajtunk a hite’- kamatot. — ön szerint végül is hol kell meggyorsítani a munkát: az építőknél vagy a gépi be­rendezés szerelőcsoport j á n á1 ? — Véleményem szerint fő­leg az építőknél. Sajnos, te­vés az emberük, de azt. hi­szem, lenne mód arra. hogv más munkahelyekről, erre az átmeneti időszakra összponto­sítanák a munkaerőt. De tar­tok én itt mástól is. Nézze csak meg a kazánházat! Nem kész. A Láng Gépgyár szere­lői a kazánokat elhelyezték, de az épületben még be’ső énítészeti munkák folynak. \ kazánok végleges üzemelteté­sét akkor kezdik meg a Láng Gépgyár szerelői, ha az épí­tők átadják az épületet. Erre is rámegy egy hónap. Márpe­dig, amíg a kazánház nem „termelőképes'’, addig az üzem is kénytelen állni. Már csak másfél hónap van hátra. Arra mindenesetre elég ez a néhány hét, hogy félre­téve minden vitát, mindeffrik részleg a maga munkaterü’e- tén gyorsított ütemben végez­ze el feladatát július 1-ig, az átadás napjáig. Rab Ferenc Rövidesen átadásra kér ül a tejüzem. Óvatosan kéül fogalmaznom, mert — bár közölhetném a határidőt, július 1-ét. — nem lehet megesküdni erre a határozott dátumra! Mit mond erről Pintér László mérnök, építésvezető: — Aggódom, a határidőt illetően... Kollár Ferenc vezetősae relő: — Nem rajtunk múlik, hanem az építőkön... Dr. Csongor Elemér, a Pécsi Tejüzem beruházója: — Semmi sem lesz a jú lius elsejei átadásból. Tartózkodó vélemények ezek egy ötvenötmilliós db je ktum átadásáról. (27 millió az építkezési, 25 millió a gépi berendezés és 3 millió a szer elés költsége.) Mi okozza a bi­zonytalanságot "! Pintér Lást>6:

Next

/
Oldalképek
Tartalom