Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-12 / 110. szám
Tim. MÄJUS IS. napló A honvédelmi ne velőm unka gondjairól A magyar oktatás- és nevelésügy reformtervei kapcsán, a sok módszertani, mennyiségi és tematikai probléma mellett itt is, ott is felmerül- . tek a hazafias és honvédelmi nevelés gondjai is. Az osztályfőnöki és testnevelési órákon félénk bizonytalansággal közbeiktatott hazafias és honvédelmi nevelési szempontok leg több esetben csak színezték ebeket az órákat, alig érzékelhető tematikus árnyaltságot adtak a foglalkozásoknak. Az ilyen irányultságú nevelő munka iskolai szinten több- övire csak az úttörőmozgalom a honismereti szakkörök keretében volt hatékony és f -edményes. A hazafias és honvédelmi nevelés gondja i<n- szinte kizárólagosan a Magvar Honvédelmi Sportszövetségre és a néphadseregre hárult. A bizonytalan kezdeményezések, próbálkozások után a hazafias és honvédelmi nevelés folyamatában fordulatot jelentett a Politikai Bizottság 1964. április 28-i határozata, melyet a 18. életévvel kezdődő sorkötelezettség még külön is indokolttá tett. A határozat megjelenése óta eltelt egy év. Ez az időszak már alkalmas arra, hogy a hazafias és honvédelmi nevelő munka első fokozatait értékeljük, a határozat végrehajtásának legalább a kezdeteit ellenőrizzük. A közelmúltban a megyei pártbizottság megvizsgálta a határozat kapcsán megindult munkát. _s tájékoztató jelentése alapján a fegyveres testületek képviselőivel kibővített művelődési bizottság megvitatta az eltelt egv esztendő eredményeit, s a hazafias és honvédelmi nevelés munkájához újabb szempontokat is felvetett. A Politikai Bizottság 1964 áprilisi határozata óta, ^ legeredményesebben a helyőrségben állomásozó fegyveres alakulatok dolgoztak, összehangolt tervek alapján kapcsolatokat létesítettek iskolákkal, gvárakkal, képviseltették magukat a nevezetesebb úttörő- és KISZ-megmozdulásokon. Rendkívül eredményesnek bizonyultak speciális rendezvényeik. A Tanárképző Főiskola vészős hallgatóit például az ervik alakulat két napra vendégül látta, amikor a fiataloknak alkalma volt a katonák hétköznapjait megismerni. Nagysikerű volt a Hadtörténeti Múzeum pécsi fegyveres hadtörténeti kiállítása, és hatásosnak bizonyulták az iskolaköteles fiatalok laktanyalátogatásai is. Az egyes alakulatok kultúrcsoportjai rendszeresen szerepeltek polgári ünnepségeken. A pécsi Fegyveres Erők Klubja kimagasló eredményeket ért el a fiatalok nevelése terén. A FÉK ifjúsági rendezvényei mindig látogatottak, színvonalasak. A lakosság és a honvédség kapcsolata viszont a határmenti falvakban a legjobb, legszínvonalasabb és összetettebb is egyúttal. A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség funkciójából eredően ugyancsak nagy és eredményes munkát végzett, bár a fegyveres erők napja ünnepségeinek megrendezésénél bizonyos kihagyásokkal dolgozott. A munka ilyen egyértelmű eredményességéről a művelődési szervek és a tömegszervezetek vonatkozásában már nem beszélhetünk. Az iskolai oktatómunka keretében továbbra is vontatottan és bizonytalanul érvényesültek a hazafias és honvédelmi nevelés szempontjai. A művelődés- ügyi osztályok és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat viszont elég sokat tettek a honvédelmi propaganda érdekében. Nagyszámú tematikus előadás, filmvetítés szolgálta megyeszerte a honvédelmi nevelés ügyét. A KISZ konkrét kapcsolatokat létesített a fegyveres testületek egyes alakulataival, részt vettek összeírásokon, tájékozató jellegű beszélgetéseket folytattak a sorkötelesekkel, szülőkkel. A taggyűléseken is helyet kapott a honvédelmi nevelés ügye és gondja. A z egyéves munka eredményei alapján a megyei pártbizottság meg állapította, hogy nagyobb gondot kell fordítani a párt, a KISZ, a népművelési munka, a TIT, az MSZBT és a Hazafias Népfront honvédelmi propagandájára. Fokozni kell a honvédelmi nevelés színvonalát az iskolákban, amit elsősorban az osztályfőnököknek kell megoldani. A KISZ-nek és az MHS-nek pedig konkrétan a sorköteles fiatalok felkészítésére kell nagyobb gondot fordítania. Az egyéves munka felmérésénél sajnos az is kiderült, hogy a tanácsi szervek és a tömegszervezetek nem kaptak konkrét útbaigazítást a Politikai Bizottság 1964 áprilisi határozataiból adódó feladatokról. B. B. Mintegy 25 000 új hallgatót vesznek lel az egyetemekre és iőiskoíákra Május közepén zárulnak a jelentkezések A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint május 15-én lezárulnak a jelentkezések a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozataira. A felvételi vizsgákat mindenütt június 25, július 15-e között tartják. Az 1965—66-os tanévben — az előző évhez hasonlóan — mintegy 25 ezer új hallgatót vesznek fel; ezen belül nappali tagozaton a tervek szerint mintegy 14—15 ezer fiatal kezdheti meg tanulmányait. A jelentkezőket 14 nappal korábban értesítik a felvételi vizsga időpontjáról. A vizsgakötelezettség alól mentesül az országos középiskolai tanulmányi verseny, a Kürschák József matematika-verseny, az Eötvös Loránd fizika-verseny első tíz helyezettje, valamint a Televízió Ki miben tudós? szellemi vetélkedőjének első két helyezettje, ha helyezésüket a megpályázott felsőfokú intézmény egyik felvételi vizsgatárgyából érték el. Ugyancsak mentesülnek a felvételi vizsgakötelezettség alól azok, akik felsőfokú végzettség alapján kérik felvételüket és a vizsga valamelyik tárgyából felsőfokú tanulmányaik során államvizsgát, záróvizsgát vagy szigorlatot tettek. ^őíuz én humora Húsz év humora! Ezien nevettünk... ezen nevetünk címmel a Pécsi Nemzeti Színházban megtartott műsor budapesti szereplőkkel ízelítőt adott az elmúlt húsz év vidám számaiból. Sanzonok, villámtréfák, humoros vidám jelenetek követték egymást. Az elmúlt éveik nagy tréfacsinálóinak és humoreszk íróinak: Darvas Szilárd, Kellér Andor, Kellér Dezső, Király Dezső, Nóti Károly. Tabi László egy-egy jólsikerült jelenetében nagy közönségsikert arattak Gobbi Hilda, Fónay Márta. (Egész színpadot betöltő kalauznő-száma kitűnő volt). Kazal László, Pongrácz Imre. Hlatky László, Balogh Erzsi. A kellemeshangú Hollós Ilona az elmúlt 20 esztendő dalcsokrát nyújtotta át. A konferanszié és a villámtréfák egyik sikeres szereplője Gálcsiky János volt. A zongoránál Hajdú Júliát kitűnő kísérő és zeneszerző szerepében élvezhettük. Egy kellemes est élményével távozhattunk ismét. Dr. Szabó Endréné Szakmunkások leltek 3 Több évi tanulás és a napok óta tartó írásbeli, szóbeli vizsgák után tegnap szakmunkások lettek. Mielőtt írásbeli elismerést kaptak erről, még egy erőpróbának tették ki őket. Tegnap délután gyakorlatban kellett bebizonyítaniuk, hogy valóban elsajátították a szakma alapjait. Illés Gyurkának és Tankó Jóskának a konyhában volt a helye. Kulcsár Erzsi a cukrászüzemben készítette süteményremekeit, Mutz Imre a vendégek asztalára adta mindazt, amit társai főztek, sütöttek. A sikeres vizsga után átvették a fiatalok a szót és munkájukról, terveikről vallottak. ILLÉS GYÖRGY szakács: tiszta vol/t, zavarosság-men- tes, ahogy elő van írva. — Tervem? Szeretnék jó szakács lenni, szeretném ha nekem is lenne majd specialitásom. De legalább tíz éves szakmai gyakorlat kell hozzá! Addig is szeretnék az Olimpiában maradni. TANKO JÓZSEF szakács: ■■■ — Már kiskoromban házias voltam, s ezt figyelembevéve többször változtattam életcélt. Előbb hentes akartam lenni, aztán szakács, felszolgáló, végül mégis a szakács-munkát választottam. Tanulóidőm alatt két konyhát ismertem meg, a Dózsa Sport Étteremét és az Olimpiáiét. A Dózsában Mikó Sándor, az Olimniában Somogyi Kálmán tanítottak. Az első igazi dicséretet második félévi vizsgámon kaptam. Addig előfordult néhányszor, hogy elégettem a szalonnát. túlságosan megpirítottam a rántást, szóval selejtet csináltam. De a vizsgán kitűnően sikerült az erőlevesem, — Nekem több munkahelyem is volt a tanulóidő alatt. Dolgoztam a komlói Béliében, a szigetvári Aranykorsóban, s mindössze két hónapot töltöttem az Olimpiában. Ismerkedésem a szakmával kemény munkával kezdődött. Komlón fél év eltelte után már önállóan főztünk. Szigetváron a közétkeztetésiben szereztem nagy gyakorlatot. Nagyon sajnáltam, hogy sem Komlón, sem az Aranykorsóban nem lehetett ételkülönlegességeket csinálni. Amikor az Olimpiába kerültem, legfőbb gondom volt ezt a lemaradást pótolni. Azóta sok olyan étel készítését tanultam meg, amire korábban nem volt alkalmam. Mondhatom, egész tanulóidőm alatt ez a két hónap jelentett a legtöbbet. KULCSÁR ERZSÉBET cukrász: — Három év alatt nagyon megszerettem a szakmámat, mert ebben a szakmában sok gyönyörűsége telik az embernek. Főleg a díszítés nagyin szép munka és egy kicsi a- lán rokon az építészettel.« — Roppant szeretek tanulni, nem is mondtam le továbbtanulási szándékomról! Az ipari tanuló iskolában jeles- rendű voltam, s úgy éreztem, se a szóbelin, se az írásbelin nem tudnának zavarba hozni. Annál jobban féltem a tegnapi gyakorlati vizsgától! Mert díszíteni nehéz ám. Az idősebb szakmunkások, akik elbíráltak bennünket, sokkal több díszítési formát ismertek, sokkal több gyakorlatuk van. A tegnapi vizsga óta legnagyobb gondom, hogy felvételire készülök. Június 1—15 között lesz a felvételim a Vendéglátóipari Technikum levelező tagozatán. MUTZ IMRE felszolgáló: Tanuljunk a jobbaktól Egy ember gondos hísót A siklósi járás legnagyobb sertéshizlaló gazdasága az egyházasharaszti Jóbarát Termelőszövetkezet. Siklósnagy- falui üzemegységéből évente 3000 hízottsertést szállítanak el 110 kilós átlagsúlyban. A tsz azonban nemcsak meny- nyiségben adja a legtöbb hízót a járásban, de minőségben is a legjobb anyagot szolgáltatja. Az elmúlt esztendőben 705 ezer forint tiszta nyereséget hozott a sertéshizlalás. Ekkora bevételt egyetlen más ágazatnál sem tudtak elérni. Nem rossz az önköltség sem. Egy kiló sertéshús előállítási költsége 13,30 forint, s ennek 83.2 százalékát a takarmányköltségek alkotják, ami szerencsés arány. A napi átlagos hízó létszám 1410 darab, s ezeket hat gondozó látja el. A termelőszövetkezet vezetői felismerték, hogy a nagy eredmények kulcsa a jó gondozó gárda, A jó gondozót viszont meg kell fizetni, s ezt premizálási rendszerük szolgálja. A prémiumot negyedévenként fizetik ki a leadott hízók darabja után. összege a hízók takarmányértékesítési százalékának alakulásával nő vagy csökken. Krimer József főállattenyésztő hónapról hónapra pontos kimutatást készít a mutató alakulásáról. 1964 februárjában például 17 százalékos volt a takarmányértékesülés, márciusban 19.6 és júniusban 21,3. Ez azt jelenti, hogy 5—6 kiló takarmányból állítanak elő 1 kg sertéshúst. A prémiumfeltételek: 19—20 százalék után 3 forintot kap darabonként a gondozó — természetesen az állat eladása után a negyedév végén —, 20—22 százalék között 4 forintot, 22— 23 százalék között 5 forintot, 23—24 százalék között 6 forintot és 24 százalék felett 8 forintot. Van tehát még mit tenni a legmagasabb prémiumösz- szeg elérése érdekében. Mivel a hizlalda éves átlagban a jó gondozói gárda ellenére mégsem tudott tartósan 20 százalék fölé menni a takarmány- értékesülésben, gondosan keresni kezdték ennek okát. Megfigyelték, hogy a táp nem egyforma. Néha egészen sárga, ami azt mutatja, hogy sok benne a kukorica, néha meg egészen halványszínű, akkor talán az árpa több benne. Talán baj van a tápok keményítőértékével, összetételével? A maguk megnyugtatására beállítottak egy hízófalkát olyan etetésre, melyet saját takarmányaikkal, elsősorban kukoricával kevernek. Észrevették azt is, hogy a vásárolt állatok rontják le erdményeiket. A márciusi adatok szerint a tsz saját hízóinál 18 kilogrammos, a vásárolt állatoknál pedig csak 17 kilogrammos, sőt áprilisban csak 11 kg-os súlygyarapodást tudtak elérni azonos takarmánnyal. Évről évre vásárlásra szorultak, magas tervszámúkat az idén is csak úgy tudják elérni, hogy februárban közel félezer malacot vettek. Ez a „szedett-vedett” állomány nem képes azt produkálni, amit a saját anyagtól már elvárhatnának. Nagyon helyesen döntött a tsz-ve- zetőség, mikor kimondta, hogy 1966-ban már egyetlen sertést sem hoznak be idegenből. Ehhez azonban az szükséges, hogy a létszámban egyébként elég nagy — 250 darab — kocaállományuknál a fialásokat sűrítsék. Még az igen alacsony 1,5-ös kocaforgó is csak papíron volt meg tavaly. Ez részben a nagymérvű kocafiatalítással magyarázható, de csak részben. Baranya megye az elmúlt néhány évben szép eredményeket ért el a zárt tenyészetek kialakításában. Állategészségügyi és gazdaságos- sági szempontból erről nem mondhat le az egyházasharaszti tsz sem. A felsoroltakon kívül még igen sok lehetősége van annak, hogy a hizlalás gazdaságosságát növeljék. A korszerű sertéshizlalásnál ma már a süldőztetést teljesen kiiktatják s már malac korban kezdik a hizlalását. A Jőbarát Tsz-ben még süldőztetnek. Egyes, jobban értékesítő egyedek elérik ugyan 7 hónapos korra az egy mázsás súlyt, de a zöm 9—10 —11 hónap alatt hízik meg. A nagyfalkás hizlalás, ami Siklósnagyfaluban folyik, is túlhaladott ma már. Kis, de egyöntetűbb — 25 darabos — falkában jobban megoldható a takarmány precízebb adagolása. Ha a falka korban és súlyban egyöntetű, a hetenkénti adagemeléstől a fokozott ütem diktálásától jobb eredmény várható. Kereken egy kilót kell még lefaragni Egyházasharaszti- ban az egy kiló sertéshús előállításához szüksége? abrakból ahhoz, hogy magas hizlalás! színvonalról beszélhessünk. Krimer József elmondta, hogy átlag 50 kilós súlyban állítják be a süldőt hízóba s ettől kezdve 7—10 naponként 10 dekával emelik az adagját. Helyesebb, ha 1,5 hónapos korig ötnaponként 5 dekával emelik az adagot, 1,5—5 hónapos kor között ötnaponként 15 dekával, s végül 6—7 hónapos kor között ötnaponként 10 dekával. Az egyházasharaszti tsz sertéstenyésztése jó. Néhány javaslatunkat azért tettük mert azt tapasztaltuk, hogy a vezetők és gondozók egyaránt szívügyüknek tartják a jobb eredmények elérését. Eh- ( hez kívánunk segítséget nyúj | tani. Róuaszéki Ferencnc — A huszonnegyedik óra legutolsó percében döntöttem el, mi legyen belőlem és pont akkor volt felvétel a felszolgáló szakmában. Nagynehezen tudtam csak bekerülni. de végül mégiscsak szerződést kaptam. A szerződéskötést megelőző várakozás és izgalom hasznomra vált. Azóta is hangsúlyozom a szakma minden előnyét. Elsősorban: imádok emberek között lenni, erre itt bőven van alkalom. Aztán : nincs ennél szebb, tisztább munka! Igaz, nehéz megtanulni. mert erőt, ügyességet, fáradhatatlanságot. tó modort követel az embertől. Nekem a pakolást volt nehezebb megtanulni. Először csak öt-hat tányért bírtam elvinni a bal karomon, de ahogy izmosodni kezdtem, megerősödött a karom is. Most már tizenkét—tizenhárom tányért is ügyesen kiviszek. pedig hatvan deka körül van etrv- egy. Rettenetesen érős a bal karom, de ha sok munka van, azért még megfájdul egy kicsit. A lábammal hasonló a helyzet: 15 kilométert testek meg egy-egy műszakon, akár csak az edzésen lévő tá'T-”-a- logló, de már meg sem érzem. Tegnap mind a négyen szak munkások lettek. Mától kezdve pedig ott állnak a vendéglátóipar fontos posztjain és igyekezettel bizonyítják maid, hovv valóban az ízek. a kultű- +-vít,ós az udvarias ki- mesterei lettek H. M
