Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

napló IMS. MÁJUS %» 1 4 g U| szakmák ifjú munkásai ,¥«dd le kissé s mHáaotal, engedd szabadon szívedet...” (Iónét Attila« Az új élet építésével roha­mos fejlődésnek indult a technika is. A gépek, szerszá­mok bonyolultabbak lettek, többet termelnek. S új gépek új szakmákat is hoztak ma­gukkal, mint például mező­gazdasági elektromos berende­zés-szerelő, automata szer­számgép beállító, hőtechni­kai műszerész és még sorol­hatnánk tovább. Az új szak­mákat rendre sajátítják el a fiatalolt. De beszéljenek erről az if­jú szakmunkások, Ladányi )6iw( Szerény, csendes, 21 éve« fiatalember. Kóróson végezte az általánost, aztán a Pécsi 506-os Ipari Tanuló Intézetbe jelentkezett a melegburkoló szakmára. Jelenleg Uj-Mecsek alján ideiglenes nevén a 70-es panelon doügozik, tagja a „műanyagpadlós” brigádnak. Egy félig kész lakásban be­szélgetünk, lábunk alatt az ugyancsak félig késs műanyag padló. — Uj szakma az enyém, — mondja — alig 2—3 éve ké­szüljük a műanyagpadlókat. Hogy mi az összetétele ennék a műanyagnak? Fűrészpor, magnézium, magnéziumklorid. Ezt a masszát körülbelül 1.5, 2 centi vastagon elkenjük, — a sizáradási ideje 17 nap — • erre jön a PVC-borítás. Ügyes dolog ez. Gyorsabb mint par­kettá zni és olcsóbb. A házi­asszonyok is örülnek, mert könnyű tisztán tartani. — Szereti a szakmáját? — Igen. Bár őszintén meg­mondom, hogy nem „műanya­gosnak” akartam tanulni, ha­nem ácsnak. Otthon azonban azt mondták, hogy az ács mjgdig magasban jár, kőny- nyép baja történhet. Dolgoz­tam én már ácsokkal, nem történt azoknak kutyabajuk sem. — Azt mondta, hogy kórósi. Onnan jár be naponta? — Nem. Itt lakom Uj-Me- esekaljám a Tarr Imre utcai legényszálláson. Nagyon jó he­lyünk van, négyen lakunk egy szobában. És nem is drá­ga. A fűtésért, világításért, ágyneműért havonta 125 fo­rintot fizetünk, a koszt havon­ta 170 forintba kerül. Ez a kiadás. — A kereset? — Teljesítménybérben dol­gozunk. átlagosan megvan a bari 2000 forint. — Elég egy fiatalembernek? — Igen. Még haza i® küld­tem eddig havonta 1000 fo­rintot. — Most már nem? — Most már nem, mert ne­kem is vannak egyéni problé­máim. Nősülni akarok. Úgy gondoltuk, hogy pünkösdkor tartjuk az eljegyzést. A meny­asszonyom Siklóson dolgozik a kesztyűgyárban. — Akkor a szabadidő „prob­lémája” meg van oldva, — udvarol.. — Igen, de az elmúlt hó­napokban volt más elfoglalt­ságom is. Letettem a teher- és személygépkocsi vezetői vizsgát. Motorkerékpárt már rég vezetek, van egy kis Da- nuviám. Színházba, moziba já­rok — ez a szórakozásom. Tagja vagyok a vállalat szín­játszó csoportjának is. — Tervei? — A nősülés. Már gyűjtö­getem a pénzt is, 6000 forin­tom van a takarékban. Egy­szer már behívtak katonának, de létszám feletti voltam. Most megint váram a behívót. Ha nem, akikor az esküvőt is rövidesen megtartjuk. Továb­bi tervem egy kis családi ház, — de ha kapnék a vállalattól lakást, akkor egy autó... Garamvári Gábor Garamvári Gábor Vajda Tibor A Lyceum utcai tv-javító szerelőtanulója. Májusban lesz 19 éves, édesapja a MÁV Igazgatóságon főelőadó, édes­anyja is dolgozik. Öccse gim­náziumba jár. — A Széchenyiben érettsé­giztem, a Mü. M. 500-as inté­zet ipari tanulója vagyok, a tv-műszerész szakmát tanu­lom. — Maga választotta ezt a szakmát? — Igen. A gimnáziumban rádiós politechnikát tanul­tunk, ott szerettem meg ezeket a finom műszereket. Aztán jelentkeztünk. — Keresett szakma a tv- szeielőé... — Igen. Az elmúlt évben, amikor én i6 jelentkeztem, majd negyvened magammal izgultunk, hogy felvesznek-e? A felvételnél el kellett érni a 25 pontot. Elértem — négyün­ket vettek fel. Nagyon örül­tem. Most 250 forintos ösz­töndíjat kapok az ipari tanuló intézettől. Az első évemben vagyok, két évet kell itt dol­gozni. akkor szabadulok. Már kezdek a szakmával megis­merkedni. Sok készüléket hoznak ja­vítani? — A téli hónapokban töb­bet, meg a kettős ünnepek előtt. — Mleg akikor, ha a Foxi Maxi vagy az Angyal kalandjai van műsoron . Két könyvtárnak is tagja, bújja a szakmai könyveket, barkácsol. A kisebb műszere­ket otthon készíti. — Két év után tanul-e to­vább? — Jó lenne. Csak az a baj, hogy itt nincsen felsőfokú hír­adástechnikai technikum. Pes­ten van. Majd meg kell ér­deklődnöm, hogy levelező ta­gozaton nyílt-e. Vajda Tibor — Harmadéves bánya elefct- rolakatos vagyok. Az általános iskola elvégzése után jöttem ide a Komlói Anna-aknára, ahol tanítanak. Most június­ban végzünk. Azt mondják, nagy szükség lesz ránk, és a tröszt vezetői már alig vár­ják, hogy munkába álljunk. Itt a mecseki bányákban is mind több az elektromos gép, mi gondozzuk majd azokat. Én nagyon szeretem ezt az igazán új szakmát, de úgy is mondhatnám, hogy szakmákat. Mert tanulunk villanyszere­lést, értünk majd a géplaka­tos, hegesztő, vájár szakmák­hoz is. Most éppen a szak­munkás-vizsgán dolgozom — Zengői majális A mohácsi busójárás után most a baranyai vasárnapok nagyszabású rendezvénysoro­zata ismét jelentős állomá­sához érkezik. Május 9-én Pécsváradon kerül sor a zen­gői majális egész napos ün­nepségeire. A program négy műsor — a népművészek mestereinek hangversenye, a dunántúli néptáncfesztivál, a kiállítá­sok és a várban sorrakerülő bál — köré csoportosul. A magyar nép gazdag mű­vészi alkotásaiból kapnak szí­nes csokrot mindazok, akik a járási művelődési házban délelőtt 10 órakor kezdődő májusfa című hangversenyen részt vesznek. A bemutatón a népművészet mesterei táncok­kal, . dalokkal, mesemondás­sal, a népi hangszerek meg­szólaltatásával szórakoztatják majd a közönséget. Szabó Mi- hályné és Zsíros Ferenc né énekesek Galgahévízről, K. Kovács János mesemondó Sárpilisről, Demse Dávidné énekes Bikáiról, Kovács János okarinás és Bárácz György énekes Felsőkandáról, Karsai Zsigmond táncos Pécelről, Gusa Pál furulyás Egyház as- kozárról látogat majd el Pécsváradra, hogy bemutassa művészetét A néptáncfesztivál kereté­ben olyan neves együttesek lépnek dobogóra, mint a bu- zsáki és dombóvári népi együttes, a kaposvári BM tánc együttese, a mohácsi tánc­együttes, a Mecsek Együttes és a paksi KISZÖV népi együttese. Majdnem mindegyi­kükkel találkozhattunk már a Tv képernyőjén, most azon­ban új műsorukban gyönyör­ködhetünk, délután 3 órától a várban, festő történelmi kör4 nyezetben felállított szabadd téri színpadon. Érdemes lesz azonban ezt megelőzően végig nézni a népviseletbe öltözött tánccsoportok 2 órakor kez­dődő zenés, színpompás fel­vonulását is, mely a közsé­gen keresztül vezet majd u várig. Három kiállítás nyílik ezen a napon az új gimnázium ter­meiben. A kiállítások szomszédságá­ban apróbb népművészeti tár­gyak árusításáról is gondos­kodnak, s Pécsvárad nagy ünnepére eljönnek az óbányai fazekasok s jelen lesznek a régi hagyományokra visszate­kintő helyi mézesbábosok is. Külön csemegének ígérkezik az esti szabadtéri bál a lam- pionos várudvaron, ahol az évszázados falak adnak majd romantikus keretet a mulat­sághoz. És akinek napközben csóna­kázásra támad kedve, átrán- dulhat a Dombay-tóhoz. Az autósoknak sem lesznek ki­rándulási üzemanyag gond­jaik, mert a pécsváradi ben­zinkút — a vasárnap elle­nére Is —■ rendelkezésükre áll. A várható nagyszámú vendég egész napi ellátásáról a rendező bizottság gondosko­dott. A dunaszékcsői halász- csárda, lacikonyhák, a Zengő Étterem nagy választékkal fo­gadja a vendégeket, s a szo­kásos italok mellett az ínyen­ceket a vár pincéjében külön borkóstoló várja. Sok élményt, hamisítatlan majálisi hangulatot ígérő ün­nepség várja tehát május 9-én Pécsváradra mindazokat, akik kikapcsolódásra és tartalmas szórakozásra vágynak. telt masat készítem. Működő modell lesz. Hú mása az ere­detinek. — Nem bántam meg, hogy erre a szakmára jelentkeztem. Mindig is szerettem a gépe­ket, az elektrotechnikát. Sokat olvasok, szakmai könyveket általában. Tetszik tudni, ezek érdekelnek. — Még nem tudom, melyik csapathoz kerülök majd, de az biztos, hogy ahol én dolgo­zom, a motorokkal nem lesz baj. Otthon az öcsémmel — hetedik általánosba jár — so­kat beszélgetünk a gépekről. A múltkor azt mondta, hogy ha elvégzi az iskolát, 6 is elektrolakatos lesz. A vállára vertem, mondtam neki, jól te­szed öcsém, ha te is megtanu­lod ezt a szakmát, akkor „mo­toros” család leszünk, mert édesapám is „motoros”. A trösztnél gépkocsivezető. — Nagyszerű dolgokat ta­nultunk ezen az iskolán, sze­retném továbbképezni maga­mat. A gépipari technikum­ban folytatom majd a tanu­lást * Uj szakmák ifjú munkásai­val beszélgettem. Jól esett hallant őket, ahogy munká­jukról szóltak. Von elképze­lésük a jövőről és imponálóan magabiztosak. Garay Ferenc Megkezdődött a Dráva-szakasz régészeti feltérképezése A pécsi Janus Pannónh* Múzeum és a szegedi József Attila Tudományegyetem meg­állapodása szerint az egye­tem régész-szakos hallgatói segítséget nyújtanak a Dráva- szakasz régészeti feltérképezé­séhez. A munkát Salamon Il­dikó harmadéves régészhall­gató már meg is kezdte és egyhetes munkája meghozta az első jelentős eredménye­ket. Zaláta környékén a Drá- va-ártérből kiemelkedő ma­gaslatot talált, amit a lakos­ság várdombnak nevez és a szájhagyomány szerint vala­mikor e dombon állt Kemse falu. A törökdúlás idején azonban biztonságosabb hely­re költöztek a fala lakói: d paticsfallal épült talpasháza­kat az annak idején erdőkkel, zsombékokkal, in sovánnyal körülvett jelenlegi település- helyre vontatták, hogy ne le­gyenek szem előtt. Az, hogy a néphagyományoknak mennyi a valóságalapja, jelenleg még nem tudható, de tény, hogy a várdombon koravaskori és gazdag középkori leletek egy­aránt találhatók. Eddigi egyhetes munkájával egyébként 22 drávamenti lelő­helyet derített fel Salamon Ildikó. A becsléseik szerint összesen mintegy 120—150 lelőhelyre lehet számítani a folyó ötven kilméteres bara­nyai szakaszán. Mecseknádasd, 1965. április A step hegyet most már nem fe­nyegeti veszély. A szakemberek a tér­képre berajzolták és a helyszínen cövekekkel kijelöl­ték azokat a hatá­rokat, ameddig a kőbánya a jövőben terjeszkedhet. Ily módon megóvják a hegy jellegzetes kúp alakját, s továbbra is háborítatlan ma­rad a Szársomlyó ritka növény- és állatvilága. A bá­nyaművelésre kije­lölt területen év­tizedekig biztosítva van a termelés fo­lyamatosságához szükséges mészkő. 6489 hold, a területnek több mint a fele alkalmatlan a földművelésre. A megnyugta­tóan tiszta kis vizek, patakok szinte teljesen behálózzák a vidéket, a felső folyásokon, bent a hegyek között piszt­rángok cikáznak, az egészben van valami tavaszias lustaság, akác-, tölgy-, cser- és bükk- erdők, hatvan madárfajta él itt a völgyben, meg a szom­széd völgyben, amit valami­kor István király Vasbordájú Edmund angol király mene­külő fiainak adományozott, tele van ez a környék szép és romantikus történelmi le­gendákkal, s azt mondják: az első ember húszezer évvel ez­előtt jelent meg ezen a kör­nyéken. Időnként meg kell állni, körülnézni, az ilyen he­lyeken szokta a legvárosia­sabb városi is beismeri, hogy állandó és leküzdhetetlen nosz­talgiák élnek benne a termé­szet iránt. A Réka-patak men­tén ballagunk, az emberhez meg kell ismerni a völgye­ket, a fákat, a köveket, a ho­mokot, a madarakat: össze­tartoznak. Fóris János, a me- cseknádasdi tanácselnök a falu szélén egy bozótos részre mu­tat, az ötvenes évek elején ott ütötték agyon az óbányai tanácselnököt, a bozót azóta alaposan megritkult, ott rej­tőztek a gyilkosok a merény­let előtt, A festőknek van egy hangulatos telepük a falu területén, egyébként is az egészben van valami impresz- szionista festőiség, de Mecsek- nádasd teljes idegenforgalmi felfedezése tulajdonképpen még mindig nem következett be, a turisták egyelőre bent ülnek az autójukban és bó­logatnak, legjobb esetben meg­állnak a szerpentin tetején és visszanéznek: szép, határo­zottan szép . . : * Semmit sem akarok sem­mibe se belemagyarázni, meg kell kérdezni az embereket; a Réka völgyében vagy Be­rekalján, vagy a Schlossber­gen, vagy a Schmidtgrundon, vagy máshoL — Dolgozunk —■ mondja kö­zömbösen az első. — Ax a fontos, hogy min­den a megfelelő időben kö­vetkezzen be az ember életé­ben — mondja bölcsen az ötö­dik. — Kevesen vagyunk, a ter­melőszövetkezetnek hivatalo­san 180 tagja van, de a tag­ságnak körülbelül csak a fele munkaképes — mondja rezig- náltan a tizedik. Reggelenként megjelennek a munkásautóbuszok s elvi­szik a falu felnőtt lakosságá­nak legalább a felét Hidas­ra, Zobákra, Vasasra vagy máshová. — Most egészen más, mint tavaly volt — mondja kissé felszabadultabban a huszadik. Tulajdonképpen az az igaz­ság, hogy mostanában vala­milyen oknál fogva nehéz fa­lusi riportot írni. A szociográ­fiai jellegű adathalmazok és tájékoztatók konjunktúrája vé­get ért, minden községben megírták a pedagógusok a he­lyi történetet, s egyébként is kis ország vagyunk, s nagyon kevés kivétellel mindenütt minden egyformán történt; az emberek belső világában lévő, sokszor nagyon bonyolult el­lentmondások feltárásához és megértéséhez nincs elég időnk, ezt csak a Vén Európa postá­sa, Joigneau úr engedhetné meg magának, aki egyforma tökéletességgel és biztonság­gal ismerte a faluját, Méliét, a feleségét, az utcákat, az ös­vényeket, Flamart-t a hordárt vagy másokat: maradnak a bizalmaskodó beszélgetések, ezzel vagy azzál, azt hisszük: mindent megtudtunk, ennyi termett ebből, azt követte el az, arra szavazott amaz, pe­dig alig tudtunk meg vala­mit, legfeljebb azt. hogy mi­kor vetették e1 •> kukoricát, s ebben az ■ ' !ve költik a község"'\i\-/.i A alapot. Azt mondja a huszadik em­ber: most egészen más, mint tavaly volt. Miért? Azt mond­ja: leváltották tavaly a régi párttitkárt. Egy kis csend, amikor valami történik, utána szokott ilyen kis csönd bekö­vetkezni, gyanakszom, nem hiszek abban, hogy egyetlen ember sorsdöntő lehet egy ilyen nagy község életében; Miért váltották le? Az egy radikális vonal volt, amit ő követett, kérem. Bizalmatlan volt, a párt irányítását csak úgy tudta elképzelni, hogy mindent személy szerint ő irá­nyított, sokszor még azt is 5 mondta meg, hogy hova men­jenek szántani a termelőszö­vetkezet gépei, Itt éjfél előtt sohasem értek véget a gyűlé­sek, ha valaki megbírálta a párttitkárt: veszélyesen visz- szafenyegetett, amit ő mond, mondta, azt a párt mondja, ez volt itt a helyzet hosszú időn át, az embereknek teljesen el­ment a kedvük, évekig nem vettek fel tagjelöltet a párt­ba, a régi titkár azt mondta: az emberek megbízhatatlanok, ha a rendezvényeken 15—20 ember megjelent, az már re­kordnak számított.;. Nehéz és terjedelmes vádirat, a régi oárttitkár már elköltözött a faluból, a neve nem fontos, egyébként is: az ilyen hely­zetekben nem a neveknek, ha» » i Ladányi József Megóvják a SzórsomSyó süveg alakját A dél-baranyai 'l kiemel­ed • Szársomlyó- . ülönös alak­jával jellegzetes ter­mészeti dísze e táj­nak. Oldalában azon ban hatalmas kő­bánya működik, meb- évről érvre >■ <y darabot szakít • a hegyből. Az c >. szá gos Természet védelmi Tanács és a Baranya megyei Tanács gondosko­dott arról, hogy a bányaműveléssel ne rontsák el Szár- '•ovolyó süveg alak­í. M2 méter ma­gé 'egy ten­gd^ .„áékes mész­kőből alakult ki. Különös formája annak köszönhető, hogy ez a mészkő­tömb észak felé fel- tomyosult, délre pedig lebillent ré­tegsorból áll. Alak­ján kívül érdekes­sége a Szársomlyó- nak, hogy hazánk legdélibb hegycsú­csa, és számos rit­ka növény, illetve bogár- és lepkefaj lelőhelye. Itt virít például koratavasz- szal a híres ma­gyar kikerics, amely sehol másutt az or­szágban nem talál­ható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom