Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-29 / 125. szám

tm märos tft napló 5 VIRÄQOS VAROSUNK AHg van derűsebb lát­vány Pécs szürke kören ge- tege fölött, mint a meg­nyugtató erdőszegély és az, ami a természetből a kerté­szek jóvoltából le tudott hú­zódni a városba: a tarka vi­rágágyak, a zöldbársony pá­zsit, az árnyat kínáló fák. Az idén több mint tíz millióba kerülnék a város virágai, gyepszőnyegei, cser­jéi. Csupán a második ke­rületben hatmillió forintot meghaladó összeget költ erre a célra a Pécsi Kertészeti Vállalat, melynek csaknem másfélszáz dolgozója vesz részt a parkok építésében, gondozásában. Rajtuk kívül az I. és III. kerületi tanács kertészetének dolgozói is azon fáradoznak, hogy Pécs virágpompjájával is vonzó legyen. De ha ez a helyzet, miért kérnek segítséget a park­építő munkások és a park­gondozók? Magyarázatot Un­ger Béla, a Kertészeti és Parképítő Vállalat igazgatója ad: menjünk csak ki Űj- rnecsekaljára vagy a Tety- tyére, és győződjünk meg róla, van-e okuk a pa­naszra. A tapasztalatok valóban elszomorítóak. A munkások alig-alig győzik a letaposott gyep, a kitépett virágok pót­lását. Tíz-tizennégyéves fiúk természetesnek tartják, hogy a fűben focizzanak, a fel­nőttek pedig, hogy átlósan szeljék át a parkot. De még ennél is nagyobb baj, hogy mamák és nagymamák el­fogadják a gyerekektől a parkok virágágyaiból kötött bokrétát, sőt gyűjtőszenve­délyüktől áthatva ők már tövestől emelik ki háziker­tészetük számára a kisze­melt növényeket, Nincs egy hete, hogy vandálok feldúl ták a tettyei parkot és több száz növényt elloptak onnan; Néha sikerül elcsíp­ni a virágtolvajokat, ilyen­kor kapóra jön a közmon­dás: „Virágot lopni nem bűn.” Sok problémát okoz a kertészetek dologzóinak az a „másodlagos” kár is, amely a kerti gépekben, felszere­lésekben keletkezik azáltal, hogy gyerekek — de sok­szor a felnőttek is — tele- hajigálják kövekkel a gye­pet, drótokat, üvegeket és más hulladékokat szórnak rá. A csíntalanság és lelki- ismeretlenség következménye rendszerint az, hogy eltörik a fűnyírógép, kicsorbul a kasza és néha tetemes ösz- szegeket kell költeni javí­tásukra. Igaz, vannak parkőrök, akik fi gyei mezte t getik a rendetlenkedőket, a park- rongálókat és igyekeznek megakadályozni a virágtol- vajlást, de az ilyen célra al­kalmazott idős emberek eré- lye, fellépése nem mindig elegendő. Segíthetnének ne­kik a rendőrjárőrök is, de legkézenfekvőbb megoldás az volna, ha bekapcsolódná­nak a parkok védelmébe a KISZ-fiatalok és az úttörők is. El tudnánk képzelni, hogy KISZ-fiatalok és úttö­rők szocialista megőrzésre veszik át a parkokat és rö­vid időn belül olyan közhan­gulatot alakítanak ki, amely­ben szégyen lesz letaposni a füvet, letépni a virágot és elképzelhetetlen hozzányúlni a köztulajdonban lévő növé­nyekhez. Ha a fiatalok vállalják a feladatot, a kerületi taná­csoknak is lesz még tenni­valójuk, hiszen a parkok vé­delmét jelentené például az is, ha sűrűbben lennének a szemétgyűjtők, és ha gyak­rabban indítanának szabály­sértési eljárást a parkron- gálókkal szemben. Helyes lenne, ha iskoláinkban az osztályfőnöki órákon a par­kokról is beszélgetnének, hiszen a parkok védelmében elhangzott nevelő célzatú sjavak a későbbi felnőtt' gondolkodásra is kihatnak. Egy sző, mint száz: legyen közügy szép parkjaink, vi­rágaink védelme. Legyen az, saját gyönyörűségünkre. H. M. Telik a megye éléskamrája Az áruellátás bonyolult gé­pezetének első láncszeme a felvásárlás. A felvásárló vál­lalatok gyűjtik össze az alap­vető élelmezési cikkeket, töl­tik fel a megye éléskamrá­ját, ahonnan az áru az üzle­tekbe kerül. Az első negyed­év elteltével hogyan áll a felvásárlás helyzete Baranyá­ban, milyen eredményekkel, illetve nehézségekkel számol- hatuk? — ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk dr. Cser- nus Józseffel, a megyei tanács felvásárlási osztályának veze­tőjével. Alapvető ellátók — a tsz-ek A megye termelőszövetke­zeteinek végleges értékesítési tervei elkészültek. Ezek sze­rint a közös gazdaságok a megyei felvásárlási tervnek kenyérgabonából száz, burgo­nyából 130, sertéshúsból 87, vágómarhából hatvanhat, ba­romfiból nyolcvankettő, tojás­ból harminckettő és tejből hatvanegy százalékát fedezik. A jelentős mezőgazdasági cikkeknél a termelőszövetke­zetek által szállított termék- mennyiség állandóan növek­szik. Nem szabad azonban le­becsülni a háztáji gazdaságok szerepét sem: egyes termé­keknél — mint például a to­jás — a felvásárlás nagyabb része a háztáji gazdaságokból történik. A kenyérellátásban előre­láthatólag semmi nehézség nem lesz, a szövetkezetek kö­zel hatezer vagon kenyérga­bonára kötöttek szerződést. A sertésfelvásárlás ugyancsak jól halad. Az ez évi kilátások a tavalyinál lényegesen kedve­zőbbek. Az évi tervszerint 110 ezer sertést kellene számítani, ezzel szemben már az első negyedév végéig 104 ezer ser­tést szerződtettek le a közös gazdaságok. A szerződésköté­sek október végéig tartanak, úgyhogy a jelek szerint a me­gye bőven túlteljesíti sertés­felvásárlási tervét. A sertések nyolcvanhét százalékát szállít­ják a termelőszövetkezetek és csak 13 százalékát a háztáji gazdaságok. A véméndi ter­melőszövetkezet több mint háromezer, az egyházasha- raszti háromezer, a mágocsi közéi kétezer sertést szállít. A vágómarha fontos mező- gazdasági exportcikkünk, amely a külföldi piacokon ke­resett áru. A leszerződött mennyiség — 25 000 darab — jelentős részét a termelőszö­vetkezetek szállítják, főleg a nagy tehenészetekkel rendel­kező gazdaságok, mint Boly, Véménd, Palotabozsok, Egy- házasharaszti. Évről évre nő a kereslet a baromfi iránt. Az idei felvá­sárlási terv 14 000 mázsa. En­nek már több mint a harma­dát felvásárolták, pedig az igazi baromfi-szezon csak az év másod'k felében kezdődik. Az igényeket ki tudják elégí­teni. A felvásárolt mennyiség 94 százalékát adják a szövet­kezetek: Balosa például 815, Szigetvár 450 mázsa baromfit szállít. Minden városi latosra száz tojás A múlt évben többször ne­hezen lehetett tojáshoz jutni, most van bőven. Az évi har­mincmilliós terv időarányos részét ugyanis az első negyed­évben bőven túlhaladtuk, már eddig közel 19 millió tojás ke­rült a raktárakba, tehát min­den városi lakosra 100 tojás jut. Ezt a mennyiséget első­sorban a háztáji szállította, Közlemények — Évadzáró bábelőadások. Má­jus SO-án, vasárnap de. 10 órakor, valamint június 6-án, vasárnap de. 9 és fél 11 órakor tartja Pécs vá­ros Művelődési háza „Bóbita” Bábegyüttese évadzáró előadásait, melyeken Rotarl—Tarbay: Hagy- ■mácska c. mesejátékát adja elő. A le nem látogatott bérletek ér­vényesek. — Diáktánciskola kezdődik Jú­nius 9-én. szerdán- 7 órától a KP- VDSZ Művelődési Házban (József u. 15.). Vezeti: Hermann. — Áramszünet lesz május 19— 29-ig 7—17 óráig kisfeszültségű hálózat átépítése miatt a Hegy­alja u., Ignác u., Nap u., Ötemető u„ Tettye u„ Zöldfa u., Gáspár u„ Barátur u„ Bock J. u., Bos- nyák u. által behatárolt területen. közel 85 százalékát. A háztáji gazdaságoknak a tojásterme- lésben a jövőben is nagy sze­rep jut. Kedvező képet mutatnak a zöldségfelvásárlási szerződé­sek, a termelőszövetkezetek 330 holdon termelnek friss zöldséget és 1500 holdon kon­zervzöldséget. Ez a mennyi­ség bőven kielégíti az igé­nyeket, nem lesz baj a zöld­ségellátásban. A primőrök idejében piacra kerültek, volt bőven saláta, retek, kelká­poszta. A megye „éléskamrája” te­hát egyre telik, a felvásárlási szervek mindent elkövetnek, hogy bőven kerüljön áru az üzletekbe, és az ellátás az idén zökkenőmentes legyen. Vasárnaii nyitva tartó lejboltok Pécs mj. városi Tanács VB ke­reskedelmi osztálya értesíti a vá­ros lakosságát, hogy május 30-t61 szeptember 19-ig bezárólag az alábbiakban felsorolt tejetárusitó boltok minden vasárnap reggel 7 és 10 óra között nyitva tartanak. 404. (Uj-RIecsekalja), 407. (Irányi O. tér), 414. (Tolbuhin út), 416. (Vasas II.), 427. (Bajcsy Zs. u ), 430. (Szabadság út), 432. (Petőfi u.), 433. (Hunyadi út). 435. (Jókai tér) tejboltok és a (10. (Tettye u.), 119. (Engels u.). 151. (Pécsfcá- nyatelep), 199. (Sallai u.), 202. (Huba u.), 211. számú (Kertváros) fűszerboltok. A vasárnapokon egyébként ?.» nyitvatartó boltok a továbbiakban ís nyitvatartanak. A kedvezményes cejutalványok- ra jogosultak részére az utalva* nyos tejet a boltok az utavány. „V” szelvényére adják ki vasán*, napokon. Azok a vásárlók akik az utalványos tejet '*endszeresen olyan boltban vásárolják, amely a fent felsorolt boltok között nem szerepel, a teju tál vány „V” szel­vényét bármely más, vasárnap nyitva tartó boltban beválthatják. Kit mi érdekel? Ha manapság valaki belép egy iskola kapuján, szinte lépten-nyomon a szakkörök munkájába ütközik: a táblá­kon, faliújságokon ennek vagy annak a szakkörnek a foglal­kozásait hirdetik, életének egy-egy epizódját örökítik meg, illetve a szakkörök tag­jai számolnak be munkájuk­ról, — Nálunk nem is lehet az igényeket kielégíteni, annyi­féle szakkört kellene alakíta­nunk a gyermekeknek — mondja Vass Ottóné, a Köz­társaság téri iskola csapatve­zetője. — Minden kérésnek azonban oktató, hely és idő hiánya miatt nem tudunk ele­get tenni, s csak a legnépsze­rűbb szakköröket tartjuk fenn. Az irodalmi szakkör foglal­kozásai mindig nagyon érde­kesek, mert a műsorokra, a kulturális szemlére való fel­készítés sok izgalommal jár. Az iskolai ünnepségeken túl­menően önálló irodalmi dél­utánokat' rendeznek, mégpe* dik a nyolcadik osztály anya­gából, Ezeknek a délutánok­nak az az érdekességük, hogy hatodikosok, hetedikesek is részt vehetnek rajtuk. Nagyon sok olyan tanuló van köztük, aki már most ismeri a nyol­Pécsi tavaszi zsongás í­A legszebb nyári dél­előtt] eimet, azt hiszem, a volt, pécsi Nemzeti Casino udvarán töltöttem 1945-ben, s úgy gondolok rájuk, ma, 1965 tavaszán, mint az em­berélet legmagasabb csú­csaira. A gesztenyefák alatt, a szűrt napfényben krump­lit hámoztunk, s közben szokrateszi dialógusokat foly­tattunk a szellem, az érze­lem mindig nyílt kérdései­ről, lé lek tői lélekig egysze­rű közvetlenséggel, egy-egy irodalmi mű, festmény, egy- egy személyes élmény alap­ján. Április első napjaiban nyugatra vonuló alakula­tomtól megszökve érkeztem Pécsre, s rögtön beiratkoz­tam a néhány évvel előbb Szegedre áthelyezett Bölcsé­szeti Kar pótlásaként ideig­lenesen létesült Tanárképző Főiskolára, s itt ismerked­tem meg a deportálásból már előbb megérkezett Ho­nák Péterrel, aki gazdag tapasztalataival a pécsi Ma­gyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség hétfőnként meg­jelenő 4 oldalas lapjának, a Szabad Életnek lett felelős szerkesztője. Hanák Péter roppant fogékonyságával, műveltségével, megves-ztege- tően kedves modorával, szi­porkázó kérdésfelvetéseivel a vele szőbaelegyedőket sej­teti énül mintegy rábűvölte a demokrácia, a haladás, a szocializmus útjára. Ebben az időben öt poli­tikai párt toborozta az ifjú­ságot. S volt a MADISZ, amely az ifjúságot egységbe kívánta fogni. Itt a kosiAsá» és a jelszó is ez volt: „Egy­ség!” Itt, ahol a dolgozó ember életének távoli képét akarták közel hozni, nap­jaink valóságává tenni, itt találtam meg számomra iga­zi értelmét a „haladó értel­miség” elnevezésnek. Dol­gozni, tenni hatni s ha a szükség úgy hozta, hát a közösségért krumplit há­mozni: öröm volt. De miért is hámoztunk? Előttem van az augusztu­si, a 26. szám, s olvasom a riportot a MADISZ konyhá­járól „Egyék, mert kihűl az étel" címmel Róbert László írta, — aki most a „Ma­gyarország” római tudósítója. „Június 10-re, az ifjúsági napra készültünk — olva­som a konyha történetét — s annyi volt a munka itt a MADISZ-ban, hogy a gyere­kek nem mehettek haza ét­kezni ... először Kovács nénivel, a MADISZ minden­ki által szeretett házmester nénijével, később pedig hi­vatásos szakácsnővel főzet­tünk a MADISZ éhes dolgo­zói számára... Június 10 el­múlott — mondja büszkén a kis rövidnadrágos, aki mint később ■ megtudom, a MADISZ jóléti vezetője — és a konyha, amely életlcé- pesnek bizonyult, továbbra is fennmaradt. — A beszer­zések hogyan történtek? — Az első időkben néhány vál­lalkozó szellemű fiúval ki­jártunk vidékre, és onnan hoztuk be a szükségeseket, később kértünk és kaptunk a közellátástól kiutalást”... — így a cikk, s mindjobban megelevenedik előttem a kenyérjegyes, faluról „ba­tyuzó” nehéz élet, a „feke- tézés” súlyos fenéjével együtt... De még egy jel­lemző szakaszt idézek: „A másik asztalnál ülő tisztvi­selőnő, felvéve a beszélgetés fonalát, hozzáteszi: — nem is tudunk eléggé hálásak lenni az itteni MADISZ-if- júságnak, hogy nekünk, kis­fizetésű hivatalnoknőknek ilyen minimális áron, 30 pen­gőért ebéd-vacsorát tud ad­ni”. — Hogy mennyi is volt ez? A „Szabad Élet” egyes szám ára 3 pengő volt... Érdekes, ugyanennek a számnak első oldalán a cikk: „A hét szenzációja: az atombomba”, s az utolsó oldalon legalul, vastag be­tűkkel: „Lapzárta: Japán megadta magát! A Szovjet- Unió hadbalépésének har­madik napján Japán elfo­gadta a potsdami feltétele­ket’. A fasiszta háború tehát befejeződött. Fellélegezhet­tünk. Az „egy nap a világ” hangulatának véget kellett vetnünk. Súlyos vádak is hangzottak el minden oldal­ról a MADISZ ellen. Sok volt a tánc, kevés az építő­munka, kevés a tanulás, ál­talában: felelőtlenség az egész vonalon. Július 1-ével megválasztottak elnökké, s ezzel elismerést és támoga­tást nyert az a nézet, hogy egy ifjúsági egyesület 1945- től kezdve mór nem lehet csupán szórakozóhely, mint a múltban volt. S kitűztük a célt: a MADlSZ legyen demokratikus életszemlélet­re, önfegyelemre, munkára nevelő műhely. Július 30-i számunkban már megírhattuk, hogy 22- én délben kisebb házi bú­csúztató után elindult a MADISZ önkéntes munkás­brigádja a falvak építésére... Ugyancsak 22-én Komlóra rándult ki a MADISZ-ban megalakult színjátszó társu­lat, ahol „Tarka est’-et ad­tak, s különösen Nádi Mari­ka énekszámai, Nagy Mária —Hell—Németh I. tánctrió aratott megérdemelt sikert Augusztus 8-án a zenekon- zervatórium igazgatója, To­». tfioiTOiB 22. Rím. „A francia szellem jegyé- ( ben” műsoros délutánt ren- ' deztünk, s dr. Hegedűs La­jos „Az angol ifjúság élete”, Abelovszky Antónia pedig „A szovjet nőről és ifjúság­ról” címmel tartott tapasz­talatai alapján előadást. — Augusztus 29-én este 7 óra­kor tartotta a pécsi MA- DÍSZ Irodalmi Társasága alakuló közgyűlését Galsai Pongrác vezetésével. S egy hirdetés:- „Macskákat, bé­kákat, egereket, patkányo­kat, magas áron vesz a MA- DÍSZ Toxikémiai Kutató Intézete”. « MaDiSz DÉlQMfiNIiiLI KÖZPOSTidUM »P18, PÉCS MEGJEIEHTK MINDEK HÉTFŐN EGYES SZÁM AM 3 PENGŐ kacs Jenő: a zenei felada­tokról tartott az „Ifinapunk” keretében előadást. Augusz­tus 20-án Frey Tamás már „Élet és tudomány” cím­mel beszámolót ír egy új lé­tesítményünkről. Megszerez­tük a Mecseken az Ányos Pál utca 2. számú villát, — alig egy kőhajításnyira a „Hotel Kikelet”-tői, s az aj­tajára kiírhattuk: „A MA- DÍSZ Toxikémiai Kutató Intézete”. — És ugyan­ezen az oldalon olvassuk a hírt: megalakítottuk a lab­darúgó szakosztályt. S újra egy cikk: „Műsoros esték*’ címmel, mely így kezdődik: „tlénk szín tarkítja mosta­nában a dolgozók szombat esti sétálását. A MADÍSZ a városi mikrofonon keresztül minden szombaton műsoros hangversennyel szórakoztat­ja a város közönségét.. Novemberben kaptam meg az Eötvös Kollégiumban a Kutató Intézet különkiadású „Közlöny”-ét, „hálás szere­tettel” dedikálta a szerkesz­tő, az intézet vezetője, Zsol­nai Tibor. Ez volt valószí­nűleg az első és qtolsó szám is. Szeptembertől már Bu­dapesten folytattam egyete­mi tanulmányaimat, s a Pécsről küldött „Közlöny” kémiai képleteit szememmel áhítatos szeretettel simogat­tam: a tavaszt és nyarat, felszabadult életünk kezdeti hősi korszakát muzsikálta fel bennem, az első tavaszi, nyári zsongást... Dr. Harcos Ottó cadikban kötelező és ajánlott olvasmányokat, s így érdem­leges hozzászólói, vitatkozói az irodalmi délutánoknak. Ez a szakkör némi önképző- köri jelleget is tartalmaz, ugyanis a tagok által irt ver­seket és prózai műveket vi­tatják meg, s nem egy pajtás rátermettségről tesz bizonysá­got. Az ő részükre írtunk ki a tavasszal felszabadulási pá­lyázatot. A kézimunka szakkör érde­kessége, hogy tagjai nem­csak a baranyai, hanem az or­szág más részeinek népművé­szetével is megismerkednek, s gépi varrást is tanulnak. Az itt készült darabok részben saját tulajdonba kerülnek, részben a csapat és az iskola tárát gyarapítják. Az eszközkészítő szakkör hasonlít a barkácsolóhoz, de mégsem az. A hetedikes és nyolcadikos fizika, illetve ké­mia anyaghoz készítik itt a szemléltető eszközöket és a kísérletezéshez szükséges anyá gokat, s igy több száz és ezer forintot takarítanak meg az iskolának. A 39-es dandár úti iskola hat szakköre közül a levelező tűnik ki. A külföldön járt magyar és a Pécsre látogató külföldi tudósokkal, művészek kel leveleznek, sőt előadások megtartására is felkérik őkét. Jónéhány illusztris vendég eleget is tett a pajtások ké­résének. A foto szakkör tagjai fel­dolgozták Uj-Mecsekalja fej­lődését. Régi filmeket is ta­láltak, s azok, meg az újak segítségével elkészítették a városrész térképét fényképek­kel. Az iskola dekorációja az ő vállukon nyugszik, s nem vallanak szégyent. A népitánc szakkörben nem csak táncolni tanulnak, hanem megtanulják a táncok erede­tét, megismerik a népviselete­ket. Az ötéves szakkör az idén érte el egyik legszebb eredményét: aranyérmet nyert a városi kulturális szemlén. A kézimunkázók második éve dolgoznak, s tavaly az út- törőház kiállításán a harmadik helyet szerezték meg. Az kiéri is indulnak a május 30-án ugyancsak az úttörőházban megnyíló kiállításon, s abban reménykednek, hogy ez az év is rejteget számukra kellemes meglepetést. Az élővilág szakkör akvá­riumokat épít, melyekben ha­lakat, vízinövényeket figyel­nek meg és szaporítanak. H tevékenység nyomán már na­gyon sok gyerek otthon it «an doz halakat, bújja a wak- könyveket. Bödő Sarolta DUNÁNTÚLI NAPÚ) A Magyar Szocialista Műn«*- Baranya megyei Bizottság* és a megyei tanács .apus Főszerkesztő: Vasvan ferent Szerkesztőseg Pécs. Hunvaa ói Tel.; .15-32. 15-3». 21-60 . 26-Si ■»-. Belpolitikai rovat ti-at Kiadja: a Baranya megyei LapKtao.- vt Felelős kiadó- Braun Karc j KladOtnvatai: ?écs. Hunvad Tel.- 15-32. 15-7». 21-611 tt-U PÉCSI SZIKRA NY -Ml , Pécs. Munkácsy Mihai.v i Felelős v-7«iő Melle« <)■•"­Terjeszti a Magva- Vos*„ Előfizethető a heivr pr>*.te ......... há l és kézbesítőknél Tlőftzetéel dft | hőhaprr ' Indexszám: 25 056 I 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom