Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-29 / 125. szám

ÍS83. MÄJUS 29. napló 3 Tudományos ülésszak a Pécsi Tanárképző Főiskolán R kommunista szakemberképzésről tanácskoztak — Külföldi professzorok előadásai (Folytatás az 1. oldalról) a marxista világszemlélet, a fejlődésre mindig képes tu­dományosan megalapozott szakképzettség, a jó felké­szültségből gyökerező ered­ményes nevelő munka, azon kívül a magasfokú hivatás- tudat, a szocialista erkölcsi magatartás és az ugyancsak magas általános műveltség. A főiskola e téren elért eredményeit legfőképpen az itt végzett hallgatók eredmé­nyes munkája igazolja; Azon­ban vannak még kiforratlan elemek, szakemberképzésünk nem mindig tudományosan megalapozott. Ennek az ülés- szaknek nem lehet célja még az sem, hogy akár csak rész­letekben lezárja a kérdéseket. Csupán elevenebbé kívánjuk vele tenni a kommunista szakemberképzéssel kapcsola­tos pedagógiai kutatást. A főiskolák oktaló-neveifi munkájáról A délelőtti ülés első részé­ben Móric Bertalan főiskolai igazgató elnökölt, majd dr. Kelemen László tanszékve­zető főiskolai tanár, a lélek­tani tudományok kandidátusa tartott előadást „A kommu­nista szakemberképzés néhány pszichológiai problémája” cím­mel. Tulajdonképpen ez az előadás volt a kétnapos ankét kiinduló pontja. Erre épült fel az ülésszak, mely dr. Kele­men László előadása után há­rom megvilágításban foglal­kozik a kérdéssel, mégpedig a tanszéki oktatás, az ifjúsági szervezetek és a kollégiumi nevelés vonatkozásában. Ezen­kívül ma szombaton dr. Szán­tó Károly tanszékvezető főis­kolai docens a szak- és álta­lános műveltség arányának ki­alakításáról tart majd elő­adást. Dr. Kelemen László három kérdésre keresett választ. Egyrészt foglalkozott azzal, hogy milyen legyen nevelé­sünk célja, a kommunista személyiség. Majd arról be­szélt. hogy milyen legyen az ifjúság, akire ez a nevelő munka irányul. Végül a lélek tani ás pedagógiai törvény­szerűségeket ismertette, ame­lyekre ez a képzés építhető. Dr. Kelemen László mind­ezekkel rendkívül magas szín­vonalú indítást adott az ülés­szaknak, és érzékeltette, hogy a kommunista szakemberkép­zés igen bonyolult feladat és sok elméleti és gyakorlati kér­dést vet feL Ezek után Vajó Péter, a KIS» központi bizottságának titkára tartott előadást azok­ról a feladatokról, melyek a kommunista szakemberképzés során hárulnak a felsőokta­tási intézmények KlSZ-szer- vezeteire. Vajó Péter után dr. Temesi Mihály tanszék- vezető főiskolai tanár elő­adása következett „A magyar nyelvi tanszék szerepe a kom­munista szakemberképzésben” címmel. Ennek során nem­csak merészen felvetett fon­tos nyelvészeti és nyelvész­oktatási gondokról hallhat­tak az ankét résztvevői, ha­nem meggyőződhettek arról is, hogy » helyes és Igényes anya­nyelvi műveltség mennyire kapcsolatban állhat a kom­munista személyiséggel. „Kulturáltan beszélni és írni valójában annyit je­lent, mint kulturáltan gon­dolkodni” — hangoztatta dr. Temesi Mihály. Dr. Heinz Klemm előadása Nagy érdeklődéssel hall­gatták a résztvevők dr. Heinz Klemm Upcsei professzor előadását. — Pedagógiai főiskolánkon és intézeteinkben a képzés és nevelés eddigi eredmé­nyed már nem elegendőek ahhoz, hogy az onnét kike­Szófia: A szovjet párt­küldöttség, amely Szuszlov- nak, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségi tagjának, a | rüít pedagógusok 2000-ben is tanárok lehessenek! — mond­ta, majd beszámolt arról, hogy az NDK-ban kidolgozták az úgynevezett fokozódó kö­vetelmények rendszerét. En­nek lényege, hogy a „statikus tudás” helyett a hallgatók gondolkodásának iskolázásá­ra, dinamikus tudásuk fej­lesztésére törekednek. — A mi képzésünknek ezentúl az lesz a célja — hangoztatta —, hogy megta­nítsuk, hogyan kell megsze­rezni, növelni és alkalmazni a tudást. Maga a tudásanyag csak a képzés eszköze. Ennek kidolgoztunk egy tudományos kérdéssorozatot is. Ezekből a hallgatóknak minden év­ben önállóan meg kell majd oldaniuk egyet-egyet. A délutáni ülésen dr. Szán­tó Károly tanszékvezető fő­iskolai docens elnökölt. Ger­gely János adjunktus, a fő­iskolai KISZ Tanácsadó Ta­nári Kabinetjének vezetője „Az új követelményrendszer szerepe a KISZ életében" címmel tartott előadást, melynek legérdekesebb ré­szei közé tartozott, amikor beszámolt a kollégium vonzó- erejérőL Ma már a városban lakó növendékek is rendsze­resen bejárnak a kollégium közösségébe, ott tanulnak inkább, mint a lakásukban, és ez a közösségi élet vonzóere­jét jelenti. A KlSZ-alapszer- vek gyűlései pedig ma már nem értekezletek, hanem in­kább vitaklub jellegűek, mu­tatván a fiatalok növekvő ön­állóságát. Ezután felszólalt Hevér László, a Szegedi József At­tila Tudományegyetem KISZ vb-titkára, majd a további hozzászólások után a az első nap programja lezárult. F. D. Központi Bizottság titkárának vezetésével vendégeskedik Bulgáriában, a csütörtöki na­pot Rusze városban ^öltötte. Áz SZKP küldöttsége Rusze városába látogatott Üresjáratok a népek országútján Félig rakott uszályok indulnak Budapestre Korszerű, de kis forgalmú kikötő Mohácson Gazdaságos-e a vízi szállí­tás? Van-e rá lehetőség? Mi­lyen mértékben szabadulná­nak fel a MÁV vasúti kocsi­jai, ha az áruszállítást — bi­zonyos mértékig — a Dunára ;erelnék? Ezek a gondolatok vetődtek fel a Megyei Szállí- ási Bizottság legutóbbi havi illésén. Közismert tény, hogy íz országúti, illetve vasúti fuvarozási költségnek körülbe­lül csak egyharmadát igényli i vízi szállítás. Munkás István elvtárs, a V1AHART mohácsi kilkötőjé- lének álilomásvezetője az áléib­ól tájékoztatást adta: — Azt már most megmond- latom, hogy hajóterünk fuva- ozási kapacitása közel sincs elhasználva. Például a napon- a Budapestre induló személy- lajó minden esetben három- légyszáz mázsa árut szállít• latna a fővárosba, de gyak­ran előfordul, hogy egy tized- •észét sem szállítjuk. — Miért nem? — Ezt én sem tudom. Any- lyi biztos, hogy a Mohácsi Bútorgyáron, a TEMAFORG lállálaton vagy a Mohácsi Gépgyáron kívül más üzem­nél, vállalattal egyszerűen tincs is fuvarozási kapcsolat­unk. Pedig van itt más le­hetőség ú. Itt van misünk * mohácsi vasútállomás fölött egy kikötőnk. A kikötő kapa­citásának csupán 30 százalé­kát használjuk ki. Az év ti­zenkét hónapjából két hóna­pot le kell számítanunk, ami­kor nem hajózható a Duna, mert befagy. De a többi tíz hónapból is csupán két. két és fél hónapon át van élet a kikötőben, amikor a megye mezőgazdasága részére 2—3000 tonna műtrágyát rakunk ki. Néha még a FŰSZERT részé­re érkezik áru, de ez elenyé­sző mennyiség. — Mégis, mi az oka annak a tartózkodásnak, ami meg­nyilvánul a vállalatok, üze­mek részéről? — A mi • tapasztalatunk a következő: Lehet, hogy azért tartózkodnak a vízi szállítás­tól, mert lassú. Viszont ol­csóbb, sokkal olcsóbb, és azt hiszem, ez ebben a döntő. Az is baj, hogy egyes kikötők­ben a rakodás több nehézség­be ütközik. Például a Duna­újvárosi Celulózüzem minden évben Baranyából szállítja a mintegy ötszáz súly-vagoiira- való szalmát. De sajnos, vas­úton szállítja, mert a hajó­ból való kirakodás eléggé kö­rülményes; bár szerintem egy kis beruházással megoldható leime. Sajnos, inkább választ­ják a költségesebb megoldást, nem beszélve arról, hogy le­foglalnak nagymennyiségű vas úti kocsit. Pedig van hajóte­rünk, hiszen uszályaink egyen ként 350—400 tonna árut vi­hetnének a fővárosba. Elő­fordult már nem is egyszer; hogy a műtrágyát szállító uszályok féig megrakva vagy esetleg üresen indultak visz- sza és ha ez Erdőgazdaság nem igényelné néha uszályain­kat, akkor még ez a forgalom sem lenne. — Milyen az önök kikötője? — Alkalmas mindenféle áru ki- és berakására. Darukkal közvetlenül a hajótestről ki­emelhetjük a szállítmányt va­gonokra vagy teherkocsikra. Nem kell más ide, mint hogy a szállítási bizottság szervezé­si tanácsai alapján a vállala­tok és üzemek kihasználják a vízi szállítás lehetőségeit. Nép- gazdasági szinten szinte belát­hatatlan értékű megtakarítást eredményezne. Amíg ez az interjú készült, telefonon éppen ez idő alatt kapott Munkás István elvtárs értesítést a szállítási bizottság tol, hogy néhány napon belül Mohácson, a helyszínen, tár­gyalnak a MAHART képvise­lőivel a vízi fuvarozás mieg- SEervBaéBárőiL Mi van belül ? Foto: Pap János Kéme* elektrosztatikus iüstszűrők A Pécsi Hőerőmű a Német Demokratikus Köztársaságból körülbelül 90 millió forint ér­tékben nyolc elektrosztatikus füstszűrő berendezést ren­delt. Az úi pernyeleválasztó- kat az Erőmű Beruházási Vállalat szerelteti fel. Az eiső elektrosztatikus füstleválasztó felszereléséve1 a jövő héten készülnek el es azt az utána következő héten, június 7-e táján helyezik üzembe, amikor begyújtanak a kazánba. Ez évben még két újabb kazánhoz szerelnek fel elektrosztatikus füstleválasztót és mindkettőt még az idén üzembe is helyezik. A Pécsi Hőerőmű jövő évi programjában további 5 ka­zánhoz való füstszűrőberende­zés felszerelése szerepel. Ez­zel jövőre minden kazánhoz lesz füstszűrő és így az L ke­rületben lényegesen javult a levegő. A most készülő szovjet ka­zánokhoz nincs szükség külön füstleválasztóra, mert azokat már eleve füstszűrő-berende­zéssel tervezték. Szénabetakarítás gépekkel Minden mázsa szénánál három kiló fehérje a nyereség Három évvel ezelőtt a má­gocsi termelőszövetkezetben próbálták ki az első baranyai hideglevegős szénaszáritó be­rendezést. S ezzel a Vámosi­féle szénakészítési módszer megkezdte hódító útját. Azóta 120 ventillátort állítottak üzembe a tsz-ek, s ezekben a napokban újabb 28 ventillá­tort építenek be. A módszer tehát terjed, de a siker nem osztatlan, sok még a tapasztalatlanságból származó hiba, s ezek kikü­szöbölésére rendezik meg min­den tavasszal a bemutatókat A megye legkisebb, de az új módszerek kipróbálásában és elterjesztésében élenjáró bemutató üzeme a csertői Kossuth Tsz immár három éve sikerrel alkalmazza a Vámosi-féle szénakészítést. Csütörtökön délelőtt a rossz idő ellenére sok érdeklődőt vonzott a Kossuth Tsz-ben megtartott szénakészítési be­mutató. Gépsorok a lucernsföldöa A tsz lucematábláján egy­szerre két traktor dolgozott, mivel a szemléltetés kedvéért egyszerre mutatták be az ösz- szes munkafolyamatot, amit rendes körülmények között néhány napos szünettel két részben végeznek el. A zöld- bimbós állapotban lévő lucer­na kaszálása, rendsodrózása és a sodratok Mählader-ral törté­nő felszedése között a való­ságban 2—3 nap telik el. Ez az úgynevezett fonnyasztási idő. Ezalatt a lucerna víz­tartalma 33—40 százalékra csökken s a szárítóra hord­ható. A módszer óriási előnye az, hogy míg a hagyományos renden szárításnál egészen a kazal lefedéséig ki van téve az időjárás viszontagságainak a termés —, a nap elpusztít­ja a karotint, az eső a táp­anyagok 60—70 százalékát ki­lúgozza, s a renden száradt lucerna legértékesebb részé­nek, a levélzetnek több mint felét felszedés és szállítás közben lepergeti —, addig a Vámosi-féle eljárással csak ez az egy-két nap a veszélyes, amíg a lucerna a táblán fonnyad. De ez sem annyira, hisz a 40 százalék víztartal­mú lucerna sejtfalai még ru­galmasak és jobban ellenáll­nak az eső kilúgozó hatásá­nak. Még mielőtt a lucerna útját végigkísérhették volna a rész­vevők, a csertőiek bemutatták, ÓL a teendő a terméstől naeg­J . szabadult lucerna tarlójával. Az egyik traktor azonnal meg­kezdte a tarló műtrágyázását és a rovarok elleni porozását. A pétisót és a HCH rovarölő­szert igen ötletesen összeke­verték és egy menetben szór­ták ki, a másik traktor pedig azonnal befogasolta a keveré­ket. Ezt egyetlen alkalommal sem mulasztják el a csertőiek, mert lucernaterületük csak­nem 90 százalékáról fognak évről évre magot, tavaly is ők értékesítették a legtöbbet a megyében. Két év alatt megtérül A fonnyadt lucerna útja igen rövid a szárítóig, mind­össze 1—2 kilométer. A Mäh­lader — ez a gép 10—12 em­ber munkáját végzi naponta, — a rendről felszedi a sodra- tokat s a pótkocsiba tötli. Há­rom pótkocsi végzi a szállí­tást, az egyik állandóan út­ban van, a másikat töltik, a harmadikról rakják le a szá­rítóra a lucernát. A csertői szárító házi kivi­telű megoldása ötletes és fő­leg olcsó. Nyolcezer forintból hozták ki a saját erdejükből kitermelt olcsó faanyaggal, téglatakarékossággal. A tsz saját építő brigádja építette, s három éve elsőosztályú szé­nát készítenek rajta. Lőrinc János tsz-elnök és Czibere Sándor agronómus felhívták a figyelmet a kazal­készítés buktatóira. Legfonto­sabb, hogy a ventillátor által a kazal alatt lévő csatornába fújt 100 köbméter levegő ne szökjön meg. ök ezt úgy érik el — és ez a szabály —, hogy a négy méter széles épít­ményt 1,5 méter szélességben körbe rakják lucernával, így a kazal tulajdonképpen két méter széles lesz. Egy szárító­ra 12 vagon széna rakható, de nem egyszerre, hanem a há­romszori kaszálásnak megfele­lően három rétegben. Az első kaszálásból négy­méteres réteget raknak fel, ez kb. 800 mázsa fonnyasztott lucerna s akkor bekapcsolják a ventillátort, melyet általá­ban 10 napig működtetnek. Az éjszakai, a kora reggeli és az esti működtetést igyekez­nek elkerülni, mert ha a le­vegő relatív páratartalma 70— 80 százalék felett van, ha a ventillátor nedves levegőt fúj be, szárítás helyett nedvesít. A réteget a következő ka­szálásig ponyvával takarják le beázás ellen. A következő réteg lerakása előtt a könnyű farostlemezből készült úgy­nevezett dugókat — melyek a kazal szellőzését biztosítják —, felhúzzák és szénával új­ból körülrakják. Előfordul, hogy kisebb termelőszövetke­zetben nincs annyi széna, hogy a kazlat be lehessen fe­jezni, ilyenkor fonnyasztott rétifüvet is rakhatnak rá. de ebben több a szárrész, ezért 10 napnál tovább kell szárí­tani. Nagyobb tsz-ben viszont, ahol sok a lucerna, a ventil­látor áthelyezésével két vagy ennél több kazal is készíthe­tő. így a berendezés költsége 2—3 év alatt megtérül, sőt még előbb is, ha más ter­ményt, mint például kukori­cát, napraforgót, borsót is szá­rítanak vele. \ csertői tsz-ben a kései érésű MV 1-es hibrid kukorica szárítására fog iák beállítani a ventillátort. így korábban megkezdhetik a ku­korica törését. Mit mond 3 laboráns? A Kossuth Termelőszövet­kezet vezetői az elmúlt évben mintát vettek szénából és el­küldték laboratóriumi vizs­gálatra. A mesterségesen szá­rított széna emészthető fehér­jetartalma 10 8 százalék volt. míg a rendesen szárítotté csak 7 8 százalék. A keményítő ték az előzőnél 31.3. míg az utóbbinál csak 28.8 kilogramm volt. A hideg levegővel «zírf- tott széna karotintartalma ne- dia kereken kétszerese ar előbbinek. S ez minden’"’1 meggyőzőbb. — Rné — Orvosi ügyedet Pécs mj. város biztosított -lo'- gozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1965. május 29- én (szombaton) reggel 9 érá­tól, 31-én (héttőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: I. kerület részére: Az újmeszesi körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 51-81. Járó be­tegek részére rendelés de. 9— 1 és du. 15—16 óráig. (Szombaton Is.) II. kerület részére; A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes orvosi szoba). Tel.: 30- 00. Járó betegek részére '-en- delés de. 10—ll es du. 16--17 óráig. (Szombaton is.) III. kerület részére; A Petőfi u. körzeti orvosi ren­delőben. Tel.: 25-88. Járó oe e- gek részére rendelés de. u-a ás du. 14—15 óráig. (Szombaton s.) Ha a megadott telefonszámoie nem jelentkeznek, a hívást a ás­nak (Posta) kell bejelenMak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom