Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-29 / 125. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló Az MSZMP Barcmgq megtyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1965. MÁJUS 29., SZOMBAT Legfontosabb feladat: A zöldség' és gyümölcsellátás megjavítása — Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtti ülésén arról tárgyalt, hogy milyen szerepet töltenek be a megye mezőgazdasági üzemei a városi lakosság ellátásában. Az ülésen jelen voltak a városi pártbizottság, a városi tanács, a MÉSZÖV, és a MÉK képviselői. Alapvető élelmiszerekből jó az ellátás A megye mezőgazdasága jóval többet termel, mint ameny nyi Pécs város és a megye lakosságának ellátásához szűk séges, hozzájárul a központi készletek biztosításához is. A kenyér- és lisztellátásban semmi nehézség nem mutatkozott, sőt a fogyasztás az országos átlagos szint felett alakult. A zsírellátás ugyancsak kielégítőnek mondható, érdekes, hogy a lakosság részéről zsír iránt a vártnál kevesebb a kereslet, inkább a vaj és az olajok váltak keresettebb cikké. A húsellátás területén mutatkoznak némi nehézségek, bár a mezőgazdasági üzemek mindent megtesznek, hogy a keresletet kielégítsék, a termelés és a felvásárlás évről- évre emelkedő képet mutat. Tejjel és tejtermékkel a város minden időben bőven el volt látva, csak ez év első negyedében közel 85 000 litert vásároltak fel a megyében és fordítottak a lakosság ellátásá ra. Vajból az év elején némi kiesés mutatkozott, volt időszak, hogy a szükségleteket nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni, azonban most már a kereskedelem teljes egészében szállítja a rendelt menynyi séget. A tojáseüátásban semmi fennakadás nem mutatkozott, az üzletekben bőven lehetett kapni. Az ellátás zavartalansásának biztosításához nagy mértékben hozzájárultak a háztáji gazdaságok, amelyek főleg a piacokat látták el. Termeljenek több primőr árut! Zöldségféléből a piaci felhozatal erősen csökkent, gyümölcsből körülbelül egyszin- ten mozog. Nemcsak a meny- nyiséggel, hanem a minőséggel kapcsolatban is merültek fel kifogások, az áru gyakran törődött, fonnyadttá vált, mire a fogyasztóhoz ért. Ennek egyik oka, hogy nagyon hosszé volt az út a termelőtől a fogyasztóig, az árut nem kezelték és raktározták megfelelően. A raktározási helyzetben jelente kező javulás ezen a téren is segíteni fog. A zöldségtermesz tés fokozásához jelenleg 757 melegágy, 35 406 melegágyi ablak, 44 palántázó gép, 170 öntözőgép, 85 ezer ömtözőcső áll rendelkezésre. Bár a zöldségtermelő terület «»okként, ez nem jelenti azt, hogy a zöldség mennyiségének is csők kennie kell, mert a területkiesést a termőterület jobb kihasználásával, munkaszervezéssel, és az öntözés kiterjesztésével pótolni lehet. El kél érnünk, hogy termelőszövetkezeteink olcsóbban, jobb minőségű zöldséget termeljenek és nagyobb súlyt helyezzenek az eléggé elhanyagolt primőr- termelésre, ami kitűnő bevételi forrás is egyben. Rövidebb úton a fogyasztóhoz A pécsi ellátást nagymértekben elősegíti, ha a termelőszövetkezetek saját maguk hozzák piacra az árujukat. A Dráva-menti, vízzel bőven el- ! látott tsz-ek nagytömegű spe- J ciális árut tudnának felhozni I piacra, a termelés adottságai megvannak, úgynevezett tsz- közi standokat lehetne létesíteni a piacokon. A zöldségtenme lés biztonságosabbá tételéhez nagyban hozzájárul a fixáras termelési szerződések kötése, mint amilyen szerződést például a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezet kötött a MÉK-kel. így a termelőszövetkezet nemcsak akkor tudja meg, hogy mennyit kap árujáért, amikor odaviszi, hanem már a szerződés megkötésekor. A zöldségellátás rendszeresebbé tételét elősegítik az újonnan létesített üzlethelyiségek, amelyek főleg a perem- kerületekre kerültek, mint Uj-Mecsekaljára, Meszesre. A friss áruellátást lehetővé tenné úgynevezett dunaújvárosi fedett, olcsón, gyorsan megépíthető vásárcsarnokok létesítése, ahová a termelőszövetkezetek kötetlenül szállíthatnák áruikat. A MÉSZÖV és a MÉK ezen a nyáron különös gondot fordít az idegenforgalmi helyek, mint Abaliget, Harkány, Siklós zöldség- és gyümölcsellátására is, ahol az elmúlt években ugyancsak komoly hiányosságok mutatkoztak. Tudományos ülésszak a Pécsi Tanárképző Főiskolán fi kommunista szakemberképzésről tanácskoztak - Külföldi professzorok előadásai A Duna tetőzése „átlépte“ a határt A Duna legdélibb magyar szakaszán pénteken reggelre 890 centiméteres vízállással tetőzött az árhullám és délig Mohácsnál már egy centiméterrel apadt az ár. A bal parton egy hete, a jobb part mentén pedig már tíz napja erősíti a gátakat harmadfokú készültségben a Bajai és a Pécsi Vízügyi Igazgatóság. A töltéseket viszont hetek óta áztatja az áradó Duna, s most már helyenként átszivárog a víz. Ezért homokzsákokkal és kővel terhelik a töltéseket, hogy tömörítsék a gátak anyagát és megállítsák a szivárgást. Az árhullám tetőzése pénteken már átlépte a magyar— jugoszláv határt. A dél-magyarországi szakaszon azonban nem tarthatnak szünetet a védekezésben, mert még magas a víz, s lassítja az ár levonulását a megáradt Dráva is. Tegnap délelőtt kilenc órakor Márk Bertalan főiskolai igazgató megnyitotta a Pécsi Tanárképző Főiskola tudományos ülésszakát, melyet a felszabadulás huszadik évfordulója jegyében a kommunista szakemberképzés pedagógiai és lélektani problémáiról tartanak. A megnyitón részt vett Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Szentistványi Gyulá- né, az MSZMP Pécs városi Bizottságának propaganda- és művelődési osztályvezetője, továbbá Boltó Bertalan, a Művelődési Minisztérium felsőoktatási csoportjának vezeJCelkápGsztu fa a LáiieiaLfias Két természeti csapás — a Duna magas vize cs a szakadatlan esőzés — szinte egyszerre lepte meg a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezetet. A kelkáposztával beültetett hatvan holdas terület nagy része víz alatt áll. Mélyfekvésű része ez a város határának. A Duna felől a Vici-kert és a kubik-gödrök szegélyezik, a másik oldalon a kölkedi országút. Ez jelenti most az egyetlen megközelítési lehetőséget. Ahogy az ember lelép a kövesútról, — csaknem bokáig süpped a sárba. — Bokáig? — ismétli Báli János, a tsz elnökhelyettese. — Némely helyen térdig is elmerülünk, gondolhatja meny nyíre felfakadt a talajvíz. — Nyomja a Duna. — Azért szedik a kelkáposztát — mondom, de csak úgy ablakon keresztül, mert ceruzával, jegyzetfüzettel nem lehet most szabadba merészkedni. Szakad az esői A tagok. vagy félszázan, úgy védekeznek ellene, hogy a káposztát szállító ládákat rakjak a fejükre. — Szedik, szedik, de nagyon Még traktor sem bírja elhúz- lassan haladunk vele. Olyan ni a pótkocsit, csak a lánctal- laza a talaj, hogy oda gépko- pás. Ezért egy SZ—100-assal csival bemenni lehetetlenség, próbálkozunk, de igen lassan. megy, mire megfordul a táblában. Mégis dolgoznak, mert százezrekről van szó, ha csak a szövetkezet hasznát nézem. Tavaly is egymillió forint körül volt a hasznunk az adventi kelkáposztából, az idén hatvan holdon termelik és most rájött a víz. De szedik... — Csütörtök estig 18,5 vagon kelkáposztát szedtünk le és nemegyszer 250 tagunk is dolgozott a táblán. — Eddig mennyi a káruk? — A becslések szerint nyolc vagon ment tönkre, ezt kell beszorozni kilónként három forinttal. Legalább negyedmillió forint csak eddig. — Takarmánynak sem jó? — Annyira tönkremegy a víztől, hogy már annak se. Egyszerűen megvörösödik. Közben rakodnak a teherautóra, pedig istentelenül veri a határt a zivatar. Az elnökhelyettes pedig írja a ládák súlyát. Most éppen egy 14 ládás rakományt szednek le a mázsáról, összesen 312 kiló. — Ez jó, hiszen ládánként legalább húsz kiló. korábban csak 13 kiló volt. Azért fejlődik a káposztánk. Sürget a Duna, a víz, az eső, a vagonok, az exporttervek és a tsz-tagok, főleg az asszonyok megértik. Bátran kimondhatom ezt. mert a szomszédos parcellák már a háztáji kelkáposztát nevelik. Az is viz alatt áll, de ott nincs most senki. Mindenki a közösét menti, csomagolja. Az most az első ... Gáldonyi BéH tője. Tekintettel az ülésszak nemzetközi jellegére, részt Vettek azon a Lipcsei Pedagógiai Intézet képviseletében dr. Alfred Wolfram igazgató, dr. Heinz Klemm igazgató- helyettes, az Újvidéki Egyetem képviseletében dr. Mirko Sztojankovics, a filozófiai kar dékánja és dr. Radoszláv Csu- rics professzor, a Pozsonyi Komenszkl Egyetem, a nagy- szombati pedagógiai karának képviseletében pedig dr. Ond- rej Balázs dékán, a lélektani tudományok kandidátusa. Megjelentek az egri, a budapesti, a nyíregyházi és a szegedi tanárképző főiskola küldöttei, valamint az Egyesített Tiszti Iskola képviselője is. Ezenkívül számos pécsi, baranyai és más megyéből ér- .kezett szakember vett részt a tudományos ülésszakon. Az ülésszak tulajdonképpen szerves része annak a kezdeményezésnek, melyet a főiskola a Pécs városi párt- bizottság kezdeményezésére, másfél év óta megvalósít. Ennek lényege, hogy tervszerűen feltárják a kommunista szakemberképzés helyi problémáit. Ezzel a kezdeményezéssel a főoskola országosan is az elsők között van, és a megvalósítás során hosszabb időre szóló munkát végez. — Társadalmi életünkben döntő kérdésként jelentkezik az új típusú, kommunista eszmeiségű és erkölcsi maga- tartású ember nevelése — mondotta megnyitóbeszédében Márk Bertalan. — Ugyanis csak ez az embertípus képes a szocializmus, majd a kommunizmus a társadalmi feladatainak megoldására. Kialakításában nagy szerepük van a pedagógusoknak. Ez a gondolat váltotta ki az iskolareformot is. A felsőoktatási reform célkitűzései pedig egyúttal megfestették a iövő kommunista pedagógus-szakember ideáljának . portréiát is. Ennek lényeges vonásai * (Folytatás a 3. oldaton)
