Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-26 / 122. szám

1*65. MÁJUS 26. napló 3 Bérrendezés az AKÖV-nél Egy hónap tapasztalatai — Lehetőséget teremtenek a magasabb keresetre II Duna vízállása Mohácsnál: 86S centiméter A Dráva áradása Dunaföldvárig érezteti hatását Dunaszekcsőn beszökött a víz a házak köze A bérek kiegyenlítődését hajtották végre nemrég az Autóközlekedési Igazgatóság­nál. A bérrendezés (nevezzük röviden) éppenséggel nem ara­tott osztatlan sikert a mint­egy kétszázötven autóbusz- vezető körében. A vélemény­eltérések már akikor jelent­keztek, amikor még a múlt hónap elején csak „félfüllel” halottak á bérezés felülvizs­gálásáról, és érthető módon különböző rémhírek terjedtek el a vállalatnál, öt—hat—hét­száz forintos keresetcsökkenés, re számítottak egyesek, az izgalom elérte a csúcspontot, de aztán.-.. a kedélyállapo­tok végül is lecsillapodtak. Nem teljesen persze... Meghökkentő aránytalanság A bérrendezés szükségessé­gét egyetlen mondatban le­hetne összefoglalni: bért csak az elvégzett munka fejében szabad kifizetni. A távolságii járatokon dolgozó gépkocsive­zetők korábbi bérezése meg­hökkentő aránytalanságokat rejtett magában. A kereset növekedésében a megtett ki­lométerek rovására túlzott mértékben játszott szere­pet, hogy kinek milyen ma­gas volt a ledolgozott óra­száma. Aki például Komló— Pécs között három fordulót tett meg — ez körülbelül 120 kilométer — és belefért 13— 14 órába, majdnem annyit keresett, mint az a gépkocsi­vezető, aki Pécs—Szeged— Pécs járaton 400 kilométert vezetett. Pedig a szegedi já­raton mégiscsak nagyobb az anyagi és erkölcsi felelősség, ami a vezetőre hárul, ellentét­ben mondjuk a komlói utat rovó gépkocsivezetővel, aki­nek közben több órás pihenést is biztosít a menetrendi Ugyan is a két járat közötti pihenő idő — ha nem haladja túl a három órát — százszázalékos bérre jogosította a gépkocsi- vezetőt, három órán túl már csak ötven százalékosra. Eb­ből a bérrendszerből követke­zett az a furcsa tény, hogy a vezetők igyekeztek az érkezés után lehetőleg nem vállalni egy új ab járatot, de a harma­dik óra kezdetén, már igye­keztek isimét járatot biztosíta­ni maguknak, hogy a három órába „beleférjen” az indulás és így megkapják a száz szá­zalékos bért. Ki járt jól? Azok a gépkocsivezetők, akik­nek töb órás állásidővel sza­kították meg napi munkáját, akik pedig ez idő alatt a vo­lán mellett ültek, azonos bért kaptak, holott többet dolgoz­tak. A többség elégedett Az új bérezés ezeket a hiá­nyosságokat igyekszik meg­szüntetni. Az Autóközlekedési Vezérigazgatóság az egész or­szágra kiterjesztette rendelke­zését. Most a megtett kilomé­terek arányában állapítják meg a béreket, az állásidőre pedig — most már három órán belül is — csak ötven százalékos bért szabad kifi­Bemutató a Szőlészeti Kutatóintézet pécsi telepén A márciusban megtartott ’ metszési bemutató után most újra bemutatóra készül a Sző­lészeti Kutatóintézet. Június elsején a megye párt- és köz- igazgatási, valamint társadal­mi szervezeteinek vezetői lá­togatnak el a Kutatóintézet telepére, ahol dr. Diófási La­jos és Hartl Ferenc tudomá­nyos munkatársak és Németh Márton telepvezető tájékoz­tatja a résztvevőket eddigi tudományos eredményeikről. A nap programjában szere­pel a szentmiklósi bemutató, ahol a kutatók a termesztés­technikai kísérletek eredmé­nyeit ismertetik. A szőlő faj­takísérleti és nemesítési ered­ményeit a makán és a máriai telepen mutatják be. zetni. Mi ennek az előnye? Először is az, hogy — míg ko­rábban 23—24 nap alatt több gépkocsivezető elérte a 280— 290 óráját és a hónap hátra­lévő napjaiban szabadnapot vett ki — most ez az órameny nyiség eloszlik a hónap har­minc napjára. Következéskép­pen nem kell váltó gépkocsi- vezetőkről gondoskodni a sza­badnaposok helyébe, ami vi­szont munkaerő- és bérmegta­karítást jelent. Másodszor pe­dig: azoknak növekszik a ke­resete, akik legjobban jogosul­tak rá, miután legtöbbet ülnek a volán mögött egy műszak alatt. Nagyon figyelemreméltó pontja a rendelkezésnek az Is, hogy a korábbi kilométeren­kénti 2.4 fillér helyett 6, illet­ve 7 fillért fizetnek a megtett kilométerek után és ez az alap fizetésre (átlag 1400—1500— 1600 forint havonta) 200—220 forint pluszt jelent. Az új bérezés alapján má­jus közepén kapták meg elő­ször fizetésüket a gépkocsi­vezetők és minden korábbi aggodalom ellenére a zöme elégedett volt, mert vagy nem változott, de inkább növeke­dett keresete. De csak a zöme! Vagyis az érintett kétszázöt­ven autóbuszvezető közül kö­rülbelül kétszáz főre tehető azok száma, akik nem jártak rosszul. És a többi ötven? Kevesebb lett a keresetük. Nem hétszázzal, aihogy egye­sek hitték, de 200—250 forint­tal. Es ez komoly, nagyon ko­moly probléma! Sajnos, ezek­nek a gépkocsivezetőknek olyan útvonaluk van, amely rövid távú, másrészt pedig több órás állásidőre osztódik műszakjuk. Az állásidőre már csak ötven százalék jár, a kilométer viszont kevés. Komló Ill-as aknáról például két bódés „fakarusz” szállítja le műszakváltáskor a bányá­szokat fürdőre. Több forduló­val is alig hajtanak le 10—15 kilométert összesen, s így az új bérezés számukra kereset- csökkenést hozott. További intézkedések várhatók Az AKIG műszaki vezető­sége most azt kutatja, hogy hogyan lehetne ezeknek az autóbuszvezetőknek keresetét korrigálni. De a jószándék nemcsak náluk, hanem a Ve­zérigazgatóságnál és a szak- szervezetnél is tapasztalható, mert ők is most mérik fel az első hónap tapasztalatait és e Tudtam, hogy Versenden elég sok cigánycsalád lakik, de amikor Mag Mihály, az általános iskola igazgatója vé­gigkalauzolt a falun, Kővári Marika és Kárász Erzsébet ügyét más világításban lát­tam ... Az „ügyben” az első pilla­natban nincs semmi különös, semmi rendkívüli. A falusi is­kolából két kislány (4,5 és 4,1-es átlaggal) továbbtanu­lásra jelentkezett. A pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola a kislányo­kat behívta felvételizni, az­tán írásban értesítette a ver- sendi iskolát, hogy a kislá­nyokat helyszűke miatt nem tudja felvenni, irataikat át­küldték a mohácsi gimná­ziumnak, talán ott. „Talán ott”, ebben reménykedett Mag Mihály igazgató tanító, a gyerekek, a gyerekek szülei és Versenden még többen. Aztán a mohácsi gimnáziumból is megérkezett a papír: férőhely hiányában nem tudják fel­venni a versen di diáklányo­kat. A lányok, a szülők, Mag Mihály igazgató tanító vala­mennyien elkeseredtek. A Dunántúli Naplóhoz tele­fonált valaki a Megyei Könyv­tártól, hogy azért „ezt meg kellene nézni, mivel cigány-- származású kislányokról van szó, s ez az eset rosszul be­folyásolhatja a cigánykérdés megoldását.. fenti probléma előttük is is­meretes. A dolgozót — önhi­báján kívül — nem érheti keresetcsökkenés. Ez törvény. Az is igaz viszont, hogy az új bérezés rendszere gazdaságo­sabb, mint a korábbi. Mi le­gyen hát? Az AKIG előtt most az a fogas kérdés áll, hogy a különben meglévő bér­alapra hogyan biztosítson ki­lométert. azaz, hogyan adjon lehetőséget munkára, követ­kezésképpen magasabb kere­setre azoknak a gépkocsiveze­tőknek, akiket anyagilag meg­rövidített — a többségre egyébként hasznos — bér­rendszer? Bizonyára találnak majd megoldást, kell is találniuk, hiszen végül is 40—50 em­berről van szó a vállalatnál, akiknek igazán nem mindegy, hogy 200—300 forinttal keve­sebbet vagy többet visznek haza a borítókban havonta. Rab Ferenc Áramszünet — Áramszünet lesz május 19— 29-ig 7—17 óráig kisfeszültségű hálózat átépítése miatt a Hegyalja u.. Ignác u., Nap u., Otemető u., Tettye u., Zöldfa u., Gáspár u., Barátur u., Böck J. u., Bosnyák u. által behatárolt terü­leten. (x) A versendi iskolaudvaron két feltűnő jelenséget tapasz­tal a látogató. A diákok nagy százaléka cigányszármazású, az iskola pedig öreg, elhanya­golt. A kis cigánygyerekek jólfésültek, tiszták, az iskola kopott, a tantermek közvet­lenül az udvarra nyílnak, és télen is a szimpla, udvarra nyíló ajtók mellett tanítanak. Mag Mihály igazgató közli, hogy a Megyei Tanács írás­ban értesítette az iskolát, hogy a versendi diákok felvé­teli kérelmét Pécs Város Ta­nácsához továbbították, a gye­rekek felvételéről Pécsen gon­doskodnak, de kollégiumi el­helyezést nem tudnak biztosí­tani. Az ügy tehát megfelelő hu­zavona után szinte már elin­tézett. Csakhogy cigányszár­mazású diáklányokról van szó, akik a versendi cigány­város és a vele egybeépült falu határán laknak, s ez a határvonal sok mindent je­lez. Nagy emberi erőfeszítés­ről van szó! Egy civilizálat­lan, de szabadnak tűnő ősi életforma feladásáról, a tör­vények ismeretéről és meg­tartásáról, egy újfajta közös­ségi élet vállalásáról, remény­kedésről, bizalomról és na­gyon sok küzdelemről árul­A Duna tovább árad — ezt már sokszor leírtuk az elmúlt napokban. Az áradás koráb­ban lassú volt, most ismét meggyorsult. Mohácsnál ked­den délelőtt tíz órakor 866 centit mértek. Azért fontos az időpont precíz feltüntetése, mert a folyó vize két órán­ként átlagosan 1—2 centit emelkedik. Ilyen alapon szá­mították ki — a felső szakasz áradását is figyelembe véve —, hogy május 29 körül a Duna vízszlntje Mohácsnál el­éri a 890 centit. Még ez sem veszélyes magasság, hiszen csaknem fél méterrel alatta van az 1954-es zöldárnak. Szállítják 3 védelmi anyagot Az árvízvédelmi központ­ban — a Vízügyi Igazgatóság mohácsi felügyelőségén —Szi­lágyi Elemér ismét az esőzés­re panaszkodott: — A vasárnapi nagy eső megzavarta a védelmi anyag szállítását. Azonban beindult a folyami szállítás és most már szinte menetrend szerint küldjük az anyagot a tölté­sekhez. A mostani kedvező, kodnak ezek a házak a ci­gányváros és a falu határán. Kárász Erzsiék háza már nem cigányviskó, de a füst még mindig a padláson át a cse­repek között megy Id a szo­bából. A szoba persze kicsi, törött ablakú, hiányos bútor­zattal, a konyha egy padlás­feljáró, melynek az udvarra néző ajtaja alul már lesza­kadt. Kárász Erzsébet az is­kolában, a délutáni tanuló- szobás foglalkozásokon a tu­dás alsó fokozataira már el­jutott. De ez csak lehetőség ... Lehetőség az emberben, hogy tovább épül, rendeződik belső Világa, embersége. Kárász Er­zsi szomorkásán, karbatett kézzel álldogál közöttünk és mentegeti életkörülményeit: — Nem fázunk ml, áá... Az ablakot meg éppen most akarjuk megcsináltatni... Ha ez a Kárász Erzsi nem kap kollégiumi elhelyezést, az ügy teljesen reménytelen. A szüleinek már eleve nincs annyi pénzük, hogy a kislány­nak albérleti szobát bérelje­nek Pécsen. De, ha van is... Kárász Erzsinek még egy kol­légium emberformáló, fegyel­mezett légkörére van szüksé­ge ahhoz, hogy egyenes irány­ban tovább haladhasson! Kővári Marika otthona már napos idő, reméljük ismét fel­szárítja a gátak koronáit az utakat és akkor már két irányból is küldhetünk anya­got a védendő gátakhoz. — Milyen a helyzet a folyó medrében? Egy térképre mutat a falion. Magyarországot és részben a környező országot mutatja, benne a folyók és a vízgyűjtő medencék erősen kihangsú­lyozva. A Duna most egy vas­tag sávot mutat a napi víz­állásjelentésen, de hasonlóan vastag a Dráva is. Ez azt je­lenti, hogy a folyók medre tele van vízzel, a szó szoros értelmében „csordultig” meg­telt. t — Sajnos a Dráva is visz- szaduzzaszt és egészen Duna­földvárig érezteti hatását a Drávánál lévő magas vízállás. Ugyanis a Duna magas vízál­lása nem tud csökkenni azál­tal, hogy a Dráva is felvesz belőle vizet. Ellenkezőleg A Dráva lassítja a magas dunai víz lefolyását. A vízügyi szakemberek ezek­ben a hetekben a veszélyez­tetett szakaszokon, így pél­dául Dunaszekcsőnél ponto­san felmérték, beszintezték a partmenti szakaszt, hogy szük­ség esetén tanácsot adhassa­nak a helyi hatóságoknak, hol és milyen magas, milyen erős nyúlgáitakat építsenek. — Természetesen a fakadó vizek ellen nem tudunk véde­kezni. Ez természetes velejá­rója az ilyen magas vízállás­nak. A jószágot kite'epítik Dunaszekcsőn Bocz Lajos tanácselnökkel jártuk a part­menti utcákat. A környező dombokról lefutó patakok vi­ze most színié visszafelé fo­lyik és egyes kertekben, ut­cákban kis tavakká szélese­dett. így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a közvetlen Duna-parti házak nincsenek olyan veszélyben, mint a messzebb lévők. Lementünk a cementáru- gyár telepére is. — Nincs nagyobb veszély — magyarázza az elnök —, a só­dert igaz ellepi a víz, de a telep magasan épült, az 1956- os rombadőlt házak helyén. Akkor az árvíz elsodorta in­nen a házakat. Most nem hasonlíthatatlanul rangosabb. Igaz, hogy az apró házacska csak egy szűk konyhából és szobából áll, de mindkettő tiszta, rendezett, a szobában mindent horgolt csipketerítők borítanak, s az asztalon egy televízió büszkélkedik. Auto­matikusan átvették a falusi tiszta szoba, első szoba stí­lust, és a konyhában laknak. A szoba az csak úgy van. Ki­nyitják az ajtaját és a kony­hából nézik a szobaasztalon álló televíziót. Tisztaságszerető asszonykéz nyomai látszanak azonban mindenen, bútoro­kon, konyhán, szobán és a kitűnően gondozott konyha­kerten is. Kővári Marika a versendi iskola legjobb leány­tanulója, szolid, udvarias, mo­solygós és reménykedő. — Tervező vagy statisztikus szerettem volna lenni, de most nem tudom, másik is­kolába vesznek fel, ha, fel­vesznek ... — mondja," és Mag Mihály igazgató magya­rázatokat fűz az ügyhöz: — A szülők azt szerették volna, ha a továbbtanulás eredményei világosak lenné­nek. Ha a kislánynak négy év után valamilyen képzett­sége is, lenne és munkába állhatna. Nagy gonddal vá­lasztottuk ki a Radnóti Mik­lesz olyan nagy tnz Remél­jük. Állunk a parton és elszo­morító, hogy a sóder mellett a vízben találjuk a szállító szalagokat is. Igazán nem jött olyan gyorsan az áradás, hogy ezeknek a nem kis értékű be­rendezéseknek feltétlenül rozs- dásodniok kellene az árban. Na és a betonkeverőgép itt előttünk? Aztán egy kimust­rált gőzgép? És még ki tudja mi minden lehet a vastag vrz- takaró alatt? És főleg kinek a hibájából? A partmenti házakat az öt­venhatos újjáépítéskor meg­emelték néhány lépcsővel, de a kertek, ólak maradtak a régi helyen. így most elsősor­ban a jószágokat kell kitele­píteni az emelkedő víz élői. Kitelepítés — erről is ér­demes szólni. Eddig még sen­kire nem került sor Duna­szekcsőn, de a tanács elké­szítette a veszélyeztetett terü­let kitelepítési tervét. Az emberek bíznak- benne, hogy nem lesz nagyobb ve­szély. Az idősebb székcsőiek, akik látták az 1926-os, majd pedig az 1954 és 1956-os ár­vizet, most azt mondják, ez meg sem közelíti. Inkább csak az a baj, hogy sokáig tart. Ma reggel egy idős paraszt megnyugtatta a tanácselnököt: — Gyorsabb a víz folyása. Ez jó jel. Ez azt mutatja, hogy lent megindult a viz. Szünet nélkül jár a komp A székcsői tsz szünet nélkül hordja a túlsó partról a fát, rozsét, menti a víz élői. A komp máskor óránként járt, most nem tart pauzáit, ha meg­telik. azonnal indul. Közben egy szomorú hírt is hallunk. Az újságok hírül ad­ták a napokban, hogy Duna­újvárosnál a vízbe fúlt egy 21 éves fiatalasszony és a se­gítségére siető férje. Hétfőn a szekcsőiék arra lettek figyel­mesek, hogy egy asszony holt­testét viszi az ár. Szóltak a rendőrségnek, a folyami em­bereknek, de mire kiérkeztek a folyó elviitte a holttestet. Mohácsig viszont nem érke­zett meg. Amíg erről elmél­kedünk, megérkezik a szár­nyashajó. a Sirály. Pontosan 12 óra. Gáldonyi Béla lős Közgazdasági Szakközép­iskolát, de hát... Végiggyalogoltunk a cigány­városon. Emberek, asszonyok ácsorogtak a viskók körül... A legapróbbak, vagy tizen- öten-huszan tüzet élesztettek egy bokrosabb oldalban. A füstölgő tűz körül gugoreol- tak és megbabonázva bámul­tak a lángokba. — Nem gyújtanak fel a gyerekek valamit? Gyufa van náluk, — fordult Mag Mi­hály az egyik asszonyhoz Az asszony elkiáltotta magát: — Jöttök onnan!... Hát nem kilopták a gyufát... A szomszédos konyhók aj­tajában is felbukkantak az asszonyok, és nagy kiabálás kezdődött. Hazaparancsoltáv a gyerekeket. Az apró kis mez - télén talpak csattogtak az úton végig. Menekült az egész gyereksereg. A „várostól” nehéz eljutni a falu határára, még nehe­zebb jól tanulni, terveket ké­szíteni, egy más stílusú élen e vállalkozni. Most az égéi z cigányváros figyeli, hogy mi lesz azzal a két kislánnyal, akik továbbtanulásra jelent­keztek. Egyelőre csak azt látják, hogy a jó bizonyít­vánnyal, Mag Mihály igaz­gató támogatásával is nehéz bejutni azokba az iskola' ’ t, melyekről az előadók. a-ó torok, orvosok és tanácsi ve­zetők olyan sokat beszéltek. Bertha Bulcsu Űj kiegészítő bútorok Újabb kiegészítő bútordarabokkal bővült a Képcsarnok pécsi, Kossuth Lajos utcai üzletének választéka. Művészi kivitele­zésű dohányzóasztalok, fotelok és hcverők között válogathat­nak a vásárlók. Cigányvárostól a középiskoláig...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom