Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-26 / 122. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Felelősség és kockázat Úfból benépesült a határ Hét végén zöldborsószüret Villányban — Javítják a gépeket Nem szükséges nyelvész­nek lenni ahhoz, hogy külö­nösebb bizonyítás nélkül is belássuk, a „vállalkozni” a „vállalkozás”, a „vállalat” — szavak — közös tőből fakad­nak: a vállalat kifejezés ma­gában foglalja a vállalkozás tényét és a kockázat lehető­ségét, amit a vállalkozás vég­rehajtója vállal, saját felelős­ségére. Minden gazdasági cse­lekvésben van kockázat. Koc­kázatos a műszaki fejlesztés eredményessége, kockázatot rejt magában a belső és kü­lönösen a külső piaci helyzet, 6őt az időjárás is, stb. Ügy tűnik, ma még nagyon kevés­re ..vállalkoznak” a mi vál­lalataink, inkább végrehajta­nak. A vállalkozó sokkal in­kább a társadalom: végső so­ron az viseli a kockázatot, például a szükségletnek nem megfelelő termelés következ­ményeit. Vállalkozás (vállalat), koc­kázat, felelősség a gazdasági é'et szorosan összefüggő ka­tegóriái. Kockázatot csak az viselhet, aki felelős a hatás­körébe tartozó eszközökért. „Felelni” pedig csak megfe­lelő önállóság mellett lehet. Éppen azért a vállalati ön­állóság növelése nem öncél. Olyan fokát kell megkeresni, ami lehetővé teszi vállalati méretekben az optimális, te­hát a lehető leghatékonyabb döntést.- A szocializmusban a gazda­sági felelősség egyértelmű a társadalmi vagyonnal történő hatékony gazdálkodással. Eb­ben' a tekintetben a vezető felelősség megalapozásának lényegében két tényezője van: a tervutasítások és az anyagi ösztönzés rendszere, valamint c hatáskörök megfelelő elha­tárolása. Nem szabad elfelejteni, hogy a felelősség voltaképpen kö­telezettségvállalás. A kötele­zettségnek pedig tárgyi tar­talma van, amely ma nagy­részt az érvényben lévő — anyagi és jogi konzekvenciák­kal járó — mutatószámokban ölt iestet. S mivel minden ve­zető felelőssége meghatározott érdekeltségi viszonyokon ke­resztül érvényesül, az egyben a felelősség korlátáit is meg­határozza. A vállalati veze­tőktől ezért olyan mértékben követelhetjük a népgazdasági érdekek képviseletét, amilyen mértékben ezt egyfelől a ren­delkezésükre álló információk, másfelől a vállalat termelő, gazdasági tevékenységére ható gezdasági indítékok lehetővé teszik. A felelősségvállalás másik fontos tényezője a hatáskörök megfelelő elhatárolása. Ebben a tekintetben ma még nem mindig érvényesítjük a racio- ná’is gazdasági megfontoláso­kat, vagyis nem mérlegeljük kellően, hogy az egymással összefüggő hatásköröknek mi­lyen elhatárolása biztosítja a gazdasági szervezet & az egyes vezetők leghatékonyabb működését. A tárgyi feltéte­lek — termelésszervezési, tele­pítési, stb. — mellett termé­szetesen a személyi feltételek­kel is számolni kell. Tehát minden esetben figyelembe kell venni az adott vezető képességét, szervezőkészsé­gét, szakmai ismereteit, a be­osztottakhoz való viszonyát, és így tovább. (Kockázatot ugyanis csak tehetséges, hoz­záértő emberek vállalnak.) Általában célszerű a hatás­körök olyan elhatárolása, amely lehetővé teszi, hogy az adott szinten a szocialista gaz­daság szempontjából a lehető legracionálisabban és leghaté­konyabban dönthessenek. En­nek elengedhetetlen feltétele, hogy az adott szintű vezető­nek a racionális döntéshez szükséges eszközök rendelke­zésére álljanak. A vállalat csak olyan mértékben vállal­hatja a gazdasági tevékenysé­gével járó kockázatokat, ami­lyen mértékben rendelkezik ezekkel az eszközökkel. „Én jól vezettem volna, ha hagytak volna” — mondta egy vállalat igazgatója. E nagyon is gyakorlatias megállapítás mögött az az elv húzódik meg, hogy valóban önállónak — már mint tervgazdálkodás körülményei között — csak akkor minősíthető egy vezető, ha tényleges felelősséggel tar­tozik a gazdálkodás eredmé­nyességéért, ha ez a felelősség nem formális. Az utóbbi időben egyre több kezdeményezés (kísérlet) szü­letett a vállalatok felelőssé­gének és kockázatvállalásá­nak fokozására. Például a Medicor Művek új tervezési és érdekeltségi rendszere is biztató ígéret. Itt vállalati és gyáregységi szinten egyaránt a létrehozott tényleges nye­reség az anyagi ösztönzés for­rása. Ha a gyárrészleg alap­kötelezettségét nem teljesíti, sem nyereségrészesedésben, sem prémiumban nem része­sül. Az alapkötelezettség túl­teljesítése esetén viszont több­letjuttatásban részesül a gyár­részleg. A gyárrészlegek pré­miumfeladata az előírt nye­reségtömeg. Lényeges, hogy a vezető beosztású dolgozók anyagi ösztönzését olyan tevé­kenységgel kapcsolták össze, amelynek eredményességét közvetlenül is befolyásolhat­ják. A kísérlet fontos része, hogy az irányító szervek nem tűznek prémiumot a vállalat számára valamilyen tervfel­adat teljesítéséért, hanem a vállalatnak ezt ténylegesen meg kell termelnie a többlet nyereség révén. így jó gazdál­kodás esetén, a prémium a sokszorosa is lehet a koráb­binak. Ez a kísérlet is magában rejti a fokozott felelősség- és kockázatvállalás elemeit: hi­szen az érdekeltségben nem lehet „biztosra menni” — tud­niillik egy tervcél száz száza­lékos teljesítésére, hanem olyan vállalkozást (műszaki fejlesztést, piackutatást, gyárt­mányválasztékot,' stb.) kell megvalósítani, ami maximá­lis nyereséget biztosít. A Me­dicor Művekben folyó kísér­let tapasztalatai figyelemre­méltóak és remélhetően mi­előbb követőkre találnak. A meleg, nyárias idő ked­vez a tavaszi mezőgazdasági munkáknak; zöldbe borult a határ, szépen fejlődnek a ve­tések. A megye területén gya­korlatilag teljes egészében be­fejeződött a kukorica vetése, a tervezett terület 99 százalé­kán földbe került a mag. El­maradás csak a mélyfekvésű, sima, laposabb területeken van, amelyeknek egy része még most is víz alatt áll. A vetés minősége megfelelő, ke­vés az olyan kukoricavetés, amely pótlásra szorul. Fenye­get azonban a gyomosodás ve­szélye, ezért indokolt a kuko­rica vegyszeres gyomirtása. A beköszöntött napos időt a növényápolási munkákra fordítják elsősorban a terme­lőszövetkezetek, mert a sok eső bizony elég jelentős idő­beli lemaradást okozott a gazdaságokban, Előkészület a borsószedésre A villányi termelőszövetke­zetben megkezdődtek a zöld­borsószedés előkészületei. A harsányi hegy déli lejtőjén lé­vő 85 holdas borsóföldön egy­két nap múlva teljesen be­érik a híres borsó, melynek a szedését még ezen a héten megkezdik. A termelőszövet­kezet vezetői gondoskodtak arról, hogy megfelelő számú munkaerő álljon rendelkezés­re, a tagokon kívül a család­tagok is besegítenek, sőt há­rom napig az egyik pécsi gim­názium tanulói is szedik a borsót. A primőr borsó a bel­földi és külföldi piacokon egyaránt igen keresett cikk; fontos, hogy mielőbb a szál­lító ládákba kerüljön, ezért naponta 150—200 munkás sze­di a borsót, lesz olyan nap, hogy két-három vagonnal is útnak indítanak. A csíráztatott burgonya, melyből harminc holdat ültet­tek, már virágzik, úgy, hogy megkezdődött a töltögetése, öt fogat dolgozik a burgonya­táblában. A primőrök mellett fontos cikk ebben a termelő­szövetkezetben a szőlő, mely­nek a permetezését a jövő héten kezdik meg, és a kézi permetezők mellett az újon­nan telepített területen gép­pel is dolgoznak. Egyelik a cukorrépát a szigetvári Zrínyi Termelő- szövetkezetben. A nyolcvanöt hold cukorrépából alig né­hány hold van vissza, amely- lyel még a mai napon végez­nek. Hamarosan befejezik a napraforgó gépi kapálását, és teljes erővel hozzáfognak a konzervgyár számára termelt zöldborsó vegyszerezéséhez, — mintegy 150 holdat permetez­nek le. Szorgosan dolgoznak a ker­tészetben, mert Szigetvár zöldségellátását a közös gaz­daság biztosítja és mielőbb szeretnének megjelenni a pia­con a friss zöldáruval. Nagy Baranya-szerte szokatlanul nagy érdeklődés mutatkozik a leszerelési hetek rendezvé­nyei iránt. Bár a Hazafias Népfront megyei elnöksége eredetileg a béke ügyét érintő 200 rendezvény megtartását vette programjába, a falvak és városok, ipari és mezőgaz­dasági üzemek részéről érkező újabb igények következtében előreláthatólag 300-ra fog nőni a béketalálkozók, gyűlések, ankétok száma, ezeknek leve­zetésére a legjobb előadók, országgyűlési képviselők nagy számban jelentkeznek. Eddig 55 helyen, húszezer résztvevő­vel került sor békegyűlésre. Mohácson, az ipari üzemek dolgozóinak találkozóján hét- százan, a kétezer lakosú Du- naszekcsőn ötszázan hall­gatták meg az előadókat ütemben folyik a tápkockás paradicsom és paprika kiülte­tése, mintegy 12 holdnyi te­rületre kerülnek ki a palán­ták. A retket, salátát, zöld­hagymát már hetek óta érté­kesítik, most újdonságként árulják a karfiolt. Kapálják a kukoricát Beremenden. Két hete etet­nek zöldtakarmányt az álla­tokkal, holdanként 220—250 mázsás átlagtermést takarítot­tak be. A kaszálás után azon­nal másodvetés kerül a föld­be, silókukoricát és borsós csa- lamádét vetnek. A gépeket a nyári munkákra készítik elő, a termelőszövetkezet javító- műhelyében teljes a „nagy­üzem”, a gazdaság valameny- nyi gépét felülvizsgálják, hogy az aratás megindulásáig vala­mennyi üzemképes állapotba kerüljön. és a mágocsiak közül is négy­százan vettek részt a népek barátsága és a béke jegyében rendezett magyar—csehszlo­vák barátsági esten. A Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának kollektívája a hábo­rú pusztításait és a békés épí­tés eredményeit — közte Ba­ranya húsz éves fejlődését — szemléltető fényképes vándor- kiállítást készített: a 21 tab­lót május 25-én a lánycsóki békegyűlésen indítják útjára és 60 községben mutatják be. öt helyen ismét sor kerül a történelem szakos tanárok Ba­ranyában immár hagyományos ankétjára, melyen a háború és béke kérdését, a békés egymás mellett élés lehetősé­geit és feltételeit vitatják meg. A KISZ ifjúsági napo­kon, a Nőtanács asszonytalál­Péter János látogatása Willi Stophnál Berlin: Péter János, a Magyar Népköztársaság Ber­linben tartózkodó külügymi­nisztere és a Magyar Külügy­minisztériumnak kíséretében Lévő vezető munkatársai ked­den délelőtt látogatást tettek Willi Stophnál, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökénél. E látogatás során meleghangú, baráti esz­mecsere alakult ki a magyar és a német államférfiak kö­zött. Kárpáti József, hazánk ber­lini nagykövete kedden ebé­det adott Péter János külügy­miniszter tiszteletére. Az ebé­den német részről megjelent Otto Winzer államtitkár, az NDK külügyminiszterének el­ső helyettese, aki jelenleg a külügyminisztériumot vezeti, továbbá Johannes König kül­ügyminiszter-helyettes és Wil­helm Meissner, az NDK buda­pesti nagykövete. kozókon — köztük a női szo­cialista brigádvezetők össze­jövetelén — műsoros békees­teken ismerteti a leszerelési hetek célját, a nemzetközi helyzet békét fenyegető leg­újabb fejleményeit. A Bara­nya megyei Mozi üzemi Válla­lat száz községben vetít aj)é- kés építőmunkát és a hábo­rút szemléletesen bemutató kísérőfilmeket, a baranyai mozgó művelődési ház a leg­kisebb falvakba is elviszi — előadásokon, kiállításokon is­merteti — a leszerelési hetek célkitűzéseit. Az eddig meg­tartott béketalálkozók részt­vevői izzó haraggal fordultak szembe az amerikai imperia­listák békét veszélyeztető ag­resszív cselekményeivel és számos tiltakozó táviratban ítélték el tetteiket. KGST-tcmácskozás Lipcsében Berlin: A $£GST építés­ügyi állandó bizottsága Lip­csében befejezte rendes ülés­szakát. Az állandó bizottság ülésszakának munkájában Bul gária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Mon­gólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vett részt. A bizottság egyebek között megvitatta és jóváhagyta az 1966-tól 1970-ig terjedő idő­szakra vonatkozó munkájának alapvető irányvonalait, s aján­lásokat fogadott el az építő­anyagok és tervezések szab­ványosításáról. l Az Erdőkémiai Vállalat csonkamindszenti fűztelepén most dolgozzák fel a télen aratott amerikai fűzvesszőket. A két­hónapos áztatás után lehántolják a fűz kérgét, válogatás után az I. osztályú minőségű vesszők szárításra, majd nv -tra kerülnek. A 750 mázsa nyersvesszőből 325 mázsa fehér vesszőt nyernek, és ennek 60 százalékát küldik külföldre. Erb János felvétele Eddig húszezren Tettek részt béketalálkozókon Történelem szakos tanárok ankétja, kiállítások, asszonytalálkozók a békerendezvények sorában

Next

/
Oldalképek
Tartalom