Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-23 / 120. szám

6 Hangulatok, színek, kompozíciók Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének 111. országos fényképkiállításán és filmbemutatóján napló 19G5. MÄJÜS 33; 1 keikért falrakerült képek (Mó­dos Gábor: Elő mozaik, Hor­dók), mezőgazdasági környe­zetet művészi szántén megje- j ©lenitő fotók, zsánerképek, emberábrázolások, a különle­ges fényképészeti hatásokra épülő képek, mint az elmoz- dulásos életlenség (Útközben — felvétel a rohanó ablakból, Dobogón — a mozgásiban lé­vő rendőrbot és járművek fénycsóvájával), a szolarizá- oiós technika (Vadász István fotói) vagy a tónusában be­folyásait képek. Külön kis cso­korba fűzhetek a fiatalok han­gulatát megragadó kétszerep­lős kompozíciók, tájképek, csendéletek, a foto humora, s talán a legnagyobb csoport­ban a szakmában — kórter­mekben, műtőben s kórházi folyosón, laboratóriumiban — készült felvételek. Külön értéke a kiállításnak a lengyel és a csehszlovák testvér-szakszervezet vendég- képkollekciója, a lengyel szer­zők jellemzően korszerű far­fénykép, 90 színes diapozitív és 8 pergőfiim -—, bár szak­szervezeti kiállításról van szó, országos fotóművészeti szinten is jó átlagot képvisel. Maga­san kiemelkedő fotót nem lá­tunk, jó kollekciót azonban többet is. A korszerű kompo­zíció® felfogás, technika néhol még kielégítetlen igény és to­vábbra is hiányolható a ke­vésbé romantikus látásmód, szűkítettebb színskála, kon­centráltabb hatás. De ez egy­ben a hazai problémákat is tükrözi. Az Orvosegészségügyi Dol­gozók Szakszervezete kiállí­tóitól nem lehet megkívánni, hogy ugyanazt a teljességet nyújtsák művészi ambíciójuk­ban is, mint napi munkájuk során, hogy a fotóban is a napi követelmények ugyan­azon a szinten álljanak. De ezt az amatőrjelleget a néző szívesen tekinti, s ez nem fe­lelőtlenség a művészi állás­pont szemszögéből sem. Vargha Gyula dr. Legyen? Ne legyen? n. Küzdelem az anyáért, küzdelem a gyermekért Az 1956-tól napjainkig a törvényes keretek között vég­zett művi vetélések száma meghaladja az egymilliót (!) 1959-ben 1707 művi vetélés volt, 1962-ben pedig 163 656. A legutóbbi felmérés alapján megállapítható, hogy az első gyermek születése előtt a nők 18 százalékának, a második előtt 47 százalékának, a har­madik előtt 74 százalékának volt már legalább egy művi vetélése. Egyre több a koraszülés A műtét sok esetben káros az anyára és káros a gyer­mekre. A beavatkozás sérü­léssel jár, gyógyítása számos esetben hasműtétet tesz szük­ségessé, megbomlik a szerve­zet hormonális egyensúlya és meddőséghez is vezethet. A művi vetélők mintegy 30 szá­zalékánál szövődményes meg­betegedésre lehet számítani. A művi beavatkozásnak a később születendő gyermekre nézve is súlyos hátránya van. Nem vitás, hogy az abortusz Hollós Róbert (Győr): Lépcsőköz Az egyetem aulájában meg­rendezett országos fényképki- áállításra és filmbemutatóra több miint száz szerző — nagyrészt orvosok, assziszten­sek, gyógyszerészek és ápo­lók — küldte be felvételeit. Nem közömbös, hogy a szerző milyen módom fejezi ki magát. A fotós a műfaj tisztázása (fénykép) után csak annak sajátos nyelvével (tó­nus, vonal, folt, kompozíció.) fejezheti ki magát, s a kifeje­zés a gyakorlattal párosulva — a konkrét lehetőségek felhasz­nálásával jöhet létre. Egysze­rű felszereléssel is születhet értékes műalkotás. Hajdinyálc Gyula, a Fotóművészek Szö­vetsége tiszteletdíjának nyer­tese a kiállítási katalógus cím képét adó fotója a legolcsóbb kategóriájú fényképezőgéppel készült. Természetesen na­gyobb technikai lehetőségek birtokában magasabb szinten alakulhat ki az alkotás. Itt a kitűnő színes fényképeikre. Horváth Magda dr.. Kovács Kornél felvételeire utalunk. — Vadai/ Lóránt dr. emberi tü­dő felnagyított színes fotói lenyűgöző technikai szinten mutatják a szervrészletet, s abban a néző számára a do­kumentáció értékétől elvonat­koztatható esztétikai szépsége­ket tárnak fél. A formált kifejezésre említ­sük Tóth Károly és Pathó Sándor egy-egy képét (öreg ház lakója, A művésznő portT rója). Mindkét nőalak ábrá­zolása a művészi, formai meg­jelenítésnek a témát hordozó, emelő erejével teszi kifejező­vé a két jellegzetes arcot, te­kintetet. A kiállításom tematikusán vagy formai közös sajátságok alapján kerültek egy-egy cso­portba a képék. Belepünk: Tárlat a Galériában és a Dé- ry Múzeumban (műalkotások és a reájuk reagáló emberek viszonya) ,—, gyermekport­rék, jéliemképek, útíemiékek, — aztán nagy fehet felületen fekete formák ritmusa a téli havas felvételeken, a nyár va­kító káprázásában —. másutt háztetők, csónakok, fatőrzsek különböző szerzők más-más kompozíciójában, juhnyáj, bir­kák különböző kompozícdós eJerppi-i-Ajü — A következő p...színházi fotók, majd tökéle formai érté­Káldy László (Budapest): Távoli vizeken mai felépítésű, s néhány na-' gyón emberi mondanivalót ( hordozó fotói, s a csehszlo-! vák képek egyenletesen ma- < gas színvonallá. A bíráló bízott j ság képei közül külön figyel­met érdemelnék TiUai Ernő j határozott formánéndű, Alapfy j Attila különleges színhatású < fotói. Gazdag tematika s talán en-j néü egy kevéssé sokoldalú tech c niika jellemzi a kiállított ké- i pékét A színes diapozttivok a be-! küldött fotóanyag erősséged.! Ezek sorában (kevesebb a moz- ] galrnas 'kép, munka- ember­ábrázolás alig akad, a stati- j kusabb, szmhatásokra épülő i fotók, s különösen a terme-1 szetábrázolás (Murvay Árpád! virág- és madárfotói) képvisel < igen jó színvonalat. Nagyi Jenő és Oppe Sándor dr. Vi-Í rág csésze gomba, illetve Gom- , batélep című diája szép tér- í mészeti részlet Müller Pál j Akadály című diája a színes < foto esztétikájához szolgálhat $ jó például. A program harmadik össze- [ tevője az első ízben, s erede- < tiles inkább kísérletképpen; meghirdetett flimpályázat. A l bemutató filmjei megnyugta- \ tó, jó képet adnak az egész­ségügyi dolgozók egy kisebb j táborának filmkultúrájáról. A < jellemzőek és sikeres alkotá- < sok az orvosi témájú oktató< filmek (a Budapesti és Szege- j di Orvostudományi Egyetem- j ről). Az igen jó technikájú < Művese és Fortitudó című < művészi rövidifilm (egy asz-! szörnyről, aki betegsége ehe- < nére vállalja a terhességet, j megszüli férjének gyermekét < és nem eld túl a szülésit). Né­meth András dr. szegedi ad­junktus magas színvonalú < amatőrmunkája. Kürthy Csa- { ba V. éves orvostanhallgató < radiológiai témájú filmje ke- resetlen, egyszerű eszközök- i kel készült, jól tagolt, ritmi- zált oktató film (fekete-fehér { cselekmény-jélliegtű részek < dzsesszkísérettel, 'közbeiktatott j színes magyarázó mozgóképek: szöveggel), — fotografiikus, ké- < pd és filmes ritrnusérzékkél j emelkednek ki Káldy László j hangulatos rövidfilmjei (Fe- < jek, Házkompozíoiók). A bemutatott anyag — 250' Védjük meg a lucerna- és vörösheremag-fábláinkaH Az állati kártevők tavalyi inváziója a lucerna- és vö­röshere területeket nagyon lecsökkentette, Helyenként 40—50 százalék maradt meg e fontos pillangósvirágú ta­karmánynövények termőte­rületének. Minden termelő elsőrendű érdeke a megma­radt széna- és magtermő te­rületek hathatós védelme. Mind a lucerna, mind pedig a vörösheremag termeszté­sénél küíönösen az idén rendkívül nagy jelentő­sége van az állati kártevők elleni véde­kezésnek. A fegkifizetődőbb eljárás a megelőző védeke­zés. Annak ellenére, hogy az idei hűvös tavasz nem segí­tette ezen magkultúrák álla­ti kártevőinek a fejlődését, mégis az idejében történő védekezés elmulasztása miatt sok helyen már eddig is jelentős károkat okozott a vincellérbogár. Ezért az idén sem eshetünk abba a visszatérő hibába, hogy e két nagyon fontos magkul­túra állati kártevők elleni védelmét csak akkor kezd­jük meg, amikor már nagy tömegben észleljük kártéte­lüket. Az ápion, a lucernaböde, a lucernamagormányos, a csipkézőbogarak és a többi kártevő elleni védekezésül az első kaszálás után a tar­lóról a szénát haladék nél­kül hordjuk le és utána a tarlót HCH—DDT keverék­kel (kát. holdanként 8—8 ki­ló) mihamarabb porozzuk le. A porozást a késő délutáni vagy az esti órákban helyes elvégezni. Az utóbbi években nagy méreteket öltött lucerna és vöröshere tábláinkon az arankafertőzés is. A hosszú időn keresztül elhagyagolt vagy nem kellő szakszerű­séggel végrehajtott aranka­irtás következtében a here­magvak arankamag tartal­ma jelentősen megnöveke­dett. Az arankamag kitisz- tísása a különböző heremag­vakból a legdrágább, éppen ezért a tisztítást már ta­vasszal a szántóföldön kell megkezdeni. A decsi Egyet­értésben, az örménykúti Pe­tőfi Tsz-ben már kora ta­vasszal megkezdték az aran­ka foltok keresését és irtá­sát. Ennek meg is lett az eredménye, mert ezen tsz-ek által leszállított lucernamag­ban aranka nem volt. Az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat szarvasi magtisztító telepére, olyan nyers lucernamag tétel is érkezett, melynek minden kilogrammjában 202 000, zömében kis arankamag volt. Ez jelentős árbevétel- veszteséget jelentett a tsz— nek. A magas arankamag- tartalom miatt levont öszeg bőségesen fedezte volna az arankairtás költségeit. Ezen­felül a nagymérvű aranka­fertőzés jelentősen csökken­tette a szénahozamot is és tovább növelte a tsz táb­láinak arankamagfertőző- döttségéti Az arankairtás 1964. évi eredményei alapján megál­lapítható, hogy az elsődleges hiba a fertőzés kezdeti sza­kaszában a foltok felületes vagy késedelmes felkutatása és ezzel kapcsolatban a hat­hatósabb korai védekezés kitolódása volt. A múlt év­ben kisparcellákon legjob­ban bevált Régióné vegy­szerrel — 0,5 százalékos ol­dattal négyzetméterenként 1 liter permedével az aranka tökéletesen irtható. Folyó évben a nagyüzemben tör­ténő bevezetéséhez ez az arankairtószer kellő meny- nyiségben rendelkezésre áll és így nagy lépést tehetünk előre az igen súlyos aranka- fertőzés leküzdésére, (x) egyik következménye a kora­szülés. Míg a szocialista or­szágokban a koraszülés álta­lában 6—7 százalék körül mo­zog, addig hazánkban ez a szám 1960-ban 9,2, 1961-ben 9,7, 1962-ben 10,1, 1963-ban 10,3 volt. Pécsett 13 százalék (!). Az, hogy a koraszülöttek számának növekedésével halá­lozási számuk (24—25 száza­lék) 1960-tól lényegesen nem nőtt, az a gondos kezelésnek köszönhető. S ez nem kis ösz- szeget emészt fel. Míg a nor­mális körülmények között szü­letett csecsemő általában 6 nap alatt kikerül a klinikáról, addig a koraszülött 5 héttől akár 3 hónapig is kénytelen a klinika „lakója” lenni. A pé­csi Gyermekklinikán működik a megye koraszülött osztálya mindössze 18—20 ággyal. Ke­vés ez az ágylétszám. Az vol­na az ideális, ha a koraszülöt­tet 3000 gramm eléréséig a klinikán lehetne gondozni. Er­re azonban lehetőség nincs, hisz egyre sűrűbben érkezik az „utánpótlás” a már nagy­jából „megerősödött” csecse­mők helyére újak kéretőznek. Kihatás a szellemi képességekre A gyengeelméjű gyermekek jelentős száma koraszülött. A gyógypedagógiai intézetekben elhelyezettek száma 1951-ben 9368 volt, 1964-ben pedig 22 685. Az állam igyekszik újabb és újabb intézeteket lét­rehozni. Míg 1951-ben a gyógypedagógiai intézetek szá­ma 127 volt, addig 1964-ben 278. A jelentős fejlődés elle­nére is szinte állandó jellegű a férőhely hiánya. Baranyában például a legutóbbi felmérés szerint mintegy 350 olyan is­kolaköteles szellemi fogyaté­kos van, akik hely hiányában nem részesülhetnek kellő gon­dozásban. A szellemi fogya­tékos gyermekek (természete­sen ezen belül is vannak sú­lyos és kevésbé súlyos kategó­riák) tanítása igen nehéz munka. A Megyei Gyógype­dagógiai Intézet legutóbb fel­mérést készített arról, hogy az tetőzetből kikerült gyermekek hogyan helyezkedtek e* 1 Száz kérdőívet küldtek ki. ezekre 50 érkezett vissza. Kiderült, hogy 70 százalékuknak sike­rült segédmunkási szint“’- el­helyezkedniük. Hogy p v-'sz- sza nem érkezett 50 ké’-Hőív „mögött” mi a helyzet — tudni. „Nagyon örülünk an­nak. ha intézetünkben nevelt gyermekek közül mind többen érik el azt, hogy az MTF :s- kolákban szakmunkásokat ké­pezhetnek belőlük” — mond­ják az intézet tanárai. Némileg összefügg a gyógy­pedagógiával a Gyermekirteg- gondozó Intézet munkája Az itt nyert értesülés szerint az országban mintegy 400 000 (négyszázezer!) gyengeelméíű él. (Ez a szám a fiatalokat és időseket is magába foglalja.) Számuk állandóan növekszik: Nem világjelenség „Statisztikailag igazolt kap­csolatot találunk az előzetes művi vetélések és a koraszü­letési arányok agasztó növe­kedése között — olvassuk dr. Barsay Gyula és dr. Sárkány Jenő A művi vetélések ha­tása a születési mozgalomra és a csecsemőhalandóságra cí­mű tanulmányában. — Állít­juk, hogy a kora-, főleg pedig az éretlen születésűek egyre növekvő gyakoriságát alapve­tően a reprodukciós folyamat előtt és alatt végzett nagy­számú művi vetélés okozza. Nyomatékosan rámutatunk ar­ra, hogy a kora-, illetve éret­len születési gyakoriságok emelkedése nem világjelenség; Garay Ferenc SZÍNHÁZ I Metz ' VASÁRNAPI A MAGTAR RÄDIÖ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 11965. május 23-i, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: »18.00: Német nyelvű műsor: Vasárnapi levél: Pénze sin ál ók. — Feladó Kurucz Pál Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Emlékszel tavasz idején... n. rész. Az esküvő. Kovács Imre riportműsora. Alak emlékeznek: Németh Jó­zsef és felesége, Tóka Ferenc mohácsi műszerész és a Hajas- házaspár. Közreműködik Csiszár Márta és Mester István. 119.05: Pécsi művészek albuma. — Wágner József énekel. 1 19.30: Pécs zenei életének 20 évé­ből. Modem operabemutatók. Pécsett. 19.50: Sporthírek. Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Csókos asszony (délután 3 és este 7 órakor). Uray- [ bérlet. UttörŐház: Gábor diák. — Ma­> gyár film (délután 3 órakor). MOZI: Park: Aranyfog (10). Csillagok »alatt (4, 6). Riói kaland (szv., ' szí., 8). Petőfi: Vigyázat, feltaláló (10). í Riói kaland (szv., szL, 4, negyed ; 7, fél 9). Kossuth: Francia kandalló mel- í lett (10). Nyomorultak I., H. (szv., | szí., fél 4, fél 8 dupla helyárral). ‘ Gyárváros: Egy ember, aki nincs > (10). Az éjszaka világa (szv., szi., ’4, 6). Zsolnay K. O.: Két szoba J összkomfort (10). Igen (5, 7). Pécs­> Szabolcs: Iván. gyermekkora (10). > Egy nyáron át táncolt (5, 7). Me- \ csekalja: Volt egy ilyen legény . (10). A színésznő szerelme (szi., >5, 7). Vasas H.: Tíz aranyérem J (5, 7). Istenkút: Álmodozások ko­> ra (7). Meszes: A világ végéig * (szv., 4, 6). Mohács: Csodálatos | malom (10). Ne hagy magad Pit- , kin (szv., 4, 6, 8). Szigetvár A pi- »ros autó utasai (10). A tizedes, | meg a többiek (szv., 6, 8). Sásd: , özvegy menyasszonyok (szv., 5, i 7). Siklós: Elloptak egy bombát (10). Egy éjszaka szerelme (szv., \ 6, 8). Sellye: Nemo kapitány (szv., i szi., 5, 8). Harkány: Karbid és sóska (5, 7). Beremend: Nincs I többé válás (6, 8). Bóly: Köszö- i nőm doktor bácsi (10). Az arany- fej (szv., szi., 6, 8). Mágocs: Rab | Ráb.v (szv., fél 5, 7). Pécsvárad: Sombrero (19). Éjszakára hajnal (5, fél 8). HÉTFŐ: A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. május 24-i, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsora Korszerűen, eredményesen. — Riport. Folyókról, városokról mesél a dal. — Pécsről indultak ... Dob- rovics Péter. — Részletek a Kosztana című színdarabból. — Útközben jegyeztük fel: Ital, iskola, otthon. 18.00: Német nyelvű műsor: A hét kommentárja. — Vidám dallamok. Láttuk, elmondjuk. Részletek ábrahám Pál: Hawai rózsája című operettjéből. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Mecseki visszhang. — Zenés ösz- szeállitás. Solohov születésnapján. — Ked­velt szovjet dalok. — Gáldonyi Béla, László Lajos, Nagy István, Rab Ferenc, Kenedi Mihály és Khart Ferenc írásai. — Riport a Tervfélülvizsgáló Bizottságról. — A Moziüzemi Vállalat nyári ter­veiről. — Részletek a Nagy Ca­ruso című film zenéjéből. — Mindig szívesen hallgatjuk: Gershwin — Egy amerikai Pá­rizsban. — Részlet új felvéte­lünkből: Zerkovitz: Csókos asz- szony a Pécsi Nemzeti Színház­ban. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Szünnap. Táj színház: Rozsdatemető (dél­után 3 és este 7 órakor). Szom­bathely. MOZI Park: Csillagok alatt (4, 6). Riói kaland (szv., szi., 8). Petőfi: Riói kaland (szv., szi., 4* negyed 7, fél 9). Kossuth: Szélvihar (szv., szi., 4, fél 7, 9). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban) : Magyar híradó, Detu- nata, Ferencváros, Peti az állat- kertben, Híd a Duna felett. Tüzek és emberek. (Előadások U órától 3 óráig folytatólagosan). Gyárváros: Fekete Péter (6). Péesszabolcs: Ne hagyd magad Pitkin (szv., 5, 7). Mecsek aí.i a: Az éjszaka világa (szv., szi., 7). Vasas n.: Egy nyáron át táncolt (7). Ságvári: Másfél millió (fél 6, fél 8). Mohács: Égbolt a sivatag felett szi., 6, 8). Harkány: Rab Ráby (szv., 7). Bóly: Aranvfej (szv.. szi., 8). Mágocs: Blood ka­ntán y fia (szv., szi., 7). Szigetvár: \ színésznő szerelme (szi.. 8). Miklós: A tizede«, meg a többiek (szv., 8). 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom