Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-22 / 119. szám
tm. mAjtts ä g-1 " ' napló 5 Nagyhatású előadás A Pécsi Liszt Ferenc Kórus és Filharmonikus Zenekar hangversenye a Zeneakadémián Önkormányzat, felelősség, tekintély A Pécsi Liszt Ferenc Kórus és Filharmónlkus Zenekar a hangversenyévad méltó befejezéseként Händel: az Idő és az Igazság diadala című oratóriumát mutatta be megérdemelten nagy sikerrel városunkban, illetve május 17-én este Budapesten, a Tavaszi bérleti sorozatban a Zeneakadémia nagytermében. Újból meggyőződhettünk arról, hogy oratóriumkórusunk ma már zenei életünknek országos viszonylatban is jelentős tényezője. Antal Györgytől megszoktuk, hogy évenként újabb és újabb meglepetéssel szolgál: a klasszikus és modem oratóriumok mellett mindig akad tarsolyában valami „csemege”, ami az oratóriumkoncerteket kimagasló, zenei, eseménnyé avatja és biztosítja a sikert. Az idő és igazság d'adala Ez történt idén is, Händel utolsó befejezett, hatalmas méretű oratóriumának, Az Idő és az Igazság, diadalának előadásán. A mu története érdekes: első megfogalmazásban 17Ó8-ban keletkezett Rómában „Trionfo del Tempo e della Verita” címen. Hogy ez az alkotása később is izgatta, az abból derül ki, hogy 1737-ben átdolgozta és Londonban bemutatta. Händel még mindig elégedetlen volt egyik legkedvesebb művével, mert halála előtt két évvel gyökeresen új- iékomponálta. Ez az átdolgozás. melvnek szövegét Thomas Marell írta és címe Triumph of Time and Truth lett, érlelte meg a kétórás terjedelmű oratórium végső formáját és most már osztatlan tetszést, sikert aratott. Ezt a művet kutatta fel a feledés homályéból lipcsei tartózkodása alatt Antal György és mutatta be Magyarországon először. A szöveg fordítását dr. Vargha Károly végezte szakavatott kézzel a Liszt Ferenc Kórus szán^ára. Az oratórium előadását a zenei anyag nemessége mellett mondanivalója is indokolja. Ez a világi oratórium nem cselekményes, hanem elmélkedő, moralizáló. Szereplői sem biblikus vagy történelmi személyek, hanem géniuszok: az Idő, afc Igazság, a Bölcsesség, az Életöröm és a Csábítás jelennek meg a zenei történés képletes színpadán, hogy a művészetek szimbólumát jel képező Szépség megnyeréséért küzdjenek. Az csak természetes, hogy Händel az Idő és az Igazság pártján áll, ami igazolja a Mester életfelfogását és meggyőződését, mely szerint „a Szépség, illetve a zene az emberiség erkölcsi és humánus nevelésének egyik legjelentősebb eszköze”. Ezt a bölcselkedő gondolatsort, a géniuszok egyre hevesebb és szenvedélyesebb vetélkedését Händel gazdag invenciójú, a géniuszokat egyéniesítő recitativók, ariosok és áriák sorával, valamint főleg monumentális kórusszámokkal tárja a hallgató elé. A kórus kitűnően megállta helyét Antal György pontos, elemző betanító munkája ezúttal is meghozta gyümölcsét. Bár a fővárosi produkción némileg érezhető volt a kimerítő utazás, valamint a váratlan hőség okozta fáradtság, a Zene- akadémia igényes közönsége egészében mégis nagyhatású előadásnak lehetett tanúja. Händel remekműve méltó tolmácsolásban szólalt meg. Mindenekelőtt az oratórium főszereplőjéről, a Liszt Ferenc Kórusról kell Szólnunk, mely kitűnően megállta helyét. Érezhető volt, mennyi gondos, fáradságos munkával készültek újabb szereplésükre, milyen önzetlen lelkesedéssel szeretik a muzsikát és milyen szíwel-lélekkel énekelnek. Az oratórium hangulatát az árnyalt, megkapó előadással hűen tolmácsolták. Különösen tetszett az első részt befejező Vadász-kórus, valamint a zárótétel himinikus magasságokba szárnyaló Hallelujája. Arra is kiterjedt a betanító és vezénylő Antal György figyelme, hogy az oratórium minél hitelesebb, a szerző korának megfelelő hangzásban szólaljon meg. Ennek egyik jelentős eredménye volt, hogy Antal György felevenítette a Handei-korabeli zenekar sajátos alkalmazását, amiről általában meg szoktak feledkezni. Händel ugyanis hármas beosztású zenekart irt elő: a concertino a hangszerek kisebb csoportja, mely a szólistákat kíséri. Hozzájuk csatlakozik időnként a hangszerek egy nagyobb csoportja, ez a concerto grosso, feladatuk a szólószámokat bevezető, illetve közzenék zenekari részének előadása. Végül a tutti, azaz teljes zenekar a nyitánynál és a kórusszámoknál szólal meg. Ugyancsak a Handei- korabeli gyakorlatot újította fel Antal György akkor, amikor hárfát is alkalmazott a zenekarban. Nem vitás azonban, hogy a Händel-kori zenekari hangzás ma már bizonyos problémát okoz, ami a pesti koncerten például a tr*.— ....i—i—M Ta pasztalatcsere a közösségi nevelésről trombiták szokatlanul magas intonálásánál becsúszott gik- szerekben jelentkezett. Az előbb említett fáradtságot is inkább a zenekarnál észleltük. A közreműködő szólisták — László Margit, Forgács Éva, Barlay Zsuzsa, Réti József és Bolla Tibor — teljesítménye nem volt egészen kiegyenlített őket is befolyásolta a váratlanul nagy meleg. Hollay Keresztéig az orgonaszólamnak, Sebestyén János pedig a cem- baló-continuonak stílusos, alkalmazkodó megszólaltatásával jogos részesévé vált a sikernek. Antal György' átütő erővel, az oratórium-éneklésben szerzett közismert tudásával vezette, irányította a nagylétszámú előadói apparátust. Hosszantartó ünneplés A fővárosi közönség — akárcsak a hálás hazai — nagyon meleg és hosszantartó ünneplésben részesítette a pécsi együttest. Ennek bizonysága, hogy a zárókórust meg kellett ismételni.. A Händel- mű tolmácsolásával szerzett gyönyörű, pillanatokért köszönet a Liszt Ferenc Kórusnak. Kívánjuk nekik, hogy a következő évadban is nagy lelkesedéssel és szeretettel dolgozzanak újabb sikerek eléréséért. — nt — Közösségi nevelés! — Kétségtelenül ez a mai kor egyik legnagyobb pedagógiai problémája. Csakhogy az iskolai élet középpontjában végeredménj- ben mégis a „lecke” áll, a tananyag elsajátítása. Ezért a mindennapok sodrában nehéz elválasztani az oktatás és a nevelés kérdéseit. Nagy gondot vállalt magára az a négy általános iskola, ahol a nevelők elhatározták, többletmunkában, nagyobb energiával irá .nyitják a reflektort a közösségi élet problémáira. A budapesti Hernád utcai, a jánoshalmi I. számú, az ózdi Béke- telepi, valamint a pécsi Alkotmány utcai Általános Iskola kezdeményezése találkozott az Országos Pedagógiai Intézet törekvésével. így létrejött egy hosszú évekre kiterjedő program, amiben az intézet és a négy iskola vesz részt és a feladata, hogy a gyakorlati iskolai élet tapasztalatain keresztül tudományosan tanulmányozzák a közösségi nevelés kérdéseit. Ennek a nemrég kezdődött munkának volt a közös vitája szerdán és csütörtökön a pécsi Alkotmány utcai Gyakorló Általános Iskolában. A% alapkösösség — a raj A kétnapos értekezlet magját Szentistványi Gyulának, az Alkotmány utcai iskola igazgatójának referátuma, vala mint az iskola életének tanulmányozása adta. Ebből, majd az utána következő vitából rendkívül fontos kérdések ke lültek napvilágra, bizonyítan dó, hogy a pécsiek, de a másik három iskola nevelői is hozzáértéssel és felelősségtudattal láttak ennek a fontos kezdeményezésnek a megvalósításához. Vitatott kérdés volt, vajon melyik az ügynevezett közösségi alapforma, az úttörő raj-e, vagy az őrs? A probléma bonyolult! Hiszen egy közösség minél magasabb fokú, annál sokrétűbb Mégis kell egy kiindulási alap. amiből a közösségi élet a legéletképesebben fejlődik majd ki. A résztvevő szakemberek többsége az úttörő rajban látta ezt a formát, mert szerintük ez a legalkalmasabb ai- ra, hogy összekötő közeg legyen az egyén és a nagyabb közösség, az úttörőcsapat között. Ez alkalmasabb a legjobban az önkormányzati forma kialakítására is. Az önkormányzatokról vitatkozva megállapították, hogy a leghelyesebb a pécsi iskola módszere. Itt ugyanis az úttörő-vezetőségeket kisebb létszámú, de tevékenyebb testületekké akarják szervezni. Ha ugyanis túl nagy, például 70 tagú egy önkormányzati szerv, akkor éppen nagyságánál fogva nem akcióképes, és jobban rászorul a pedagógusra. Az alapvető közösségben, a rajban például nem mindig jó, ha egyharmada tagja a rajvezetőségnek. és gyenge diákokra fordítíák. Ennek a mulasztásnak a? a veszélye, hogy az említe • s- kolai középréteg passzivv., válik, ami a legtöbb iskolában már meg is mutatkozik. Megfigyelték. hogy ez a réteg otthon a családban is passz;V. Ugyancsak helytelen jelenség, hogy számos pedagógus kia!ar kit magának egy képet minden gyerekről, s ezt később csak nagyon nehezen változtatja meg. Márpedig - diák számára lehangoló, ha rúd,a, hogy hiába igyekszik, ét Továbbra is jó. közepes v;.gy elégséges rendűnek könv •°'itc el, mint eddig. Kevés helven nyilvánul meg, de mindenképpen helytelen az a felfogás, hogy amint fejlődik a gyerekek közösségi élete, öntevékenysége, ugyanolyan mértékben csökken a pedagógus mun kája. Ehelyett a valóság az, hogy a fejlett közösségi életű gyereksereggel még színvonalasabban, még nagyobb pedagógiai energiával kell foglalkozni. Azt viszont eredménynek lehet számítani, hogy a legtöbb úttörőcsapatban nem alkalmazzák már a helytelen pedagógiai gyakorlatot, hogy mindig a nevelőnek van igaza. — Mivel többször igazat adtak a gyerekeknek is — persze ügyesen, a nevelői tekintély csorbítása nélkül —, ez közelebb hozta a diákokat a nevelőkhöz. Nem igaz tehát, hogy a gyerekek önállósága, helyes kezdeményezéseik elismerése csökkenti a pedagógus tekintélyét. Több éves program 0 SZÍNHÁZ I Mnu A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. május 22-i, szombati műsora a 323,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Egy kis íalu tavasza. — Riport. Mindenki kedvére. — Zene. 18.00: Német nyelvű műsor: 10 éves a • Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége. Dokumentumműsor. (Zenés illusztrációk a szövetség kultúrkörútjainak programiéból). 18.30: Magyar, nyelvű műsor: Válasz a hallgatóknak. 18.35: Hallgatóink kérésére. 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.30: Zenés hétvége. Közben: Önök milyen intézkedéseket hoztak a munkafegyelem megsértőivel szemben? 19.58: Műsorismertetés. 30.00: Műsorzárás. színház Nemzeti Színház: Márta (este 7 órakor). Timár-bérlet. Tájszínház: Csókos asszony (este fél 8 órakor). Szekszárd. ZENE: Liszt-terem: Kórushangverseny (este fél 8 órakor). MOZI Park: Égbolt a sivatag felett (szí., 4, 6). Riói kaland (szv., szi., 8). Petőfi: Riói kaland (szv., szi., 4> negyed 7, fél 9 órakor). Kossuth: Nyomorultak I., IL (szv., szi., fél 4, fél 8), Híradó Mozi (a Park filmszínházban): Magyar híradó, Detu- nata, Ferencváros, Peti az állatkertben, Híd a Duna felett, Tüzek és emberek. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Gyárváros: Az éjszaka világa (szv., szi., 6). Zsonay K. O.i Igen (5, 7). Pécsszabolcs: Egy nyáron át táncolt (5, 7). Mecsekalja: A színésznő szerelme (szi., 7). Vasas II.: Tíz aranyérem (7). Mohács: Ne hagyd magad Pitkin (szv., 6, 8). Szigetvári A tizedes, meg a többiek (szv., 8). Sásd: özvegy menyasszonyok (szv., fél 8). Siklós: Egy éjszaka szerelme (szv., 8). Sellye: Nemo kapitány (szv., szi., 8). Harkány: Karbid és sóska (7). Beremend: Nincs többé válás (8) Mágocs: Rab Ráby (szv., 7). Pécs- várad: A csillagok alatt (fél 8). — Tánciskola kezdődik május 25-én. kedden este 7 órakor a Vasutas Kultúrotthonban (Váradi Antal u. 7/2.). Tanít: Balog. A derékhad A vita résztvevői megegyeztek abban, hogy a közösségi nevelés és a vezetőképzés egyaránt legfontosabb feladata, a gyereket olyan helyzetekbe hozni, ahol a legnagyobb a rájuk háruló felelősség. Felmerült az a probléma is, hogy az oktatásban keveset foglalkoznak a közepes tanulókkal, az iskolák legnagyobb tömegű középrétegével. Ehe- lyett a legtöbb gondot a szám- szerint kevesebb, kiemelkedő Soktérű, gazdag és színes volt a pécsi tapasztalatcsere és ez főleg az Alkotmány utcai iskola vezetősége alapos informatív tevékenységének az eredménye. A sok felvetett probléma és igen fontos tapasztalat is arra int azonban, hogy ezeket a kérdéseket nem szabad elsietni. így az egész több éves program is egyelőre a feladatok megismerése állapotában van. A tapasztalatokat később a négy iskola nevelői önálló dolgozatok alapján egy közös tudományos műben jelentetik majd meg. Tanácstagok fogadóórái I. KERÜLET: Május 24-én, 7 órakor: Bátai Sándor Vasas n. telepi általános iskola. Május 35-én, 4 órakor: Pánczél Ferencné Frankel Leó u. 13. 6 órakor: dr. Mátrai László Erzsébet telepi kultúrház. . Május 26-án, 4 órakor: dr Rajczi Pétemé Csillag u. 3. 6 órakor: Bemáth Sándomé Szabad Föld Tsz-iroda, Kalmár Kálmánná Kokszmű kultúrotthon. Posgay Pál November 7. u. 19. 7 órakor: Kemény János Szabad Föld Tsz- iroda. Május 28-án, 6 órakor: Papp Sándor Korvin Ottó u. 10. A szakma kiváló tanulói Izgalmakban bővelkedő vetélkedő színhelye volt csütörtökön a Villányi Mezőgazda- sági Szakiskola. Az iskola végzős tanulód négy szakmában mérték össze tudásukat kétnapos gyakorlati, írásbeli és szóbeli versenyen. A tét nagy volt: ki képviseli a baranyai iskolákat a „Szakma kiváló tanulója” verseny országos döntőjén. Aki pedig az országos döntőben helyezést ér el. annak nem kell szakmunkás-vizsgát tennie, azon nyom ban megkapja az oklevelet. A szerdai gyakorlati versenyek a Villányi Állami Gazdaságban, a siklósi tsz-ben és a bári baromfi nemesítő telepen zajlottak le, a szóbeli döntő az iskolában. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, hisz a versenyzők egytől-egyig nagyon ügyesek voltak. Úgy vezették a traktort, hogy öröm volt nézni. Főleg a szőlészek jeleskedtek, közülük is egy szemüveges kislány. Gémes Ilonka tűnt ki rrtagabiztosságával. Sorköztárcsázására a maximális 9 pontot adták a zsűritagok. Ugyancsak a maximális pontot kapta gyakorlatára Márkus Ilona is a baromfitenyésztő szakmában, aki a kebetőgépek kezelésében éppen olyan otthonosan mozgott, mint a vérvizsgálatban, vagy az állatok gyógyszerezéses kezelésében. A kertészek közül egy buzsáki fiúra és egy mohácsi kislányra figyeltek fel már az első napon. Csütörtökön, az elméleti vizsgán már ott szurkolt az egész iskola a versenyzőknek. Ugyanazt a kérdést kapták valamennyien, s aki a legjobb választ adja, az győz. A verseny mindvégig titkos volt Mikor délután öt órára a versenybírák végre összehasonlították a pontozólapokat, már ott szorongott az iskola valamennyi tanulója az udvaron. Lukács János, a megyei KISZ-bizottság titkára kihirdette az eredményeket, átadta a Szakma kiváló tanulója jelvényt és igazolványt az elsőknek. Dörgő taps közepette léptek ki az emelvényhez a győztesek: öt fiú és hét lány. Az eredményhirdetés után elbeszélgettünk velük. Gémes Ilona a két nap alatt egyszer sem mosolyogta el magát, de úgy tudott, hogy arra oda kellett figyelni. — Hol tanult meg ilyen jól a gépekkel bánni? — Felgyőn az állami gazdaságiban főleg apámtól, aki ott traktoros. Hatan vagyunk otthon szakmunkás-tanulók és külön ifi-brigádban. A szőlészet 500 holdas, ott gyakorlatozunk 8 hónapon át, s évente 3 hónapot az iskolában tanulunk. Ilona a szóbelin úgy beszélt az asszimilációról és disszi- milációról, ahogy talán csak a főiskolán hallani, a vörösbor héjon erjesztéséről pedig olyan kerek előadást tartott, hogy a zsűri csak ámult. — 31-én leszek 20 éves — mondja. — Most az országosra készülök, azután felvételim re, mert szeretnék továbbtanulni Kecskeméten a Felsőfokú Borászati Technikumban. Barcsányics Antal a zöldség termelő szakma győztese. A buzsáki tsz-ből jött negyedmagával. — Miért lett zöldségtermelő? — A szakmát Pálfalvi Gyula, tsz-ünk előző kertésze szerettette meg velem, ö nagyon jó kertész, s amit tudunk, elsősorban neki köszönhetjük. Télen, amikor nem volt semmi munka a kertészetben, 15 —20 oldalas dolgozatokat Íratott velünk, aztán „lezsürizte”. ö ott Buzsákon modern kertészetet akart csinálná, de nem támogatták, ezért ment eL Zimmer Mária kitűnő tanuló, s a szóbeli döntőn a fe- jeskáposzta-termelésről, meg a gyökérzöldsógek betegségeiről olyan színvonalas előadást tartott, hogy Horváth Sándor- né zsűritag a verseny végén megjegyezte. — Én annak idején nem szégyenkeztem volna, ha a zöldségszigorlatom a főiskolán így sikerül. Mária, aki a bajai technikumban szeretne továbbtanulni azt mondja: — A mohácsi Uj Barázda Tsz-ben heten vagyunk szakmunkás-tanulók. Kassai Béla főkertész foglalkozik velünk. Nemcsak a nagy tudása miatt szeretjük, de azért is, mert nem sajnálja idejét ránk pazarolni. Mikor észrevesz egy betegséget, először tőlünk kérdezi meg, mi lehet az, azután a kártünetek alapján rávezet bennünket. Kocsié Gyula tizenkilenc éves. A gyümölcstermelő szak ma kiváló tanulója, első helyezett, Kálmáncsáról, az Aranykalász Tsz-ből jött, ahol édesapja is szakmunkás. — Tervei? — Jó szakmunkás szeretnék lenni Kálmáncsán a tsz-ben. Nálunk még csak 150 hold gyümölcsös van, alma és körte. De 1970-re 250 holdat telepítünk. Márkus Ilona a mohácsi szakiskola 18 éves tanulója pedig azt mutatta be, mit kell tudnia ma egy baromfitenyésztő szakmunkásnak. Ilonka kiállta a próbát — tegyük hozzá, hat versenyző társával együtt — a szigorú bári gyakorlati versenyen. Tizennyolc éves, örül a győzelemnek, s csak egy bántja: Csökölyön, ahonnan jött, a tsz-ben időközben teljesen felszámolták a baromfitenyésztést. — Hol fog dolgozni? — Talán a kaposvári keltetőben. Ez azért volna kétszeresen jó, mert a vőlegényem kaposvári. A tanulást akkor sem hagyom abba, ha férjhez megyek, mert úgy érzem, az én szakmámban szinte napról napra új eljárások születnek, s ezekkel a jó szak munkásnak lépést kell tartania. A most megszerzett cím erre kötelezi is őket — mindany- nyiukat. Május 2.9-én, 6 órakor: Topái József Sütőipari Vállalat. n. KERÜLET: Május 26-án, f órakor: Gulyás Józsefné és Darnyi József kertvárosi munkásklub. Május 27-én, 6 órakor: Nógrádi Róbert Nemzeti Színház. Május 28-án, 6 Órakor: Tancsik Lajos Ágoston téri iskola. m. KERÜLETI Máius 24-án, 5 órakor: Bódi Szilvesztemé Ybl M. u 12. Május 25-én, 4 órakor: Baie+onyt Dezső Tarr I. u. 146. ép. 5 ódakor: Eiter István IH. kér. tanács. Május 26-án. 5 órakor: Szegedi Ferenc Mecsekalja, tanáraid rendeltség. Május 27-én. 5 órakor: TtV «oiv- mosj Béla 39-es dandár üti ált. iskola. Május 31-én. 6 órakor: Schmidt Károly ságvári kultúrotthon. nm^NTfu n*pio A Magyar Szocialista Munkáévá»** Baranya m°evei Bizottcá?« és a megyei tanács lapia Főszerkesztő’ Vasvári Ferenc 57prkes7tő<?£g Pécs Runvad* 0* li Tel.: 15-32 15-33. 31-60 2«-T> 60-n. Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadla: a Baranya meevel T.anklade Vállalat Felelős kiadó’ Braun Károly Kiadóhivatal’ "»ács Bűnvádi ót n Tel.! 15-32. 15-33. 21-60 50-11 PÉCSI SZIKRA NYOMDA Rees. Munkácsy Mihály u ifi ** Felelős v°zető Melles Rezső Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a h^lyl postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj i hónapra 1-2.— Ft. Indexszám: 25 05« * A
