Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-22 / 119. szám

tfUäg proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló ^ Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ XX II. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM ÄRA 50 FILLÉR 1965. MÁJUS 22., SZOMBAT Fiatalokról - felnőtt szemmel Mi felnőttek, úgy Is mint magánemberek, s úgy is, mint egyes intézmények képviselői, tiszteletet követelünk az ifjú­ságtól a magunk és intézmé­nyeink számára. Hozzátehe- tem: joggal. A fiatalnak kö­telessége, hogy tisztelje az idősebbeket, s tisztelje azokat az intézményeket, amelyeknek keretei között felnő, amelyek az életre felkészítik. Felmerül azonban a kérdés: vajon a felnőttek társadalma megtesz-e mindent ennek a tiszteletnek a kivívásáért?! Nem hiszem, hogy igennel fe­lelhetnénk minden vonatko­zásban és általános érvényű­én. Gondoljuk csak el: hány­féleképpen aposztrofáltuk, mi­nősítettük már a fiataljain­kat! Voltak már „büszkesége­ink”, voltak már „jövőnk zá­loga”, „nyílt tekintetű ifjú nemzedék”, de voltak „jampe- cek” és „huligánok” is és egyszerűen „ez a mai ifjúság” — utóbbi kifejezés számtalan, különböző fokon elítélő jelle­gű hangsúlyaival. Holott a fiatalok egyszerűen fiatalok, a maguk jellegzetes életkori tulajdonságaikkal, sajátossá­gaikkal. Valóban tiszteletlenebbek volnának, mint a régi ifjú­ság? Nem azok, csak m á* sok! Mint ahogy más, alap­vetően különböző a kor, mely­ben felnőnek az elmúlt ko­roknál. A történelmi, társa­dalmi különbözőségek követ­keztében másként-másként ala kul ki a tiszteletérzés. A mi korunk az átértékelés korsza­ka. Az utóbbi öt-hat évtized sorra rombolja le az addig megtámadhatatlannak hitt esz­ményeket, átértékeli a koráb­ban bálványként tisztelt „igaz­ságokat”. Talán így is lehet­ne jellemezni a korszakot: a lelepleződés kora. A családi élet is természet­szerűleg megérzi a szemléle­tek változását. A mai gyer­mek, különösképpen ifjúkor­ban, nem tudja csupán hely­zetük miatt tisztelni a család­nak „rangban” fölötte álló tagjait, ha mint külön, egyé­nek nem mutatnak fel előtte megfelelő tiszteletreméltósá­got, mert a mai gyermek éle­sen belelát a családi életbe. Az iskolai életbe szintén olyan a bepillantása, hogy minden egyes pedagógusnak magának kell megszereznie az ő saját, egyéni tekintélyét. Ez csak az embernek ember­hez (a diákhoz) való viszo­nyán alapulhat, hiszen a pál­ca. a verés — mint a szocia­lista neveléssel összeegyeztet­hetetlen „tekintélyőrző” esz­köz — kikerült az iskolából. A tiszteletérzés kialakulásá­nak előfeltétele, hogy a fiatal ismerje el tekintélynek a szü­lőt s a nevelőt, hogy tekin­télyre méltó embernek fedez­ze fel a maga számára őket. A mai élesoptikájú gyermek nem ismer el egy példamuta­tásban tekintélyre nem emel­kedett szülőt csupán a vérségi kapcsolatok alap­ján vagy tanárt csupán az állása miatt Tudomásul kell vennünk, hogy a fiatalok bí­ráló szemmel tekintenek ránk, felnőttekre. Jogukat ehhez nem vitathatjuk el, hiszen a példakép-keresés életkorában vannak; A kérdés vizsgálatánál nem hanyagolható el egy olyan szempont, amelynek létrejöt­téről ugyancsak a felnőttek világa tehet, az ifjúság „szen­vedő alanya”. Mire gondo­lok? Arra, hogy az utóbbi év­tizedekben nemegyszer pa­rancsszóra próbálkoztunk „ab­szolút” tekintélyeket állítani a felnövő nemzedékek elé. Az­tán rövidebb-hosszabb idő múltával hitelt érdemlően be­bizonyítottuk — ugyancsak mi, felnőttek —, hogy ezek a tekintélyek talmiak, érdem­telenek voltak a tiszteletre. Megszégyenült hát a fiatal ember, s érzékeny egyénisége a megszégyenültségben két­kedést „termelt ki”: vajon igaz az, amit a felnőttek vi­lága igaznak mond?!” A kö­vetkezmény aztán nogyfokú óvatosság velünk, felnőttek­kel szemben. A kérdésre — tiszteletnebb-e a mai ifjú a régebbieknél? —■ mégis azt mondanám: nem! Legalábbis nem sokkal tiszte­letlenebb, mint a neveltségé- ből, környezetével szemben fennálló kapcsolatából, élet­kori és egyéni adottságaiból kifolyóan következik. (Kivéte­lek természetesen adódhat­nak egyes esetekben, de hát gondolom régen is előfordul­tak ilyen egyedek.) Jól látható, hogy ifjúsá­gunk kutat, keres, érezhető a vágya, hogy megtalálja a tisz­teletreméltót egyénekben és intézményekben. Természete­sen ez a nyitott szemű fiatal­ság nem tud hinni az „auto­matikus”, a felnőttség helyze­téből adódó tekintélyben. Sa­ját maga gkarja megkeresni a tiszteletre méltót. Példát ke­res magának, tekintélyt ke­res, akire felnézhet, akit kö­vethet. Hogy e törekvése közben el-eltévelyedik? El bizony. Hi­szen alakulóban, forrásban, út­keresésben van még, tehát nem ritkák felburjánzó vad­hajtásai magatartásban, szo­kásokban, öltözködésben stb., de semmiképpen sem ez a jel­lemző. Egyébként is valameny- nyiünknek tudomásul kell vennünk, hogy a mai fiata­lok általában modernebbek, merészebbek, másképp nézik az életet, mint mi. Tudni akar ják, hogy kit, miért tisztelje­nek? Éles a bírálókészségük. Nem rabjai a konvencióknak, mások, de nem rosszabbak, mint a mai felnőttek voltak annak idején. Ez az élet rendje. V. L. Hazaérkezett a Finnországban iárt magyar parlamenti küldöttség A Finn Köztársaság parla­mentjének vendégeként Firm- országban járt magyar par­lamenti küldöttség Vass Ist- vánnénak, az országgyűlés el­nökének vezetésével pénteken hazaérkezett. Vass Istvánná a megérkezés Után nyilatkozott az MTI munkatársának: — Finnországi utunk na­gyon szép, és úgy érzem ered­ményes volt. Jóleső érzés volt számunkra, hogy amerre jár­tunk, mindenütt nagy szere­tettel és barátsággal vettek körül bennünket. Úgy érez­tük, ez az őszinte barátság az egész magyar népnek szól. — Meggyőződésünk, hogy delegációnk finnországi láto­gatása tovább mélyítette a két ország népeinek barátságát, hozzá járni t a magyar és a finn országgyűlés jó kapcsolatainak erősítéséfeffc Ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár 34 külföldi ország állította ki termékeit Pénteken reggelre ünnepi köntöst öltött a Budapesti Nemzetközi Vásár, A vásárvá­ros főterén feállított árbóc- soron 35 ország nemzeti lobo­góját lengette a szél. Kilenc óra előtt sorra érkeztek a ven­dégek az ünnepi megnyitóra, akiket dr. Vitéz András, a vásár igazgatója fogadott. Az ünnepi megnyitón meg­jelentek: Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnökhelyettesei, Aj­tói Miklós, Csanádi György, Horgos Gyula, Kovács Imre, Lévárdi Ferenc, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, Tausz János, Tímár Mátyás, Veres József a kormány tagjai. Ott volt a magyar politikai, gazdasági kulturális élet számos képvi­selője, részt vettek a megnyi­tón a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából hazánkba érkezett kormányküldöttségek, a külkereskedelmi miniszter meghívására érkezett külföldi delegációk és vendégek, to­vábbá a diplomáciai testület vezetői és tagjai, a vásár kül­földi pavilonjainak igazgatói. A Himnusz elhangzása után Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ün­nepi megnyitót. — Kedves vendégeink! — Engedjék meg, hogy az 1965. évi Budapesti Nemzet­közi Vásár megnyitása alkal­mából üdvözöljem az Elnöki Tanács és a kormány megje­lent tagjait, a diplomáciai tes­tület képviselőit, a hozzánk érkezett kormánydelegációkat, az összes kiállítókat és vala­mennyi kedves vendékünket. — Napjainkban, amikor a technikai haladás világmére­tekben gyorsuló ütemével szükségszerűen együtt fejlődik a nemzetközi munkamegosz­tás, a világkereskedelemben különösen fontos szerepe van az árucserét előmozdító nem­zetközi vásároknak. — Ezek sorában a Budapesti Nemzetközi Vásár is mindin­kább eleget tesz e fontos és elsődleges feladatának. — Ezt bizonyítja, hogy ez­úttal — a rendező Magyaror­szággal együtt — 35 európai és tengerentúli ország kiálli­A baranyai borsőtermő vi­déken már befejezéshez köze­ledik a_ virágzás. Hatalmas táblákon, a gyűdi és a harsá- nyi hegy déli lejtőin a primőr borsó — ha késve is — de hamarosan termést hoz. A ter­melőszövetkezetek felkészültek a borsó szedésére, hogy a „pri mőr-csűcs” idején, néhány nap alatt nagyobb mennyiség­ben szállíthassák a hazai és a külföldi piacra. így a két nagy borsótermelő szövetkezet — a siklósi és a villányi — pécsi és környékbeli iskolásokkal kötött sezrződést borsószedés­re. Villányban például két borsószedő munkacsapatot szer veztek beremendi és mohácsi alkalmi munkásokból, akiket három-négy hétre szerződtet­tek. Minden leszedett egy kiló borsó után 1.50 forint mun­kabérben részesülnek és a szokásos szociális juttatásokat kapják. Szállást biztosítanak tóinak nyújt alkalmat és meg­felelő keretet áruik bemutatá­sára. Ebben az évben a kül­földi kiállítók által elfoglalt terület nagyobb, mint eddig bármikor, s meghaladja a ko­rábbiakat ugyancsak túl­szárnyaló hazai árubemutató méreteit. — A vásár szemléltetően tükrözi a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében a baráti szocialista országokkal kialakuló termelési együttmű­ködés eredményeit és felada­tait. Ugyanakkor elősegítheti egyéb országokkal is kialakít­ható, kölcsönösen gyümölcsö­ző termelési kooperációs lehe­tőségek további feltárását. — Ebben az évben, amikor felszabadulásunk 20. évfordu­lóját ünepeljük, itt bemutatott termékeink egyben a szociális ta építés útjára lépett Ma­gyarország eddigi fejlődését, társadalmi előrehaladását is tükrözik. Mind nagyobb szám­ban bizonyítják azt a törek­vésünket is, hogy termelő­erőink az iparban magasfokú szellemi munkát megtestesítő itthon és a külföldi piacokon keresett, korszerű gyártmá­nyok gazdaságos előállítására összpontosítsuk. — A vásár alkalmából nagy számban ideérkező külföldi vendégeinknek a vásáron és a vásáron kívül is alkalmuk nyílik, hogy közvetlen tapasz­talatokat szerezzenek építő­munkánk számos területéről, kultúránkról, művészetünkről, mindennapi életünkről. Meg­győződhetnek és hazatérve számot adhatnak arról, hogy békeszerető dolgozó népünk megbecsüli eddigi eredmé­nyeinket és bizakodva néz a jövő elé. — Kedves vendégeink! — A vásár megnyitására olyan időpontban kerül sor, amikor a nemzetközi helyzet több vonatkozásban kiélező­dött. Bármennyire is ünnepé­lyes a vásár megnyitásának pillanata, ez alkalommal is teljes határozottsággal meg kell mondanunk: a magyar nép, a magyar kormány el­ítél minden agressziót és tel­jes mértékben szolidaritást vállal a jogtalanul megtáma­dott népekkel. számukra és gépkocsival szál­lítják őket a „munkahelyre”. A MÉK siklósi kirendelt­sége az idén 726 hold zöld­borsóra kötött szerződést a járás területén termelő szö­vetkezetekkel. Erről a jelen­tős területről nyolcvan vagon termést várnak, Érdekesség, hogy a villányi termelőszövet­kezet 75 holdnyi zöldborsó vetéséből tizenhat hold a sző­lősorok között van, ahol igen kiváló a talaj a borsóterme­lésre. A siklós—villán jó hegyvo- nulat lankáin már nyolcadik napja virágzik a novemberi vetésű primőr-borsó. és az első termésre május 25—26- án lehet számítani. Az első szedés alkalmával mintegy 30—40 mázsa borsót szállíta­nak piacra erről a vidékről. Tehát egy hét múlva megjele­nik a primőr-borsó Fécsett — Befejezésül. engedjék meg, hogy még egyszer üdvö­zöljem az itt megjelent vala­mennyi kiállítót. Kívánom: érjenek el jó eredményeket, érezzék jól magukat vendég- szerető népünk körében és közreműködésükkel járuljanak hozzá a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztéséhez. — Ezzel az 1965. évi Buda­pesti Nemzetközi Vásárt meg­nyitom. A meghívott vendégek ez­után megtekintették a Buda­pesti Nemzetközi Vásárt. El­sőnek a magyar pavilonokban tettek körsétát., majd a bol­gár, NDK, az olasz, a szovjet, a nyugatnémet, osztrák, angol, lengyel, jugoszláv, csehszlo­vák, belga, indonéz, a nem­zetközi pavilont, a nemzetek csarnokát, az amerikai, indiai pavilont tekintették meg. Ezt követően megnyitották a vá­sár kapuit a közönségnek. Párizsi Nemzetközi Vásáron tett látogatásakor megtekin­tette Magyarország kiállítási pavilonját. A miniszterelnö­köt és kíséretét Valkó Már­Kairo: Dr. Abdel Mo- neim-el-Ajszunij, az EAK gaz­dasági kérdéseikkel foglalkozó miniszterelnök-helyettese fo­gadta Rácz Pált, a Magyar Népköztársaság kairói nagy­követét és Perjés Sándor ke­reskedelmi tanácsost. A meg­beszélésen a két ország gaz­Az osztrák szakaszon és a magyar területen Paksig to­vább árad a Duna. A Győr védelmére koráb­ban épült körtöltés erősítése péntekre befejeződött. Csak­nem 5000 köbméter földdel magasították, vagy szélesítet­ték a gát gyengébb szaka­szait. A körtöltés előtt pedig nagy erővel folytatták az újabb területet, vagyis Győr révfalui városrészét és a vá­rosi vízmüvet védő új loka­lizációs töltés építését. Buda­pestnél a Duna másfél nap alatt 19 centiméternyit áradt és ismét elöntötte az alsó rak­part nagyobb részét. Szombat­ra további tíz centiméterre! emelkedett a víz. Az előre­jelzések szerint vasárnapra Berlin: A hideg májusi időjárás havazást okozott a Fichteibergen, az NDK leg­magasabb hegyén. Mínusz 1, mínusz 2 fokos hőmérséklet mellett egáss csütörtökön ha­Gyermekmegőrző a $M-n A Budapesti Nemzetközi Vásáron az idén is megnyílt a gyermekmegőrző, ahol a Nö- tanács aktivistái — szakkép­zett óvónők — ügyelnék s ki­csinyekre, míg a szülök a vá­sár látványosságaival ismer­kednek. A gyermekmegőrző­ben egyébként a Békéscsabai Kötöttárugyár kiállította az új gyermekruhócskák és egyéb bébiholmik mintapéldányait, hogy a szülők elmondhassák észrevételeiket a gyermekek­nek szánt ruhadarabokról. Csanádi segély a tsz-tagoknak A Vas megyei vassurányi Magyar—Szovjet Barátság 'i er melőszövetkezet legutóbbi köz­gyűlésén határozatot fogad­tak el, amely szerint a asz június 1-től a Társadalombiz­tosítási Központtól függetb-nüi családi segélyt fizet. 14 éves korig minden gyermek után havi 30 Ft-ot utalnak ki. roly kereskedelmi tanácsos, Kristóf László, a Kereskedel­mi Kamara főosztályveztője és Farkas Zsuzsa, a magyar kiállítás igazgatója fogadták. dasági kapcsolatainak fejlesz­téséről tárgyaltak. A nagykö­vet közölte a miniszterelnök- helyettessel, hogy Magyaror­szág kész részit venni az EAK második ötéves tervében elő­irányzott létesítmények építé­sében. Lassult az áradás a Dunán Havazás az NDK-ban mintegy 710 centiméteres- víz­állás várható, amely 6—8 cen­timéterrel meghaladja az egy héttel előbbi tetőzés szintjét. A víz azonban valószínűleg a jövő hét közepéig tovább emelkedik, s az idei legma­gasabb szinttel, 740—760 cen­timéter körüli vízállással te­tőzik. Pakstól a déli országhatárig pénteken még apadt a Duna. de szombat estére, vasárnap­ra már ezt a szakaszt is eléri az árhullám eleje. A Vízügyi Igazgatóságnak és a tanácsok árvédelmi szolgálatainak több mint 2200 dolgozója, mintegy 40 földmunkagépe és számos gépkocsija vett részt pénte­ken a készültségek munkájá­ban. vazott, s a hegyet most 40 centiméteres hóréter borítja. * Varsó: Újabb Mentések szerint a Sziléziában tomboló orkán szerdán négy halálos áldozatot követelj Pompidou a párizsi magyar pavilonban Pompidou miniszterelnök a ton, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete, Héjas Ká­Magyarország és az EAK gazdasági kapcsolatainak fejlesztése Egy bét múlva piacon a zöldborsó

Next

/
Oldalképek
Tartalom