Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-21 / 118. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ XX II. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM ARA 59 FILLER 1965. MÄJUS 21., PÉNTEK Több figyelmet a tsz-közi vállalkozásokra! Ma megnyílik a jubiláló BNV Külföldi kormányküldöttségek érkeztek a vásárra Néhány év óta számos helyen találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy termelőszövetkezeteik bizonyos feladatok megoldására összefognak, szövetkezetközi vállalkozásokba kezdenek. Az esetek többségében olyan gazdálkodási és tér melési feladatokról van szó, amelyeket egy-egy szövetkezet külön-külön alig, vagy lényegesen gyengébb eredménnyel tud megoldani, mint együttesen. A szövetkezetek összefogásával létrejött vállalkozásoknak kialakult már néhány típusa. így például: amikor egy tájon, nagyjából azonos adottságokkal rendelkező négy-öt, vagy esetleg több szövetkezet bizonyos állattenyésztési, illetve hizlalási feladatok megolkezetefc felismerték, hogy házilag építkezni csak úgy cél- szerű, ha a brigádokban az építkezés minden szakmájának embere megtalálható. Egy-egy szövetkezet — gyakran — képtelen ilyen brigádot összeállítani. 8—10 vagy 15 szövetkezetből azonban már kikerül olyan csoport, amelyben hozzáértő kőművesek, ácsok, asztalosak, villanyszerelőik, lakatosok együtt dolgozhatnak. Jó tervezéssel és ütemezéssel megoldható, hogy ezek a brigádok valóban hasznosan és hatékonyan birkózzanak meg az építkezési feladatokkal. Az idén ezek a közös építőbrigádok — terveik szerint — több mint félmil- liárd forint értékű beruházást valósítanak meg. A hagyományokhoz híven a Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitásának előestéjén került sor a vásár első hivatalos aktusára, a sajtóbemutatóra, amelyen nagy számban jelenték meg a hazai és a külföldi újságírók. A sajtó képviselőit dr. Vitéz András, a vásár igazgatója üdvözölte, majd Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője tartotta meg tájékoztatóját. Hangsúlyozta, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár az az idén jubilál. Negyven esztendővel ezelőtt alakult meg a Nemzetközi Vásárok Szövetsége, amelynek alapító tagjai között mi is ott voltunk. Ugyancsak 1925-ben — e névvel első ízben — megrendeztük a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Évről évre növekszik a BNV nemzetközi tekintélye. Elég talán csak arra utalni, hogy 1959 és 1962 között megkétszereződött a külföldi kiállítók száma és az általuk elfoglalt terület. Az idén külföldi vendégeink minden eddiginél nagyobb, összesen csaknem 46 000 négyzetméternyi területet foglalnak él, ez körülbelül 50 százalékkal nagyobb. mint amekkora 1963- ban volt és mintegy 7000 négy zetméterrel haladja meg a tavalyit. A külföldi cégek mintegy 10 százalékkal nagyobb területen mutatják be termékeiket, mint a magyarok, pedig a hazai kiállítók által elfoglalt terület is meghaladja a tavalyi rékordszámot. * A nagy eseményen több ország kormányküldöttséggel képviselteti magát. Tegnap szovjet, csehszlovák, NDK, bolgár, lengyel, román, indiai kormányküldöttség érkezett a BNV-re. Ugyancsak a BNV- re érkezett Alekszander B. Trovbridge amerikai kereskedelmi államtitkár is. SOLOHOV elutazóit Budapesttől Mihail Solohov Lenin-díjas szovjet író — aki felesége, valamint P. 1. Majáckij. a Vesenszkajai Járási Pártbizottság első titkára és több földije társaságában a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására tíz napot töltött hazánkban — csütörtökön délután elutazott Budapestről. A vendégek búcsúztatására a ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese és dr. Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Ott volt V. A. Guszev, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa, valamint a nagykövetség több tagja. dúsára társul. Ezek a termelő- szövetkezetek gazdaságuk méreteinek és erejének arányában vesznek részt a közös beruházások megvalósításában, ugyanilyen arányban járulnak hozzá a vállalkozáshoz és részesülnek a haszonból. Az állattenyésztési közös vállalkozások eredményeként egyik évről a másikra több millió forintos beruházások valósulnak meg. Néhány példa már igazolja, hogy ezeken a nagyobb méretű telepeken a sertés- és marhahizlalás valamivel több haszonnal jár, mint az elaprózott hizlaldákban. istállókban. Jobb a takarmányértékesítés hatásfoka, korszerűbb az állatállomány elhelyezése, gondozása. Végeredményben az ilyen telepek teljes felszerelése — út-, villany-, vízhálózatának kiépítése, a gépesítés — is gazdaságosabb, mintha — ugyanany- nyi állatra — a szövetkezetek külön-külön építenének majorságokat. Persze csak akkor érdemes ilyen közös vállalkozásokba kezdeni, ha a társuló termelőszövetkezetek a hízó- a'apanyagot és a takarmányt biztosítani tudják. A gyümölcstermelő körzetekben egy-két év óta néhány gyümölcs- és szőlőtelepítési, illetve termelési közös vállalkozás működik. Az ezeket lé'rehozó termelőszövetkezetek vezetői ily módon próbálják gyorsítani a nagyüzemi művelési módszerek elterjedését. Ám van olyan tapasztalat is, hogy e vállalkozások közül nehány nem kellő megfontolás alapján jött létre. A telepítést még csak megoldották, de ha a nagyüzemi szőlő vagy gyümölcsös termőre fordul, a rendszeres növényvédelemmel és a termés betakarításával — részben munkaerő, részben gépesítés hiánya miatt — már probléma adódik. Ez a jelenség mindenekelőtt arra figyelmeztet, hogy az összefogások megvalósítását körültekintőbb gazdasági megfan- tr' Ának kell megelőznie. A leggyorsabban szaporodó ta’-’közi vállalkozások a szőve'kezetek közösen létrehozott ép ?' kezesi brigádjai. A szövet-1 A szövetkezetek közötti vállalkozásoknak számos olyan lehetősége van, amelyre alig találunk még példát. Az utóbbi években például rohamosan növekedett a termelőszövetkezetek gépparkja. A legtöbb helyen gondot okoznak még a kisebb javítási munkák is. Hasznosnak bizonyulhatna egyik-másik helyen bizonyos gépjavítási közös társulás. Továbbá: a gépesített nagyüzemi növényvédelem elő nyeiről a legutóbbi években minden szövetkezeti gazdaságban meggyőződhettek. A nagyobb méretű növényvédőgépeket azonban egy-egy szövetkezet több esetben nem tudja megfelelően kihasználni. Itt is lehetőség kínálkozik tehát az összefogásra. A saját termelésű vetőmagvak szakszerű tisztítása és fémzárolása szintén olyan probléma, amelynek megoldásában eredményesen működhetne közre egy-egy szövetkezetközi vállalkozás. És talán még az eddig említetteknél is nagyobb lehetőség rejlik például bizonyos kertészeti termékek földolgozásában. Évről évre visszatérő jelenség, hogy jelentős mennyiségű zöldség- és gyümölcs- féle romlik el rossz tárolás vagy késedelmes szállítás miatt a termelőszövetkezetekben. Márpedig, ha vidékenként több szövetkezet összefogásával megfelelő tartósító, feldolgozó vállalat működne, ezeket az értékeket megmenthetnék. Tavaly néhány helyen kísér letet tettek a termelőszövetkezetek értékesítési közös vállalkozások létrehozására. Elképzeléseik szerint egy-egy tájat vagy nagyobb vidéki várost látnának el elsősorban friss idényáruval. A legtöbb esetben azonban ezek a kísérletek — a megnemértés falába ütközve — már a kezdet kezdetén meghiúsúltak. Érdemes lenne a kezdeményező szövetkezetek javaslatait, elképzeléseit újra felülvizsgálni, hogy az elbírálás minden esetben igazodjék a szövetkezetek és a lakosság érdekeihez. Vegyszeres üregiszapolás Bemutatták a szakembereknek a Mecseki Szénbányászati Tröszt mérnökeinek találmányát A Mecseki Szénbányászati i Tröszt meghívására tegnap országos konferenciára "ültek ősz sze, ma;,a szakmai Demutatőn vettek részt a többi szénbányászati tröszt szakemberei és kiküldött munkatársai. Kau- rek Róbert, a kutatás* osztály vegyészmérnöke, Virág János, a tröszt termelési osztályának vezetője, Kaposvolgyi József, a komlói Kossuth-bánya főmérnöke, Rudolf Mihály bányamérnök valamint Rajnai Rudolf technikus új eljárást dolgozott ki, a vegyszeres üregiszapolás t. A Mecseki Szénbányászati Tröszt komlói területén az iszapolásnak nagy a múltja. Már a felszabadulás előtt alkalmaztak iszapolásos technoló giát és felhasználták az iszapot a bányatüzek elhárítására. A korábban alkaunazon iszapanyag gyenge minőségű, erősen löszös homok volt és csak egészen korlátozott rnery- nyiségben állt rendelkezésre. Néhány év óta a komlói hőerőmű kénysaarűségi okokból penny ehányó j át a budafai völgybe helyezte át. Az évek folyamán mintegy 400 ezer köbméter pernye halmozódott ott fél. A tatabányai tröszt gyakorlata alapján néhány évvel ezelőtt a mecseki trösztnél is megindultak a kísérletek a drága hirdi homok pernyével való helyettesítésére. Bebizonyosodott, hogy a pernyét igen kedvező üzemviszonyok mellett lehet bemosatni a bányatérségekbe, de ugyanakkor nagy hátrányai is jelentkeztek a hirdá homokhoz képest. Keresni kellett egy olyan hatóanyagot, amely a pernye kedvezőtlen ülepedési sebességiét megváltoztatja, meggyorsítja és lecsökkenti az iszap- vízzel a gátakon keresztül elfolyó pernyemennyiséget. A kísérletek során jötték rá, hogy a pernye poliakrilátas kezelésévéi kiváló értékű iszaipanyagot nyernek, amey jól helyettesíti a hirdi homokot. Ugyancsak a kísérletek mutatták meg, hogy az így kezelt iszap gyorsan ülepedett és a felesleges víz róla tisztán távozott, a bányatérséget nem szennyezte és rövid idő alatt jó szilárdsággal rendelkezett. Az ülepedést gyorsító vegyszer nem tűzveszélyes, emberi szervezetre ártalmatlan. Az új iszapolási módszer i el a bányaművelés korszerűsítésében újabb lépést tettek és ugyanakkor olcsó tömedók- anyagot juttatva a bányába a szén önköltségének kedvező alakulását is elősegítik. Ez az új technológia nemcsak a bányászatban jelent újat, hanem az erőműpernyék hidraulikus szállítását is lehetővé teszi, azok gyors leülepedését megoldja. Badamim Balzsinjam látogatásai Badamim Balzsinjam, a Mongol Népköztársaság földművelésügyi minisztere Lo- sonczi Pál földművelésügyi miniszter társaságában csütörtökön a Bábolnai Állami Gazdaságba látogatott. A vendégek megtekintették többek között a híres bábolnai sportlovakat. Végül lovasbemuta- tót néztek végig. Jobb sorsra érdemes Továbbra is árvízvédelmi készültségben júrvus 5. után ingyen kaszálható oz árokpartok, töltések fűtermése Az érvényes rendkelkezések szerint az útmenti árkok, a vasúti- és árvédelmi töltések, vízlevezető csatornák fűtermésének betakarításáról a fenntartók, illetve a kezelők kötelesek gondoskodni. Mivel a fű termés megfelelő időben történő betakarítása közös érdek, a földművelésügyi miniszter elrendelte, hogy június 5-ig az említett területek fűtermését mindenütt le kell kaszálni. Ennek értelmében a tanácsi szervek elrendelhetik, hogy június 5. után az útmenti árkokban, vasúti- és árvédelmi töltéseken, csatornák partján lábon hagyott fűtermést bárki térítési kötelezettség nélkül lekaszálhatja, a szénát betakaríthatja és szabadon felhasználhatja. A Budapest alatti Duna- szakaszon az előző árhullám levonulása után bekövetkezett lassú apadás csütörtökön még folytatódott, azonban az újabb árhullám előrehaladása nagy mértékben emeli majd az egyébként is magas vízállást. A mostani árhullám tetőzési szintjei előreláthatólag meghaladják a legutóbbi vízállások magasságát. Mivel az osztrák Duna-szakasz tovább árad, egyelőre nem állapítható meg pontosan a várható tetőzés nagysága és időpontja. A magas vízállásra és a további áradásra való tekintettel, a Duna-menti vízügyi igazgatóságok és a védekezésben részvevő fővárosi, győri és esztergomi tanácsi szervek fokozott erővel folytatják az árvízvédekezési és töltéserősítési munkákat, valamint a további védekezésre való előké| szülétekét. A vízügyi és taná- i esi szervek a munkát több mint 200 főnyi munkaerővel, továbbá nagyszámú földmunkagép és szállítóeszköz igény- bevételével végzik, elsősorban a szigetközi, a Szentendre- szigeti, a bölcske—madocsai és a mohácsi védővonalakon, valamint az árvízvédelmi biztonság szempontjából legfontosabb más töltésszakaszon. Az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság messzemenő intézkedéseket tesz Győr révfalui városrészének _ amelyet 1954 be n teljesen elöntött az ár — védelmére, csütörtökön reggel egy új, 1500 méter hosszú, 3— 4 méter magas gát építését kezdték meg. Az új gát biztonságos védelmet nyújt majd Győrnek. egyszer s mindenkorra megakadályozza "tt Duna virén"1' betörését a városba. A Szabadtéri Színpad fölött elhanyagolt park van. Valamikor szép sétány futhatott körbe. Középen egy szökőkút széteső párkánya látható, rozoga padok gyűrűjében. A fák között dzsungelszerűen burjánzik a növényzet, láthatóan nagyon régen ápolták, rendezték már ezt a kedves helyet. Mindezt azért mondtuk el, hogy egyben megkérdezzük: nem lehetne-e itt elhelyezni a büféket, vagy pedig — "ha erre nincs szükség —, nem kelle- ne-e átadni a közelben levő óvodáknak, esetleg bölcsődéknek? Itt az apróságok a járművektől, a város zajálo, távol, nyugodtan eljátszha Inának a délelőtti órákban. Jó lenne valami megoldást találni és megmenteni a pusz tuló kis parkot!
