Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-01 / 102. szám
¥1 etv en ötödször ünnepel- *■* iük Magyarországon május elsejét. A mai embernél ez alig több egy átlagos életnél. És mégis liánj-f élete open ünnepeltünk ez idő alatt! Találunk a magyar május elsejek történetében most mar sokszázezres tömeggyűlé- sekel szép számmal, de találunk titokban ünnepelt májusokat is. Volt. amikor állig fegyverben- vonult fel a magyar proletariátus, hogy megvédje hatalmát, és volt, amikor börtöncellák falai között lehetett csak ..szabadon” beszélni a munkásünnep jelentőségéről. Olyan esztendő azonban egy sem volt 1890 óta; amikor május elsején néma, volt az ország A magyar munkásosztály hangja hol erősebben, hol gyengébben, de mindig ott zengett a nagy nemzetközi májusi kórusban. A legnagyobb elnyomás sem némít- hatta el ezt a hangot. Ha vért kellett áldozni érte, a magyar proletár a vérétadta. Men a május elseje neun agy szép kepét nyújtott c csoportok felvonulása. Egymásután jönnek a Flóra gyertyagyár. a m. kir. állam vasút, a Schlick és Wörner-gyár munkásai, a nyomdászok, az esztergályosok egylete, a gépkezelők és kazánfűtők (60 helyett körülbelül 150). A Nicholson-féle gyár, a szabók, a sütők, a Láng-féle gyár, a cipészek, sokan zászlóval és zeneszóval. Minden csoportot egy-egy főrendező fogad, ki a számára kijelölt helyre vezeti, ahol megállnak nyugodtan, Senki kívülök a rendezőség által vont kordonon belül nem mehet, ha csak jelvénnyel nincs ellátva, ■ ’ ’ Lassan-lassan megtelik a* egész óriási tér, itt-ott a sűrű tömegben még széles - utcáik nyílnak, hogy a később érkező csoportoknak helyetad- janak, de 3 órakor már tele van a tér, s a munkás csoportok közül alig hiányzik egy-kettő. S dacára annak, hogy oly roppant mérvben jelentek meg a népgyűlésen, sehol s« volt szorongás vagy 1919 Budapest ünnep a sok közül. Ez a munkásosztály nemzetközi harci napja. Alti ezt ünnepli, az öntudatra ébredt munkásosztály soraiban menetel. Aki ezt ünnepli, az túltette macát a nemzeti korlátokon, és a dolgozók nemzetközi testvérisége mellett tesz hitet. Aki ezt ünnepli, tudja, hogy a munkásosztály útja a győzelemhez szakadatlan harcon, 8 áldozathozatalo® át vezet Hányszor akarták május elsejét e három alapvető jellemvonásának legalább egyikétől megfosztani, hogy elszedjék igazi jellegét. Hitle* a ..német munka” ünnepévé nyilvánította, amely — szerinte — egyaránt a tőkésé és a munkásé volt. A munkás- árulók barátságos, békés majálissá akarják alacsonyítani még ma is Nyugaton. Hetvenöt év alatt sokszor betiltottak, máskor kisajátították. De minden ilyen kísérlet csúfosan megbukott az öntudat és a proletár internacionalizmus hatalmas erején. Nincs szó. amely méltón felezné ki azt a hősiességet, alnelyre. ez a nap emlékeztet. A>. egykori, újságok májusi szamaiban tömegesem találunk beszámolókat- erről. Az első, lóifó-óen tartott budapesti ünneptől. így írt a Pesti Hírlap; „a városligeti színkörrel elit i,<ezö oldalon felállított tri- ,.troi ardekes volt nézni a reive unióst. Maga a tribün teher lepellel volt leborítva, eUn vörös pajzsban két kézre rogon pöröly ábrája, alatta a tor áros címere; négy szöglete r, pirosbetus táblák a legújabb jelszóval: 8 órai munka. S órai szórakozás, 8 órai el vas' Innen nézve meglepő lökdösés. amiket pedig olyan jól ismerünk eddigi nagy ünnepélyeinkből.’’ A vidék is hallatott magáról ... „Mikor Orosházára megérkezett Békéscsabáról a táviratilag segélyül kért katonaság, — olvassuk utóbb a Népszavában —, egy század, a parancsnok, a katonasággal fegyvert tölteni rendelt, a főszolgabíró ismételve felhívta a tömegeket a szétosztásra, melyre az a hivatal összes ablakait bezúzta. Erre a katonaság és a csendőrség szuronyt szegezve a tömeget szétoszlatta, miközben ez a csendőrséget kővel dobálta, mire az fegyverét használva, a zavargók közül egyeseket megsérelmezett,” Jztán nagyút, fordult a történelem kereke. Oroszországban 1917-ben a, Bolsevik Párt vezetésével a nép megdöntötte a cári elnyomást és a maga erős proletárhatalmát szervezte mega helyébe. 1919-ben a példát Magyarország, Szlovákia, majd Bajorország népe is követte, így. , lett 1919 felejthetetlen május elseje a megvalósult néphatalom első örömünnepe. A győztes orosz forradalom fővárosában, Moszkva Vörös terén Lenin beszélt ezen a napon, Bécsben százezernyi tömeg tüntetett, Berlinben senki sem dolgozott. A háborúban győztes Franciaországban a kormány megtiltott mindenfajta felvonulást. . Párizst százezer katona szállta meg. Mégis óriási tüntetés folyt a francia fővárosban, és az egész országban sztrájkkal válaszoltak a kihívásra. Budapest dolgozói számára örökké emlékezet® 1919 ma jus elseje. A támadó imperialisták fojtó gyűrűjében, elszigetelve orosz és bajor szövetségeseinktől, mégis a félszabadulás és a harci elszántság ünnepe volt ez a « nap. A záázlódíszbe öltözött— fővárosban soha nem látott tömeg, mintegy hatszázezer ember vonult fel. A város legkisebb mellékutcája is ünnepi díszt öltött. Az ünnepi szónokok boldogan üdvözöltek a beláthatatlan embertömeget. „Ex a mostani. nagy vörös május meghozza a proletárfeltáma- 1 dást A gyönge szem nem látja tisztán a történelem útját, de mindegy. Hiába tiltják be Párizsban a vörös májust, huszonnyolc vörös májusnak perzselő tüze felgyújtja végre a kapitalizmus börtönét, és meg fogja teremteni a szocializmus várát” — mondotta Landler Jenő az Iparcsarook előtti nagygyűlésen. Nem is felejtette el senki, se barát, se ellenség ezt a világraszóló megmozdulást soha, hiába borult utána az országra negyedszázados fasiszta éjszaka. Lehúzott redőnyök, üres kávéházak, kettős járőrök, gyalázkodó újságcikkek, — ezzel emlékezett huszonöt éven át 1919 májusára a burzsoázia. Munkabeszüntetéssel, tüntetéssel, illegális röpcédulával hallatta hangját ez idő alatt a nép. Kiáltásuk áthatolt a magyar börtönök falán is, és élesztette a parazsat, amely aztán 1945-ben lángra-, gyújtotta az úri Magyarországot, /# x 1945-ös május elseje ugyancsak emlékezetes marad mindenki előtt, aki csak részt vett az akkori ünnepségeken. Az ország nyugati fele csupán néhány héttel korábban szabadult fel; az a tavasz a parasztság százezres tömegének hozta meg az ezer éve hiába várt jogot a saját földre. Soha addig ilyen akarás és nekibuzdulás nem volt Magyarországon, mint ezen a szabad ünnepen. S — először az ország történetében — nemcsak a városok, de a falvak is ünnepeltek ezen a napon — az l 1890 Városliget új élet ígérete is volt mindenkinek ez a nap. Most, a hetvenötödik szabad május elsején a nagy, pártunkkal. Húsz év alatt nemcsak beváltottuk, üe messze túl is haladtuk, amire 1890, 1919 és 1945 májunemzetközi kórus első vonalában menetel a magyar nép. Nemrégen ünnepeltük felszabadulásunk 20. évfordulóját; az egész haladó, világ együtt örült népünkkel, sában fogadalmat lettek á régi harcosok. Engels, a proletariátus nagy tanítója az első, 1890-es ünnepen lelkesedésében így írt: „Bár mellettem, állna még Marx, hogy ezt saját szemével láthatná.” Holott akkor csak tízezrek vonultak fel a májusi ünnepen. Ma a világ kiemelkedően legnagyobb szervezett ereje' a forradalmi munkásság, s ereje évről évre, májusról májusra gyarapodik. S ez emeli a felvonulás ünnepélyességét — a győztesek - a biztos győzők felvonulása rí az egész földkerekségen. A nagy magyar városok Is a kicsi falvak májusain ezért is ünnepel ma olv büsZK -n dolgozó népünk. Máté Oviira\ DUNÁNTÚLI NAPI . A Magjai Szociális!a Muiik- Baranya megyei Bízottá - és a megyei tanac? ao ■ Főszerkesztő. Vas van »' -:t a Szerkesztőség: Pécs- Hunyadi a Tel.; 15-32, 15-33. 21-u'Ü. »6-2! i« Belpolitikai rovat Kiadja. a Baranya nic.gyei La'Utiaiu. Felelős iuado Braar Ka Kiadóhivatal: Pécs, Hányád TeL. 15-32. 15-33. 21-+H). >6- 22 1945 Bősök tere PÉCSI SZIKRA MYOM i Pét::- .inkáé,,y Miíiaiv . KeJelös vezető Well? R ;■ terjeszt.- ■ ..... í£ióíi?ethetó a n. .yi postán/' a oknál ás kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 12— ot. Indexszám. í*»si. í i Á * í Négy május a hetvenötből 1891 Orosháza
