Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-15 / 89. szám

IMS. Április is. napló 5 Egyszerűbben, hatékonyabban! Egy tanács intézi négy község ügyeit Hogyan jártak a „házasság­gal” a tanács irányítása alá vont községek? Gyorsabban, könnyebben intézheti-e a la­kosság most ügyes-bajos dol­gait? — ezekre a kérdésekre kerestünk választ Egyházas- harasztiban. # Az összevonás előtt volt ta­nácsa az 543 lakosú Egyha- zasharasztinak. a 731 lakoJÚ Óidnak, az 1194 lakosú Also- szentmártonnak és a 430 la­kossal rendelkező Siklósnagy- falunak, amihez még Kista- polca is tartozott 213 lakosá­val. Minden faluban volt ta­nácselnök, tanácstitkár és hi­vatalsegéd. Ezenkívül Egyhá- zasharasztiban még adóügyi csoport is dolgozott. \z ezen a területen műkö­dő tsz-eket már korábban egyesítették, így jött létre itt a járás legnagyobb termelő- szövetkezete. Négy tanácshoz tartozott! Mindegyik tanács természetesen gondviselője és támogatója kívánt lenni s nem egyszer megtörtént, hogy a sok „bába” között elveszett a „gyerek”. Minden tanács rendszeresen megtartotta a maga végrehajtó bizottsági, va­lamint tanácsülését, amire tér mészetesen elvárta, hogy ats; is megjelenjen. Ha adódót egy-egy probléma — tenné szetesen több tanács is észre­vette — intézkedni akartak Végrehajtó bizottsági ülésekor napirendre tűzték és határo­zatot hoztak. Megtörtént, hogt az egyik tanács ilyen, a másil olyan „gyógyírt” javasolt. — „Virágzott” az összevisszaság A több tanács miatt nem ér­vényesültek kellően a köz ponti javaslatok sem. Meg duzzadt az adminisztráció, i központi szervekhez ömlött \ jelentés — ugyanarról a kér désről négy helyről. Milyen előnyöket hozott a: összevonás? Először is egy tsz — eg3 tanácshoz tartozik. Az össze vonással a tanács dolgozóinál ^minőségi összetétele” is ja vult, nem szólva arról, hogy az apparátust két fővel csök­kenteni tudták. Természete­sen problémák is felmerulteK.. Nem szűkült-e a demokratiz­mus ezzel, hiszen eddig a te­rületen 82 tanácstag volt, je­lenleg 47 a létszám? Az ösz- szevonásnak immár több mint kétéves tapasztalata, hogy szó sincs erről. Régebben a ta­nácstagok nem voltak eléggé öntevékenyek, a határozatok is valahogy a langyos feledés­be merültek nem egyszer. Most ha a tanácstagok száma kevesebb is lett, de minden községben kialakult egy javas­latokat, észrevételeket tevő hálózat, s ez a hálózat szoros kapcsolatot tart a tanácsta­gokkal. Természetes, hogy a javas­latok megvalósítása, a pana­szok orvoslása általában pénz­be kerül. Jobb járdát, kutat, közvilágítást és hasonlókat kérnek, s mindezt a község­fejlesztési alapból kell fizetni. A négy község bármelyike képtelen volt jelentősebb be­ruházásra megfelelő összeg híján. Az összevonás után központosult a községfejleszté­si alap is. A jelentősebb ösz- szeg már merészebb tervek megvalósulását is segítette. Egyházasharasztiban például mintegy 94 ezer forintos költ­séggel pedagógus lakást vásá­roltak, 70 ezer forintért állat­orvosi lakást létesítettek. Szó­ba jöhetett és már működik is Eperjespusztán a 40 ezer forintos beruházással létesí­tett klubhelyiség. Siklósnagy- faluban pedig több mint 100 ezer forintot fordítanak a köz­ségfejlesztési alapból klub építésére. Azt, hogy mire van legjob­ban szüksége egy községnek — a lakosság dönti el, kép­Dolgozókat felvesznek SZTK ügyekben Jártas, lehető­leg nyugdíjas tisztviselőt, napi néhány órás munkára alkalmaz a XIV. az. Autójavító Vállalat. 76590 * Állandó munkára segédmunká­sokat alkalmazunk. Pécsi Vasas ktsz. Zsolnay u. 15. Jelentkezés a munkaügyön. 76480 * A Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat gépkocslsze- relőt alkalmaz azonnali belépés­re. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi vezetőjénél. Rózsa Ferenc u. 17. szám alatt. 76474 * Csőszerelőket azonnalra alkal­maz a Pécsi Gázmű. Fizetés meg­egyezés szerint. Jelentkezés: Pécs, Felszabadulás útja 107 (volt tKekszművek) munkaügyi osztá­lyán. 76416 * Inari tanulókat felveszünk az alábbi szakmákra: lakatos (álta­lános) csőszerelő, gázvezeték és készülékszerelő és központifűtés- szerelő. Jelentkezés Pécsi Gáz­mű. Pécs. Felszabadulás útja 107. (volt Kokszművek) munkaügyi osztályán. 76417 Őt Gépkocsiszerelőket és gépkocsi- vezetőket vesz fel az I. sz. Bel­kereskedelmi Szállítási Vállalat. Megyeri út 103, sz. 170 « Kőműves szakmunkást felve­szünk. Jelentkezés Pécsi Vegyes- mari V. Irányi D. tér 9. Munka­ügy. 409 * vajszló és Vidéke körzeti Föld- mövcsszövetkezet vaiszlói kisven­dé-élőiébe vezetőt alkalmaz. Je­lentkezés az fmsz központi iro­dájában. <08 viselőin keresztül. Ilyen „kép­viselő” testületek például a különböző állandó bizottsá­gok is. Az összevonás előtt is működtek, nem egy hasznos javaslatot nyújtottak be, de korántsem funkcionáltak úgy, mint most. A tanácsok ugyan­is helyben voltak, s igyekez­tek az állandó bizottságolt munkáját is elvégezni. Most. szabad kezet kaptak, a tanács buzdítja őket a munkára, megnőtt önállóságuk, érzik szavuk súlyát, s tudják: szá­mítanak kezdeményezésükre, javaslataikra. De a tanácsok intézik töb­bek között a járlatlevelek ki­állítását, a különböző hatósá­gi bizonyítványok kiadásai. Most, hogy központosítottáK az államigazgatást, nem ke­rül-e több utánjárásba, időbe ezeknek az okmányoknak meg szerzése? Nem, mert minden községben az összevonás után is maradt egy függetlenített vezető, aki mindezt gyorsan elintézi. Őszintén szólva, a kisebb lakosú községek taná­csainak nincs is annyi mun­kájuk, hogy elvégzése két em­bert — elnököt és titkárt — igényeljen. — Az összevonás mind az államigazgatás, mind a lakos­ság hasznára vált — mondja Lopócsi István tanácselnök. — Nincs elaprózva a munka, az irányítás, nincsenek „kereszt­be határozatok” — a felsőbb szervek javaslata is jobban érvényre jut. Nemrég Borsod­ból is jártak nálunk tapaszta­latcserén s ők is hasznosnak, jónak találták. Ezt bizonyítják a tapaszta­latok. Bizonyítják: megfontolt intézkedésekkel csökkenteni lehet az adminisztrációt, köze­lebb lehet kerülni a minden­napi élethez. MŰSOR - SZÍNHÁZ - MOZI A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. ápr. 15-i, csütörtöki műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Üj módszerekkel a korszerű termelésért. — Riport. A Szorb Állami Népi Együttes műsorából. Branko Csopics: A hős. — El­beszélés. Jakov Gotovac: Erő. Az opera fináléja. 18.00: Német nyelvű műsor. Baranya két évtizede. Mohács. Melódia csokor. 18.30: Magyar nyelvű műsor. A közösségi ember nevelésének ügyében. 18.40: Zenéről — zenére. Közben: l. A Történelmi Tár­sulat dél-dunántúli csoportjá­nak előadás sorozata. — T. Mé- rey Klára: Tinódi Lantos Se­bestyénről. 2. Kinek a kára? — Varga János jegyzete. 3. A ve­zetésről. A jó példa is ragadós. 19.20: Dél-dunántúli híradó. 19.35: Zenélő levelezőlap. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Márta (este 7 órakor) Uray-bérlet. MOZI Park: A tizedes meg a töb­biek (szv. 4, 6, 8). Petőfi: Szemet szemért (szv. 4, 6. 8). Kossuth: Omlás (szv. 4, 6, 8). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, Fény­bogárka, Duett, A tenger két partján, Peti és a varázsgömb, Sayonara, Tokio. Előadások kez­dete 11 órától 3 óráig folytatóla­gosan. Zsolnay K. O.: Fekete Péter (7). Pécsszabolcs: Doni elbeszélés (5, 7.) Mecsekalja: Mi olaszok és a nők (szv. 7.) Vasas n.: Elcsá­bítva és elhagyatva rszv. 7). Mo­hács: Egy taxisofőr halála (6, 8.) Szigetvár: Az ifjúság édes ma­dara (szv. szi. 8.) Csak 18 éven felülieknek 1 Siklós: Kallódó em­berek (szv. 7.). Áramszünet — Áramszünet lesz április 1— 30-ig 7—17 óráig a Jászai M. u. HSgyes E. u. Szendrei J. ut­cákban. 5—16-ig 7—16 óráig Ko­vács-telep, Szentkút, Jászai M. u. Hargita u. í.által behatárolt terü­leten. 15-én 7—16 óráig kisfe­szültségű hálózat karbantartása miatt a Szt. István tér, Landler J. u. Sánc u. Esze T. u. Kórház tér. Sallai u. Geisler E. u. által behatárolt területen, (x) Fiatal pécsi zeneszerző sikere A zeneszerzői és a képzőművészeti díjat pécsi művészek kapták K^lmefestő-vegytlsrtftö mf'hft fiú és leány Iparltamilö- kat szerződtet a Patyolat Válla­lat. Jelentkezés Pécs, Tüzér ti. 13. sz. 407 * Az ÉM. Betonelem gyártó Vál­lalat dombóvári telepe keres fel­vételre egy villanyszerelőt 8—10 év<*s gyakorlattal. Felvételhez szükséges munkakönyv, miilap, szeméi vif gazol vány, katonakönyv ?7Pk’"Mnkás bizonyítvány. 1 hó­nainál nem régebbi tanácsigazo- «Tállést tudunk biztosítani. Czemikonyhával rendelkezünk. 401 * Tehén gondozót keres az !ha- Termelőszövetkezet. La­kás van. A vízügyi Éoftő Vállalat épftés- felvételre keres ma- jgnn- *s mélvépftésbeu lártas mű- Hehet nvugdfías Is) va- Ipr*'»nt fc-«munkában jártas kö- jelentkezés VIZÉP, harkányi építésvezetőségén sze- mélvesen vagy írásban. Mim- kisszállást, valamint egyszeri ét­kezést biztosítunk* ** Szegényasszony. Pákolitz István: Aranytojás c. bábjátékából. Az ország legkiválóbb ama­tőr bábosai találkoztak a bé­késcsabai bábjátékos napo­kon. A zsűriben zeneszerzők, írók, képzőművészek és hiva­tásos bábművészek foglaltak helyet. A csoportok munkái­nak értékelésekor Hollós Ró- bertné, a Népművelési Intézet bábelőadója örömmel állapí­totta meg, hogy minden cso­portnak sajátos profilja volt, színesedtek a képzőművészeti megoldások, s óriási előreha­ladás a zene állandó jelen­léte. A zene elterjedésében je­lentős szerepe van a pécsi bábszínháznak, hisz akkor, amikor Magyarországon a bábszínpadon legföljebb az összekötő zenét ismerték, itt már 1961-ben báboperát (Vas: Kiskakas gyémántkrajcárja) és Frokofjev: Péter és a far­kas c, művére bábpantomimet \ mutattak be. 1963-bam a pé­csi örszágos bábjátékos napo­kon a találkozó legigénye­sebb zenéjét, a pécsi színház kérésére Károly Róbert kom­ponálta Arany János Bajusz című versére készült bábpan­tomimhez. A Karlovy Vary- ban tavaly rendezett nemzet­közi bábfesztiválon a fesztivál legjobb zenéjét ismét Pécs produkálta. A békéscsabai fesztiválon ezúttal Hevesi And­rás zenéje (Bükkösdi László Sziszifosz című bábpantomim- jára készült) aratott átütő si­kert. A fiatal pécsi zeneszer­zőnek ez volt az első zenekari szerzeménye. A modem hang­vételű, kifejező zene a leg­több bábzenével ellentétben, nem csupán színpadi efektu- sokra épül, s így koncertszám­ként is megállná a helyét- A zsűri, hogy kellőképpen kife­jezésre juttassa tetszését, az előre meghirdetett díjakból kettőt nem adott ki. hanem helyette egy zeneszerzői, vala­mint egy képzőművészeti dí­jat osztott. A zeneszerzői dí­jat Hevesi András kapta. A képzőművészeti díjat a pécsi Bóbita Bábszínház vezetője, Kós Lajos nyerte el Pákolitz Aranytojás című bábjátéká­nak díszlet- és bábuterveiért. Kós Lajos négy éve vezeti a pécsi bábszínházát. A bemu­tatott darabok bábuit, díszle­teit kevés kivétellel ő tervez­te és készítette. Soha nem készül két darab hasonló el­járással. Mindig új formát, új anyagot, új technikát keresett az új darab hangulatának megteremtésére. Emlékezete­sek a pécsi bábjátékos napo­kon látott műanyag haszná­lati cikkekből készült bábuk (Tarby Ede Citromka című darabjának szereplői), a Cso­dálatos tűzszerszám kesztyű- testű zsákbábui, s a Karlovy Varyban bemutatott panto­mim folklorisztikus sikfigurái. Az Aranytojás bábui kosarak ból, fonott lábtörlőkből, mizsonbevonatból s egyéb vessző- és gyékényfonatokból készülték. '‘ Az értük kapott díj csaik minősítése Kós Lajos egyetlen produktumának, de nem fejezi ki a közismert szakvezető ki­tartó kutatómunkáját, jó szer­vező készségét. Hisz körülötte egész kis alkotóműhely ala­kult. Fiatal zeneszerzők, írók, képzőművészek kapcsolódtak be közvetítésével a bábmoz­galomba. Több darabnak, ze­nének Pécsett tartották az ős- i bemutatóját. A Bóbita Báb­színház rangját nem csupán a Békéscsabán nyert két miu veszeti díj jelzi, hánem az, hogy neves költőik, zeneszer­zők sem tartják rangon aluli­nak tőle megbízást elfogadni, illetve műveiket bemutatásra átengedni. Az iparitanuló-iskolák várják a jelentkezőket Még két hónap van visz- sza a tanévből, a gimná­ziumok, technikumok és iparitanuló intézetek veze­tői azonban már a követke" ző tanév beiskolázási prob­lémáival vannak elfoglalva. A gimnáziumokban már el­dőlt a jelentkezettek sorsa, technikumokba és ipari- tanuló-intézetekbe jelentke­zettek is rövidesen megkap­ják a választ. Érthetően, ilyenkor sok az öröm és sok a csalódás. Aki­ket elutasítottak, választ vár­nak a miértre. De mielőtt másokat okolnának, tekint­senek előbb önmagukba és az elmúlt és átjátszott évek mulasztásaiban keressék a hibát, a könnyen szerzett elégségesekben és közepe­sekben, a beletörődésben és a többre törekvés elmulasz­tásában. Sokan a szülők kö­zül is csak most döbbennek rá, hogy néha bizony le kel­lett volna ülni a gyermek mellé és számonkémi az is­kolai munkát. Sokan nehe­zen fogják megérteni, hogy elfogultak voltak gyerme­kükkel szemben és nem a gyermek képiességeit és haj­lamát tartották szem előtt, amikor olyan — igaz, jól jövedelmező — szakmát vá­lasztottak neki, melyre most a megfelelő képességek vagy hely hiányában nem vettek fel. Sok csalódást el lehe­tett volna kerülni, ha a továbbtanulásra történő irá­nyításnál jobban támaszkod­nak a szülők a pedagógu­sokra. A tanár évek alatt megismeri a gyermeket, is­meri szellemi képességét, kézügyességét, érdeklődési körét és ebből következtet­het arra, hogv maximálisan milyen továbbtanulásra vagy szakma szerzésre alkalmas a gyermek. Mindezeken túlmenően számolni kell az adott lehe­tőségekkel is. Pécsett és a megyében közel hatezer gyermek végzi el júniusban a nyolcadik osztályt. Ezek közül 4300 a megyében él. A megye területén levő kö­zépiskolák 880 gyereket, a megyei gyermekek számára Pécsett fenntartott középis­kolai helyekre P>edlg 550 gyereket lehet elhelyezni. Az adott keretek között a me­gyében végzett gyermekek 36 százalékát várják a kö­zépiskolák. A pécsváradi járásban végzett fiatalok 34 százaléka, a mohácsi járás­ban végzettek 46 százaléka jelentkezett középiskolai to­vábbtanulásra. A szigetvári gimnázium 80 elsőéves férő­helyére 71 tanuló, ugyan­csak a szigetvári kereske­delmi szakközépiskola 40 he­lyére 62 tanuló jelentkezett. A mohácsi járásban és a Mohácson végzettek közül 120 helyre 134-en jelentkez­tek, de a mohácsi mező- gazdasági szakközépiskola 40 helyére csak Két gyerek kér­te felvételét. A bólyi mező- gazdasági gépszerelő szak- középiskola 40 helyére is csak 35 jelentkező akadt. Komlón, Siklóson, Sellyén még mindig nincs annvi je­lentkező, mint amennyi he­lyet a középiskolák biztosí­tani tudnak. Pécsett a városi gyerekek számára biztosí­tott 1020 elsőéves helvre azonban 1560 gyermek je­lentkezett. A pécsi és megyei közép­iskolák tehát 2550 új ta­nulót várnak szeptemberben, többet felvenni nem tudnak. Mi lesz a többiekkel? A Pécsett működő 500-as MŰM intézet a miniszteri vállalatok, helytipari válla­latok, szövetkezetek, tanácsi vállalatok és magánkisioar számára ipari tanulóképzés­re 940 elsőéves helyet bizto­sított. Igen jólfizető szak­mák várják a tanulókat, mint fűtésszerelő, vízveze­tékszerelő, gáz- és vízkészü- lékszerelő, bádogos, lákatos szakmák. A négyes rendű fiatalok jelentkezhetnek a híradástechnikai hálózatsze­relő, vagy a géplakatos szak- középiskolába. Érettségizet­tek híradástechnikai háló­zatszerelő és híradástechni­kai műszerész szakközépis­kolába jelentkezhetnek. Az 506-os MŰM intézet 200 építőipari fiút vesz fel a következő tanévre, az 508-as MŰM intézet 150 leendő bá­nyászt képez ki, a Kereske­delmi Tanulóiskolában pedig 250 fiú és lány tanulhatja meg a különböző kereske­dői szakmákat. Azok a fiatalok, akiket középiskolából elutasítottak, a visszakapott jelentkezési lapokkal keressék fel a fenti szakmákat foglalkoztató vál­lalatokat, ott vétessék ma­gukat előjegyzésbe és a je­lentkezési lapjaikat a válla­laton keresztül juttassák el az Illetékes MŰM intézetek­hez. Mindezekkel párhuzamo­san folyik a termelőszövet­kezetek részére a mezőgaz­dasági szakmunkásképzés is. Az idén növénytermesztő gépész, öntözéses növény­termesztő gépész, szarvas- marha-, sertés- és juhte­nyésztő szakmunkás, ba­romfitenyésztő, halász, dísz­növénytermesztő és kertépí­tő, zöldségtermesztő és haj­tató, gyümölcstermesztő és faiskolai, valamint szőlőter­mesztő szakokra kötnek a termelőszövetkezetek szerző­dést végzős fiatalokkal. Ösz- szesen ebben az évben 271 termelőszövetkezeti tanulót szerződtetnek a szakmunkás- képzésre. Az_ ipari tanuló-iskolák és a mezőgazdasági szakmunkás- képző iskolák tehát további 1811 fiatalnak nyújtanak le­hetőséget a tanulásra. Van még lehetőség választásra, szakma tanulásra. Ha pedig valaki mindenképpen el akarja végezni a középisko­lát, az esti vagy levelező tagozaton a szakma elsa’á- títása után még mindig megteheti. Dr. Takács József Kvarcfürdővel „edzikn a tojásokat A pécsi baromfi- keltető üzemben éven te több mint három­millió csibe lát nap­világot. A szakembe­rek állandóan arra törekszenek, hogy több és életerősebb csibe keljen ki. Eh­hez nyújtott segítsé­get egy neves szovjet professzor, G. Kodi- nec, akinek a javas­latára kvarcolják a tojásokat és a csibé­ket A szovjet szakem­ber évekig dolgozott a Gödöllői Kisállat­tenyésztési Kutatóin­tézetben és ez idő alatt magyar kollé­gáival kísérleteket végzett a pécsi „csi­begyár ”-b an. Az ő de- tanácsai alapján kezd ték meg a tojások kvarcolását a keltető gépekbe való bera­kásuk előtt. Ennek hatására ugyanis a tojásban levő embrió érdúsabfcá és vérbő­vebbé válik, s meg­növekszik a vörös vérsejtek száma. Ezt bizonyítja, hogy a kvarcolt tojásoknál jobb a kelési arány és a csibék nagyobb testsúllyal kelnek ki. Később — már a Szovjetunióból — azt a tanácsot küldte Kodinec professzor a pác«! keltető üzem ve­zető szakemberének, Szatmári Elemérnek, hogy • naposcsibéket is részesítsék kvarc­fürdőben. Ennek ha­tása ugyancsak észre­vehető: a csibék élet­revalóbbak és jobban fejlődnek. Az össze­hasonlító kísérletek alapjan megállapítot­ták, hogy ha a kvar- colatlan csibéket két hétig nem éri nap­fény, akkor rsontlá- gyulást kapnak. A kvarclámpák fényé­ben „megfürösztótt” szárnyasoknál viszont ez még hat hét után sem következett be. Kedvezően alakul a feinevelési ará­nyuk is: a megen­gedett mennyiségnek mindössze egy száza­léka hullik el. G. Kodinec jelen­leg a Herszoni Mező- gazdasági Egyetem állattenyésztési tan­székének a tanára és a Szovjet—M agyar Baráti Társaság helyi szervezetének elnöke. Közte és Szatmári Elemér között ma 's rendszeres kapcsolat van: leveleket válta­nak egymással és a szovjet professzor el­küldte neki a barom­fitenyésztésről szóló szakkönyvét is. A Szovjetunióban vég­zett újabb kísérletek alapján különben Pé­csett is továbbfejlesz tik a csibék kvarco- lási rendszerét: ez év­től kezdődően kelte­tés közben is kap­nak majd kvarcfür­dőt a tojások, ami által — minden bi­zonnyal — még jobb lesz a kelési ered­mény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom