Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-02 / 78. szám

4 napló 1965. ÁPRILIS 8. Bolgár, román és jugoszláv párt­ós kormányküldöttségek hazánkban (Folytatás az 1. oldalról) zászlókkal feldíszített Ferihe­gyi repülőtéren ünnepélyesen fogadták. A vendégek fogadására meg jelent Fehér Lajos, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyet­tes". Németh Károly az MSZ­MP Központi Bizottságának titkára. Kovács Imre élelme- zísügyj miniszter, Veres Jó­zsef munkaügyi miniszter, va­lamint politikai életünk szá­mos más vezető személyisége. * A Magyar Szocialista Mun- kísnárt Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány meghívására csütörtökön reggel Budapest­re érkezett a Román Népköz­társaság párt- és kormánykül­döttsége. A delegáció részt vesz hazánk felszabadulásának 20, évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A küldöttséget Emil Bodna- ras. a Román Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, miníszterelnökhelyettes vezeti. A delegáció tagjai: Teodor Has, Crisana tartomány párt- bizottságának első titkára, Ilié Antonescu, nyugalmazott altábornagy és Mihail R o- sianu, a Román Népköztársa­ság budapesti nagykövete, aki a magyar fővárosban csatla­kozott a küldöttséghez. A román párt- és kormány- küldöttséget ünnepélyesen fo­gadták a Ferihegyi repülőté­ren, amelyet román és ma­gyar nemzetiszínű lobogók, vörös zászlók díszítettek. A küldöttség fogadásán meg jelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Szurdi István, az MSZMP Köznonti Bizottságának titká­ra, Losonci Pál földművelés- Osvi. Tausz János belkereske­delmi, dr Trautmann Rezső építésügyi miniszter, valamint a politikai élet több más ve­zető személyisége. Csütörtökön délután a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány meghívására Budapestre érkezett a jugoszláv párt- és kormányküldöttség, amely részt vesz hazánk felszabadu­lásának 20. évfordulójának ünnepségein. A vendégeket a kelebiai határállomáson üne- pélyesen fogadták. A küldöttség vezetője Alek- sandar Rankovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára; tagjai: Kosta Nadj vezérezredes, Ni­kola Sekulic, a Szövetségi Szkupstina Közoktatási és Mű­velődési Tanácsának elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottságá­nak tagja és dr. Dusán Csa- lics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete. A jugoszláv párt- és kor­mányküldöttséget ünnepélye­sen fogadták a jugoszláv és magyar nemzetiszínű lobogók­kal, vörös zászlókkal feldíszí­tett keleti pályaudvaron is. A küldöttség üdvözlésére több ezer budapesti dolgozó gyűlt össze. A pályaudvar előtti té­ren díszőrség sorakozott fel. A vendégeket a keleti pá­lyaudvaron Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a párt és a kormány képviselői, valamint a politikai és társadalmi élet több ismert személyisége fo­gadta. Ott voltak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykövetsé­gének tagjai. Mesél a Dráva Bolgár felszabadítóink látogatása a Dráva mentén Már harmadik napja tartóz- I kodik megyénkben az a bol­gár katonai küldöttség, amely­nek tagjai részt vettek az I. Bolgár Hadsereg Dráva-menti harcaiban. Egykori parancs­nokok és katonák keresték fel a húsz év előtti felszabadító harcok színhelyét. A három autóbusszal érkezett küldött­séget Ormanov viceadmirális vezette, aki tavaly Dzsurov bolgár honvédelmi miniszter társaságában már járt Pécsett és Baranyában. Ormanov al- tengernagy csütörtökön meg­koszorúzta unokaöccse — Ba- turov — sírját a harkányi hősi temetőben. A bolgár katonai delegációt elkísérte Baranyába Nagy Ga bor ezredes, a helyőrség ré­sz ,'ről pedig Asztalos László őrnagy, a helyőrségparancsnok I politikai helyettese. A száz­húsz tagú küldöttség csütörtö­kön ellátogatott azokba a köz­ségekbe, amelyeket a bolgár hadsereg szabadított fel. A vendégek zömmel az I. Bolgár Hadsereg III. és IV. hadtesté­nek voltak a tagjai. A vendégekkel Pécsre érke­zett Rumen Gercsev filmope­ratőr is, aki a „Mesél a Drá­va” című dokumentumfilmet készítette, amelyet csütörtö­kön bemutattak a pécsi hely­őrség fegyveres testületéi tag­jainak. A küldöttség csütörtö­kön délután találkozott a helyőrség fegyveres testületéi­nek katonáival és tisztjeivel, este pedig a Fegyveres Erők Pécsi Klujában rendeztek ba­ráti beszélgetést. A húsz év előtti felszabadító harcok bol­gár résztvevői ma utaznak to­vább Pécsről. i akartakor Érkezett: Voronov beszélt a moszkvai magyar felszabadulási ünnepségen Moszkva (MTI) Magyarország felszabadulásának 20. évfordulójáról a Szovjetunió majd minden városában megem­lékeznek. A központi ünnepség csütörtökön este zajlott le a moszkvai Kreml színházának szovjet és magyar zászlókkal fel­díszített termében. Eljöttek Moszk­va politikai, társadalmi és kul­turális életének kiválóságai, va­lamint nagy számban a moszk­vai magyar intézmények dolgo­zó’. a magyar kolónia tagjai. Az egybegyűltek melegen ün­nepelték Szipka József nagyköve­tet és a moszkvai magyar nagy- követség munkatársait, a szovjet főváros magyar vendégeit, az MSZET küldöttségét Révész Gézá­nak. az MSZMP Központi Bizott­sága tagjának vezetésével, a ma­gyar íróküldöttséget Darvas Jó­zsef. ick. és a magyar filmművész iisrget Ranódy László Kos- • • íjas filmrendezőnek a veze- t • 1. Az emlékünnepségen G. I. Vo­ronov. az SZKP Központi Bizott­sága Elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. Szólt az évforduló jelentőségéről, majd méltatta a magyar falu szocialista átalaku­lásának fontosságát. Beszélt a nép életszínvonalának emelkedé­séről, a kulturális forradalomról. Kiemelte, hogy Magyarországon ma minden ötödik ember tanul. Az utóbbi években — folytatta Vcronov — jelentősen megerősö­dött a Magyar Népköztársaság nemzetközi helyzete, megnőtt nemzetközi tekintélye. Ez közvet­lenül összefügg azokkal az ered­ményekkel, amelyeket a magyar nép a szocialista építésben ért el. Szipka József, Magyarország moszkvai nagykövete köszöntötte az ünnepi est résztvevőit, Moszk­va dolgozóit, átadta nekik az MSZ MP Központi Bizottságának és Népköztársaságunk kormányának üdvözletét. Az ünnepi esten felszólalt Ré­vész Géza, hazánk volt moszkvai nagykövete is, aki az MSZBT küldöttsége élén érkezett Moszk­vába. Borisz Pefcrovszkij, a világhírű Lenin-díjas szovjet sebészprofesz- szor a szovjet értelmiség üdvöz­letét tolmácsolta a közelgő április 4-i ünnep alkalmából a magyar népnek, Vietnami helyzetkép: Kudarcot vallott az amerikaiak „erdőtűz-hadművelete“ Saigon A Pa Nang-i amerikai légi- támaszponttól mintegy 56 ki­lométernyire délre, Tam Ky és Que Son városok között a csütörtökre virradó éjszaka heves csata zajlott. Az ame­rikaiak szerdán 25 helikop­teren egy egész dél-vietnami zászlóaljat szállítottak a harc színhelyére, majd az esti órák­ban még egy zászlóaljjal erő­sítették meg szorongatott csa­pataikat. A legújabb jelenté­sek szerint a partizánok hat helikoptert lelőttek, de a „légihíd” műveletben részt vett valamennyi helikopter találatot kapott. Az ütközet­ben két amerikai életét vesz­tette, 14 pedig megsebesült. Az éjszakai harc után csü­törtökön reggel a partizánok visszavonultak a dzsungelbe és eltűntek a támadók szeme elől. Kudarcot vallott az ameri­kaiak „erdőtűz-hadművelete” Saigontól mintegy 60 kilomé­ternyire északnyugatra. Mint jelentettük, az amerikai és dél-vietnami repülőgépek na­palm- és egyéb gyújtóbombák kai szándékosan erdőtüzet idéztek elő, hogy így pusztít­sák el az erdőben rejtőző sza­badságharcosokat. A csütörtök hajnali záporeső a tüzet elol­totta. Washington Johnson elnök fogadta a Washingtonban tartózkodó Taylor tábornokot, az Egye­sült Államok saigoni nagykö­vetét. A megbeszélés után Johnson újságíróknak kijelen­tette, hogy „hasznos eszme­cserét folytatott” a nagykö­vettel, utána Taylor válaszolt az újságírók kérdéseire. Cá­folta azokat a sajtójelentése­ket, amelyek szerint az elnök­nek benyújtotta volna lemon­dását nagyköveti tisztségéről. Arra a kérdésre, hogy az el­nökkel és a kormány többi tagjával megvitatta-e a hábo­rú kiterjesztésének tervét, Taylor kitért a válaszadás elől. Csupán annyit mondott, hogy az Egyesült Államok to­vábbra is jelenlegi politikáját kívánja folytatni Vietnamban. A Vietnami Demokratikus \ Köztársaság ellen intézett ' amerikai légitámadásokról ; szólva a nagykövet azt állí- ; tóttá, hogy ezek „fokozzák a dél-vietnami hadsereg harci szellemét”. Arra a kérdésre, vajon a támadások eredmé­nyeképpen közelebb jutót- j tak-e a konfliktusnak tárgya- lások útján történő rendezésé- ! hez, Taylor azt válaszolta: I „Nincs méterrudam, amellyel megmérhetném, mekkora tá­volság választ el bennünket a tárgyalóasztaltól.” Bonn számára keserű csalódás a francia vétó Bonn: „De Gaulle elnök nyomást gyakorol partnerei­re”, „Párizs feltételeket szab” — hangoztatja a nyugatnémet sajtó a francia miniszterta­nács szerdai ülése után Pá­rizsban közölt nyilatkozattal kapcsolatban. Bár a bonni diplomácia lázas tevékenysé­get fejtett ki az elmúlt na­pokban, hogy megszerezze De Gaulle hozzájárulását a poli­tikai unió ügyének előbbre- viteléhez, a Frankfurter All­gemeine Zeitung párizsi tudó­sítója azt jelenti, hogy „De Gaulle elnök több hónapra jégre tette a politikai unióról folytatandó tárgyalásokat”. A Welt éleshangú cikkben bírálja De Gaulle magatartá­sát, azt hongoztatja, hogy a tábornok „flörtöt folytat Moszkvával”, majd a lap az­zal fenyegetőzik, hogy ha De Gaulle tovább halad ezen az úton és nem veszi figyelem­be Bonn kívánságait, akkor „végleg kettéhasad Nyugat- Európa, Bonn egyoldalú at- lantizmusra kényszerül és örökre feleslegessé válnak az olyan konferenciák, mint ami­lyet most Velencében tervez­tek”. A Stuttgarter Zeitung ve­zércikkében hangsúlyozza: „Bonn számára a francia vétó keserű csalódást jelent.” „Pá­rizs nagy léptekkel közeledik a keleti tömb államai felé. A Szovjetunióval való növekvő egyetértés De Gaulle szemé­ben nem jelent ellentétet az európai politikával szemben” — írja a lap. Film Fi’m Film Film dl kőszívű Jókai Mór híres regényéből, Erdődy János forgatókönyve alapján Várkonyi Zoltán ké­szített filmet. Az új magyar szélesvásznú színes film előre­láthatóan megérdemelt sikert arat. A vállallcozás megle­pően nagy, a bonyolult csa­tajelenetek hibátlan megoldá­sához szinte már nem is ren­dezőre, hanem hadmérnökökre volt szükség, — így érzi a né­ző, amikor az ágyútűzben ka­vargó lovascsatákat, az ostro­mot, az óriási örökké mozgó apparátust maga előtt látja. A film technikai megoldása hi­bátlan, meglepően jó teljesít­mény. A regénysikereket nem min dig követik filmsikerek, mivel a film nyelvére egyszereűn csak lefordítani egy művet nehezen lehet. Ha mégis si­kerül, akkor alig lépi túl az illusztráció fokát, s a legrit­kább esetben beszélhetünk szerencsés találkozásukról. Várkonyi Zoltán pergő, néha túlságosan is pergő filmszerű filmet készített Jókai Mór re­gényéből, s lényegileg egyet­len ponton sem mondott le az eredeti mű eseményanyagáról, a Jókai-regény jellegzetes ro­mantikus légköréről. Várko­nyi Zoltán igyekezett megta­lálni Jókai eszköztárának a képi megfelelőit, s a nagy me­semondó érdekes családleírá­sait a filmen freskó szerű ké­pi kompozíciók helyettesítet­ember fial ték, a jelzők árnyaló, megha­tározó szerepét a színek, gesz­tusok, a jó színészi játék, a magabiztos megjelenítő erő. A kétrészes film mindvégig érdekes, nem szürkül, nem la­posodik el, a néző érdeklődé­sét eseményességével, fordula­tosságával, szuggesztív képi erejével ébren tartja. A hosz- szú csata jelenetek vibráló mozgalmasságot adnak a film­nek, ennek ellenére elképzel­hető, hogy a végsőkig megví­vott csaták helyett talán nem ártott volna a Baradlay-ház életéről és a hazai viszonyok­ról többet beszélni. A film százával vonultatja fel a statisztériát, kisebb, na­gyobb szerepekben pedig több, mint hetven színész lép a ka­mera elé. A jó alakítások egész sorát látjuk, nehéz len­ne eldönteni, hogy Baradlay Kázmémét alakító Sulyok Má­ria vagy a Plankenhorst Al- fonsine-t megjelenítő Béres Ilona játszott-e jobban? Az alakításoknak a jelen esetben, a jó színházi együttesekhez hasonlóan megbízható egysé­ges színvonala volt. Külön elismeréssel kell be­szélni Hildebrand István ope­ratőr munkájáról, aki a kitű­nő képek sokaságával gazda­gította az új magyar filmet. A kőszívű ember fiai érté­kes filmalkotás, méltó megfe­lelője a regénynek. B. B. Űi művészeti díjasok Bánffy György Paulusz Elemér Paál László Marczis Demeter A Magyar Forradalmi Mun- I kás-Paraszt Kormány művelő­désügyi minisztere a József Attila-díj 1. fokozatát adományozza: Bcrda József költőnek, lírai munkásságáért, Cseres Tibor írónak, a „Hi­deg napok” c. kisregényéért, Csuka Zoltán műfordítónak, a délszláv irodalom tolmácso­lásáért, Hubay Miklós írónak, „Hő­sök nélkül” c. drámagyűjte­ményéért, Vészi Endre írónak, a „Da­razsak támadása” c. novellás- kötetéért­A Jászai Mari-díj 1. fokozatát adományozza: Bánffy Györgynek, a Pécsi Nemzeti Színház színművészé­nek, színészi munkásságáért, Dómján Editnek, a Madách Színház színművészének, szín­házi és filmszerepeiért, Garas Dezsőnek, a Madách Színház színművészének, szín­házi és filmszerepeiért, Horváth Jenőnek, a Madách Színház színművészének, szí­nészi munkásságáért, 3. fokozatát adományozza többek között Paál Lászlónak, a Pécsi Nemzeti Színház színművészé­nek színészi munkásságáért. A Balázs Béla-díj L fokozatát adományozza: Kovács András filmrendező­nek, a „Nehéz emberek” című film rendezői munkájáért, Szécsényi Ferenc filmópera- tprnek, filmoperatőri munkás­ságáért A Munkácsy Mihály- díj L fokozatát adományozza: Frank Frigyes festőművész­nek, az Emst Múzeumban 1964-ben megrendezett kiállí­tásáért, Máté András grafikusmű­vésznek, politikai és kulturá­lis plakátjaiért, Földrengés Somogy megyében A Somogy megyei Kálmáncsa községből szerdán délelőtt fél tíz óra tájban kisebb földrengést je­leztek. A földlökés hatására több lakóépület megrongálódott, 14 ház kéménye leomlott. Személyi sérü­lés nem törtéin. Vilt Tibor szobrászművész­nek, művészi munkásságáért, különös tekintettel az 1964- ben elkészített Madách Imre portréjára. A Liszt Ferenc-díj 1. fokozatát adományozza: Bartók-quartettnek (vezető­je: Komlós Péter), a budapesti Weiner Leó kamarazene-ver­senyen elért második és az 1964. liegei nemzetközi zenei versenyen elért első helyezé­sért, Lukács Ervin karmester­nek, a Magyar Állami Opera­házban kifejtett karmesteri tevékenységéért. Tarján! Ferenc kürtösnek, a rádiózenekar és a Magyar Fúvósötös tagjának, hangver­senyeken elért sikereiért, 2. fokozatát adományozza többek között: Paulnsz Elemérnek, a Pé­csi Operaház zenei vezetőjé­nek, lelkiismeretes művészi és pedagógiai munkásságáért és 3. fokozatát ugyancsak töb­bek között: Marczis Demeternek, a Pé­csi Nemzeti Színház opera­énekesének, az operaműfajban nyújtott művészi munkássá­gáért, különös tekintettel a Falstaff és Fülöp alakításaira. Az Erkel Ferenc-díj L fokozatát adományozza. Szokolay Sándor zeneszerző­nek, a „Vémász” c. operájá­ért, Kínai— a’uériai közös közlemény Algír (Reuter, AFP):Csou en-Laj kínai miniszterelnök kétnapos algériai látogatása végeztével közös kínai—algé­riai közleményt írtak alá. A közlemény a többi között hang súlyozza, hogy mindkét fél el­ítéli az amerikai imperializ­mus agresszióját a vietnami nép ellen. Csou En-Laj csütörtökön Algírból egynapos látogatás­ra Kairóba utazott. A kínai miniszterelnököt a kairói re­pülőtéren Ali Szabri, az EAK miniszterelnöke fogadta. á

Next

/
Oldalképek
Tartalom