Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-14 / 88. szám
r ms.-7^-----n; n apló k I JC 3 Kerekaszta!-beszé!getés Növeljük a kalászosok hozamát! Az ügyvitel gépesítéséről Elektronikus szállítógépei kai a pécsi telep—Gépesítik a széliriszt ügyvitelét A beszélgetésen jelen vol-1 tak a Számítástechnikai és ügyvitelszervezési Vállalat központjának és pécsi telepének vezetői, valamint több pécsi üzem és gyár adminisztratív osztályainak vezetői. Az ügyvitel gépesítéséről beszélgettünk: a téma újszerű és .nagyon aktuális. Az ügyvitel gépesítésének jelenlegi helyzetéről Lukácsi József, a vállalat főosztályvezetője tájékoztatta a résztvevőket Manuális munka helyeit elemző munkát A tájékoztatóból megtudtuk, hogy az ügyvitel gépesítésében hazánk nem áll éppen az utolsók között, de a jelenlegi helyzettel egyáltalán nem lehetünk megelégedve. A budapesti központ mellett a nagyobb városokban fiókvállalatokat hoztak létre, így Pécsett is. A pécsi telepen éppen egy évvel ezelőtt kezdtek munkához. Eleinte három gépsorral, amelynek 270 000 kártyakapacitása volt és 83 millió adatot tudott feldolgozni. Azóta a pécsi telep újabb és korszerűbb gépekkel gyarapodott, s ma már nem csupán a hagyományos numerikus számítási munkálatokat tudják elvégezni, hanem szövegírást is. Zömmel anyagkönyvelési és anyagszámviteli feladatokat oldanak meg a gépek lyuk- kártya-rendszerű feldologzás- sal. A gépi munka eredményeképpen az anyagkönyvelők megszabadulnak a „testet-lel- ket sanyargató” manuális munkáktól, — szorzások, osztások, csoportosítások, ellenőrzések, hibakeresések — és több idejük marad az ellenőrző, elemző munkákra. Egyelőre ilyen eredménnyel is nagyon elégedettek lehetünk, de az ügyvitel gépesítésének ennél jóval többet kell produkálnia. A tervek szerint a pécsi telephely erre a többre is képes lesz a közeljövőben. Két év alatt minőségi cserét hajtanak végre a meglévő gépparkban és a modem rís gvtel.iesítményű IBM gé- . pék mellé egy kisebb teljesít- ménvű elektronikus számítógépet szereznek be. SokoMalúbb és gyorsabb 1 1 gével. A felszólaló konkrét eredményeket mondott el: a múlt év utolsó negyedében pontosan megkaptak minden szükséges adatot, s nem kellett létszámemeléssel és tetemes túlórákkal végezniük a felvásárlás értékelését. Új gépek és régi szemlélet A beszélgetés során gyakran előbukkant a kétkedés, az idegenkedés a gépek munkájával kapcsolatban. Sőt az AKÖV képviselője elmondta, hogy ő maga is csak feltételezéssel lépett egyezségre a gépi adatfeldolgozással. Amikor bizonyos munkák elvégzésére szerződést kötöttek a pécsi teleppel, akkor az első negyedben párhuzamos munkavégzést határoztak el. A gépek is dolgoztak és ők is dolgoztak, hogy a majdani összehasonlítás idején „adu legyen a kézben”. Az első hónap végével abbahagyták a kontrolt, semmi értelmét nem látták, hiszen minden adatot pontosan megkaptak és időben. Az AKÖV-öt a gyors adatfeldolgozás segítette a napi operatív intézkedésekben, sőt már az első negyedév során több százezer forintos megtakarítást értek el. Maguk a számviteli vezetők mondták el, hogy a kétkedés oka elsősorban a megszokott munkamenet feladásában rejlik. így dolgoznak immár hosszú évtizedek óta, s egyszerre megjelenik egy adat- feldolgozó gép, amely gyorsabban, pontosabban és jóval több oldalúan tájékoztat. Sokan talán a „kenyerüket” féltik a gépek térhódításától. Mindenesetre új dologról van szó, s az újra való átmenet soha semilven területen nem megy simán. „Ahogyan a műszaViak megálmodják..." A Mecseki Szénbányászati Tröszt ügyvitelét nem a pécsi telep végzi, hanem saját kebelükben gépesítenek, amihez segítséget nyújt a Számítás- technikai és Ügyvitelszervezési Vállalat. A trösztnél havonta 70 000 bizonylatot állítanak ki, e tetemes mennyiségű bizonylat feldolgozása feltétlenül gépi munkát igényel. A tervek szerint júniusban térnek át a gépi feldolgozásra. | — A gépi munka révén vajon több adatot látnak-e? — Sokkal többet, s a kártyákat azonnal csoportosítani tudjuk rengeteg variáció szerint. — Létszámban jelent-e valami megtakarítást a gépesítés? — Arról nincs is szó, hogy kevesebb legyen a létszám. Lényegében az eddigi létszám többet fog adni a gépek segítségével. — S időben nyernek va- lamti? — Sokat. Olyan nagy tömegű adatot dolgozunk fel és olyan csoportosításokban, ahogyan azt a műszakiak megálmodják. Jobb tájékoztatásra volna szükség A beszélgetés során kiderült, hogy a legtöbb vállalatnál nem sókat tudnak az ügyvitelgépesítés lehetőségeiről. Az AKÖV képviselője elmondta, hogy nagyobb proga- gandára volna szükség a gépi munka érdekében. „Mi magunk is csak véletlenül tudtuk meg” a pécsi lehetőségeket. A Közgazdasági Társaság pécsi csoportjának a titkára javasolta, hogy tartsanak egy bemutatót az érdeklődő szakemberek részére, hiszen az elmúlt tíz év alatt jelentős fejlődés történt, de erről a vállalatok szakembereinek nincs tudomásuk és megfelelő ismeretük. Többen megkérdezték, hogy mennyibe kerül a gépi feldolgozás? Több-e vagy kevesebb-e, mintha manuális úton végzik? Kényes kérdés. Erről legalább tizenöt éve vitatkoznak. Az az igaz, hogy ezt nem lehet csak a létszámmal mérni, mert ha csak a manuális munkát helyettesíti, akkor nem sok értelme van az egész gépesítésnek. Ha például húsz ember helyett ezentúl csak tízre van szükség, akkor tényeket látunk. Éz igaz, de a gépi feldolgozásnál más, minőségi változás történik: annyi adatot és annyiféleképpen kapunk, amennyit háromszor-négyszer annyi munkaerő sem tudna szolgáltatni. S természetesen az adminisztrációnak a szorzás, osztás és összeadás helyett elemző munka lehet a feladata. Gazdagh István Karbamiddctl permeteznek 25000 hold gabonát A mezőgazdaság egyre inkább alkalmazza a tudományos kísérletek eredményed. A karbamidot például nemcsak mint fehérjepótlót használja a szarvasmarha-tenyésztésben, hanem egyre szélesebb körben a növénytermelésben is olcsósága és gy„rs hatása miatt. 1965-ben megyénk termelőszövetkezeteiben 25 000 katasztrális hold őszi vetést karbamidoznak és felhasználják a burgonya, répa, szőlő trágyázásánál is. A beleélések többszörösen megtérülnek. Itt elsősorban a kalászosokban végzendő munkákról szeretnék szólni. A kalászosok tápanyagigénye a tenyészidő során igen változó. Az egyes fejlődési szakaszokban biztosított elegendő tápanyag döntően kihat a termelés mennyiségére és minőségére. A kalászosodnál fejlődésük során két alkalommal jelentkezik fokozott nitrogénigény: szárbaiodulás- kor és szemképződéskor. Legjobb termés akkor érhető el, ha a növény igényét mindkét időszakban kielégítjük. Különösen fontos a szárbaszókke nés időszakában a nitrogén igény kielégítése, mert a kaiá szók száma és nagysága ettö1 függ. Az alaptrágyázással a tápanyagellátás nem oldható meg egészen, mert a talaj elég rossz tápanyagközvetítő. A legjobb hatásfokú nitrogén műtrágyák is legfeljebb 50— 60 százalékig érvényesülnek. A karbamiddal viszont épp akkor adhatunk gyorsan felszívó nitrogénutánpótlást, amikor arra a növénynek a legnagyobb szüksége van. A karbamidot vizes oldatban — finom permet alakjában — juttatjuk a kalászosok levélfelületére. A levélfelül el- re adott karbamid közvetlenül bekerül a levélszövetbe, s a növény anyagcsere-folyamatait , serkenti. A levelek színe sötétzölddé válik, vagyis megnő a klorofill-tartalom. A klorofill élénkebb fotoszintést, nagyobb szervesanyag-felhal- mozást jelent és így nagyobb lesz a termés. A karbamidos levéltrágyázást legcélszerűbb a dikcnfr- tos gyom rtássaí mű im :1 végezni, mert így csak a karbamid anyagának költs, ge jelentkezik plusz kiadásként. Tehát teljes bokrosod ás á’.'a- potában (15—20 cm fejlett'' g! végezzük el a levéHrágvázé-'t a gyomirtással együtt, ha a hőmérséklet már elérte a á.» konirt alkalmazásához szükséges nagyságot. A karbamr t a dikonirtos vízoldatban ekjük fel minden esetben rr^-i a dikonirt nehezebben ú! dik. Katasztrális holdank t 150—200 liter oldatot kell kipermetezni a következő mer nyiségek felhasználása mellett: 1,3 kiló dikonirt. s 6 6 kiló karbamid (a 6.6 kiló karbamid ára 19 forint 80 fillér^ Különösen ez évben van nagy jelentősége a karbamidos levéltrágyázásnak, amikor a késői vetésű, gyengén fejlett kalászosok részére a jobb tápanyagellátást biztosítjuk vele, s ezen keresztül a kalászok számának növelését érhetjük el. A karbamidos ie- véltrágyázás hatása természetesen sok tényezőtől függ így a talaj tápanyag-ellátottságától, csapadékviszonyoktól, fajtától. Elsősorban az intenzív búzák hálálják meg a karba- midozást. A levéltrágyázás nem helyettesítheti az alaptrágyázást vagy a korai fejtrágyázást. A levéltrágyázással kiegészítő trágyázást végzünk és olyan időszakban is sikeresen alkalmazhatjuk, amikor már a trágyázás más módjától eredményt nem várhatunk Ha a levéltrágyázás következtében katasztrális holdanként csak 20 30 Mié terméstöbbletei érünk e>, akkor ez a megyénkben 25 000 katasztrális holdon elvégzett karbamidozásnál 6250 mázsa terméstöbbletet eredményezhet. A KISZ-megyebizottság társadalmi mezőgazdasági osztálya ezért propagálja, ismerteti a fiatal szakemberek között a módszer alkalmazásának előnyösségét és ezúton is felhívja a megye gazdatársadalmának figyelmét a módszer alkalmazására. Petőházi — Sopronfalvt, a KISZ mb. társadalmi mg. o. tagjai tájékoztatás Ez már önmagában minőségi változást jelent a régi nehézkes ügyvitelhez képest. A Húsipari Vállalat képviselője például elmondta, hogy ők éppen egy éve állnak kapcsolatban a Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat pécsi telepével, s ez idő alatt meggyőződtek a gépesítés, a gépi munka határtalan előnyeiről. Két megyét látnak el hússal és egyéb hentesárukkal, körülbelül 400 üzletbe szállítanak százféle árut. Régebben állandó problémát jelentett az értékes;tés feldologzása. A gépi adatfel- .idolsozás egy csapásra megoldotta gondjukat, most naponta. hetente és havonta „tiszta lapot” láthatnak. „A munka ma már remekül megy, minőségben és határidőkben semmi reklamációnk nincsen. Gratulálunk a vállalatnak.” Hasonlóképpen nyilatkozott a Mecsekvidéki Állami Pince- gazdaság képviselője Is. Részükre a felvásárlás adatait dolgozzák fel gépek segítséSzsbad kapacitásunk van t'. év II—III—IV. negyedévében kotrógéppel és dózerrel történő H írt végzésére Budapesten és vidéken egyaránt. Megrendeléseket kérjük Főv. Csatornázási Í ‘ Művek, Budapest, V., Beloiannisz u. 12. megküldeni. Nem mondhatnám, hogy a portásnő fenemód szívélyes volt hozzám. Mintha a gyár gondjainak egy részét vállain viselné, közölte velem, hogy az igazgató beteg, kórházban fekszik, a főkönyvelő is beteg, de a főmérnök itt van, annak meg annyi dolga van, hogy nem is igaz... — Tehát nem lehet bejutni? — Hát... felvonja a vállát, tárcsázza a főmérnököt, aztán hirtelen átadja a kagylót: — Beszéljen maga vele! Följutofc aztán a főmérnökhöz, előadom óhajomat, műszakfejlesztés, új technológiai eljárások, — gyártás- és gyártmányfejlesztés. Szóval, ilyesmi. S magamban folytatom — míg a főmérnök töpreng — hogy olyan műszaki emberrel ismertessen meg, aki napi tevékenységéhez hozzáad valamiféle „pluszt” is, hiva- tásszeretetből vagy szenvedélyből éppen t ö b b et tesz a gyár érdekében, minit amit beosztása előír. S ha csinálja, miért csinálja és a „miértnek” hol a gyökere? Van ilyen, tudom, hogy van ilyen, sokan vannak, akik forint-milliókban és országos érdekekben gondolkoznak munkájuk bármelyik fázisában. A Pécsi Porcelángyár műszaki gárdájából többet is felsorol a főmérnök, mondjuk a laboratóriumvezető Ludas Mihály vegyészmérnök, bár Korszerűen, gazdaságosan ő most éppen értékesük, akkor pedig itt van a Misán- gyi László gépésztechnikus, vagy Svoboda Vilmos gépészmérnök, a műszaki osztály vezetője. Svoboda a legkönnyebben elérhető. Lent járok már véle a kemencéknél, minden kis műhelyajtónál jócskán le kell hajolnia. — Sportol? Kosarazik mi? — Áh! Nem sportolok, bár elkelnék a kosarasok között. Százkilencvennégy centiméter magas vagyok mezítláb... A poros, fojtottlievegőjű és füstös kemencék után belépünk egy nagyon szép, világos csarnokiba. Ez már új épület.. Itt folyik a nagy- átmérőjű készülék szigetelők gyártása. Baloldalon: hagyományos módszerrel. Gipsz sablonban formázzák a szigetelők ernyő-elemeit. Ezeket az elemeket aztán összeragasztják. Forog a korong, szépen kialakul az ernyő kontúrja, ezután majd ragasztani kell. Óvatosan persze, hogy „ne lengjen ki” a függőtengelytől. Láttam a csarnok másik végében olyan szigetelőt — selejt jellel ellátva — amely elgörbült, s így nem veszik át Piszmogó, nehéz munka ez, sok figyelmet kíván, és tőkédet«» taláa akkor sem lesz, hiába, emberi, azaz hogy kéri munkával szimmetriát biztosítani nem könnyű. — Ezzel a módszerrel négy ember hét óra alatt két szigetelőt gyárthat le — mondja Svoboda Vilmos. Átvezet a csarnok túlsó oldalára, a korlátig. Lent — egy emeletnyi mélységben — kékköpenyes férfiak állnak körül egy fura készüléket Hurka-töltőhöz hasonló, „némi kis” különbséggel — az arányokat illetően. A porcelán alapanyagát — nevezzük agyagnak — vákuum-prés nyomja Id a gépből. Daru emeli fel ezután, a henger alakú agyag-tömböt, amelynek súlya körülbelül másfél tonna, magassága két méter harminc körül, átmérője hetven centiméter. A daru fölemeli arra a szintre, ahol mi állunk Svoboda Vilmossal, majd továbbviszi a csarnok távolabbi pontjára s ott egy gépnél leteszi. Itt több napon át szikkad az „agyagba bú”, majd a gép az ernyőket kiesztergálja ebből a hatalmas testből, azaz hogy: egy darabból mintázzák meg a szigetelőt. — Mi ebben az új? — kérdem. A mérnök elnézően mo- «oly’a* it ■ h. 11 n i i — Megmagyarázom. Először is annyit: az új technológiai eljárással körülbelül hat-hét porcelánszigetelőt állítunk elő a hétórás műszak alatt, tehát nem kettőt, mint a hagyományos módszerrel. A présgépről lekerült tömböt átviszik tehát a „faragó-gépre”. Itt a faragást vagy esztergálást automata- rendszerrel végzik el azonos osztású vagy méretű emyős szigetelőkön. Svoboda Vilmos újítása nyomán alakították át a gépet automata rendszerűvé. A gépészmérnök pontosan elmagyarázza — elektromágnesek, kétirányú forgás,' memóriaegység, információ szabályozás ... stb. — milyen szerkezeteket kellett először kiagyalni, majd papírra vetni, kivitelezni, hogy az üzemeltetést január elsején megkezdhessék. Misángyi László is előkerül közben: — Nem mindegy, hogy a szigetelőt darabokból, azaz ernyő-elemekből állítjuk össze vagy pedig egy tömbből faragjuk ki. A régi eljárással készült szigetelőknél felmerülhet a selejt- veszély. Magas a gipsz-felhasználás mennyiségi mutatója is. A legjelentősebb «iőnye az új módszernek viszont az, hogy az egy- > tömbből faragott gyártaná- > nyaimk üzembiztonsága na- í gyobb. A szigetelőket több « millió forint értékű be- 1 rendezésekbe építi be, $ mondjuk a Ganz Villamos- 5 gyár. Érthető, hogy a mi- s nőségi kívánalmak itt való- í ban előtérbe kerülnek. I Svoboda Vilmos elmond- < ja, hogy tavaly tavasszal \ Csepelen járt,' tanulmányoz- ? ta egyik üzemben a má- > soló-marógépek működé- j sét, de aztán azt a mód- { szert mégsem vette át, ha- ; nem egy újat ötlött ki, í amelynek alapján a kések S automatikusan faragják ki \ az ernyőket, a megadott < program szerint. — felkérték erre az l üzem vezetői? ^ — Nem. De... a miszi- í ki fejlesztés ténye egysze- > rűen gondolkozásra kész- '/ teti az embert. Én tudom, \ hogy üzemünk szigetelő- < gyártási kapacitása nagyobb i a hazai igényeknél. Mi kö- \ vetkezik ebből? Be kelj 5 lépnünk a külföldi piacra. $ Ott viszont csak úgy élünk S meg, ha korszerű és gaz- \ daságosan letermelt gyárt- \ mányokkal jelentkezünk. ) Most egy kissé leegyszerű- > sí tettem ezt a folyamatot, 5 de feltétlenül ez inspirált J bennünket, műszakiak»* ar- í ra, hogy a vákuum-prés és 5 a faragó-gép korszerűsítésé- > vei ezt a célt elérjük. j Rab Fereae i
