Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-11 / 86. szám
xml Aprít,re u. napló 3 Gyomirtás negyedmillió holdon Kétszáz gép permetez — Több tsz teljes kukorica-vetésterületét hungazinozza Csökkentették a vetető és adminisztratív dolgozók létszámát a baranyai tsz-ekben Magyar—német „cseregyerekek" A szederkényi Karasica Gyöngye Tsz és az NDK-beOö güsbani Thomas Müreaar LPG vezetősége szerződést írt alá, amellyel megvetették az alapját a két szocialista szövetkezet közötti szoros barátságnak. A barátsági szerződés sokoldalúan szabályozza a magyar és a német szövetkezeti gazdaság kapcsolatait így például megállapodtak abban, hogy évente kétszer — a betakarítás és a zárszámadás után — tájékoztatják egymást üzemi eredményeikről. Minden évben megrendezik legjobb dolgozóik tíz-tíz napos tapasztalatcseréjét Szederkény ben és Güstenben egyaránt Érdekes, újszerű vonása a barátsági szerződésnek, hogy gondolnak a családtagok — pontosabban: a gyermekek — közötti kapcsolatok kialakítására is. A terv szerint 25— 25 gyermeket „cserélnek” az idei nyáron. A szederkényi gyerekek a Harz-hegységben lévő Blankemburgban, a güs- teni gyerekék pedig Pécsvá- radon üdülnek majd. Ankét az elfekvő készletek értékesítésére! Kedden délelőtt 10 érakor a városi művelődési házban: az elfekvő és felesleges készletek értékesítéséről tartanak megbeszélést. Sajnos, évek óta visszatérő probléma, hogy miközben a vállalatok egy része anyaghiánnyal küzd és termelését csak zökkenőkkel tudja folytatni, más vállalatok indokolatlanul készleteket hal moznak fel és az feleslegesen porosodik raktáraikban. E téren bizonyos egyensúlyi helyzetet a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat próbál teremteni. Felkutatja a felesleges készleteket és meg vásárolja, de ugyanakkor ajánlataikat tesz a vállalatoknak. Reméljük, hogy a Pécsett kedden megrendezendő ankét nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a készletek arányosan térítődjenek és feleslegesen ne terheljék a vállalatokat, s ugyanakkor segítséget nyújt olyan gyárnak, ahol éppen szükség van anyagra, alkatrészre. A növényvédelmi terv szerint ebben az évben 240 ezer holdon védekeznek majd a gyomok és a növényi kártevők ellen különféle vegysze- >ekkel Baranyáoan A gaboni vegyszeres gyomirtását 50 ezer, a kukorica hungazinos és di- konirtos gyomtalanítását 35 ezer holdon végzik el. A Szederkényi Növényvédő Állomás a megye tervéből 32 500 hold vegyszeres védekezést vállal, elsősorban ott, ahol a termelőszövetkezetik saját gépeikkel, szakembereikkel nem győzik. Vegyszer van elég Ezekben a hetekben nagyon fontos a kenyérgaboa* vegyszeres gyomtalanítása. Még két hét áll a gazdaságok rendelkezésére, hogy dikonirttal kiöljék a gyomnövényeket a szépen fejlődő gabonából. Később nagy a tiprási százalék. Ma még, ha géppel rámennek a gabonatáblákra, nem látszik meg a keréknyom. A fiatal növény feláll, kiheveri a gépi munkát; Ezért sürgetik a szakemberek, elsősorban a Szederkényi Növényvédő Állomás a kenyérgabona vegyszeres gyom irtását. — Az sem lényegtelen — mondja Frank József, a növényvédő állomás főagronó- musa —, hogy a vegyszeres gyomirtás következtében növekedik a terméshozam. Vagy inkább úgy mondhatnám: ha nem használunk gyomirtószert — akkor holdanként minimum másfél mázsa terméssel kevesebbet takarítunk be. Érdemes számolni! Negyvenezer hold kenyérgabona gyomtalanításának elmulasztása hatvan ezer mázsa terméskiesést jelent — legalább. Ha nem többet. Ugyanakkor a vegyszerezés költsége csak 74 forint, de a termelőszövetkezet saját gépével ennél olcsóbban is elvégezheti. Ugyanakkor a gyomirtószerrel megmentett gabona értéke meghaladja a 220 forintot. Bár tudunk olyan gazdaságokat is,, ahol a gyom miatt alig termett holdanként öt mázsa kenyérgabona. A megyében van elegendő vegyszer, Dikonirtból a termelőszövetkezetek 82 tonnát, az állami gazdaságok 35 tonnát kapnak, ami jóval nagyobb területre elegendő a tervezettnél. Most már csak az a lényeg, hogy ezt a jelentős mennyiségű vegyszert időben és mindenütt felhasználják. — Az időben itt azt jelenti — folytatja a főagronómus, hogy a következő napokban kikerüljön a gyomirtószer a földekre. Tíz-tizenkét fokos melegben lehet alkalmazni és nagyon fontos, hogy a vegyszer földre juttatása után legalább négy óráig száraz idő legyen. Minden gépre 300 bold jut A termelőszövetkezetekben 156, a növényvédő állomáson 16 gép áll a vegyszerezés szolgálatában. Az csak növeli a kapacitást, hogy az éves terv összeállításánál még nem számoltak a termelőszövetkezetek most vásárolt 27 vegysze- rező gépével. — Általában megállapíthatjuk, hogy a termelőszövetkezetek jól kihasználják a vegyszert szóró gépeket, így például jól dolgozik a csertői és a bólyi tsz gépe. Bolyban például a gép 2300 holdon végezte el egy év alatt a növényvédelmi munkát. Most az a fontos, hogy egy-egy ilyen gép legalább 300 holdon végezze el a munkát, akko; a tervünket maradéktalanul végrehajtjuk. — Milyen gyomok szaporodtak el Baranyában az utóbbi időben? — Sok az acat, a repce, a pipacsvirág és a bükkönyfélék. A sásdi járásban pedig rengeteg a konkoly. Egy négyzetméteren 94 konkolymagot találtunk. Ez is mutatja, hogy mennyire fontos a vegyszeres védekezés a gyomok ellen. A vegyszeres gyomirtással eevidőben a karbamidos levéltrágyázást is végzik a megyében: kenyérgabonánál 14 ezer holdon, burgonyánál pedig háromezer holdon. Kedvezőbb a helyzet a kukorica alá történő hungazino- zással. A tervezett 15 ezer holdon lassan már befejezik a hungazinozást, sőt az a tapasztalat, hogy a termelőszövetkezetekben a kedvező, és szakemberek által javasolt 50 százalék helyett a kukoricavetésterületet teljes egészében hungazinozták, hogy így a nagy fizikai munkát igénylő, sok munkaerőt lekötő kapálástól megszabadulj anak* A baranyai termelőszövetkezetek a zárszámadást követően felülvizsgálták, illetve felülvizsgálják mindazon tagjaiknak és alkalmazottaiknak tevékenységét, akik nem közvetlenül a termelésben dolgoznak és megállapították: indokolt-e vagy sem a munkakör fenntartása. Az előző évékben ugyanis több helyen egészségtelenül felduzzadt a vezető és adminisztratív dolgozók létszáma. A termelésben résztvevő tagok joggal kifogásolták ezeknek a „felesleges” embereknek az eltartását és javaslataik alapján most csökkentették az improduktív munkát végző dolgozók létszámát. A pécsváradi Dózsa Termelőszövetkezetben például eddig negyvenhatan irányították a gazdálkodást, illetve látták el a különböző adminisztrációs teendőket. Munkakörük, tevékenységük felülvizsgálása során kiderült, hogy tizenhárom ember számára indokolatlanul tartják fenn az állásokat. Ennek megfelelően megszüntették például a függetlenített elnökhelyettesi beosztást és a munkakört a főagronómus vette át, aki eddig is az elnök tényleges helyettese volt. Kiderült, hogy nincs szükség külön pénzügyi előadóra sem, ezt a munkát - a főkönyvelő végzi el ezután. De még azokban a termelő- szövetkezetekben, ahol a vezető és adminisztratív dolgozók száma megfelelő, ott is megtalálták a lehetőségét az improduktív munkaerő ésszerű csökkentésének. Az eaerági Gyöngyvirág Termelőszövetkezetben például eddig az üzemegységek vezetői mellett egv- egy brigádvezető és mezőőr is működött. Mind a kettőnek az a dolga, hogy egész nap járja a határt, de eddig a brigádvezető inkább csak a munkát ellenőrizte, a mezőőr pedig a terményeket óvta. Most megállapították, hogy az aránylag kis területű üzemegységekben a brigádvezetők mind a két feladatot jól el tudiák látni egyidejűleg és így megszüntették a külön mezőőri állásokat. A szederkényi Karasica Gyöngye Termel iszövetkezet- ben ugyancsak megszüntették a függetlenített elnökhelyettesi beosztást és az eddigi elnökhelyettes tölti most be a közelmúltban megürült fő- állattenyésztői munkakört. Az üzemegységeket korábban két függetlenített ember irányította. A két munkakört most ösz- szevonták és így felszabadult egy-egy dolgozó. Csökkentették a könyvelők számát is. A termelőszövetkezet vezető beosztású dolgozói eddig munkaegység-pótlékot kaptak a munkában eltöltött éveik után. Ezt a tagság kifogásolta, mivel az egyszerű szövetkezeti gazdák nem kaptak semmiféle pótlékot. A vezetők most önként lemondtak erről átjuttatásról. A munkaerő átszervezésével és a vezetők munkaegység-pótlékának megszüntetésével egy év alatt 4200 munkaegységet takarít meg a termelőszövetkezet. A megye szövetkezeti gazdaságaiban több mint száz fővel csökkentették eddig a vezető és adminisztratív dolgozók létszámát. A korábbi mun kákörükben feleslegessé vált emberek egy része a növény- termesztésben, illetve az állattenyésztésben kapott helyet, más részük pedig az üresen lévő beosztásokat tölti be ezután. Vetik a burgonyát A héten befejezték a tavasziak vetését a kővágószőlősi Vörös Szikla Tsz-ben. Képünk: vetik a burgonyát. TISZTESSÉQ ÉS JÓ MUNKA I A kontraszt véletlenül adódott, ha egyáltalán véletlen ez. Arcukat, testüket kitárják a Napnak, fiatalok, egészségesek, gondtalanok. Építőipari tanulók, akik ti- zenketten az oktatójukkal három napot töltenek el —- iskolai szünet lévén — Harkányban. Előttük van még a segédlevél, katonaidő, önállóság a szakmában és az életben. Még elején állanak annak a bizonyos „pályafutásnak”. ^ S aki már lassan maga mögött hagyja? — Nem látták a Feri bácsit? — Tihanyit? — Igen. — Ebéden van, de mar jön. A strandot nádpalló választja el az építkezéstől. Tető alatt már az ezerkétszáz személyes vállfás öltöző. Júniusban kész lesz. Kivitelező a Baranya megyei Építőipari Vállalat. A harmincöt fős gárdának egyik vezetője, Tihanyi Ferenc főművezető. Zömök, joviális < férfi. Amikor visszajön, né- S hányán várják az ajtóban. S Szót vált velük, intézkedik, v utasít — közben elnézést és I egy kis türelmet kér tó- > lem. „Kiszedtük a fenyőfát, Feri bácsi!” — „Jól van, a 5 többire vigyázzatok .;Vár- < helyi Endre fürdőigazgató í kérte őket, hogy amennyire 5 lehet, óvják meg a parkot, i Természetes. Vigyáznak is, < bár egy-két fa útban van — kábeleket fektetnek le, ki kell vágni. Kint az udvaron I vitatkoznak: „Azt hiszed \ úgy van, ahogy azt Móricka i: elképzeli?!” — „Ha három I méterre lemegyünk, már víz van”. Tihanyi kimegy. „Csináljátok úgy, ahogy mondtam” — visszajön, leül a rozoga asztal mellé. Már tíz esztendeje, hogy vidéki építkezéseken dolgozik embereivel. Az utóbbi hat évet Harkányban: AKÖV-üdülő, MÁV gyógy- ház felújítása, rendőrségi üdülő, aztán az új kórház, amely a megye egyik legszebb építménye. — Tudja hogy jöttem én ide? Bottal. Oppe doktor tanácsára bottal, mert ideg- zsábám volt. De már eldobtam a botot. A vállalat itt adott munkát s így alkalmam van arra, hogy hetente néhány órát fürödjek. — S a pécsi lakás? — Eladtam a házamat és itt vettem helyette Itt még — ahogy én látom — lesz négy-öt évig munka, utána meg úgy is nyugdíjba megyek. — Nagyon várja azt a napot? Erre már nehezebb választ adnia. Elfáradt egy kicsit — mondja —, de a munkát, a szakmát elhagyni..: mégis nehéz lesz. Elég mélyek a gyökerek. . A huszas évek legelején kezdte a szakmát, a pécsi kőművesmesternél, Karánovics Jánosnál. Tihanyi Ferenc még ápolgatta a hajdani céh-legények szokásait: kezében a segédlevéllel bátyja unszolására Bulgáriába vándorol, hírlik, ott van munka elég. Munka van, csak a szakma kezdetleges, Tihanyi pedig tanulni akar, inkább visszajön Magyarországra. Testvérbátyja marad Bulgáriában, nem is jön haza, csak 1948-ban. — Miért választotta éppen a „fandlit”? — Anyám kereskedőt akart belőlem. No, de hajnaltól estig a boltban Lusz- tigéknál — nem nekem való volt. Ha vasárnap nem mentem be a boltba, az öreg Lusztig még ki is kent. Tudja, nekem nagyon jó édesanyám volt, megértett engem s akkor hagyta, legyek kőműves. Ez szép. Kicsit a kertészhez hasonlítom a szakmámat: az első ásónyom után egyszer csak „kinő” a földből a ház vagy egy iskola vagy akármi más. S az a szép, hogy benne van, bent a falakban az erőm, akaratom, kezemnyo- ma, örömöm, bánatom. Harmincöt embere vám: kőművesek, víz-, fűtés- villanyszerelők, lakatosok, kábelesek, segédmunkások. Átlagéletkor 28—30 év. A zöme — az együttesnek — helyi vagy környékbeli. Többen vannak, akik a mezőgazdaságból átcsöppenve életük első ipari tevékenységét mívelik. S ez a tény, már megnöveli a főművezető gondját. A fegyelem itt néha más értelmet kap, mint egy zárt üzemben. Óvatosabban, de szigorúbban kell kihámozni az embereket a hazulról hozott lazább szokásokból. „Igazolja a napomat, Feri bácsi, mert valahogy nem jött ki B lépés... ____■ — Nem jött ki a lépés, azt mondod fiam. Hát ha én itt vagyok pontosan, kezdéskor, mert azért fizetnek, akkor neked miért nem jön ki a lépés? Csaljak a szép szemedért? S el is tűnődik mindjárt, késett-e valaha ő, Tihanyi Ferenc kőművessegéd a munkából? Nézett-e eHenlke- ző irányba, amikor emitit még meg kellett fogni a munkát? Kora tavaszon örült, ha a munkaközvetítő folyosóján valamelyik mester rábökött az ujjával: „Ha rendben a papírja, jöhet.” őszig tíz-tizenkettő-tizen- négy órát naponta fönt az álláson. Muszáj, mert nemcsak „napra” kell élni a keresetből, hanem a téli hónapokra is félre kell tenni valamit, amikor munka végképpen nincs. Remény sincs. — ők tudják-e? — intek ki az ablakon az építkezésre. — Nem nagyon — feleli Tihanyi főművezető —. Most télen is dolgozunk, Ök nem tudják. — Hazajárnak? — Nem mind. Van egy szállásunk itt, éppen most szereztem nekik rádiót. Előfizetéses étkezést kapnak délben-este a Virágcsokorban. Jó az ellátás és a kiszolgálás is. Nem lehet panaszuk; — Az ön feladata, hogy rádiót szerezzen nékik? Széttárja karját: •— Amiben tudok, segít I Az én embereim, felelek értük munka után is, Munka után? „Amelyik beiszik, mehet!” — figyelmeztette őket, de a fiúk rendesek. Este átmennek a presszóba, ott a televízió is, sörözhetnek, feketézhetnek. A vállalat üdülőjében könyvtár is van. A szakszervezeti titkár, Berki József kint volt a napokban, van-e valami kívánságuk, problémájuk, szóljanak csak. A vállalatnak száznál több kisebb munkahelye van, az embereket nem lehet magukra hagyni. — Múltkor a brigádban összevesztek. Előfordul ilyesmi is, — Miért? — Hát, hogyismondjam... Hét végén mennek haza, egyik asszony pörösködik a férjével. „Mit hallottam rólad, megmondta ez meg ez, hogy este kujtorogsz nők után!” Szóval az asszonyok otthon pletykálnak, persze, féltésből, mert hiszen mégiscsak hetekre elmennek a férfiak hazulról, kőművessors ez hiába, és ha nincs is alapja a mende-mondá- nak, egy kis perlekedés nem árt, meg kell fogni a gyeplőszárat. Az ám, de a férfinép nem szívesen viseli a rakoncát, főleg ha egyik férfi a 'másikra „árulkodik”. * ~'+,vn mondtnm nekik, • .ui kisdedóvó, itt dőlgozni kell, a vitát hagyjátok munka utánra, vagy még arra sem, hanem otthon a faluban az asszonyokkal tárgyaljátok le az ügyeket. Most látom először mosolyogni Feri bácsit beszélgetésünk ideje alatt. Apró jel- jem-mozaikokból kell ösz- szeraknom ezt a rokonszenves mestert. Vigyáznia kell az emberekre. Dolgozzák ki a nyolc órát becsülettel. (Megszakadnia egyiknek sem kell, — mondogatja nekik. — Mindig tudjátok mihez mikor nyúltok, mert itt gépek vannak, magasfeszültség van.) Aztán ... erős a csábítási lehetőség is, három lépésnyire a strand, ahol szépen el lehet bámészkodni, hat lépésnyire a sörös büfé, ahol ugye ismét erős a csábítás Egész munkásságát átszövi valamiféle — túlzástól teljesen mentes! — szigorúság, amely egyengette saját kőműveslegényi sorsát is évtizedeken át. Munkát, szerszámot ad a kezük alá. „Azért jöttek el hazulról, hogy dolgozhassanak, nem pedig hogy üres borítékot vigyenek a családnak” — vallja Tihanyi Ferenc, amit pedig megkövetel, az a tisztesség és a jó munka. Egész életében — most 57 esztendős — tudta mindig mit miért tesz, mit akar, és ezt a tudatosságot gyökerezteti meg embereiben is, sohasem tolakodóan. inkább lélekrezdülési finomsággal. Sorsa, életformája példaként is szolgálhat akár a legifjabb építőgeneráció számára. Rab Fú...,
