Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-10 / 85. szám

2 napló 1965. ÁPRILIS 1«. A jobb közlekedés érdekében Hogi van segíthetik elő a pécsiek az általános utasszámlálást? Az eddig megjelent újság­cikkek nagy vázlatokban is­mertették Pécs város lakosai­val. hogy mi a célja az utas- szamlálásnak. Arról szeret­nénk most írni, gyakorlatilag miként segíthetnék a városi tömegközlekedés javítását cél­zó utasszajnlálást az utasok. Természetes az, hogy a köz- l'.kjdésről véleményt elsősor- • an maguk az utasok mond­hatnak, hisz ők maguk a szenvedői vagy élvezői annak, — aszerint, jól vagy rosszul szervezett közlekedésben vesz­nek részt. Pécs a pécsieké, tehát ne a városi lakókon ivüláUók döntsék el azt, mi­lyen legyen a város közleke­dése. Sok példát sorolhatnánk, hányszor javasoltak, kértek a dolgozók a Közlekedési Vál- 1 alattól módosításokat, új " ászon y lat okát a városi közle­kedésben. A hiányosságok fel­sorolása, a tárgyilagos kritika nem ostorozás mindig, hanem helyes iránymutatás a jobb kialakulásának. Az idősebbek emlékezhet­nek, 35—40 évvel ezelőtt még a városa tömeglköziliekedést Pé­csett az 5,4 küllőmé tér hosszú útvonalon közlekedő villamos jelentette. Autóbuszközlekedés­ről c*ak 1926 óta beszélhetünk. Az akkori autóbusz járatokra szinte csalogatták az utazókat, mert a város lakói részben féltek a gyorsan haladó autó­buszoktól, részben pedig drá- gállták a viteüdíjat, vagy ép­penséggel nem jutott az első világháborút követő évtized szűkösködő, nélkülöző dolgo­zóinak az autóbuszra. Ma más világot élünk, mondják az AKÖV egyes idő­sebb dolgozói. Ha elindul egy irányba egy busz, megtelik. Szinte eltűnnek az utakról a gyalogosok. Uj-Mecsekalját például a város belterületével összekötő 2 főútvonalon, for­galmi csúcsidőben szinte 1—2 járókelő halad. Bezzeg 30 év­vel ezelőtt Mecsekszabolcsról Pécs felé százával gyalogol­tak, az úton pedig elporozott mellettük a csaknem üres autóbusz. Változott a világ, változnia kell a közlekedésnek is. Eb­ben valamennyien egyetér­tünk. Ehhez kér segítséget a munkaközösség. Az ifjúság lelkesen vállalkozott az utas­számlálás nehéz munkájának lebonyolításához, azonban az ifjúság jó hozzáállása csak akkor lesz eredményes, ha az utasszámláló lapok kitöltésé­ben az utazóközönség is kive­szi részét. Lesznek olyan uta­zók is, akik már idősebbek és nehezebben mozognak a kocsi­ban, vagy esetleg nem értik a számlálás jelentőségét. Az ilyen utasok felvilágosítására lesz szükség, ennek segítségé­vel sokat segíthetnek azok, akik a számláló biztosok mel­lett közreműködnek a felmé­résben. Az utasszámlálás április 21-én lesz, az AKÖV dolgozói azonban a számlálólapokat már előtte való napon is ki­adják. A munkabizottság ja­vaslatára felkeresik az isko­lákat és nagyobb üzemeket is, ahol a rendszeresen utazók között már előre kiosztják a lapokat. A társadalmi összefogás alapján feltétlenül sikerülnie kell az utasszámlálásnak, amely kedvező alapot biztosít majd a városi közlekedés megjavítását célzó tanulmány­nak. A televízió műsora április 10-én, szombaton: 16.28: Súlyemelés Duna Ku­na. Közvetítés a Sportcsarnok­ból. 17.05: Hírek. 17.10: Belé­pés csak tv-nézőknek! Közve­títés a Központi Fi'" " - tanintézetből. 17 " -iveme­lés Duna Kuna (a közvetítés folytatása). 18.25: Hétről bét- re... 18.35: Hobby. Az elva­rázsolt lakás. 18.45: Esti mese. 18.55: Demeter Imre színházi jegyzete. 19.05: Közvetítés a Madách Színházból. Gorkij: Kispolgárok. Színmű 2 rész­ben (14 éven felülieknek). A szünetben kb. 2"Tv-hír- adó. 22.25: Tv-híradó — 2. ki­adás. Előnyöse!)!) helyzetet biztosítanak a vidéki képzőművészeknek Négy megyére szóló értekezlet Pécsett A közérdekű bejelentések intézéséről tárgyalt a városi tanács v. b. Pécs város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága pénteken ülést tartott, melyen többek között megtárgyalták a közér­dekű bejelentések, javaslatok és' pánaszok intézése során szerzett tapasztalatokat Az elmúlt évek statisztikája alapján évente 1800—20C0 közérdekű bejelentés, javaslat panasz vagy észrevétel érke­zik a kerületi, illetve városi tanácshoz. Különösen sok prob lémát vetettek fel a választó- polgárok az 1963. február 24-i országgyűlési és tanácstagi vá­lasztásokat megelőző jelölő­gyűléseken. A 210 jelölőgyű­lésén 1526 bejelentés és észre­vétel hangzott el, s ebből 604 egyértelműen közérdekű beje­lentés, illetve javaslat volt. Kivizsgálásukra operatív bi­zottság alakult, mely minden ügyet érdemben értékelt. A jelölőgyűlések időszaka jelen­tős változást hozott a panasz­ügyek intézésében: közvetle­nebb lett a lakossággal a ta­nácsszervek kapcsolata és meg gyorsult az ügyek kivizsgá­lása. A bejelentések zöme a ta­nácstagi fogadóórákon, illetve beszámolókon hangzik el. A tanácstagok e javaslatokat a kerületi tanácsokhoz, kisebb részben pedig a városi tanács illetékes osztályaihoz továb­bítják. Az elmúlt évben a vá­rosi tanácshoz például 378 be­jelentés érkezett. Ebből 162 ta­nácstagok útján, 153 közvet­lenül a panaszosoktól, 23 _ fe­lettes szervektől, 29 országos f<"'V dóságoktól, 11 pedig a saj­tó Illetve rádió útján. A városi tanácstagoknál ki­alakulóban van egy egészsé­ges kezdeményezés: a felvett ügyeket egyre gyakrabban maguk a tanácstagok vizsgál­ják ki. s csak a bonyolultabb eseteket továbbítják a szak­igazgatási szervekhez. A panaszok jelentős része kommunális létesítményekkel kapcsolatos. Ezek megvalósí­tása legtöbbször anyagi fede­zetet és kivitelezőt kíván, ami lehetetlenné teszi az azonnali orvoslást. Ilyen esetekben az c-if éii hatóság csak ígéreteket r ' '1 amely rendszerint úgy szó1. hogy az igényt csak a jövő évben tudják kielégíteni. A végrehajtó bizottság felhív­ta az illetékes szervek figyel­mét, hogy az ilyen jellegű észrevételeket minden esetben vegyék figyelembe a tervek elkészítésénél. A közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, melyek a lakos­ság jelentős részét érintik vagy a népgazdaság érdekeit szolgálják, soronkívül kell in­tézni. Az államigazgatási pa­naszokat, egyéni bejelentése­ket harminc napon belül kell kivizsgálni; A vitában a végrehajtó bi­zottság tagjai az ügyintézés adminisztrációs részének to­vábbi egyszerűsítését kérték. Többen hangsúlyozták, hogy nehéz és sokszor felesleges is a közérdek és magánérdek kategóriákat alkalmazni a pa­naszügyekkel kapcsolatos el­járások során. A vidéken élő képzőművé­szeknek régi sérelme, hogy a saját megyéjükben tervezett új építkezésekhez is gyakran fővárosi művészt bíznak meg egy-egy szobor vagy kerámia alkotásával. Ezt a problémát akarta megvitatni a Magyar Képzőművészek Szövetségé­nek Dél-dunántúli Területi Szervezete, amikor meghívta Pécsre Ormos Tibort, a Kép­zőművészeti Alap lektorátusá­nak vezetőjét. A csütörtökön este rendezett értekezletre el­jöttek Baranya, Tolna, So­mogy és Zala megye képző­művészeinek küldöttei is. A lektorátus vezetője és a környékbeli képzőművészek között őszinte hangú eszme­csere alakult ki. Ennek kere­tében többek között tisztáz­ták azt is, hogy több megyé­ből csak késve, vagy egyálta­lán nem érkezik fel igény, amivel arra kérnék a Képző- művészeti Alapot, hogy az il­lető megye területén lévő építkezéshez szobrot vagy egyéb képzőművészeti alkotást biztosítson. Pedig erre a kor­látozott anyagi keretek között is van bizonyos lehetőség. Ez is egyik oka, hogy a vidéki képzőművészek saját megyé­jükben sem kapnak mindig megbízást. A résztvevők kö­zött teljes volt az egyetértés abban, hogy az építkezések­nél az építész hangolja össze az egész alkotó tevékenysé­get, azonban a képzőművé­szeknek is megfelelő teret kell engedni. Ormos Tibor vége­zetül ígéretet tett arra, hogy a képzőművészek területi szervének képviselőjét hozzá­szólási joggal rendszeresen meghívják azokra a tárgyalá­sokra, amelyeken az érintett megyék építkezéseinek képző- művészeti alkotásairól, a meg­bízások kiadásáról döntenek, Ugyanakkor ezúton is kérte a megyék beruházó szerveit, hogy kérjék, sőt időben kér­jék a képzőművészeti alkotá­sokat. Sirio Piovesan helyett Georg Otsz Változás a kamarazenei hangversenysorozatkan Pénteken estére hirdették meg a pécsi kamarabérleti hangverseny IV/b előadását. Ezen az eredeti terv szerint Sirio Piovesan olasz hegedű- művész adott volna hangver­senyt. Az olasz művész azon­ban közbejött akadályok miatt nem érkezett meg Magyaror­szágra. Helyette szovjet éne­kes, a neves Georg Otsz dal­estjét tartották meg tegnap este. Georg Otsz, a Szovjet­unió népművésze pénteken délután érkezett Pécsre, a len­gyel származású szovjet zon­goraművész, G. Pavelszkij kí­séretében. Georg Otsz Pavel­szkij kíséretével Donizetti, Mo­zart-, Rubinstein- és Csajkov­szkij-operákból énelkelt áriá­kat. HÍREK ÁPRILIS Zsolt napja. 10 A Nap kél: 5.06, nyugszik: 18.26 órakor. A Hold kél: 11.37, SZOMBAT nyugszik: 2.50 órakor. itilenc-oen éve, 1875. április 10-én mutatta bs S' a budapesti Nemzeti Színház Verdi Aida című operáját. Az 1870. évi kairói ősbemutató után közel két évig csak Olaszországban került színre. Ezt követően először Berlinben adták elő 1874-ben, ezt egy esztendővel később — második külföldi városként — Budapest követte. Az elő­adáson a közönséget addig ismeretlen hőfokú lelkesedés fogta el. A dalmű páratlan dallam­gazdagsága, az érdekes környezet, a hatalmas felépítésű kórusok, a csodás színpadi hangulatot árasztó dísz- letképek magukkal ragadták a nézőket. Az egyik lap szerint a Nemzeti Színházban még nem fogadtak ehhez hasonló tet­széssel új dalművet. Az Aida eddigi több mint félezer buda- pesti előadásából többnek akadt valamilyen érdekes mozza­nata, de a legérdekesebb kétségtelenül 1907 koraőszén történt, Enrico Caruso játszotta Radames szerepét és csaknem meg­bukott a budapesti közönség előtt. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság tájékoztatása sze­rint Pacsán a művelődési ház­ban megtartott lottósorsoláson a 15. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 15, 24, 31, 36, 77 — A Nagy Lajos Gimná­zium és Szakközépiskola ápri­lis 10-én, ma délelőtt 10 óra­kor nyitja meg felszabadulási kiállítását. Az iskola KISZ- szervezete különösen az újon­nan felvett elsőéveseket és szüleiket várja. A kiállítás nyitva: szombaton 10-től 5, va­sárnap 10-től 3 és hétfőn 10- től 5 óráig. — A VÁROSI TANÄCS VB mezőgazdasági osztálya érte­síti Pécs és Baranya megye lakosságát, ho«'” a mezőgaz­dasági osztálynak a Dunántúli Napló 9-i számában közzétett közérdekű köziemébe, mely az állatvásár és a piaci állat­felhajtás korlátozásinak meg­szüntetését jelezte, téves köz­lésen alapult. A 393-4/1963. sz. rendelet az állatvásárok tar­tását és a piaci állatfelhajtást továbbra is tilalmazza. — Tanácstagi beszámolót tart április 12*én 6 órakor Kiskovács János a Vasas L falusi kultúrházban. — Allatvásárok nélkül tart­ják meg Mohácson, Pécsvára- don és Mágocson a legköze­lebbi országos kirakodó vásá­rokat. Mohácson április 19-én, Pécsváradon 26-án, Mágocson 28-án rendezik az országos kirakodó vásárokat politikust, aki pártvezető és az újság fő szellemi irányítója, írója volt, a pécsi püspök vá­ratlanul kinevezte Szekszárdra plébánosnak. A Független Nép természe­tesen óriási hűhót csapott és nagy helyszíni riportban szá­mol be a plébánosi beiktatásá­ról. S egyben megnyugtatják az „érdeklődőket”, hogy Perr Viktor ezután is eljön Pécsre és fogadónapot tart. Az Uj Dunántúl írja az ese­ményről: „Perr Viktor a demokráciában sem tért le po­litikai útjáról és most, amikor .,megcsömörlötf’, a hozzászo­kott, ügyes kígyómozdulattal kisiklik a politikából. Érzi, hogy a mentelmi jog már nem elég védelem, tehát elme­nekül a plébánia védelme alá, mert tudja, hogy megkapja azt, ami a. mentelmi jognál is erősebben véd: a szószék hoz­záférhetetlenségét. Nem ó „csömörlötf’ meg, hanem a kapkodó, bajbajutott, összees­küvőkkel tarkított Kisgazda- párt akarja menteni hajóját Perr Viktor kivonásával. És az Isten szolgája, aki nem tu­dott a nép szolgája lenni, sőt, barátja sem, most előkelőén távozni óhajt. Nem hiszünk neki. Markáns, megalkuvást nem ismerő egyénisége, (-'gy jellemezte a kisgazdalap), a szószékben is marad ami volt... Nem hiszünk Perr Viktor atyának és az a baj, hogy lesznek olyanok, akik a szószékről hisznek neki. A templom nem menedékhely levitézlett politikus számára!” Penr Viktor tehát elment, a politikai irányvonal megma­radt. A legkülönfélébb vitaté­mák kapnak helyet az újságok hasábjain. A kisgazda újság mindig ellenpólusként sorra megvédi a gabona-nagykeres­kedőt, a gabonát rothasztó és feketéző malmost, a megbíz­hatatlan múltú közigazgatási embert. ír arról, hogy letar­tóztatta őket a rendőrség, de a bírósági tárgyalásról, az íté­letről egy szót sem. Mottó: Lásd emberiség, csak letartóz­tatnak, de el nem tudnak ítélni! Ártatlan embereket tar­tóztat le a rendőrség. Ha az egészségügy javításáról, ter­veiről írtak más lapok, akkor azzal reagált a Független Nép, hogy „a kommunisták miért avatkoznak az egész­ségügybe, úgysem értenek hozzá”. (?!). Máskor a rend­őrségnek címezi mondanivaló­ját, hogy „milyen embertelen dolog egy letartóztatás, mert az az állapot tulajdonképpen a szabadság elvesztését jelen­ti”. (Még jó, hogy ezt jelen­tette!) Kiábrándultság, meghaso- nulás kezdett tanyát ütni a Kisgazdapárt életében. A lap munkája is egyre inkább kap­kodóvá vált. A Független Nép mindent megpróbált, hogy gyógyírt keressen erre az ál­lapotra. Teljesen váratlanul, ok és időszerűség nélkül ha­talmas cikkekben sorozatot kezdett a cimertanról. A nem- zetiszínű zászlónkon — írja a Független Nép címerszakírója — a Kossuth címer használata nem szabályos, mert a szent­koronát kellene a zászlón használni. Ugyanis ezt Ferenc József 1915-ben királyi elha­tározással rendezte és e ren­dezés nyomán a szentkorona a jogos címer, mert „azóta senki nem változtatta meg ezt a rendeletet”. Ismételni kell! 1947-et ír a naptár. Ferenc József elhatá­rozása óta összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, volt polgári forradalom, volt Tanácsköztársaság, Horthy-fa- sizmus és van már újra Ma­gyar Köztársaság, de íme őfelsége királyi elhatározásá­ról prédikálnak ... Ezek a „közbeesett” dolgok elfelej­tődték ... Válaszol is az egész komp­lexumra az Uj Dunántúl: „Szabad kezet adunk a Füg­getlen Népnek, védjen annyi fasisztát, Futura-bizományost, jegyzőt, amennyi csak a szívé­hez közel áll, nem vitázniuk vele. Mi továbbra is a köz­társaság, a demokrácia és an­nak legszilárdabb bázisa, a munkásság és a parasztság vé­delmére használjuk fel hasáb­jainkat." Kászon József — 42 ifjúsági turistacsopor­tot fogad ebben az évben s Pécsi Idegenforgalmi Hivatal. — Foto- és filmklub alakult Szigetváron, mely első ülését a múlt héten tartotta. A klub iránt, ami régi nagysikerű filmek bemutatását tervezi^ máris nagy az érdeklődés. — Az Istenáldásvőlgyi utal kilencszáz méter hosszúságban társadalmi munkában készí­tette el az ottani lakosság. Ugyancsak társadalmi munká­ban készült el egy kiluniéteff hosszúságban a Káposztásvöl­gyi út iS; — A PÉCSI ISKOLÁK kó­rusai énekelnek április 14-én, szerdán délután 2 óra 10 perc­kor a budapesti Kossuth Rá­dióban. — A Mecsek és a Villányi hegység geofizikai kutatásai­nak eredményeiről évkönyvet adott ki az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet. A kötet magyar, orosz és angol nyel­vű szövegét ábrákkal, színes térképmellékletekkel illuszt­rálták. — HELYREIGAZÍTÁS. Lapunk tegnapi számának első oldalán megjelent „A mohácsi cseh ka­pitány” című riport hetedik be­kezdésének vége helyesen a kő­vetkező: „Mikor a csehszlovák gőzös elindul Pestről lefelé, a várandós feleség még valahol Ér­sekújváron, Brnóban vagy Nvit- rán főzi az ebédet. Mire a hajd Mohácsra ér, már ott a távirat Stefan Szervacsik asztalán, hogy ez és ez a halő, ilyen és ilven nevű matrózának fia született”. — Óvoda épül Hímesházán a községfejlesztési alaptól öt­ven kisgyermek részére. Az építkezést május 15-én feje­zik be. — Kalocsára utazik a nagv­peterdi művelődési otthon ké­zimunka szakköre. Lapunk szeptemberi számában megje­lent riport alapján felvették a kapcsolatot Király Honával, a népművészet mesterével, s most eredeti kalocsai népi mintákat tanulnak tőle. — Sikeresen zárult a felső- kandai „kombinált” szakmun­kásvizsga. A szakmunkástan­folyam hallgatói ugyanis egy­től egyig sikeresen elvégezték az általános iskola nyolcadik osztályát is, — Áramszünet lesz április 1—30- ig 7—17 óráig a Jászai M. u., Hő- gyes E. u., Szendrei J. utcákban. — 5—16-ig 5—17 óráig Kovácstelep, Szentkút, Jászai M. u., Hargita u. által behatárolt területen. — 11-én 7—14 óráig alállomás karbantartása miatt Szabolcsfalu, Szabolcstelep, Györgytelep, Hősök tere, Fehér­hegy által behatárolt területen. — 10- én 7—13 óráig a Móra F. és a Bogár u. környékén. — A Dél­dunántúli Áramszolgáltató Vál­lalat Komlói Üzemvezetősége ér­tesíti fogyasztóit, hogy április hó 11- én, vasárnap reggel 7—15 óráig az alábbi helyeken karbantartási munkák miatt áramszünetet tart: Komló, Kökönyös egész területén, Dávidföld, Újtelep, Bajcsy Zs. utca, imretelep, Vidámpark, Me- csekjánosi községben. (x) Időjárásjelentés Várható Időjárás szombaton estig: erősen felhős idő, leg­feljebb egy-két órás r~->sütcs. Főleg ma többjeié " v-ko- zatosan megélénkülő, helyen­ként erős, a Dunántúlon né­hány helyen viharos erejű északi szél. Várható legala­csonyabb éjszakai hő-nérsé*'- let 6—11. legmagasabb nannalt hőmérséklet 10—15 fok között. 18. PLÉBÁNOSI BEIKTATÁS SZEKSZÁRDON A tegnap ismertetett politi­kai sfcamdaUiumot megtoldotta a kisgazda pártvezetőség még eggyel. 1947. január 18-án párttájékoztatót tartott a kis­gazdák pécsi szervezete. Ezen egy Vócsa nevű Fejér megyei kisgazda országgyűlési képvi­selő beszélt. Vócsa mindent és mindenkit fenyegetett. No, nem az összeesküvőket, a kommunistákat. Akasztófát ígért mindenkinek, aki kom­munista, szocialista. Nyíltan és aljas módon szidta a de­mokráciát. „Mi van itt Pécsett — kér­dezi az Uj Dunántúl — Kis­gazdapárt vagy nyílt, szemér­metlen ellenforradalmi góc?” Az útszéli gyalázkodást nem akadályozta meg egyetlen he­lyi kisgazdapárti vezető sem. Perr Viktor is ott volt. Meg is ígéri a kommunista új­ság: ... „a leszámolás ideje jött el, mi Pécsett fogunk le­számolni velük, a demokrácia ellenségeivel, másfelé is ezt teszik a dolgozók”. Néhány nap múlva Peer 1 Viktort, ezt a jobboddá® pap-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom