Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-09 / 84. szám
ÁPRILIS X napló 3 Tavaszi körkép építkezésekről 4t2 lakás az első félévben — Befejezés előtt az új Tejipari Vállalat A 400 ágyas klinika első szárnyát szeptemberben átadják A korán beköszöntött szép tavaszi időnek az iparban legalább úgy örülnek, mint a mezőgazdaságban. Különösen a szabadban dolgozó építőmunkásoknak kedvez az idő, de az elmúlt télre sem lehetett panaszuk. Persze, a jó időjárás ezúttal megszüntetett egy „objektív alibit”: az idén nehéz lesz bármit is a rendkívüli időjárásra áthárítani. Legfeljebb az idő előtt átadott építményeknél lehet csak erre a tényezőre hivatkozni: „Korábban elkészültünk, mert segített az időjá- rás.” De számíthatunk ilyesmire? Erről érdeklődtünk Tarjáni Lajosnál, a Baranya megyei Építőipari V állalat termelési osztályvezetőjénél. Befejezik az úi-mecsekaliai tiétemeleleseket Tavaly sokan szóvá tették, hogy az új-mecsekaljai hétemeletesek építését abbahagyták, ott állnak az épületek, de egyetlen munkás sem szorgoskodik rajtuk. Mi lesz a sorsuk. _ Az idén mind a két épületet befejezzük és átadjuk, — mondta Tarjáni elvtárs. — A 61-es jelű épületre még ebben a negyedévben sor kerül, a másikat pedig az év végére készítjük el. __ A téli időben tudtak-e d olgozni a lakásépítkezéseken? — A legtöbb helyen dolgoztunk, elsősorban a szakipari munkákat végeztük. így például a Budai-vám mellett épülő nyolcemeletes épületekben. . , , , _ Ebben az évben hány lakást adtak már át? — Az első negyedeves tervünket teljesítettük és 96 lakást adtunk át, köztük az említett nyolcemeleteset is. Ott jelen pillanatban a hiányokat pótolják és körülbelül tíz nap múlva lehet beköltözni. , A Budai-vám mellett épülő nyolcemeletesek pontosan oiyanok, mint a főpályaudvar mellett épült házak. Egy-egy épületben 36 lakás van, fele részben kétszobásak, fele részben pedig két és fél szobásak. Az épületekben gyors felvonókat szereltek fel, a lakásokban központi fűtés van, s mivel ezen a környéken nincs városi gázvezeték, minden lakásba villanytűzhelyet állítottak be. — A következő hónapokban hol adnak át lakásokat? — A második negyedévben 316 lakást adunk át. Zömmel az új-mecsekaljai területen. Egyik az említett hétemeletes, ott 96 lakás lesz. A bolgárkerti részen átadunk két húsz lakásos kockaházat és öt panelépületet, valamint ebben a negyedben átadjuk a következő nyolcemeletest is a Budai- vám mellett. A Pozsony utcai emeletráépítést ugyancsak a második negyedévben befejezzük: itt 12 lakást adunk át. Jul in elsején próbuzemelés a Tejipari Vállalatnál Pécs városának egyik legfontosabb beruházása a Tejipari Vállalat új üzemének felépítése. A sokszor módosított határidőknek úgylátszik a végére érkeztek. — Jelenleg a szakipari részleg dolgozik az épülő telephelyen, festenek és mázolnak. Csupán egyetlen nehézségünk van, hogy még több szakmunkásra volna szükség ebben az Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: felhős idő, többfclé eső, egykét helyen zivatar lehet. Mérsékelt, időnként megélénkülő szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6—11, legmagasabb nappali hőmérséklet 13—21 tok között időszakban, elsősorban festőkre és hidegburkolókra. — Mikor lesznek készen? — A megadott program szerint haladunk és’ reméljük, hogy június 30-ra elkészülünk a belső munkákkal és átadjuk próbaüzemelésre az épületeket. — És véglegesen? — Júliustól kezdve csak a külső munkákat végezzük, amellyel nem zavarjuk az üzemi próbákat. Végeredményben decemberre készülünk el, de akkor már a tereprendezés és a parkosítás is meglesz. — Mennyibe került a Tejipari Vállalat új üzeme? — Az építőipari tevékenység 27 millió forintba. A Tejipari Vállalat igazgatóját, Kirchner Andrást is megkérdeztük, hogy elégedet- ték-e az üzemmel. — Október elsejétől kezdve rendesen üzemelni kell, s addigra mindennek el kell készülnie, még a tereprendezésnek is. Bízunk benne, hogy újabb határidő-eltolódás nem történik. Ilz egyetem’MínMsií szrrnyát szeptemberben adják ál A 400 ágyas egyetemi klinika építőipari munkái 166 millió forintot emésztenek fel. Az impozáns épület már tavaly tető alá került, sőt, a távfűtőhálózat csővezetékét is bekötötték. — Tehát télen is dolgozhattak? — Igen. Körülbelül 200 ember dolgozott a klinika épületénél. A gazdasági épületet tavaly átadtuk, már üzemel is. A jelenleg folyó munkáknál azonban akadnak nehézségek is. — Milyen nehézségek? — Tudni illik, itt több alvállalkozó is dolgozik, de min den vállalat munkája szorosan kapcsolódik egymáséhoz, befolyásolja azt. Jelen esetben a Szellőzőberendezések Gyára került késésbe, és ez kihat a többi munkákra is. — Mikorra állapították meg a végleges befejezés határidejét? — AZ ÉM legutóbbi határozata értelmében ez év szeptemberétől kezdve folyamatosan át kell adnunk a klinikai tömböt úgy, hogy az utolsó szárnyat január végén vehessék birtokba. Lehet, hogy új ab határidő-módosításra kerül sor. — És a további építkezések hogyan haladnak? — Az úgynevezett elméleti tömb komplexuma újabb 122 millió forintos munkát jelent. A tavaly megkezdett munkákat rendes ütemben folytatjuk. — Ebbe tartozik a Dózsa épülete is? — Igen. Az átalakítási mun kákát június—július körül kezdjük a volt tiszti iskola épületén. Teljes átalakítást végzünk, az épület modem formát kap, új ablakokkal és lapos tetejű lesz, hogy megfelelően illeszkedjék a kialakuló egyetemi városnegyedbe. Az átalakítás kívül és belül Is érinti az épületet. — Jobban álünak-e a munkákkal, mind mondjuk a múlt évek hasonló Idején? — Valamivel jobban, hiszen az Időjárásra ez évben valóban nem lehet semmit sem „rákenni”. Gazdagh István eqy hős sírjánál ŰTTÖRÖK mutatták meg a sírt tavaly a pécsi temetőben: ennek a hősnek találták meg a hozzátartozóit. Oszlopán a felirat: Konsztantyin Lukics Dogiljev alhadnagy, meghalt 1945 májusában. Április harmadikén este aztán megérkezett Pécsre Jev- genyij Dogiljev, a Kosztramai Építészeti Tröszt főmérnöke, az elesett alhadnagy öccse. A felszabadulásunk 20. évfordulóján a szokásos ünnepélyességgel zajlott le a szovjet hősök emlékművénél a koszorúzás! ünnepség. S mégis volt benne valami újszerűén megható. Az, hogy az édes testvér helyezte szíve szerete- tével együtt a találkozás emlékező és bánatos virágait a néma sírhantra. Aztán elvonultak a díszszázadok, elhallgatott a katonazene, elmentek a meghívottak. Páran ott maradtunk a sírnál, beszélgettünk, emlékeztünk. Egyszer csak azt vettük észre, hogy sűrű embergyűrű közepén állunk. Idős asszony lépett hozzánk és elmondotta, hogy emlékszik az elesett alhadnagyra, ö ápolta a kórházban és a temetésén is kint volt. Sebesülten került a pécsi kórházba és akkor halt meg, amikor már elhallgattak a fegyverek, virágba borultak a fák, és egy új tavaszra virradt az emberiség. Beszélgettünk. Nagyon nehéz beszélgetés volt. összeszorult az emberek szíve, felelevenedtek a háború nehéz esztendői. A síron közben „Bagolyfák" a Zselic-alján A Zselicség déli végén, Tótszentgyörgy község határában, valóságos bagoly-telepet fedezett fel Szántódi Péter megyei erdészeti felügyelő. A réti fülesbaglyok olyan sokasága tanyázik itt, ami ritkaságnak számít, különösen ezen a vidéken. A házigalamb nagyságú, fekete „álarcos” baglyok teljesen mozdulatlanul, mereven ülnek a fákon, úgyhogy távolabbról ágcsonkoknak véli őket az ember. Szántódi Péter rábukkant egy öreg vadkörtefára, amelyen tizenhárom boglyot számlált meg. Éberen figyelnek minden mozgást, de különben nyugodtam, hideg- vérűen gubbasztanak a helyükön, még akkor is, ha az ember egészen a fáig közelít. A réti fülesbaglyok főleg pockokkal táplálkoznak, tehát igen hasznosak a mezőgazdaság számára. A Zselic-alján álló „bagolyfák” környékét is egészen megtisztították az elszaporodott rágcsálóktól. Takarékosabban, ésszerűbben! Kincset érő legelők Hogyan lehet egy termelőszövetkezetben takarékoskodni? Bányász István, a somogy- apáti termelőszövetkezet elnöke szerint sokféleképpen, de mindig úgy, hogy abból egy lépést előbbre lépjen a közös. — Mondjon példát! — A tehenészetünk jó példa rá. Korábban mindig azt tartottuk, hogy a fejősteheneket nem szabad kijáratni a legelőre, mert eljárják a tejet. Ezért istállóztuk őket, takarmányt kaptak és nyáron felélték a téli eleséget. Egy-egy évben hetvenezer forintért kellett takarmányt vásárolni az állami gazdaságtól. — Most pedig kiküldik a teheneket is a legelőre, igaz? — Pontosan így! Tudja mit ] tapasztaltunk? íiogy ugrásszerűen megemelkedett a tej mennyisége. Azelőtt évente hatszáz hektó tejet fejtünk, most 1300 hektolitert. Jobb a tehenek kondíciója és télen is van takarmányunk. Ez rendben van, de felismerték a legeltetés előnyét és fQr rintban látják a hasznát, de a legelőt gondozni keil, hogy füvet találjon rajta a legelő jószág. — Azt bizony, gondozni — mondja Bányász István. — Van egy mintalegelőnk, az jó füvet ad, és van nyolcvan hold régi, legeltetési bizottsági, azt javítgatjuk. Kiirtottuk a tüskés bokrokat rajta. Dikonirttel permeteztettünk a gyomok ellen, géppel megkaszáltuk és eltűnt róla a gyom nagy része. Tüskés fű még akad, azt meg úgy túrat- juk ki a disznókkal. Megcseréltük a két legelőt, most a disznók feltúrták a tüskés gyom gyökerét, utánuk rámegyünk gépekkel és elsimítjuk a talajt. Ezután már jó füvet terem a legelő. — Persze műtrágyával... — Holdanként egy mázsát kap a legelő, összesen száz | mázsa műtrágyát csak a legelő megjavítására fordítunk. Sok? Nem, egyáltalán, hiszen ha azt vesszüK, hogy ötszáz hektoliter tej többletet jelent, — megéri. — A lótenyésztésben is takarékoskodunk. Évente átlagosan 10—11 csikót nevelünk, ebben az évben viszont az állomány elérte a húszat. Tavasztól őszig legelőn vannak, abrakot egy szemet se kapnak, és a Pipó, ez az olasz kereskedő jó pénzt fizet értük. A napokban is öt lovat vitt el tőlünk és 37 ezer forintot kaptunk. A csikókért még többet is, darabonként Legalább tízezer forintot és felnőnek szinte a legelőn. Ez is takarékosság! Sok haszjiot hoz a szövetkezetnek a felesleges mezei utak felszántása. — Mennyi volt összesen? — Legalább öt hold, amit eddig alig használtunk, mert a nagy táblákhoz közelebbi utakat jártunk ki. És ha ezen az öt holdon, most csak kukoricát termelünk, az is legalább száz mázsa termés, húszezer forint haszon. Por meg kátyú helyett most húszezer forint. Ez is valami. Aztán volit egy kis erdőnk, amely beékelődött a táblába. Nehéz volt miatta művelni azt a táblát. Kivágtuk az erdőt, mint ahogy két kis szőlőparcellát is felszántottunk. Ig£ kívánta a gazdálkodás. Ez is egy holddal növelte a szántót. Tavaly is 40,70 forintot ért egy munkaegység a somogy- apáti termelőszövetkezetben. Bár a tervezett érték csak harminc forint körül volt, de a jó gazdálkodással, prémiummal megfejelték még tíz forinttal. Az idén Is csak 36 forintot terveztek, de ilyen gazdálkodással felette lesznek a negyven forintnak. ügy szeretnénk, akkor szívesen dolgoznak, meg jobban is a tagok ;.. Gáldonyl Béla •'w.'w.-.-.-kegyre több lett a virág, a koszorú. Ismeretlen emberek kegyelete sűrűsödött össze a fájó emlékezés piros virágaiban. Nehéz volt elszakadni, de el kellett szakadni a sírtól, hívtak az emberek, akik ott a tehetőben barátaink lettek, akik szívükbe fogadták magyaros szeretettel a vendéget. A találkozások sorra követték egymást. Kitárultak hívogatóan az ajtók, mint ahogy csak a baráti szív tud kitárulni. Az Ércbányászati Vállalat mint kedves házigazda hívta először Jevgenyij Dogiljev főmérnököt, hogy találkozzon az igazgatóval, párttitkárral és vezetőkkel. A karhatalmi katonák egésznapos programot készítettek. Sokat beszélgettek az elesett testvérről. Beszélgetésükre meghívták az úttörőket is. Együtt tértek újból vissza a temetőbe, hogy egy szűkkörű bensőséges ünnepség keretében újból megkoszorúzzák a sört. KONSZTANTYIN Lukics Dogiljev 1941-ben önkéntesként vonult be a Vörös Hadseregbe. Bevonulásáig ipari tanuló volt Minszkben. Először északra került és a finn fronton teljesített szolgálatot. Ekkor tisztiiskolára került. Ezt nagy katonai tapasztalata miatt gyorsítva fejezhette be és frontraküldését kérte. — Hozzám nagyon ragaszkodott — emlékezik a testvére —.A frontról azt írta apámnak: Papa, ne bántsd a Zsenyát. Ettől kezdve apám soha nem emelt kezet rám. Leveleiben rendíthetetlen hittel írt a fasizmus legyőzéséről. Beszámolt a hadi eseményekről, sikerekről és kudarcokról. Nem akarta, hogy az emberek olyan elnyomásban éljenek, mint ahogy a szüléink éltek fiatalkorukban. — Apám sokat mesélt életükről kiskorunkban. Mesélt Leninről, akit személyesen ismert, mert a Kreml őrségben is szolgált. Mesélt arról, hogy anyánk egy aratáskor a sok igazságtalanság miatt a földesúr ispánjába akarta vágni a sarlóját. A sarló azonban célt tévesztett. Apám sokáig volt katona. Kolcsak ellen harcolt. Nem voltak kiemelkedő hősi tettei, csak jobbat akart, azt akarta, hogy jobb életünk legyen. Ezek a beszélgetések apánkkal mélyen megmaradtak bátyámban és a gyűlölet a fasizmus ellen innen merítette erejét. — Levelei aztán elmaradtak. Bajtársai mesélték, hogy nem akarta megírni és nem engedte megírni édesanyánknak azt, hogy megsebesült és kórházban van. Nem akarta megszomorítani. — 1945. szeptember 3-án éppen ünnepeltünk, örültünk a japánok feletti győzelemnek. Az örömünnep közepén érkezett a szomorú értesítés, bátyám meghalt. — Én akkor esküdtem meg,‘ hogy megtalálom a sírját minden körülmények között. Feleségem pár évvel ezelőtt Járt turistaként Magyarországon ás a túristacsoport tolmácsa megígérte segítségét.. Leveleket küldött az úttörőcsapatoknak* amelyben kérte őket, kutassák fel egy szovjet hős sírját. Sokáig abban a tudatban voltunk, hogy valahol Budapest környékén van bátyám eltemetve. Egyszer csak levél érkezett Pécsről. Az Üttörőház orosz levelező szakkörének pajtásai értesítettek: Konsztantyin Lukics Dogiljev alhadnagy a pécsi hősök temetőjében van eltemetve. — Most mondok köszönetét azoknak, akik segítettek megtalálni testvéremet. Édesanyám a meghatottságtól nem is tudna köszönetét mondani. EGY FAKULT fényképet nézegetek, az idő elszívta belőle a színeket. Biztatóan és bátran néz vissza róla Konsztantyin Lukics Dogiljev alhadnagy, aki a pécsi harcokban szerzett érdemeiért Vörös Csillag Érdemrendben részesült. Dr. Takács József Primőrkutatás kezdődik Dél-Baranyában Baranya megye és egyben az ország leghíresebb primőr- termő táján, a villany—siklósi dombvonulaít déli előterében, kísérleti telepet alakít ki a Kertészeti Kutató Intézet. A Baranya megyei Tanács 80 holdas területet jelölt ki erre a célra Villány és Magyarbóly között. A hely igen alkalmas kísérletekre, egyrészt mert kedvező a fekvése, másrészt mert közel van a Karasica- patak, tehát öntözni lehet majd a földeiket. A primőrkutatás a mostani tavaszon kezdődik és elsődlegesen az a célja, hogy továbbfejlesszék Dél-Baranya három korai növényének — a zöldborsónak, az áttelelő csúcsos- káposztának és az úgynevezett ádventi kelkáposztának — a termesztését. A kísérletek köz pontjában, érthetően, a primőr zöldborsó álj majd* amelyet éven te több mint ezer holdon vetnek ezen a vidéken és az országiban legkorábban hoz termést. Rendkívüli korai "ága miatt igen keresett zöldáru külföldön is. A kutatás ezzel kapcsolatban arra irányul, hogy megismerjék azokat a borsófajtákat, amelyek legkorábban érnek, legjobban bírják a téli fagyokat és a legnagyobb termést hozzák. A kísérleti telepen egyúttal berendezkednek elitborsó előállítására is és a jövőben innen látják majd el vetőmaggal a dél-baranyai gazdaságokat. A Kertészeti Kutató Intézet felkérésére a villányi Uj Alkotmány Termelőszövetkezet vállalta a kísérleti telep kezelését, amíg az intézmény szervezetileg is létrejön Villányban. A községi tanács mindenesetre már kijelölte a megfelelő épületet az irodák, laboratóriumok és egyéb helyiségek számára. Villányban mezőgazdasági szakmunkásképző iskola működik és úgy tervezik, hogy a kísérleti telep egyúttal gyakorló gazdasága lesz a szakiskolának. Az Uj Alkotmány Termelő- szövetkezet vezetősége az egyik fiatal szakembert, Heidt János mezőgazdasági mérnököt bízta meg a kísérleti telep ügyeinek intézésével. A ter- m elősző ve‘kezet a mostani tavaszon egyelőre három holdat vet be a kutatóintézettől kapott borsófajtákkal és ezek hozamát, érési idejét összehasonlítják majd a környékbeli gazdaságokban — főles a nagyharsányi Kopáron — tc~- mett zöldborsó eredményeivel. A következő évek során fokozatosan kapcsolják be mind a nyolcvan holdat a kísérletbe: V
