Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-07 / 82. szám
Április t. napló 3 Űj utak a Pécsi Kesztyűgyárban Fokozatosan teret hódít a gépi varrás — Alkalmazkodás a piaci igényekhez — Kevesebb létszámmal több kesztyűt varrnak A magyarországi kesztyű- gyártás fellegvára vitathatatlanul Pécs. Ebben az esztendőben a Pécsi Kesztyűgyárban másfél millió pár kesztyűt varr rak, amelynek tetemes részét a külföldi piacokon értékesítik. A gyár életében az utóbbi időben többféle változás történt: legfontosabb talán az önállóság bizonyos fokú növekedése és a közvetlen érdekeltség a külkereskedelmi tevékenységben. De legalább ilyen fontosnak kell tekinteni a gyártás technológiájában történő változást. Kézi varrás helyett gép; varrás Lényegében egyetlen dologról van szó: nem kézzel, hanem géppel varrják a kesztyűket. Egyelőre nem mind, csak egy bizonyos mennyiséget, azonban a tendencia a gépimunka felé halad. Vajon miért térnek át a gépi varrásra? Eddig ugyanis gyakran lehetett hallani, hogy a magvar kesztyűk világpiaci népszerűségét a kézivarrásnak köszönhetjük. Ennek azonban már semmiféle alapja nincs. Az igaz. hogy a megelőző években a kézzel varrott kesztyű inkább keresett volt a piacokon. mint a gépi varrásű. De néhány esztendeje megváltozott a helyzet, a géppel varrt kesztyűket keresik, a gyárak ezzel jelentkeznek, — tehát a pécsiek versenytársai is! — s amennyiben mi tartam kívánjuk állásainkat, változtatni ke'lett a varrás technológiáján. 225 treszfyűvarrógfy Tehát a géppel — azaz sűrű öltésekkel — varrt kesztyűket vásárolják: az úgynevezett step kesztyűket. Megveszik ugyan a kézi varrá sú kesztyűt is, de nyilvánvalóan csak annyit adnak érte, mint amennyibe a géni varrású kesztyű kerül. Kézzel viszont 15—20 forinttal drágábban állítható elő egy pár kesztyű. Ezt a pluszt azonban nem lehet realizálni, illetve egvre kisebb mértékben. Érthető tehát, hogy a pécsi gyár miért tér át a kézi munkáról a gépi munkára. Aki régen járt a Pécsi Kesztyűgyárban, meglepődik a műhelvtermékben: valamikor csak kézzel vairoea+ó lányokat és asszonyokat láthatott. ma a gépek hosszú sorát találja a csarnokokban. összesen 225 kesztyűvarrógép került a pécsi gyár birtokába, és ezeket megfelelő arányban elosztották három üzemrész között: a pécsi központi gyártelepnek, a Hőerőmű melletti részlegnek és a siklósi üzemnek vannak varrógépei. A gépeket külföldről vásárolták, jelenleg a legmodernebbek, a legújabb konstrukciók, villanymotor hajtja és lábbal lehet indítaná, illetve leállítani. A gyár termelésében a gépi varrás részaránya növekszik: tavaly az összes termelésnek 41,6 százalékát varrták géppel, az idén 51,3 százalékra emelkedik az arány. Mi történik a mondásokkal? A gépi varrásra való fokozatos áttérés kihat a gyár létszámgazdálkodására is. Kevesebb varrónőre van szükség, hiszen a gépi munka háromszor olyan termelékeny, mint a kézi. A tavalyihoz képest 12 százalékkal termel többet a Pécsi Kesztyűgyár, de ezt a mennyiséget kevesebb létszámmal éri el. Amíg tavaly 1232 kesztyűvarrónőre volt szükség, most 1000 is elegendő lesz. Kérdés, kiket küldenek el? A gyár vezetői nagy körültekintéssel végezték a létszámcsökkentést. Állandó dolgozót egyet sem kellett elbocsátani. Csak azoknak a bedolgozóknak szüntették meg a munkaviszonyát, akik szerződéses alapon végeztek munkát a gvár részére, vagyis a gyár ezeknek nem is ígért végi esés elhelyezést. A gépeket nem lehet kiadni bedolgozásra, legalábbis addig nem, amíg korlátozott a gépek száma. Ha néhány végleges munkaviszonyban lévő bedolgozót is elküldenek, akkor ugyancsak a legnagyobb körültekintéssel járnak el, — figyelembe véve a család szociális helyzetét és a dolgozó munkájának minőségét és pontosságát. Egyébként a kézivarrónők gyorsan megbarátkoztak az új gépekkel, keresetük nem csökkent, s sokan az általában szükséges hat hónapi átképzés előtt már teljesítménybérben dolgoznak. Amíg kézzel egv varrónő nyolc óra alatt átlagban három pár kesztyűt varrt meg, addig géppel tíz párat varrnak, de nem ritka az olyan dolgozó, aki a nyolc órás műszak alatt tizenöt párat is elkészít, igaz, ebben a kesztyű fazonjának is komoly szerepe van. Tovébbi fejlődés vértiató A Pécsi Kesztyűgyár termelésének mennyisége nem végső szám, a következő években további fejlődés várható, hiszen a külföldi piacokon jó híre van a gyár termékeinek. Szaporodni fognak a gépek és a munkásüétszám is, amely Jelenleg 2800 fő. Készül már a következő ötéves terv időszakában megvalósuló bővítés programja is, amelynek keretében a pécsi és a dombóvári üzemeket fejlesztik. A pécsi központi gyártelep bővítésére 13 millió forintot, s a dombóvári üzemnél újabb 5 millió forintot használnak fel. Végezetül pedig a legfrissebbet: a gyár kesztyűit kiállítják az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron is. A kiállításra kerülő kollekciót már kiválogatták. és hamarosan útnak indítják a vásárra. Gazdagh István Tízéves a mápocsi fötdm övessző vetkezet Kodá y Zoltán vegyeskara A napokban ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a Mágocsi Földművesszóvet- kezet Kodály Zoltánról elnevezett vegyeskara. A Szocialista kultúráért érdeméremmel kitüntetett vegyeskar jubileumi ünnepi hangversenyt renr dez április 10-én este 7 órakor a mágocsi kultúrházban, amelyen résztvesz a Mohácsi Földművesszövetkezet és a Mohácsi Városi Tanács szimfonikus zenekara, a Pécsi Mecsek Művészegyüttes vegyeskara, a Sásdi Földművesszövetkezet magyarszéki vegyes- kara és a Szigetvári Földművesszövetkezet Tinódi vegyeskara. A zenekart, valamint a vegyeskarokat Kiss Miklós, Illetve Balatoni Mátyás, Hegyi József és Hergenrőder József karnagyok vezénylik. Műsorukon Erkel, Liszt, Kodály, Händel, Haydn és Bartók művek szerepelnek. Kilenc emeletes lakóházak a komlói Lenin fórén (Erb János felvétele) Kilencvenkilenc bemutató A mezőgazdasági ismeretterjesztés élharcosai 1 íz bemutató-gazdaság van Baranyában A korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelési módszerek elterjesztésére, a mező- gazdasági tudományok újabb eredményeinek gyakorlati alkalmazására néhány évvel ezelőtt létrehozták a bemutató gazdaságokat. A tíz baranyai gazdaság a pécsváradi Dózsa Tsz kivételével beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A pécsváradi tsz nem érte el azt a termelési színvonalat, hogy méltó legyen a bemutatóüzem elnevezésre, ezért 1965-ben ezt a cmet megvonták tőle és a véméndi Egyesült Lenin Termelőszövetkezetet jelölték ki. összehangol tematika A tíz bemutatóüzem közül kettő állami, illetve tangazdaság — Bóly és Szentlőrinc — egy Kutatóintézet — Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet — a többi termelőszövetkezet: Baranyahidvég, Bóly, Csertő, Mágocs, Belvádgyula, Villány és Véménd. Ezek az üzemek példamutató gazdálkodásukkal is élenjárnak, termésátlagaik, állati termékhozamaik jóval meghaladják az átlagos szintet, s széles körben jó eredménnyel alkalmazzák az új módszereket. A bemutató üzem nem részesül megkülöncd bányász fa családja Steiner József vájár nem gondolta volna, hogy a bányánál köt ki. Eredeti mestersége pék volt, csak aztán, amikor Kalocsán katonáskodott, megismerte és elvette a feleségét, utána pedig elment Komlóra, szerencsét próbálni. Először csak a pénz miatt, s Komlón nem is érezte magát nagyon jól. Később Pécsre jött, lakást kapott, idejött az asszony is a kislánnyal és azóta minden rendben van. — A nagyapám pedig 40 évet húzott le a bányában — meséli nevetve —, apánk mégse engedte egyik fiát se bányásznak, ö vasöntő volt Az egyik öcsém szerelő a Ganz MÁVAG-ban, afféle világjáró, már Egyiptomban is járt. A másik Diesel-motorszerelő, ő is volt már próbaúton a Szovjetunióban is. Én meg bányász lettem. Apám szóvá is tette (mert haza szoktunk menni búcsúra, erre- arra), hogy mégis azt csináltam, amit ő ellenzett, de hát akkor már a magam cipőjét tapostam. Aztán meg — vidáman elmosolyodik, hogy milyen tréfáskedvű az élet — a két húgom is bányászhoz ment férjhez. A bánya aztán úgy megfogta őt, mindenestül, hogy többé alig tudna elszakadni tőle. Pártvezetőségi tag, körletbizalmi, munkásőr. Itthon meg lakóbizottsági elnök. Az emberek ügyes-bajos dolgait intézi, amikor éppen nem dolgozik. No persze akad azért idő egyébre is. — Színházba szívesen megyünk, de leginkább tévét néz a család. A Péter Lász- lóékkal meg a Martinékkai járunk össze, elsörözgetünk, beszélgetünk. Szeretem a csöndes életet, a nyugalmat, a rendet. A lakás is mintha minden porcikájával ezt tanúsítaná. Sárga-fekete, derűs függöny «* ajtón, mélyvörös fotelek, ragyogóan tiszta üvegű Balaton-garnitúra a falak mellett. A tévé most hallgat, a nagy rádióból szelíd Mozart-muzsika szűrődik. Egy-egy csörrenés hallatszik a konyhából, Steiner József felesége éppen az ebédet főzi. Hogy mit? — Nem tudom, én műszakra megyek... — kezdi a családfő, s a másik szobából máris elégedett, izgatott hang csendül, Ibikéé: — Törtkrumpli lesz, apu, tükörtojással! Steiner József fölnevet, ez az Ibi nagyon szereti a gyomrát. Most éppen ágyban fekszik, eltörte a lábát — Rosszabb tíz fiúnál — int az apja. — A tanulást csak ímmel-ámmal csinálja, pedig legalább érettségizni kell neki. Úgy látszik, egy gyerekkel is van elég gond. — Hát ez az, ami néha mérgesít. De higgye meg, bárcsak minden családban csak ennyi lenne a baj. Nem mondom, néha összevitatkozunk, anélkül nem megy. Ha én zörgök a lánynyal, az anyja morog rám, vagy fordítva. De aztán kész. Nincsenek gondjaink se, sőt, most már gondolhatunk egyébre is, ami a fő vágyunit. — Mi volna az? — Egy ház. Tudja, arra is gondolnom kell, hogy mi lesz majd, ha nyugdíjba megyek. Én nem bírom a tétlenséget, bezárva lenni egy lakásba, üres az ember keze, mihez fognék? Egy ház, egy kerttel... Van is már elképzelésünk, Pilis" vörösváron van a rokonságom, maradt ránk, ötünkre egy ház. Azt venném meg egészen. Most kezdünk majd takarékoskodni rá, hiszen most már nagyjából mindenünk megvan, ami kelL Az üvegszekrényben könyvek sorakoznak, két sorozatot is megrendeltek. Steiner József éppen Tolsztojt olvassa, s mint mondja, nagyon nagy élvezettel. Néha azért belenéz Ibi ifjúsági könyveibe is, amelyes már kezdik kinőni a polcot, — Hát ki-ki afelé igyekszik, amerre a szíve huzza — summázza a beszélgetési Steiner József. — Énnekem nem kellene kocsi, gyalog járni jobban szeretek. Kert virágok, levegő, csönd, az az igazi. Készülődik, mert indul a busz. A rádióban halkan beszél a bemondó, Ibi pedig, tizenegy éve minden türelmetlenségével várja az ebédet böztető állami juttatásokban, nem kap több műtrágyát gépet stb., csak azért, mert eredményeit a többi üzemnek bemutatja, hiszen éppen az a cél, hogy a még gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezetetek lássák adott körülmények között jobb gazdálkodással mit lehet elérni. A bemutató üzemek évről évre összehangolt tematikával dolgoznak, mindegyik üzem — adottságainak megfelelően — más-más témakört választ ki bemutatásra. A Pécsi Szőlészeti Kutató Intézetben például 16 bemutatót tartottak az elmúlt évben, melyen 404-en vettek részt. A bemutatók témája itt a tőkeművelési és metszési módok ismertetése és a szőlő zöldtrágyázása volt. Az Intézet munkatársai ezen kívül rendszeresen adnak szaktanácsot a babarci, szajki, versendi és belvárd- gyulai termelőszövetkezetben. A Szentlőrinci Tangazdaság az egyik legjobb bemutató üzem a megyében. Nemcsak azért, mert termelési eredményei kiemelkedőek (a tangazdaság termésátlaga búzából 14,3, árpából 16,2, kukoricából — májusi morzsoltban — 31,2), hanem azért is, mert az ismeretek terjesztését képzett pedagógusok segítik. Az üzem elmúlt évi bemutatói közül — melyeken 238-an vettek részt — külön ki kell emelni a kukorica műanyagfóliás tárolásával kapcsolatos kísérletet, melynek ebben az évben már több követője akad a terme- 1 őszővetkezetekben. Külföldiek Bólyban A megye legnagyobb és leglátogatottabb üzeme a Bó- lyi Állami Gazdaság. Ebből az üzemből indult el útjára az állványos szénaszárítás. Tojástermelésben, kukoricatermelésben az országban a legelső üzem. Az üzemet az elmúlt évben félezren látogatták meg, s ezek jórésze külföldi vendég. A nyár folyamán ^ két ízben járt magasszintű szovjet delegáció a gaz- daságban, két ízben jugoszláv vendégeket fogadtak, a lipcsei kutató intézet munkatársai egy év leforgása alatt kétszer megfordultak Bólyban. Bolgár, lengyel, angol és nyugatnémet szakembereken kívül a kubai földművelésügyi miniszter helyettese is megtekintette a gazdaságot. Az Agrártudományi Egyetem mérnöktovábbképzőjének, a Keszthelyi Akadémiának a hallgatói es a televízió rendszeres látogatói a gazdaságnak. A bólyi Kossuth Termelő- szövetkezet is az országos elsők között van. Tavaly 14,6 mázsás búzatermést, 26 mázsás kukoricatermést, 260 mázsás cukorrépatermést és 40 mázsás kendertermést takarított be ez a szövetkezet. Tejtermelésben elérték a teher Benként! évi 3007 kilogrammot, az egy kocára eső malac- szaporulat 15,3 volt az elmúlt évben. A bólyi tsz eredményeire 406-an voltak kíváncsiak 1964-ben. A látogatók zöme a megye termelőszövetkezeteiből került ki, de más országrészbeli és külföldi vendégeket is sűrűn fogadott a szövetkezet. Többek között lengyel, NDK-beli, kubai és bolgár delegáció járt tavaly a tsz-ben. A csertői termelőszövetkezet a szigetvári járás egyet" len bemutató üzeme. Ennek a szövetkezetnek köszönhető, hogy 1963-ban és 1964-ben a iárásban széles körben elterjedt a hideglevegős szénaszá- ritás, zöldségtermelési bemu-' tatóival megnövelte a terme-, lői kedvet a konzervgyár köre zetében. Bemutatóit 134-esa nézték meg a múlt évben. A mágocsi Béke Tsz úttörő szerepet vállalt az állatok kare bami dós takarmányozásának elterjesztésében. Bemutatókat tartottak a hideglevegős szénaszárításról és a konbájnszén's betakarításról. A bemutatókon 322-en vettek részt. Az ormánsági termelőszövetkezetek bemutató üzeme a baranyahidvégi tsz. Öntözött legelőin 80 rházsa zöldet termelt s ezzel 9 literre növelte tehenei feiési átlagát. Kukorica fajtaösszehasonlító kf«őrleteivel azt igyekezett kiönteni ez az üzem, hogy az Ormánságra melyik fajta való, s melyik a legalkalmasabb búra előveteménynek. A belvárdgvulai termelőszövetkezet 12 bemutatót tartott 485 résztvevővel. A szövetkezetnek nagv érdemei vannak a ralnai lúd elterjesz+ésében, a gabona kombáinszérűs betakarításának elteriesztésében. És végül, a villányi termelőszövetkezet, mint a megve egyik legjobb szőlő- és bortermelő gazdasága segíti a korszerű szőlőtermesztési módszerek elteriesztését. Holdanként átlag 33 mázsa szőlőt (-érméit ez a gazdaság. Az elmúlt évben a bemutatóit 87-en látogatták. Hatezer ember »e« 'észt továbbVépzésen A tíz bemutatóüzemben — helyesebben, kilenc, mert Péosvárad nem működött — 1964-ben összesen 99 bemutatót tartottak 2516 résztvevővel. Bemutató üzemeken kiviül ta- oasztaiatoseréken 1650-en vettek részt a mepvében, szomszédos és távolabbi megyékbe 155-en utaztak tanaszteiev»nr zésre, továbbá a TtT tsz akadémiáián 650-en. különböző mezőgazdasági «szakot"«ácsokon Ttodig tovább} ssn.00 vettek részt. összesen txkfj_ mint 6000 ember — et«"<mr- ban ferm »1 őszövetkoze*! (ar — mozdult meg ősimén eg-r éy leforgása alatt, hogy ü vagv olvan módon bővítse szaktudását, szerezzen ismereteket, — Rné —
