Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

AtMóhV\MflX, napló Születőben a magyar ifjúsági irodalom története és esztétikája FÖLDEÁK 1ANOS: Több e nap, mini ünnep' Több e nap, mint ünnep! Ezeréves múltunk véres viharában élni megtanultunk, akadályt sem féltünk, vissza nem fordultunk forradalmároknak hű fiai voltunk! Jogért és hazáért soha annyi harcot nem vívtak még népek, s Európa hajszolt nemzetei közt egy nép úgy ki nem tartott, mint mi, mert bennünket igazságunk hajtott. Idegenek járma kölöncködött rajtunk, mások érdekéért áldoztunk és haltunk, úr-önkény is sarcolt: szörnyű vámot adtunk, de országnak, népnek mégis megmaradtunk! Szolga-sorsot téptünk széjjel; ezer évre jussolt sötétségből törtünk föl a fényre, és szabadságunknak legdrágább pillére: a bolsevik hősök fegyvere és vére ., * Történelem nincsen Magyarország nélkül — ha támadják: harcol; ha becsülik: békül, s mert a mi világunk csak Leninnel épül, tudjuk, ki törhet ránk ádáz ellenségül,, # Több e nap, mint ünnep, több, mert megújultunk akadályt nem féltünk, vissza nem fordultunk... Magyarok, elvtársak! — ezeréves múltunk annyi viharából győzni is tanultunk! BARANYI FERENC: 1345 Én akkor csupán annyit láttam, hogy öten alszanak egy ágyban, folyton-folyvást pincébe mentünk, s naponta egyszer babot ettünk. fin nem értettem Fullér bácsit, hogy mindig csak bújócskát játszik, a padláson lelt menedéket ha a pincébe jött a német. Ha bomba robbant, ágyú dőrgött, azt gondoltam, hogy jön az ördög, s — jó fiú — a babot megettem, nehogy a pokolra cipeljen. S jött egy napon két kacsmás ember, puskával, mosolygó szemekkel... Tavasz volt, friss rügyek nevettek. S Fullér bácsi nyújtózott egyet. — ÁPRILIS «. ROZSNYA1 ZOLTÁN RAJZA Kiadói hírek Az Európa Könyvkiadó áp­rilis hónapban több, nagy ér­deklődésre számottartó köny­vet jelenteit meg. A versked­velők bizonyára örömmel fo­gadják Supervielle: A világ hajnala c. kötetét. Áprilisban jelenik meg Martin Bieler: „Bonifaz” című rendkívül mu­latságos regénye. Az elmúlt évben nagy sikert aratott a kiadó több könyve, amelynek második kiadásáról gondoskodnak. Több ezek kö­zül már az elkövetkező he­tekben kapható lesz. Újra megjelenik Semprun: „A nagy utazás”, Sartre: „A szavak” c. műve. A „Mai amerikai el­beszélők" című, Dekameron sorozatban megjelent anto­lógia. A III. negyedévben újra kapható lesz a so­kat vitatott Salinger mű. a „Zabhegyező” is. Az elmúlt esztendőben sokak tetszését nyerte el a „Szépasszonyok egy gazdag házban” c. mű is, amelynek folytatása az idén „Virágok ágya a függöny mö­gött” címmel jelenik meg. A Zeneműkiadó Vállalat kiadásában jelenik meg az év közepén az új „Zenei Lexi­kon” első kötete, amelynek főszerkesztője dr. Bartha Dé­nes professzor, munkatársai a magyar zenetudomány legne­vesebb képviselői. A három kötetes „Zenei Lexikon” alap­anyagát a Tóth—Szabolcsi-féle előző lexikonból meríti, de ez korszerűen felfrissítve, sok cím szóval kibővítve kerül az ol­vasó elé. Az I. kötet július­ban, a II. és III. kötet októ­berben, illetve novemberben jelenik meg és kb. 2000 oldal terjedelemben mintegy 20 000 címszót tartalmaz. Máthé Miklós—Gedeon Ti­bor Gustav Mahlerről írt ér­dekes könyvet, amely a Zene­műkiadó gondozásában a na­pokban hagyja el a sajtót. Ez a mű az első magyar nve.vű tanulmány Mahlerről. A kö yv érdekessége, hogy eredt'1 do­kumentumok alapján in dolgozza fel a r.agy v< r- ző-karmester budapesti ereit — VALAMI Jö KÖNYVET szeretnék a kislányomnak... Ajándék lenne... — Hány évesnek? • — Kilenc ... Az eladó megfordul, és egy könyvet leemel a polcról. A jelenet állandóan ismétlődik az ország összes könyvesbolt­jában, s az ember azt gon­dolja, hogy az eladó magabiz­tossága mögött valamilyen tudományosan megalapozott ismeretanyag áll, az ifjúsági irodalom berkeiben teljes * rend. A rend persze nem teljes. Amikor Dr. Kolta Ferenccel, a Tanárképző Főiskola tan­székvezető docensével az if­júsági irodalom problémáiról beszélgettem, kiderült, hogy hosszú évtizedek mulasztását kell most és az elkövetkező években pótolnunk. Kolta Ferenc több mint egy évtizede foglalkozik az ifjú­sági Irodalom gondjaival, számtalan tanulmánya, jegy­zete jelent meg a tárgykörből, 1964-ben részt vett a prágai nemzetközi kongresszuson, melyen az ifjúsági és gyer­mekirodalom kérdéseit tudó- sok, írók és könyvkiadók kö­zösen vitatták meg. Kolta Fe­renc nem véletlenül, nem öt­letszerűen kezdte meg tizen­egy évvel ezelőtt a kutatásait, hanem a tanárképzés kap­csán felmerült szükségszerű­ségből. 1961-ben vagy 62-ben a fő­iskolán végzett tanárok, egy éves nevelői tapasztalat bir­tokában elmondták, hogy a képzettségük egy ponton hiá­nyos. Nem tudnak könyvet adni a gyerek kezébe, nem tudják megmondani a tanít­ványaiknak, hogy mit olvassa­nak. Kolta Ferenc ekkor a Művelődésügyi Minisztérium­ban javasolta, hogy a Tanár­képző Főiskolákon vezessék be az ifjúsági irodalom okta­tását. A minisztérium engedé­lyezte az új tantárgy beveze­tését. Amikor aztán tanítani kellett, kiderült, hogy nincs mit tanítani, nincs tankönyv, az ifjúsági irodalom problé­makörének tudományos rend­szerezése nem történt meg! — Kolta Ferenc ékkor mun­kához látott. — Furcsa dolog, hogy vala­ki életének második felét er­re szánja, de megmagyaráz­ható: szeretni kell az irodal­mat, és szeretni kell a gyer­mekeket — mondta Kolta Fe­renc. majd így folytatta: — Évek mentek el azzal, hogy francia, angol, szovjet szak­könyveket fordítottam, mik­rofilmre tettem, aztán megír­tam első tanulmányomat „A magyar ifjúsági irodalom kez­dete” címmel, mély a XVI— XVII. század irodalmával fog­lalkozik. Munka közben is­mertem fel, hogy még az elvi problémák sem tisztázottak, egyáltalán „mi az, hogy ifjú­sági irodalom”, milyen korosz­tályokról van szó, és milyen művekről? így született meg a következő tanulmányom, mely „Az ifjúsági irodalom elvi problémái" címmel je­lent meg, s elég komoly vissz­hangot keltett. KOLTA FERENC kutatásai­ra felügyeltek a szakemberek, s a lapokban egyre több ta­nulmánya látott napvilágot. A Jelenkorban két tanulmányt közölt, a Kritika című folyó­iratban „Esztétika — pedagó­gia — ifjúsági irodalom” cím­mel írt cikket, a „Tanulmá­nyok a gyermek és ifjúsági irodalomról” című német fo­lyóiratba a mese problémájá­ról írt, megszülettek első tan­könyvpótló jegyzetei is, me­lyeket jelenleg a Tanárképző Főiskolán és az óvónő és ta­nítóképző intézetekben hasz­nálnak. Párhuzamosan meg­bízást kapott egy újabb jegy­zet megírására is, melyet az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetemen a pedagógia sza­kosok oktatásánál kívánnak felhasználni mint tanköny­vet. Kolta Ferenc szerkeszté­sében jelent meg a „Házi ol­vasmányok elemzése” című tanulmánykötet, s a közeljö­vőben jelenik meg az „Ifjúsá­gi irodalmunk húsz éve” cí­mű tanulmánya az Akadémiai Kiadó gondozásában. Hogy az utóbbi milyen nagy munka, s hogy az ifjúsági irodalom tu­dományos elemzésére milyen nagy szükség van, egy szám­adattal lehet a legjobban meg világítani. A Móra Ferenc Könyvkiadónál 1950-ben 23 mű jelent meg, 163 ezer ív terjedelemben, 1962-ben vi­szont már 183 mű több mint 5 millió ív terjedelemben. — Ez óriási vállalkozás, hiszen egész generációk szellemi ar­culatát formálják ezek a könyvek. Kolta Feme elmond­ta, hogy ezzel a könyvkiadói terméssel alig törődik valaki, az írók nem ismerik a gyer­meket, nem tudják mi kell a gyermeknek, kritika pedig alig van. Pedig az ifjúsági iroda­lomnak is irodalomnak kell lenni, mert ezen nevelődik a gyermek Ízlése. Gi ecset, pony­vát, irodalom alattit a gyerek­nek adni bűn. Az ifjúsági iro­dalomnak sem lehetnek más törvényszerűségei, mint min­den irodalmi alkotásnak ... Csakhogy az olvasó mégis gye­rek, így a cselekményességre, az egysíkúbb lélekábrázoiás- ra. és a hosszadalmas, unal­mas leírások elkerülésére kell törekedni. Mindig a gyerekből kell kiindulni, milyen lény, milyen igényeket kell nála kialakítani, vagy fejleszteni? A KUTATÁS aspektusa is többszintű, irodalomtudo­mányi és esztétikai, gyermek olvasás lélektani, valamint pe­dagógiai. A gyermeklélektani olvasási kutatások területén vannak már hazai kísérletek, de az írók nem ismerik az eredményeit. Kimunkálatlan az ifjúsági irodalom sajátos esztétikája, nem Íródott meg a történelme, s azt sem vizs­gáltuk meg még tudományos alapossággal, hogy a felnőtt irodalomból mi, és miért vált ifjúságivá. — Én az irodalomtudományi résszel foglalkozom, és a ku­tatások gyermeklélektani ré­szét mozgatom. Az Irodalom­tudományi Intézet biztat, hogy szervezzek egy munka- közösséget, amelyik az egész problémakört feldolgozza. — mondta Kolta Ferenc, majd röviden jellemezte az elmúlt húsz év ifjúsági irodalmát: — Az 50-es években az ifjúsági regények hősei kémeket fog­tak el, 53—54-ben vasat gyűj­töttek, ügyködtek, 1956 után pedig vakációs történetekben szerepeltek nyakra-főre. Most a szputnyik-korban élünk, a kalandregények hősed idegen bolygókra utaznak sfb. A szerzők és a lektorok renge­teg tanulságos hibát követtek el. Csak sematikus hősöket tudtak elképzelni, az úttörő­regények hőse nem súg, va­sat gyűjt, és az olvasó szá­mára érdektelen versenyekben és vetélkedésekben vesz részt. 1952-ben a lektor nem enged­te Panty ele jev „Két béka” című meséskönyvét kiadni, mert véleménye szerint a bé­ka nem lehet pozitív hős. A pozitív hős Hajnal Anna re­gényében ugyanakkor nem megy iskolába, hanem fasiszta gyilkosokat fog el, amiért még az újság is megdicséri. A re­gény tanulsága: Ne menj is­kolába, hanem kutass az erdő­ben fasiszták után. Ezek bi­zony ferdeségek. A hibák a szputnyik történetekben is kísértenek még, a társadalom- ábrázolás általában helytelen, téves elképzelések alapján születik. Kolta Ferenc elmondta, hogy a prágai kongresszuson a világ tudósai egyetértettek abban, hogy az atomkorszak gyerekének nagyon óvatosan kell könyvet adni a kezébe, s kiindulási pontnak mindenki elfogadta a humanizmus és a béke gondolatát. MOST MAR az átfogó, alapvető rendszerezésekre gondol Kolta Ferenc. Egy mun­kaközösség közreműködésével szeretné megírni a magyar if­júsági irodalom történetét, és esztétikáját, s tudományos is­meretanyagot teremteni ta­nárok, írók és kritikusok szá­mára. Bertha Bulcsn

Next

/
Oldalképek
Tartalom