Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-29 / 100. szám
Arams a. napló 3 Negyedmillió ember a Röntgen-gépek előtt Majdnem teljesen megszűnt a gyermekek között a tüdőbetegség Ha a tüdőbetegség kerül szóba, szakmai berkekben szívesen hivatkoznak Thomas Mann Varázshegy című regényére, melynek • cselekménye még az első világháború előtti években játszódik le egy svájci tüdőszanatóriumban. A világhírű regény a tbc korabeli diagnosztikája és gyógymódja szempontjából is na- gyan tanulságos. A betegeket a röntgenkészülék kezdetleges ősével világították át, amely működés közben úgy durrogott és pattogott, mint egy kisebb átmérőjű gyorstüzelő ágyú. A kezelés úgyszólván csak a betegek bőséges, laktató étkeztetésére meg a szigorú fekvőkúrára szorítkozott — az orvostudomány még meglehetősen tanácstalanul állt a pusztító betegséggel szemben. Ernyáképszűrés, BOG-olfás Pécsett az emyőkép-szol gátat 1963-ban kezdte meg működését, a Rózsa Ferenc utca 13-ban. Ezzel egyidőben Indult meg a komlói is. Tekintve, hogy e két emyőkép állandóan egy helyen van, stabil emyóképelcnek nevezik, szemben az ún. mozgó emyőkép-szolgálattal. Ez utóbbi abban különbözik az előbbiektől, hogy a készülék hatalmas autóbuszra van felszerelve. Jelenleg már két ilyen autóbusz járja a megyét (pontosabban: a második most, május első napjaiban kapcsolódik be a forgalomba), s jövőre, előreláthatóan kapunk még egy harmadikat is. Tavaly mintegy 200 ezer embernél végeztek tüdőszűrést a városban és a megyében, nagyobb részt ernyőképek útján. Az idén ez a szám — a második mozgó emyőkép szolgálat megindításával — negyedmillióra emelkedik, jövőre pedig — a harmadik tüdőszűrő autóbusszal — eléri a 320 ezret. 1960-ban tehát Pécs és Baranya minden felnőtt lakója tüdőszűrésben részesül. így lesz ez 1967-ben, 1968-ban és később is, mert az évenkénti tüdőszűrés minden felnőtt számára kötelező. A megye többi lakója — több mint 80 ezer gyermek és ifjú — húszéves koráig minden három esztendőben ún. tuberkulin oltásban részesül. Ez a tüdőszűrés egy másik formája. Ugyanis a tuberku- lin-oltással is megállapítható, hogy fertőzött-e a páciens. Megállapítható továbbá az is, hogy az előzőleg adott ún. BCG védőoltás hatása fenn- áll-e még. ötven éven felüliek A példátlan méretű vizsgálatok alkalmat adnak arra, hogy minden beteget „kiszűrjenek” a környezetéből. Hovatovább tehát nem lesz olyan tüdőbeteg a város és a megye területén, akiről nem tudnak, akit nem részesítenek orvosi kezelésben. Noha a szűrések kiterjedésével a felfedezett tüdőbetegek száma növekszik, a hatásos gyógyszerek, illetve kezelés birtokában olyan gyors gyógyulás érhető el, hogy az összbetegek száma mégis csökken. 1962 végén még 5301, 1963-ban már 4645, 1964 végén pedig csak 3846 tüdőbeteget tartottak nyilván a megye és a város területén. Ebből 1393 pécsi. Két-három évtizeddel ezelőtt még a fiatalok, az életük virágában lévő emberek szenvedtek a legtöbbet a tüdőbajtól. Ma fordított a helyzet. 1962 végén 270, egy év múlva 92, 1964-ben pedig csupán. 36 tbc-s gyermeket tartottak nyilván a városban és a megyében. Ebből a 36-ból 13 új beteg volt. A felnőtt és gyermek betegek aránya tehát körülbelül 100:1. A betegek 43,8 százaléka 50 éven felüli. 1938-ban az országos adatok alapján minden tízezer lakos közül 14 tüdőbajban halt meg. Ez a szám 1964-ben 3 személyre csökkent. Ennek megfelelője Baranyában 1962- ben 4,15, 1963-ban 2,75, 1964- ben pedig 3,5 volt 1961-től egyetlen gyermek sem halt meg tbc-ben, az elhaltak 76—85 százaléka minden évben az ötven éven felüliek kategóriájából kerül ki. Az elmúlt évben csaknem 150 ezer táppénzes napra volt szükség Baranyában és Pécsett a tbc miatt. Valamivel több mint ezer betegnek félmillió forint SZTK, illetve szociális segélyt utaltak ki. Harminchét tüdőbajos kapott lakást, négyet szociális otthonban helyeztek el. A tsz-ek is sok betegnek adtak fél munkaegységet, természetbeni juttatást. Megújulnak a tüdőgondozók 1964-ben a Mecseki Tüdőszanatóriumban 300, a mohácsi kórházban 68, a siklósiban 15, a pécsi I-es sz. Belklinikán pedig 43 ágy állott a tüdőbetegek rendelkezésére. A 431 ágyon összesen 1290 beteget ápoltak. Baranyában ez kevés, míg több más megyében a tüdőgondozói férőhelyek nincsenek kihasználva. Ezért úgy döntöttek, hogy a kórházi ágyakra várakozó betegeket más megyékben helyezik eL Megyénkben mint 1964-ben, az idén is teljes erővel folyik a tüdőgondozók korszerűsítése. A komlói, sellyei és pécsvá- radi gondozó nagyteljesítményű röntgengépet kapott, a szigetvári készüléket átalakították. Üj, illetve korszerűsített épületbe költözik a gondozó Mohácson, Siklóson és Villányban, s megkezdődnék az erre szolgáló építkezések Sásdon is. Adjuk ehhez hozzá azt a két modem, tüdőszűrő autóbuszt, amelyet az idén kapott, illetve jövőre kap meg a megye, s világosan láthatjuk: államunk nem sajnálja a pénzt, mert azt akarjuk, hogy végleg megszűnjön, illetve minimálisra csökkenjen az egykor félelmetes tüdőbetegség és káros hatása. Bt L. Főváros után megyénkben van a legtöbb gépkocsi, melyek karbantartását és javítását legnagyobb részt a XIV. Autójavító Vállalat végzi Pécsett. Naponta átlagosan tizennégy kisteher-, illetve személygépkocsi kerül ki a szerelők keze alól. Képen: a javításra váró gépkocsik a XIV. Autójavító Vállalat udvarán. A Termelőszövetkezeti Tanács feladatairól A napokban alakult meg az Országos Termelőszövetkezeti Tanács. Termelőszövetkezeteink vezetői, tagjai részéről felmerült az az igény, hogy a Termelőszövetkezeti Tanács újjászervezéséről tájékozódjanak. Mi tette szükségessé újjászervezését? A Termelőszövetkezeti Tanács a szövetkezeti mozgalom kezdeti időszakában alakult, s a működési szabályzatban rögMeszes se mostohagyerek Pécs vízellátási gondjai közismertek. E téma szinte minden városfejlesztési ankéton szóba kerül, s igen gyakran hangzik el a tanácstagi fogadóórákon is. A város területe négy vízellátási zónára oszlik. Ezek vízigénye különböző, és a kielégítés foka is változó. Legtöbb panasz a keleti városrészből: Meszesről érkezik. iVopI 3000 köbméter A meszes! lakóterület napi vízigényét tekintve a legjelentősebb fogyasztók közé tartozik. A Pécsi Víz- és Csatorna- művek adatai szerint napi 2500—3000 köbméter vizet vesz fel. Az ellátásban azonban sokszor adódnak zavarok. Néha órákon keresztül hiába várnak vízre a lakók: a csapok szárazon tátonganak. Meszes, mely a II. ellátási zónába tartozik, a tettyei forrásokból kapja a vizet. A tettyei kutak vízhozama, — karsztjellegük következtében Hermelinvadászat „Kévés a király, sok a hermelin” — állapították meg tréfás aggodalommal a dél-baranyai vadászok. Az aggodalmat persze nem a királyok számának megfogyatkozása, hanem a hermelinek elszaporodása váltotta ki belőlük. Ez a hófehér prémű kis állat ugyanis, amely valaha a királyok, fejedelmek, hercegek palástjának díszes anyagát is „szolgáltatta”, nem olyan ritka mint általában hiszik. Ma már alig van kereslet a hermelin iránt — prémjéért csak valamivel több mint egy forintot fizetnek — emiatt az utóbbi években el is hanyagolták a vadászatukat. Pedig igen károsak: most, tavasszal például könyörtelenül kirabolják a fácánok, foglyok és a vízi- madarak fészkeit, nyáron pedig a nyúlfiakat is elragadják. A menyéthez hasonló, de annál lényegesen nagyobb testű — 30— 40 centiméter hosz- szú — ragadozók szárazon és vizen egyaránt ügyesen zsákmányolnak. Dél Baranya nádas, zsombékos határrészei mind búvóhely, mind táplálékszerzés telein telében kedvezőek számuk- » b | magyarázata viszonylagos nagy számuknak ezen a területen. A hermelin prém je csak novembertől áprilisig fehér, ilyenkor lehet tehát legkönnyebben észrevenni a mozgásukat. A vadászok ezért ebben az időszakban kutatták legbuzgóbban a rejtekhelyüket, hogy a madárköltés idején minél kevesebb veszélyeztesse közülük a fészkeket Az elmúlt hónapokban mintegy harminc hermelin került puskavégre, ami — tekintve, hogy rendkívül óva tos és fürge állatokról van szó — jó vadászati eredménynek számit — rendkívül ingadozó. Csapadékos időben maradéktalanul biztosítani tudják a kívánt mennyiséget a száraz hónapokban azonban teljesítményük jelentősen csökken. A hiányt ilyenkor a rigódért tározóból pótolják. A tettyei kutak hozamának csökkenésével egyidőben ugyanis működésbe lépnek a szivattyúk, s a rigóderi tározóból dunavizet emelnek az öreg-meszesi víztoronyba. Meszesen jelenleg ez az 1927-ben épült torony az egyetlen tározó. Befogadóképessége 200 köbméter. S ezzel függ össze az a sok bosszúság, mely a lakókat a vízellátással kapcsolatban éri. A szivattyúk által a víztoronyba emelt vízmennyiség ugyanis jóval kevesebb a szükségesnél. A gépek állandó üzemelése ellenére sem lehet az egyensúlyt biztosítani; a fogyasztás jóval nagyobb a tárolható mennyiségnél, ami azt jelenti, hogy a torony nem telik meg, s így a szükséges nyomást se lehet biztosítani. A lakóterület magasabban fekvő házaiban tehát hiába nyitják ki a csapokat Beszédes számok Meszes vízellátási gondjai nem mai keletűek. Az elmúlt időszakban — elsősorban a rigóderi tározó bekapcsolásával — jelentősen javult ugyan a helyzet, de még így is gyakori a fennakadás, aminek következtében a lakók között elterjedt az a nézet, hogy a város illetékesei „mostohagyermekként” kezelik lakóhelyüket .. s Mi hát az igazság? A Pécsi Víz- és Csatornaművek az ellátási zavarok gyakorisága miatt felméréseket végzett, — Megállapították, hogy Meszesen a napi fogyasztás lakásonként eléri a 250—280 litert. A városi átlag ezzel szemben csak 140—150 liter. Az átlagosnál jóval nagyobb fogyasztás okait keresve igen érdekes megállapítások születtek. A lakások több- • legutóbbi időkig a Szénbányászati Tröszt kezelésében állt. A széntröszt az egyéb fenntartást és javítási munkák mellett magára vállalta a vízvezetékek falon kívüli szerelvényeinek karbantartását is, amit a jelenlegi tulajdonos, a PIK, nem vállal. Tehát: a falon kívüli csapok. mosogatók, szifonok és vízöblftők állapotáért most a lakó felelős. A vízművek szakemberei megállapították, hogv e szerelvények karbantartását és javíttatását sok lakó elhanyagolja, aminek következtében nagy mennyiségű viz folyik el nap-nap után értelmetlenül. Egy másik vizsgálat a magánházak és PIK-la- kások fogyasztását mérte fel. Kiderült, hogy a PIK-lakások tulajdonosai 80. sőt 100 százalékkal több vizet fogyasztanak, mint azok a magánlakás- tulajdonosok, akik saját zsebükből fizetik a vízszámlát... Új tározóra tan szükség A Meszesen jelentkező víz- gondok tehát két tényezővel füegnek össze. Egyrészt elégtelen a jelenlegi víztorony kapacitása, másrészt a felesleges és meggondolatlan vízhasználat következtében az igények is túlzottak. A Pécsi Víz- és Csatornaművek a problémamentes vízellátás érdekében tervbe vette egy lOOfl köbméteres tározó építését a mostani víztorony szomszédságában. A tervek már elkészültek. Az épí- tőioari vállalattal is megkezdődtek a kapacitás-lekötő tárgyalások, s amennyiben a szükséges pénzügyi fedezetet is biztosítani tudják, 1966- ban meg is kezdik az építkezést. Az 1000 köbméteres új tározó hatalmas vízkészlete a legszárazabb hónapokban is elegendő lesz a fogyasztás és utánpótlás egyensúlyának biztosítására, ami azt jelenti, hogy Meszesen sem száradnak ki többé a csapok;.. Békés Sándor zített feladatait alapvetően megoldotta. A termelőszövetkezeti mozgalomban jelentős változások történtek, befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek anyagi, műszaki ellátása, a tsz-ek gazdasági életének jelentős megszilárdulása lehetővé és szükségessé tette, hogy a termelőszövetkezetek gazdasági problémáival olyan testület foglalkozzon, amelynek tagjai a termelőszövetkezetekben és állami szervekben Is dolgoznak. Az ilyen testület hatékony segítséget tud nyújtani a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai és szervezeti feladatainak megoldásához. Ebből az alapelvből kiindulva a termelőszövetkezetek irányításának, a mezőgazdasági termelésnek, a tsz-ek szervezeti életének és működésének fejlesztése érdekében a kormány tanácsadó testületéként Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot, a megyei termelő- szövetkezetek a fentiekben említett feladatai teljesítésére — a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai tanácsadó testületéként — a Megyei Terin ’őszövetkezeti Tanácsot szer vezte meg. Mi a isZ'Ianácsolt feladata? A termelőszövetkezeti tanácsok feladata, hogy állást foglaljanak, s a kormánynak javaslatot tegyenek a termelőszövetkezeti mozgalom s a termelőszövetkezetek gazdálkodásával összefüggő országos jelentőségű kérdésekben. A Termelőszövetkezeti Tanács megtárgyalja a termelőszövetkezeti gazdálkodás, a tagság társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális életének fejlesztésével összefüggő kérdéseket, a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesülését a termelőszövetkezetekben, s annak tiszteletbentartását minden olyan szerv részéről, amelynek valamilyen formában kapcsolata van a termelőszövetkezetekkel. A Termelőszövetkezeti Tanács vizsgálat tárgyává teszi, hogy a szövetkezeti alapszabályt betartják-e, a közös és a háztáji gazdaságok összhangját, a szövetkezeti tagság jövedelemrészesedését, s az ott szerzett tapasztalatok alapján tesz javaslatot. Napirendre tűzi a tervezés módszereit, a termeléshez szükséges anyagi és műszaki ellátás helyzetét, a pénz- és hitelgazdálkodást. A szövetkezetei? frdekvédelme Egyik igen fontos feladata a Termelőszövetkezeti Tanácsnak, hogy a szövetkezetek érdekvédelmét ellássa olyan területen, mint a termelési és szállítási szerződések mintáinak jóváhagyása, A feladatok között szerepel a jogvédelem irányításának, ellenőrzésének feladata is. A Megyei Termelőszövetkezeti Tanács sokrétű feladatai közül néhánnyal kiemelten is kívánok foglalkozni. Mint ismeretes, az SZTK és nyugdíjellátás területén — bár jelentős eredményeket értünk el — országosan több kérdés rendezésre vár. Mai körülményeink indokolttá teszik, hogy az öregségi járadékokat és nyugdíjakat a termelőszövetkezetek kiegészítsék. Ebből a szempontból jónak látjuk az olyan gyakorlatot, mint amilyent a bólyi tsz-ben honosítottak meg. a nyugdíjas és járadékos tsz-t&-v goknak a háztáji földterület munkáit, a szántást és terménybetakarítást térítésmentesen végzik el. Ugyancsak 2.5 mázsa búzát kapnak díjmentesen. A szociális, kulturális alap ilyen felhasználását mindenképpen helyeselni lehet. — Hasonlóan jár el a belvárd- gyulai tsz. ahol a háztáji terület művelését díjmentesen és a kenyérgabona-fejadagot is díjmentesen biztosítják a tsz járadékos és öreg tagjainak. Az ilyen módszerek általánossá tételét tartjuk indokoltnak. Az újjászervezett Termelőszövetkezeti Tanács mindent elkövet, hogy a tsz anyagi erejéhez Igazodóan az idős termelőszövetkezeti tagságot megfelelő anyagi támo. gatásban részesítsék. A korszer! műszerek elterjesztése A termelőszövetkezeti gazdaságok egy része a termelési, üzemi és munkaszervezési módszerek korszerű módjait valósította meg. Ésszerű alkalmazása mindenütt indokolt, azonban a helyi adottságok megkívánják a korszerű módszerek különböző variációkkal való megvalósítását. Ez is olyan feladat, amelynek megoldásához a Megyei Termelőszövetkezeti Tanács sokat adhat. A termelőszövetkezetek egymásközti munkaversenvét ugyancsak az említett testület értékeli. A termelőszövetkezetekben a szocialista brieád- mozgalom egyre terjed. = sz ott szerzett tapasztalatok, ió módszerek alkalmazása az ésszerű és tartalmas verseny elterjesztését a Termelőszövetkezeti Tanács elő fogja segíteni. A Termelőszöveti-o-^ti Tanács látja el a tsz-ek 'esd képviseletének irányítását. E téren még számos feladatot kell megoldani. A szocialista nagyüzemi gazdaságok feladata, hogy korszerű termelési eljárással olcsón termeljen, hogy a lakosság élelmiszer-ellátását -s az export-igényeket kielégítse. Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese
