Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-28 / 99. szám

lass. Április 28. naplő 5 Zágon Gyula gondjairól... Zágon Gyula festőművész otthonából rezignált nyugalom árad ... A művész felélénkülj ha a munkájáról beszél, éá keserű lesz a hangja, ha a művészeti közélet is szóba ke­rül, a kiállítások, festő bará­tok, régi emberek, akik sze­rették, tisztelték. Szigetvári otthonával csak­nem szeriben van az általá­nos iskola, ahol tanít, ez és a város történelmi múltja alapvetően meghatározta élet­útját. Ez a meghatározottság az első pillanatban bizonyos leszűkültségre utal, zárt, moz­díthatatlan, inkább a múltba, mint a jövőbe forduló érdek­lődési körre. A látogató csak akkor hatódik meg, amikor az udvarra lép és megpillantja a Zrínyi-szobrokat, aztán ja düledező fészert, Zágon mű­vész úr furcsa birodalmát, amit jóindulattal egyaránt le­het műteremnek és műhely­nek nevezni, hiszen a sarok­ban égetőkemence áll, s az elfalazott részben szerszámok lógnak. A fészer műterem­ként használt részében képek, félig kész és elkészült szob­rok, vázlatok, ezer és ezer új­rakezdés jele, a szép emberi erőfeszítések nyomai látsza­nak mindenen. Zágon Gyula megmutatta régebbi akvarelljeit, nagymé­retű olajkompozícióit, melye­ket takarékosságból nem vá­szonra, hanem deklire festett, megmutatta a Zrínyi-vár vo­natkozásaiból, történelméből született történelmi tárgyú festményeit, melyek kiinduló­pontja többnyire irodalmi, s megfogalmazása a magabiztos akadémizmus nyugalmát árasztja. Aztán megmutatta legújabb alkotásait is, a szí­nes monotypiák hosszú sorát, melyek láttán az ember alig tudja leplezni csodálkozását. A monotypiák korszerű, moz­galmas alkotások, színben és kompozícióban egyaránt a kor­szerű igényesség jegyeit mu­tatják. A téma természetesen itt is Szigetvár sajátságos tör­ténelméhez kapcsolódik, job­bágyfejek, vitézfejek válta­koznak török háremhölgyek­kel és furcsa bégekkel, s ott színesedik a vár is és környé­ke, de felbukkannak az anyagban mai arcok, leányfe­jek és utcarészletek. Zágon Gyula új alkotásait is bizo­nyos szomorúsággal mutatja: — Magamat elsősorban rajz­tanárnak tartom. Nagyon sze­retem az iskolát, nagy dolog az, amikor a gyerek a har madik közlő nyelvet megta­nulja. A gyerek esztétikai íz­lését a fogalmi határok kere­DUNÄNTÜLI NAPLÓ á Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi út 11. Tel.: 15-32, 15-33. 21-60, 26-22, 60-11. Belpolitikai rovat: Sl-68. Kiadja: a Baranya megyei La pkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. Tel.: 15-32, 15-33. 21-60. 26-22, 80-11, PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs Munkácsy Mihály u. 10. sz. Felelős vezető: Melles Rezső. " indexszám: 25 054. tében eredményesen lehet a modern képzőművészeti látás­mód irányába fejleszteni. Én persze egy másfajta iskola növendéke voltam s elég ne­héz az átváltás, nehéz az aka- démizmusról lemondani. Nem szeretem a külsőségek elural­kodását a képzőművészetben, a külsőségek másolgatását egy­mástól. .A modernség külsőd­leges ismérvei minden kor­ban változnak, ezért félek a külsőségektől... — Zágon. Gyulát mi foglal­koztatja leginkább, mi az a témakör, ami leköti érdeklő­dését? ' — Nagyon, érdekel a XVI. század harci pszichológiája, a harcosok és az emberek éle­te. A kirohanás körülményei­ül külön is foglalkozom, sze­retném a maga nyers valósá­gában képileg is megfogal­mazni. — Szigetvár úgy látom ked­vező hatású a művek vonat­kozásában, de hogyan alakul az emberi élet, a művész sor­sa a hajdani várfalak alatt? — Elszigetelődtem. Meghí­vót nem kapok, a legutóbbi siklósi kiállításról egy szót sem szóltak nekem. Elhanya­goltan élek. Lehet, hogy ösz- szetévesztenek a fiammal, Zá­gon Bertalannál, akihez a meghívók is eljutnak ... Per­sze én nem vagyok á Képző- művészeti Alap tagja, bár szándékomban áll a felvételi kérelem benyújtása. A magá­nyosság szakmailag is hátrá­nyos. Úgy vélem a képzőmű­vészeti élet vezetőinek évente legalább egyszer meg kellene látogatni a vidéken élő kép­zőművészeket. Egyedül Mar- tyn Ferenc látogat meg, aki­hez régi barátság fűz.;: Zágon Gyula heti 24 órában tanít, szakkört vezet, fest, eredményesen szobrászkodik, szenvedélyesen foglalkozik a történelem bizonyos idősza- karual s közben szép lassan elfe“tődik. Nem azért felejt­kezik meg róla a világ, mert képzőművészeti látásmódja nem a legkorszerűbb, hiszen hasonló stílusú pécsi művé­szek elég sokat szerepelnek, hanem azért, mert Szigetváron él és dolgozik. A elszigetelő­dés minden esetben a művész belenyugvásán, esetleg kénye­lemszeretetén is múlik, de egyet nem szabad elfelejteni: aki távol él a központtól, aki hétről hétre nem vehet részt alkotó szellemű vitákban, s így a belső edzettséget sem tudja megszerezni, érzéke­nyebb, könnyebben megsért­hető. Aki Szigetváron él és a képzőművészeti megmozdu­lásokra még meghívókat sem kap, az joggal keseredik el. Zágon Gyula szép tervek­kel foglalkozik. Egy nagyobb történelmi kompozíció alakjai vázlatokban, tanulmányokban már élnek, önálló kiállítást szeretne tartani Szigetváron is, Pécsett is. Monotypiáiból egy sorozat már megszületett. Fog­lalkozik mozaiktervekkel és kerámiával, de a kiteljesedés­hez, a tervek megvalósulásá­hoz bizalom kell és bizonyos támogatás ... Legalább erköl­csi támogatás! Berths Baléra Pécsi sikerek a hetedik országra diákköri konferencián Szombaton este véget ért a felsőoktatási intézmények tu­dományos diákköreinek hete­dik országos konferenciája. Az idei konferenciát kettős év­forduló jegyében tartották meg. mégpedig elsősorban a felszabadulás huszadik, azon­kívül az első konferencia ti­zedik évfordulójára emlékez­ve. Az Eötvös Loránd“'Tudo­mányegyetem aulájában csü­törtökön megtartott megnyitó ünnepségen megjelentek Mol­nár János és dr. Polinszky Károly művelődési miniszter- helyettesek. Mint Molnár Já­nos miniszterhelyettes elvtárs beszédében hangsúlyozta, az 1955-ös konferencián mind­össze 105 dolgozatot mutattak be, most pedig 450 dolgozatot hoztak el az ország egyete­mistái és főiskolai hallgatói. Ebben még nincs is benne a műszaki és vegyész szekció dolgozatainak száma. Ez a számszerű fejlődés a pécsi felsőoktatási intézmények hall gatóinak növekvő érdeklődését is bizonyítja, hiszen a közbe­eső időszakban, 1957—59-ben Közlekedési filmek a Színház téren Megyei közlekedési nap Hétfőn a megyei balesetel­hárítási tanács és a járási bal­esetelhárítási tanácsok képvi­selői megbeszélést tartottak, ahol az éves munkatervet és a KRESZ-vetélkedők lebonyo­lítását tárgyalták meg. Az éves tervben szerepelnek olyan dolgok, mint például a Szín­ház téren megrendezendő esti filmvetítés hetenként egyszer a . SZOT-székház földszinti nagytermének ablakában. Ezenkívül a résztvevők el­határozták, hogy a járási KRESZ-vetélkedőket június 6- ig megrendezik, s azok első hat helyezettjei a niegyei ve­télkedőn vesznek részt. Ezt Harkányban tartják, közleke­dési nap keretében június utolsó vagy július első vasár­napján. Ezeken a KRESZ-ve- télkedőkön a gépkocsivezetők értékes jutalomban részesül­nek, s a megyei első helyezett az országos vetélkedőn vesz részt. Az értekezleten ugyancsak szó volt az országos motorke­rékpár-vezetői találkozóról, melyet Vácott rendeznek meg, s Baranya megyét egy moto­ros képviseli. Vácott is sor kerül KRESZ-vetélkedőre. A SZERKESZTŐSE© (MTJ tA/uJ-/? irt/h/íQ 'im'lihm / w üivV/idÁ/ í> u Hozzászólás a Székesegyház helyreállítási munkáihoz A- Székesegyház helyreállítási munkáival kapcsolatban felmerült az a gondolat, hogy az altemp­lom vakolatának leverésével az eredeti Szent István-kori templo­mot kapnánk. Kötelésségemnek tartom, hogy az illetékesek fi­gyelmét felhívjam ennek helyte­len voltára. A? eredeti templom nem volt vakolat nélküli. A XII. és XIII., majd a XIV.. XV. században az egész templom festve volt. Nemcsak a sík felü­letek, hanem a faragások is fest­ve és gazdagon aranyozva vol­tak. Tehát az altemplom is. Ezt igazolják a román-kori kőtárban lévő faragványok és a gazdagon kiképzett két lejárat is. A középkorban nemcsak a nagy templomaink. de a falusi kis templomaink is festve voltak. ■Miért lenne kivétel a pécsi dóm. 1882-1891-1 újjáépítés alkalmával a mész álól előkerült festmé­nyeket • báró Schmidt Frigyes SZÍNHÁZ A MAGVAK RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1365. április 28-1, szerdal műsor» a 223,8 m középhullámon: 17.30: szerb-horvát nyelvű műsor: Baranyai mozaikak. — össze­állítás. Baranya dalban és táncban. — Zene. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. A tartalomból: Három generá­ció. (Portrék). — Hírek az ifjú­ság életéből. — Érdekességek 6, 8). innen-onnan. — Közkedvelt tánc- dalok. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Sporthíradó. 18.45: Filmdalok. 19.00: Dél-dunántúli híradó. 19.15: Kis szivárvány. Baranyai népdalkantáta. 19.30: Pedagógusok a szülőknek. A TIT előadás-sorozata. István: A gyermek viselkedése az iskoláskor előtti Időben. 19.40: Most érkezett! — Zenei új­donságok. 14.59: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. Tájszlnház: Viktória (este fél • órakor). Dunaszekcső. ZENE: Liszt-terem: „C” V. kamarabér­leti hangverseny. Közreműködik: a Pécsi Fúvósötös, Bállá Mária — ének, Négyesy János — hegedű, Bánrév! Antal — zongora, (léi t órakor). MOZI: park: Muhtár hozzám (*w., 4, SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Márta (este T órakor), Törzs-bérlet, Petőfi: Cherbourg! esernyők (szv., szí., fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth: Ne sírj Péter (szv., 4, 6, 8). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): -Magyar híradó, 65/7. sz.. világhíradó, Festők városa. Egy könyv születése, 65/1. sz. ifjúsági KT1„K híradó, Emlékezzünk. (Előadások Tihor 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Zsolnay K. O.: Tékozló szív (5, 7). 18 éven felülieknek! Meszes: A vádlott (6). Sásd: Egy ember ára (szv. fél 8). Sellye: Sorsdöntő fénykép (szv., 7). Harkány: A ti­zedes, meg a többiek (szv., 7). Beremend: A szerelem kora (szv., 8). Bóly: A világ végéig (8). Má- gccs: Az arénában (7). Pécsvárad: Randevú Koppenhágában (szv., szí-, 9. megbízásából Koppal József festő­művész lemásolta. Halála után azok a bécsi városi 'levéltárba kerültek. ahonnan dr. Szönyi Ottónak sikerült a Dóm-múzeum részére megszerezni. Az újjáépítés legnagyobb értéke az egész épülettömb minden he­lyiségének egységes gyönyörű összhangja. Ezt kár volna meg­bontani. Az altemplomot ere­deti voltára visszaállítani úgy sem tudnánk, mert nem tudjuk, hogy milyen volt. Az építészeti rész eredeti. A Mór-kápolna és ű sekrestye akkor még nem volt. déli falán ablakok voltak. Ké­sőbb padozatán és az oldalfa­lakba síremlékek voltak befa­lazva. melyek a román-kori kő­tárban vannak. De nem is az a fontos, hogy milyen volt. hanem hogy milyen most. Ha az öthajós gyönyörű altemplomot értékes dí­szétől megfosztanánk, úgy egy rideg pinceszerű helyiséggé válna. A műemlékvédelemnek nem az a hivatása, hogy művészi értéke­ket semmisítsen meg. hanem az. hogu azokat megvédje a pusztu­lástól. Művészt értékű díszítő festése Bamberger Gusztáv vál­tozatos formáival, , az építészeti részletek szépségét hangsúlyozza, színezése és kivitelezése tökéle­tes. Székely Bertalannak és Lotz Károlynak is vannak ott képei. A festés olyan állapotban van. hogy megfelelő eljárással a pusz­tulástól megóvhatjuk. Végeredményben. beszélhetünk arról, hogy mi lenne, ha a vakola­tot levernénk, de ezt megtenni nem szabad, mert minden érv ellene szól. Vadász József diszítófestő Pécs. Vilmos «. 9. Szerkesztői üzenetek Sz. J. Jeligére: Panaszával a ta­nács szabálysértési előadójához vagy a bírósághoz forduljon, * „Ö és ÚJ törvények olvasója”: Az új rendelkezések as irány­adók. „Dunaszekcső és Dunafalva uta­zóközönsége”: Panaszukra közöl­jük az AKÖV válaszát: „A két járat valóban zsúfolt. A Bátaszék felől érkező járat Dunaszekcsőn már csak a bérletes, valamint a diákbérletes utasokat tudja el­hozni. Diákbérlefcesek közül is csak az ipari tanulókat, mivel azoknak 7,30 órára kell beémiök. A dunaszekcső! Járatnak Duna- szekcsőről van 64 diákja, akiket Mohácsra be kell hoznia és még a malomnál is van > felszálló diák. A munkába járó dolgozók ré­szére 5.25 órakor Indul egy járat és mivel az Is nagyon zsúfolt, minden reggel megy ki Mohács­ról egy másodrész úgy, hogy az­zal mindenki eljöhet. Szerintünk mindenki részére biztosítva van az utazási lehető­ség. A munkába járóknak az 5.25- ös járattal, a diákoknak a 7 órás, valamint a 7.25-ös Járat, az egyéb ügyek (magánügyek) elintézésére rendelkezésre áll a 8.54 órás já­rat. — Bérces András, a 12. sz. AKÖV Mohácsi Főnökségének ve­zetője”. * „Három kazánfűtő” Jeligére: Hogy panaszukkal foglalkozhas­sunk, kérjük, közöljék munka­helyük vagy lakásuk elmét. A hatályban lévő hivatalos MÁV menetrend 370. oldalán a 63- as szám alatt Pécs és Harkány- fürdő viszonylatára a következő adatok szerepelnek: Pécs—Har- kányfürdő 32 kilométer, Pécs— Ócsárd 22 kilométer. Fentiekből következően Öcsárd és Harkány- fürdő közötti távolság 10 kilomé­ter. Pécsről 19-én utaztam Har- kányfürdőre és Öcsárdtól kértem jegyet, mivel Öcsárdig bérletem van. A pécsi állomás pénztára annak rendje és módja szerint 10 kilométeres szakaszú jegyet adott. Magam is erre számítottam. Hisz már többször váltottam ugyanígy kiegészítő Jegyet. Soha item is kifogásolták a kalauzok. Akkor lepődtem meg, amikor a harkányi állomáson visszafelé vál­tottam jegyet, és nem tíz, hanem 15 kilométeres viszonylati! je­gyet adtak. Érdeklődtem, hogy mi ennek az oka, nem tévedés-e, és említettem, hogy ide 10 kilométe­res jegyet kaptam. Azt válaszol­ták, hogy ez a távolság 15 kilo­méterbe esik. Kérdésem csupán annyi, hogy lehet az, hogy Ocsárd tói közelebb van Harkány, mint Harkánytól Ocsárd. Antal Ferenc, Pécs, Janus Pannonius u is kapcsolódtak be ők is a tudo­mányos diákköri munkába. A vasárnap hazaérkezett három pécsi köldöttség veze­tőitől tájékoztatást kértünk arról, hogyan szerepeltek a pécsiek az idei országos diák­köri konferencián. — A Pécsi Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Kara hallgatóinak — mondta dr. Nagy Árpád, az államigaz­gatási jogi tanszék tanársegé­de — tíz tanulmányát vitatták meg az idén. Ez nagyjelentő­ségű, hiszen a pécsi karnál kétszerte nagyobb létszámú pesti karról mindössze 15 dol­gozat érkezett be. A mi ka­runkkal megegyező létszámú szegedi joghallgatók pedig csak három tanulmánnyal sze­repeltek. Ezenkívül 20 hall­gató, mint korreferens vett részt a konferencián. Az ál­lam- és jogtudományi szek­ción belül 800, 600, illetőleg 400 forintos díjakat osztottak, s a 10 pécsi dolgozat mind díjat nyert. Pruzsinszky Sán­dor IV. éves „Az államigaz­gatási jog forrásainak prob­lémái, különös tekintettel a kodifikácíóra” című dolgozata elnyerte a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a KISZ Köz­ponti Bizottság kiemelt díját, vagyis ezer forintot kapott. Ennek vitáját dr. Száméi La­jos professzor vezette. A dol­gozat jobbára csak elismeré­seket váltott ki, mert a tanul­mány színvonala olyan ma­gas volt, — különösen sok külföldi forrásra hivatkozott, — hogy hozzászóló nem igen akadt. Két nyolcszáz forintos díjat is kaptunk, mégpedig Körmöczi Emilia II. éves és Szotáczki László IV. éves hallgató dolgozatára. A Pécsi Orvostudományi Egyetemről résztvevő hallga­tók húsz előadást tartottak, s ez 26 szerző munkája, mivel több közös dolgozat is volt. — Számunkra az idei kon­ferenciának az a legnagyobb eredménye — tájékoztatott dr. Lázár Gyula tanársegéd —, hogy renkívül javult a hall­gatók vitakészsége. Egyébként úgy érezzük, hogy a négy or­vostudományi egyetem diák­köri munkái körülbelül egy színvonalon voltak és nagy­jából egyező számban is ke­rültek fel a konferenciára Mi a 20 pályaművel egy els' :nt második és hat hanr Uk díjat hoztunk el. Az első dí­jat — ezer forintot — Keiler- mayer Miklós hatodévá? hall­gatónk kapta, aki a Kórbonc­tani Intézetben do'oozik Mun­kájának címe: „Prynsinnel kezelt sejtmagok kettőstörésé­nek és szárazanyag a^dmá- nak vizsgálata". A 60n forin­tos második dijat Székely Miklós negyed- és Kutas László hatodéves hallgató kap­ta meg. A Pécsi Tanárképző Főis­kola pályázó hallgatóit Se­bestyén Zoltán tanár kit- e Budapestre. — Amig az egri főiskoláról mindössze egy, a nyíregyházi­ról egy sem és a szegediről kilenc pályamű érkezett be — mondotta —, Pécsről 15 dol­gozatot vittünk fel, s mind a tizenöt első díjat, vagyis 600 forintot kapott. De azt hiszem kiemelt dijat is tudtunk volna szerezni, csak mi szerényen senkit sem terjesztettünk fel arra. Az első díjas tanulmá­nyok szerzői: Szabó László, Imre Mária. Garaguly Klára, Hargittai Margit. Rupert Pdit, Kodolányi Judit. Vezulka Má­ria, Olasz István. Acs László. Józan Zsolt, Békefi Irén és Zágon Rudolf. Közös póJrr- művet adott be Prievera vd<t és Fulai László. valamint Czopf Prekesztics és hat tár­sa. Közloménioli — Jancsó Adrienne előadóestje május 5-én, szerdán este 7 órakor lesz Pécs város Doktor Sándor Művelődési Házában «Déryné u. 18.). A népballada-estet bevezetir dr. Ortutay Gyula akadémikus. Jegyelővétel a Magyar írók Köny­vesboltjában (Kossuth L. u. 5.). * — Áramszünet lesz április 1—30- ig 7—17 óráig a Jászai M. u.. Hő­gyes E. u. és Szendrei J. utcák­ban. — 28-án 12—17 óráig nagy- feszültségű berendezés karban­tartása miatt a Siklósi u., Vásár­tér u., 12. sz. AKÖV-telep terü­letén. Takarékosabban, ésszerűbben Technológiai utasítás — A takarékosság minden munkánknál alapvető szem­pont. Elsősorban az élő mun­kával kell takarékoskodnunk — mondja Brunn József, az újpetrei Petőfi Tsz főagronó- musa. — Nálunk ugyanis az anyagi ráfordítás kismérvű. Ezért jó munkaszervezéssel sokat lehet takarékoskodni, a gépek kihasználására törek­szünk, s ezt technológiai uta­sításban rögzítettük. További magyarázat helyett kezembe adja az e heti uta­sítást. Most a kukorica veté- tése van napirenden. A gépesítési brigádot há­rom csoportra osztották. Egy- egy csoport megkapja a ma­ga tábláját és a technoló­giai utasítás alapján önálló­an dolgozik. Gergely Ferenc UTOS gépével veti a kukori­cát. Farosnak Urbach Istvánt rendelték mellé. A vetéshez előkészíti a talajt Papp Elek UTOS gépével, majd pedig vetés után Zélity Lázár ZK- 25-ös gépével lezárja a beve­tett táblát. A vetésért ebben a munkacsoportban Gergely Ferenc felelős. — Két falu határában dol­goznak — magyarázza a fő- agronómus —, Pécsdevecse- ren és Ujpetrén. Bár válto­zik a faluhatár, a farost nem váltjuk le. Végigkíséri az UTOS-t, amíg csak be nem fejezik a kukorica vetését. Megismeri a traktoros szoká­sát, a munkagépét, a munkát. A technológiai utasításban megadják a munkacsoportok­nak, hogy milyen vetőmagot vételezzenek fel a központi raktárban és mennyit vesse­nek el holdanként. Felsorol­ják a munkafolyamat egyes műveleteit. Például: előké­szítés a kukorica vetéséhez, nehéz fogas kétszer, műszak­norma 24 hold. Vetés: hetven centi sortávolságra, a táblák­ra előírt magmennyiséggel. Műszaknorma 21 hold. Zárás: sima- és gyűrűshengerrel, műszaknorma 28 hold. — Ezek szerint a záró traktorosok gyorsabban ha­ladnak a munkával... — Ez így van, de éppen a technológiai utasítás alap­ján a zárást végző traktorost napközben más munkára irá­nyíthatjuk, mivel az ő mun­kájuk nem igényel annyi időt, mint a többié. A záró trak­toros napközben trágyát hord és amikor elég vetésterület van már a számára, akkor megkezdi az elvetett mag ta­karását. A gépesítési brigádot a gé­pesítési agronómus irányítja. A traktoros munkacsoportok legalább egy hétre előre tud­ják, hogy hol kell dolgozni- ok és mi a feladatuk. — És ha kedvezőtlen az idő, mondjuk a vetésre? — Akkor más munkát kapnak. Ma például trágyát szállítanak és ha újra meg­javul az idő, akkor minden más munka háttérbe szorul. Folytatják a technológiai "ta- sításban kiadott feladatot. S ha minden munka szü­netel — időjárás vagy más akadályok miatt —, akkor is találnak munkát maguknak az újpetrei traktorosok. Vál­lalták, hogy minden erőgép­re sátort hegesztenek, mert o dolgozók egészségével is "dni, takarékoskodni kell! Gáldonyi Béla Hány kilométerre van Harkányfürdő Ócsárd tói ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom