Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-25 / 97. szám

8 napló M Aprils Vég (Weisz) Károly Hai sportműsor Országos vidéki viszonylatban — az éten Labdarúgás. NB t. mérkőzések.: Komlói Bán3’ász~Szeged, Komló, 16-30, Bp. Vasas—Pécsi Dózsa, Népstadion 14.45. NB II. mérkőzé­sek: Pécsi Bányász—PVSK. Pécs- újhegy 16.30. Pécsi BTC—Székes- fehérvári MÁV, BTC-pálya 10.00. NB .ül. mérkőzések: Mohácsi TE —lovászi, Mohács 16.30, Nagymá- nyok—Pécsi Ércbányász, Nagymá- nyok 16.30. Negyei mérkőzések: P Vasas—Pécsszabolcs, Ifjúsági stadion 10.00, Szigetvár—P. Kini­zsi Mozsgó 16.00, Hidas—P. Dinamó. Hidas 10.30, Boly—P. Postás, Bóly 16.00. P. Előre—Vasas I. Bányász, Postás-pálya 9.30, Siklós—P. Szik­ra. Siklós 15.30. Mágoes—Porcelán- gyár, Mágocs 15.30, P. Helyiipari— Lánycsók, Helyi! pari-pálya 10.30. NB L tartalék-mérkőzések: Kom­lói Bányász—Szeged, Komló, 14.45, vasas—Pécsi Dózsa, Budapest, Fáy u<oa 10.00. NB tartalékmérkőzés: Pécsi' Bányász—Ércbányász SC, Pécsűjhegy 14.45, kézilabda NB I. mérkőzések- Pécsi Dózsa—Elektromos, férfi. PVSK-pálya 10.30. -Ózdi Kohász— Pécsi Bányász, férfi, Ózd 11.00, Ózdi Kohász—Pécsi Bányász, női. Ózd 10.00. NB rí. mérkőzések: Pécsi Vörös Meteor—Veszprém, női. PVSK-pálya 9.30, Pécsi Épí­tők—Csorna, női, Építők Tüzér ut­cai pálya 9.30, Ércbányász SC— MTK, férfi, Uj-Mecsekalja, Bánki Donét Gimnázium 10.00, Komlói Bányász—Veszprém, férfi. Komló 1100. Kosárlabda. NB TI. mérkőzések: PVSK—Bp. HSC. női. PVSK tor­nacsarnok 10 00, PEAC—Kaposvá­ri Honvéd, férfi, PVSK torna- csarnok 11.15. Céllövészet. Megyei CSB a kül­városi és az erőmü-lötéren 9.00. Vívás. A területi egyéni férfi tör és kardvivó-bajnokságok ver­senyei, Egyetemi tornacsarnok 9.00. Kerékpár. A megyei felnőtt 50 km-es és ifjúsági SÓ km-es egyen­kénti indításos bajnokság, rajt es cél: a budapesti országút 192- es kilométerkőjénél, indítás: 9.00. Tájékozódási futás; középisko­lások csapatbajnoksága. Rajt: Fe­hérkúti turistaház. Indítás: 8.00. Az iskolák túra pontversenye, célállomás: Fehérkúti turistaház.­Röplabda. NB II. mérkőzések: Pankász—PEAC, női, Pankász 11.00. Szombathely—Pécsi Dózsa, férfi. Szombathely ll.OO. Megyei r. rkozéaek: Orvoskar— F.elesfa, •fcvff.’ Egyetemi tornacsarnok 9.30. PEAC—Villány. férfi. Egyetemi tornacsarnok 10.30. A megyei sportszervek orszá­gos rendelkezés folytán nemrég felmérték három labdajátékban — kosárlabda^ kézilabda és röplabda — Baranya erejét. Az adatok Ösz- szesítését most végzik a fővá­rosban. A felmérés célja értesü­léseink szerint az volt, hogy a Magyar Testnevelési és Sportszö­vetség átfogó képet kapjon e sportágak népszerűségéről és ar­ról, hogy a Nemzeti Bajnokságok mögött, az alacsonyabb osztályok­ban milyen erők sorakoznak fel? A más megyékkel történt ösz- szehasonlítások pontos adatai még nem ismeretesek, de egv biztos: Baranya labdajátékok terén or­szágos vidéki viszonylatban feltét­lenül az élvonalban van! Lássuk a megyei felmérések eredményeit. Az adatok kizárólag a megyei és alsóbb szintű baj­nokságokban rendszeresen részt­vevő csapatokra vonatkoznak. Csapatok Kosár­Kézi­Röp­szarna labda labda labda Megyei 22 4Ű 18 ebből: női 11 20 7 Járási — 74 19 ebből: női — 38 8 Ifjúsági 24 26 — ebből: leány 12 10 — Serdülő — 20 — ebből: leány — 10 — Kibővített tanszéki értekezlet a Tanárképző Főiskolán A Pécsi Tanáriképző Főiskola testnevelési tanszéke kibővített ta iszéki értekezleten tárgyalta me? az úttörősport időszerű prob­lémáit. A bevzető referátumot S uh Balázs elvtárs, a KISZ köz- p ' úttörő soortoszlályának ve­zetője. az OISB elnöke tartotta. Szívesen megnéznénk egy a fentihez hasonló összeállítást a többi megyék adataival. Vajon hol van még vidéken például ko­sárlabdában ifjúsági bajnokság is? Tudjuk, hogy a három sport­ágban a kiscsapatok huzamos versengéséből elismerésreméltó minőségi színvonal alakult ki. Kosárlabdában például a PVSK férfi csapata több mint tíz éve szerepel az NB I-ben és ha egy kicsit koráb­ban sikerül megszervezni az ifi­bajnokságot, talán a vasutasok női csapata sem esik ki egy évti­zedes sikeres szereplés után. tgy most velük együtt 3—3 női és férfi csapatunk szerepel az NB n. küzdelmeiben. Ez a sportág jelen­tős részében épül ma is a közép­iskolákra, ezért örvendetes, hogy kitűnő szakembereink is főként a középiskolás testnevelők közül ke­rülnek ki. Sajnos kevesen vannak, mind­össze 13 képesített edző. így van­nak köztük olyanok is. akik egy­szerre két helyen is nevelő mun­kát vállaltak. Érdekes viszont, hogy Mohácson, ahol két közép­iskola is működik és ahol szintén megfelelő tábora lenne ennek a szép sportágnak, egyetlen képesí­tett szakember sincs. A Jövő azonban fejlődést ígér. Aki rendszeresen ellátogat a me­gyei szövetség hivatalos összejö­veteleire, látja a munkát és a lel­kesedést, amellyel az éves baj­nokságok kiegészítésére fcé*l te­remmérkőzéseket, játékvezetői tan­folyamokat szerveznek, oktatófil­meket forgatnak. Egyszóval épí­tik a jövőt. Kézilabdában még népesebb a Nemzeti Bajnok­ságok ,,hátországa”, a sportág bá­zisa. Nem kevesebb, mint 160 csa­pat rendszeres vetélkedéséről tu­dunk az alsóbb osztályokban és ez valóban nagyszerű. Baranya többek között felvehetné a büsz­ke ,,kézilabda-megye” címet is! Alig tizenöt év alatt jutottunk el az élvonalba. NB- I-es csapataink száma idén már háromra emel­kedett és 2—2 csapat küzd Bara­nya színeiben az NB n-ben is. A népes megyei bajnokság csa­patai a Téli Kupa küzdelmei so­rán a minőségi szinten feljebb került csapatokkal is sikeresen csatáznak és ebben a sportágban egyre jobban előretörnek a falusi fiatalok is. A komlói városi baj­nokság mellett a szigetvári és pécsváradi járások kivételével mindenütt vannak járási bajnok­ságok is. A legnépesebbek a sás- di és sildősi járásban. És külön öröm az ifi és serdülő bajnok­ság! A szakkáder helyzet ebben a sportágban a legkedvezőbb. Nem kevesebb, mint 55 képesítéssel rendelkező edző nevét tartják nyilván és Pécsett többen vannak köztük olyanok, akiknek nem is jutott csapat. Viszont legtöbbjük fiatalabb korosztályokhoz tartozó sportember, akik előtt még hosz- szú sportpályafutás áll Röplabdában is rendszeresek a nyári és a téli viadalok. Falun is sok híve van ennek az egyébként nagy tech­nikai érzéket és ügyességet igény­lő sportágnak, amit nemcsak a 16 rendszeresen küzdő járási csa­pat igazol, hanem a falusi szpár- tákiádok során évről évre siker­rel szerepelt együttesek fiatal tag­jai is. Ebben a sportágban mégcsak az NB n-ig Jutottunk el két férfi és egy női csapattal, de korábban a Pécsi Dózsa, idén meg talán a PEAC döngeti a feljebbjutás- hoz vezető kaput. Sajnos itt is kevés a képzett igazán jó szak­ember. A felmérő során négy edzői minősítéssel találkoztunk, akik közül csak hárman foglal­koznak az oktatás munkájával. Még ezekkel az eredményekkel is a jobb megyék közé tartozunk! A pattogó bőrlabdát tehát igen igen szeretik Baranyában, Mind­egy. hogy kiskapuba, vagy zsi­negkosárba hajítják, avagy kife­szített háló felett ütögetik. Csak pattogjon minél gyakrabban i T. Z. A munkásmozgalom veteránja, a párt régi harcosa, a labdarúgó sport lelkes aktívája váratlanul elhunyt. 18fJo-ben Budapesten született, 1913-ban kapcsolódott be a mun­kásmozgalomba. A Bp. Vasas labdarúgó csapatának volt já­tékosa, a magyar válogatottban is szerepelt. A Tanácsköztársa­ság után neki is mint annyi becsülete», a dolgozók ügyéért harcoló elvtársának az ellenfor­radalom véres terrorja elől me­nekülnie . kellett. Pécsre került. A pécsi munkás sportolók ebben az időben a BTC-ben tömörül­tek. A BTC játékosa iett. Ké­sőbb Pécsről is menekülnie kel­lett, hosszú emigrációs évei alatt megfordult Jugoszláviában, járt Kubában 13. ahol mint játékos is szerepelt. A harmincai* évék végén került vissza Pécsre, tőbfc csapatunknál edzósködött, a láb darúgó sport Lelkes társadat m> aktívája volt. Sokan ismerték Pécsett a iäl darúgópályák látogatói közül az aprótermetű, fiatalos lendü lettel a sportért lelkesen dolgoz Karcsi bácsit. Tele volt ambíció val, a sport iránti kiapadhatatla szeretete nem engedte megöre gedni. Idős kora ellenére is szí vesen vállalt társadalmi munka Pécs Siklós külvárosi párts?*' vezetében. tevékenykedett. fis most oly váratlanul jót a hír, Vég Károly meghalt Em­lékét megőrzik mindazok 2,k ismerték, szerették, és becs" ték őt. Nyári sport-napközi! szervez a Pécsi Bányász A komlóiak bizakodnak h Kom ó: Bányász iandarúgó a tavaszi idényben nem nagyon kényeztették el a szurkolókat. A Tatabányai Bányász elleni győze­lem mellett nem sikerült több pontot szerezniük a Bányász-lab­darúgóknak. Vasárnap hazai pályán játszik a Komló. Szeged látogat el a bányászvárosba. A komlóiak Jog­gal bizakodnak: Szeged csak egy­szer győzött ezideig Komlón, két alkalommal döntetlen volt a ta­lálkozó eredménye, egyszer vi­szont a bányász csapat nyerte meg a mérkőzést. A hét közben Kaposvárott le­játszott előkészületi mérkőzésen a Honvéd ellen, helyenként biz­tatóan játszottak a komlói labda­rugók, ez megmutatkozott az ered ményen is, az NB n. listaveze­tője, a Kaposvári Hornt llen 5:2-re győzött a csapat. A, Át- tes ismét új összetételben tere­peit, a bal^zárnyat » Szigeti— Bodai kettős alkotta. Közé »csa­tár posztján pedig Perényi mel­lett Garami is játszott egy fél­időt. A szegediek hétközben főiskolás bajnoki mérkőzést játszottak, ezert nem tartottak kétkapus edzőmér­kőzést. Debrecenben nem kísérte siker a SZEAC szereplését, a csa­pát vereséggel tért haza 9 Tisza- partl városba. A mérkőzés esélyeire vonatko­zóan egyöntetű a vélemény Kom­lón. Szeged ellen feltétlenül győz­nie kell a csapatnak, de ez csak akkor sikerül, ha az együttes meg tudja ismételni a Tatabányai Bányász eUen nyújtott Jó teljesít­ményét. A Pécsi Bányász Sportkör el­nöksége sportiskolája mellett a nyári hónapokra sport-napközi fel állítását tervezi. A sportnapközi­ben szakemberek foglalkoznak az általános iskolák 8—14 éves fiú és lány tanulóival, abból az el­gondolásból kiindulva, hogy orvo­si megállapítások szerint „ebben a korban megfelelő foglalkozta­tással testileg nyáron fejlődnek legtöbbet a fiatalok". A sport-napközi fiataljai a Bányász pécs-újhegyi sportte­lepét veszik birtokukba, ahol különböző sportágak, atlétika, torna, kézilabda, labdarúgás űzése mellett kirándulások, túrázások szerepelnek a napi programon, de szellemi vetél­kedőket, sportfilm vetítéseket, sportversenyeket is rendeznek. A sport-napközi július elsején nyitja kapuit és hat héten, keresztül reggel 8 órától délután 5 óráig lesznek a foglalkozások. A hozzá­járulás hat hétié 130 forint. Ét­kezésüket a tanulók saját maguk oldják meg, ebédre 8 forint 60 filléres áron a pécsújhegyi üzemi étkezdében « Bányász elnöksége biztosít részükre. A Pécsi Bányász Sportkör el­nöksége felhívással fordul a szü­lőkhöz, használják ki a lehető­ségeket és küldjék el gyermekei­ket a nyári sport-napközibe. A sport-napközivel kapcsolatos min­dennemű kérdésre a Bányász Sportkör elnöksége készségesen ad választ az érdeklődőknek te­lefonon a 36-61. 11-23 mell., vagy pedig személyesen » Bányász Sportkör irodájában Pécs. I. Bu- zsák! u. 5. A napközivel kapcso­latos leveleket is erre . a címre kérik küldeni, melyekre a vá­laszt postafordultával megkapják az érdeklődők. •Ütjára indult a „Sportol az ország” vándorkiállítás. Az MTS Propoganda és Sajtó Osztálya eb­ben az évben megrendezi vándor- kiállítását, melyet október 30-ig az ország 19 megyéjében bemutat­nak. Egy-egy megyében öt he­tet biztosítanak a 26 tablóból álló vándorkiállításnak. smm Egy játékvezető visszaemlékezései Az MTS Pécs Városi Ta­nácsit és a Dunántúli Napló sportirodalmi pályázatán díj­nyertes mű. )!ia nem felejtem azokat a ^ ködös, borongos november- v.-y: napokat, a félelem, a fe- SAU.ineg az ideges várakozás húsz új előtti nappalait, éjszakáit. A i\.:or,ba szorult német fasiszták > ..mién addiginál vészettebb ter­rorul próbáltak, leplezni kétségbe­esésüket. amire alapos okot adott a szovjet csapatok óráról órára e ósödő mohácsszigeti hídfőállása, es a környező. falvakból érkező v.asz tó hírek: zárul a harapófogó. A7ég néhány nap, talán néhány óra és megismétlődik a történe­lem. A második mohácsi vész kísérteié ott sompolygott inár a varosba vezető utak gépágyúk­ból. tankokból épített kapui előtt. Kinek kinek a kísérteié. A vá­ros agy un fázott, agyonéhezett la­kosainak legkevésbé, hiszen ne­kik csak enyhülést hozhat a há­zakból, utcákból kitakarodó há­ború. Még inkább meghúzódtak hát pincéikben, földbevájt nyir­kos odúikban és takarékosabbra 'fogúik a csekélyke élelmet, s a párolás üvegek alján kotyogó kevéske olajat. ii ahogy sejtelték, hogy oda- kint a ,,napon’’ terveket fonalnak a valóságos vésztől ret­tegő fasiszták. Ellenük, a pince­lakók ellen forralták az ember­telen tervet: _ Mohácsot az utolsó hazía védelmezni 1 — Mit tudtak mindezekből a pincelakók? Csak c fcl\ lógó. a falakat remegtetŐ .i'ju.rqésekből sejtették, hogy o.'.Kulm nem az ö javukra tör­li mek a dolgok. Fejük felett az udvarokban, a kertekben, az -utca- kereszteződéseken német gép­ágyúk provokálták a szigetről ak­nazáporral válaszoló szovjet har­cosokat. s a sűrűn becsapódó aknák életveszélyt hoztak a véd- te en lakosságra. Aztán elérkezett a léc reménytelenebb nap is. 1944 n -r 22. Az óvóhelyekről ut­cára terelték az embereket: .. El­rendeljük a város kiürítését! Min­den polgári személynek el kell hagyni a várost!'­De hová!? Merre!? — kérdője­lezték fel a riadt tekintetek. Hi­szen ha csak a várost kellene el- hagyniok. De mi lesz a kis ott­honokkal. kertjeikkel, egész éle­tük összekuporgatott, mindennél drágább kincseivel. A kkor indult útnak Pazaurek Dezső is feleségevei. hogy a végtelen távolinak tűnő Pécseit húzódjék meg bizonytalan sorsak alakulásáig. Minden vagyonuk az a hirtelen összekapkodott kis molyó volt. amit a felesége válo­gatott össze az útra. Milyen külö­nös az emberi ösztön. Az asszony­ka még a kapkodásban is nagy- nagy biztonsággal választotta el a szükségest a szükségtelentől; — ez kell. emez maradhat. — Így állt össze a vándorbatyu. S így ma­radt odahaza Pazaurek Dezső egyik legkedvesebb kincse, játék­vezetői sportfelszerelése. Így em­lékszik vissza rá: — Nem ellenkeztem, pedig na­gyon fájt a szivem érte. Számomé­ra nemcsak felszerelés volt az a néhány ruhadarab, hanem szim­bólum. A nem is olyan régi ün­nep-délutánok, a pázsitot pályák hangulata, a szenvedélyes és még­is békés csatározások, a mérkő­zések nekihevüíései, az erő, az ifjúsáa szemgyönyörködtető, lélek- frissítő látványa. a magukról meg-megfeledkezö acélinú fiatalok pallérozása, mind-mind ott rejte­zett abban a hűtlenül otthagyott felszerelésben, mert a „szükség­telen” listájára került fjk e azért elrejtette. Gondosan ** eldugta abban reményked­ve. hogy' viszontláthatja, talán magára is húzhatja egyszer. ha majd, újra ..kisüt a nap”, a zöl­den serkenő sportpályák felett. Az események rendkívül gyor­san peregtek. Pazaurek Dezső még jóformán alig kopogtatott be pé­csi ismerőseihez, amikor # megér­kezett a hír: Mohács felszabadult. és az előrenyomuló szovjet egysé­gek már Szederkény alatt ké­szülnek. a baranyai harcok leg­nagyobbikára. Pécs felszabadítá­sára. Még bizonytalan volt. még ho­mályba veszett a megyeszékhely felszabadításának kimenetele, de az emberek itt is. a szerencsé­sebb esélyeket latolgatták: ha Mohács olyan ..simán” felszaba­dult, *akkor Pécsett sem történhet különösebb baj. S amire végére juthattak volna a latolgatásnak, elérkezett az a novembervégi haj­nal, ami a napkeltét már a sza­bad városnak ajándékozta. Erre ígv emlékszik Pazaurek Dezső: — Mién is tagadjam. Először a sportembereket, a játékvezető­ket kerestem fel. s csakhamar a ..témánál” kötöttünk ki: mi len­né. ha sporteseménnyel, futball­mérkőzéssel köszöntenénk a fel- szabadulást. A témából terv lett c tervből ** valóság, hiszen a szerencse is melléjük pártolt. Még hozzá Kovács József, a délnyugati lab­darúgó szövetség akkori vezetőjé­nek személyében (ma a JT orszá­gos elnöke), aki első feladatként a pécsi csapatok vezetőinek ősz- szehivását javasolta. Ezen az ér­tekezleten született mea a gon­dolat: megállapodni a felszabadító szovjet csapatok és a jugoszláv partizánok vezetőivel, egy válo­gatott mérkőzés lebonyolítására. Igen ám. de hogyan, miből? Hiszen a pécsi sportkörök szer­tárai üresen ásítottak rá a szép tervre. És a sportpályák? A spor­tolók? A játékvezetők? Majdnem olyan kiégetten. olyan kisemmi­zetten álltak a tények előtt, mint a legelemibb szükséglet; a felsze­relés. Különösmód mégis csoda törtérd. Mire a mérkőzés időpont­ja is programba került, valahogy összejött minden. A stopliscipő. a sportinez és a legszükségesebbek. Azaz mégsem minden. —- Nagyon örültem a megbíza­tásnak — emlékszik rá. — Hogy- >ie. hiszen ez egyben azt is jelen­tette. hogy a felszabadult Bara­nyában én lehetek az első mér­kőzésvezető, méghozzá nemzetközi szinten. De az Igazi bökkenő csak ez­után jött. A megbízatással együtt arra is felkérték, hogy szerezze be a játékvezetéshez szükséges felszerelést. — Ekkor jutott eszembe, mi­lyen előrelátó voltam, amikor el­rejtettem a holmimat. Csakhogy nem kevesebb, mint 50 kilométer választotta el tőlem, $ ebbem § pillanatban szinte elérhetetlennek tűnt előttem ez a távolság. M égis vállalkozón a lehetet­lenre. Nekiindult az útnak. amit néhány nappal előbb a ki­telepítéskor aránylag kényelmesen tett meg idefelé. — Villányig valahogy eldöcö- göU velem a vicinális,* de az volt a „végállomás”. Mégsem gondol­tam egy pillanatig sem arra, hogy jó lenne visszafordulni: Soha nem bocsátottam volna meg magam­nak. hogy ilyen „csekélységen” döntsem el a mérkőzés sorsát. Nekivágott hát gyalog a 26 kilo­méteres útnak, s hogy irányt se tévesszen, a sínek mentén haladt egészen Mohácsig. — Majd öt órás gyaloglás után szomorú kép fogadott. A zilált ut­cák, terek. házak alig jelezték még a visszaköltözött életet, s bizony szorongva léptem át én is elhagyott otthonom küszöbét An­nál nagyobb volt az örömöm, hogy a ..rejtekhely” érintetlen maradt. Igaz. kikezdte már az enyészet a kis cókmókomat de együtt volt minden, amivel nem vállhatok szégyent a játékveze­tésnél. — S következett « visszaüt. Villányig újra gyalog, onnan to­vább pécsig a nem éppen pul- mankocsikkal díszes szerelvényen. De ott volt hónom alatt• a vi­harvert táska, t benne a penész illatú szerelék. Aztán eljött a nagy nap is. S én, aki nemcsak délnyugaton, hanem országos vi­szonylatban is jónéhány mérkő­zést levezettem, mégis lámpaláz­zal futottam ki csapataim élén a pályára. Ma már nem tudnám megmondani, miért küszködtem lámpalázzal. Talán a kétezres tömeg leikés tapsa, öröme vál­totta ki belőlem, de az is lehet­séges. hogy az első szabad kará­csony szívmelengető hangulata. Mert karácsony volt akkor, kará­csony másnapja, a béke ünnepe, A végvárt béke, a szorongás nél­küli napok legszeböike, amire va­laha is emlékeztem. A többit megírták a pécsi la- pok. A nagy mérkőzés rész­leteit, az akciók, ellenakciók fér­fias. sportszerű menetét, s mind­azt, ami jellemzője a nagy fut- balltalálkozóknak. De húsz évig hallgatott a kró­nikás, hogy elmondja végre a mérkőzés igazi h ősének nem mindennapos vállalkozását, amely­re mindig büszke marad a pécsi. baranyai sporttörténet. Qyörgy Mai rovatunkban a haladók részére indított sorozatot foly­tatjuk. Sakkrovatunk megindítása óta folyamatosán közlünk feladvá­nyokat, amelyeknek megfejtése — és a létraversenybe való bekap­csolódás iránt — egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. A fo­kozatosság elvét szem előtt tartva az első feladványok egyszerűb­bek voltak, könnyű megoldással. Nemcsak az érdeklődés felkel­tése miatt történt ez így, hanem azért is. hogy felmérhessük a létraversenyben résztvevő ked­ves olvasóink felkészültségét és fejtési készségét A korábbi, könnyebb feladványokra bekül­dött megfejtések ennek megfe­lelően zömmel helyesek voltak, azonban a legutóbbi (április ll-i számban közölt) Kipping három­lépéses feladvány már nehéz diónak bizonyult. Ez tette indo­kolttá, hogy most néhány hétre felfüggesztjük megnyitáselméleti sorozatunk folytatását és kirán­dulást teszünk a feladványiro­dalom csodálatos birodalmába. Erinek keretén belül módszeresen megismerkedünk a különböző feladvány típusok formai, tartal­mi és esztétikai kérdéseivel. Gyakran mondják egy-egy sakk­játszma váratlan fordulatánál, hogy „feladványszerű”. Tulaj­donképpen ez a megállapítás jelenti a kapcsolatot az élő, gya­korlati sakkozás és a feladvány- irodalom között Olyan világ ez, ahol a sakkeszméik, a kombiná­ciós lehetőségek, a frappáns, váratlan fordulatok kikristályo­sítva. minden zavaró mozzanattól mentesen jelennek meg. Nem igaz, hogy a feladványok probléma­köre elvont, az élettől és a gya­korlattól elszakadt világ. Ennek éppen az ellenkezője a valóság! A feladványokkal való rendszeres foglalkozás megnöveli a játék­erőt, hiszen a fejtés lényege ép­pen a rejtett lehetőségek felis­merésében és céltudatos megva­lósításában áll. A fejtő ellenfele a feladvány szerzője, aki min­den támadás ellen a legjobb el­lenlépésekkel védekezik és csak a legtökéletesebb, „abszolút” já­tékkal lehet legyőzni. Igaz. hogy személyében nincs jelen, de ami­kor elemzőnk egy verseny játsz­mát, akkor sem ül velünk szem­ben az ellenfél. Akinek pedig unalmas a sakktábla felett töp­rengeni, az a gyakorlati játék­ban sem fogja sokra vinni, az semmit sem értett meg a sakko­zás nyújtotta élményből. A feladványok nemcsak a kom­bináló készséget fejlesztik, hanem a feladvány szerzés — különösen a művészi végjátékok terén — sok olyan felfedezést tett, ame­lyek közvetlenül is felhasznál­hatók a gyakorlati játszmában. Nem véletlen, hogy a sakkozás legnagyobbjai nemcsak kitűnő fej tők, hanem egyben művészi feladványok és pompás végjáté­kok szerzői is voltak. A végjá­tékok fejtése során gyakorlati végjátékismereteink gyarapodnak, a feladványok rejtett kombiná­cióinak felfedése - képzelőerőnket növeli, a rendszeres . feladvány- fejte» pedig — minthogy mindig az éppencsak elégséges anyagi, vagy térbeli lehetőségek legjobb érvényesítését követeli meg — arra szoktat, hogy a gyakorlati sakkozás során* is minden hely­zetben a legerősebb lépést keres­sük meg. A végjátékok és fel­adványok rendszeres fejtése a gyakorlati sakkozó számára a legíontosább „kiegészítő sportág”. Mindezeken túl, a feladványok­kal és végjátékokkal való fog­lalkozásnak külön öröme, a leg­magasabb zenei vagy képzőmű­vészeti élménnyel felérő esztétikai gyönyörűsége is van. Ezt csak az tudja igazán, aki ült már fél­órákon át a sakktábla előtt, újra és újra kezdve a próbálgatást; keresve a feladvány eszméjét és a megoldáshoz vezető egyetlen kis lépést, a kulcslépést. Egyik leg­nagyobb öröm a feladványok fejtésében az anyag ellenállása felett aratott diadal. Mert a i sakk feladvány nemcsak az ész­nek és logikának, hanem a szív­nek és az érzelemnek is szók nemcsak szellemi erőpróba, ha­nem egyúttal igaz és őszinte él­mény is. Az említet* éa legutóbb közölt Kipping feladvány olyan remek­mű, amelynek megoldása nem­csak látványos, hanem az egyet­len korrekt kulcslépés megtalá­lása komoly és elmélyült elem­zést kíván meg. A kulcslépés látszólag a legrosszabb, de ha jól megnézzük a feladványt. akkor kiderül, hogy meglepő, váratlan és roppant szellemes! A megol­dás: í. Ka51 A király nem törőd­ve saját biztonságával, maga is csatéba rohan. Állandó életve­szélyben van, azonban a sakkok pergőtüze hatástalan marad és ép­ségben lábal ki a bajból, mert az 1. —. elV-f- 2. Kb6 után a sötét vezér további sakkjaira a teljes védelmet jelentő huszárüteg elsütésével válaszol. (Bármelyik vezérsakkot a c8 huszár vonal­zárással védi és egyben felfedett futósakkal mattol.) Van azonban egy további rejtett védelem is sö­tét tarsolyában és ezért hibásak azok a megfejtések, amelyek kulcslépésként az Kb5-öt jelöl­ték meg. Sötét .ugyanis látva a gyalogból előlépett vezér sakkjai­nak eredménytelenségét, 1. Kb5 (?) után Bg8-cal válaszol! A 2. Kb6, Bc8! után pedig a c6-os közbe­húzás meggátolja a harmadik lé­pésben a mattot! Ezért az egyet­len jó kezdőléoés a Ka5, mert 1. —, Bg8 esetén a folytatás 2. He4+, Kb7 3. Hbä matt!! Össze­sen csak néhány olyan helyes megfejtés érkezett be (a nagy többség a helytelen Kb5-öt jelölte meg) amelyben a Ka5 lépés meg­találása után meglátták és jelez­ték a Bg8-ban rejlő finom ellen­stratégiát. A haladók mai feladványa egy könnyebb megfejtésü kettes, ame­lyet L. Kubbel 1840-ben készített; 1 Világos: Sötét• K d2 EH V a2 B d5 gyalogok: b6 és b7 F g8 Világos Indul és a második lé­pésben mattot ad. Beküldési határidő „Sakkrovat?* megjelöléssel május 3„ vasárnapi t í

Next

/
Oldalképek
Tartalom