Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-06 / 55. szám
acAftcros «. napló Eltűnnek a putrik Tizenöt éven belül felszámolják a cigánytelepeket az országban A Minisztertanács tavaly határozatot hozott a barlanglakások, illetőleg a cigánytelepülések felszámolására. A határozat végrehajtását ebben az évben megkezdik. A cigányoknak lehetőséget nyújtanak, hogy kedvezményes építési külcsinnel lakóházat építsenek bármelyik faluban, illetve községben vagy városban. Az idén 40 családi ház épül cigányoknak. A házépítésnek bizonyos teltételei vannak. A kedvezmények közé tartozik az, hogy a községek területén az építkezni szándékozók részére 100—150 négyszögöl nagyságban házhelyet biztosítanak olyan módon, hogy az állami tulajdonban lévő házhelyeket ingyenesen és határidő nélkül az építkezők használatára bocsátják. A házhelyek elosztását a községi tanács vb- elnöke vagy titkára intézi. Előfordulhat azonban, hogy egyes helységekben nincs a tanácsnak állami tulajdonban lévő házhelye, ilyenkor az építkezni kívánó személy a házhelyet megvásárolhatja. A kedvezményes házépítési akció egyik igen fontos feltétele, hogy az építkező a lakóház építési munkálatait a ház hely használatba adásának, illetőleg megvásárlásának napjától számított egy éven belül köteles megkezdeni és azt két éven belül befejezni. Amennyiben az elmarad, úgy a juttatott házhelyet a kétéves határidő lejárta után hatósági úton megvonják. Az építendő lakóházak típusait az Építésügyi Minisztérium dolgozza ki. Ezek szerint háromféle típusú házat lehet építeni. A tanácsok a szükséges tervrajzokat és a költségvetést díjtalanul az építkező rendelkezésére bocsátják. Az építkezők részére az állam kedvezményes építési köl csont nyújt, amelyet a lakóház építés helye szerinti illetékes ÖTP-fiók bocsát az építkezők rendelkezésére. Építési kölcsönben azonban csak azok részesülhetnek, akik cigánytele pékén élnek és akiket azéoí- tésf akcióban való részvételre az 511 etek es városi vagy községi tanács végrehaitó bizottsága előzetesen kijelöl és erről bizonyítványt ad. Kölcsönben csak azok részesülhetnek, akik kétéves folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznek vagy termelőszövetkezeti, illetőleg kisipari szövetkezeti tagok. A két utóbbi esetben 1000 forint havi jövedelem szükséges, illetve az építkezni kívánónak rendelkeznie kell megfelelő munkaegységgel. Az építési költségekben az állami támogatás mellett az építtetőnek rendelkeznie kell az összköltségek 10 százalékával. A minisztertanácsi rendelet szerint az engedélyezhető építési kölcsön felső határa legfeljebb 65 000 forint lehet. A költségek 10 százalékát az építtetőnek saját erejéből kell biztosítania, ez történhet készpénzzel, építési anyag biztosításával vagy az építkező és családtagjai által vállalt és elvégzendő munkával. A kedvezményes építési kölcsön kamatmentes és a lakóházépítés befejezésétől számított 30 év alatt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni, kezelési költséget az OTP nem számít fel. Az építkezők egyéb kedvezményekben is részesülnek, így amennyiben az építkezni kívánó személy ötéves folyama tos munkaviszonnyal rendelkezik, a visszafizetendő összeget 5000 forinttal, tíz éves munkaviszony esetében 8000 forinttal, 15 éves folyamatos munkaviszony esetében pedig 12 000 forinttal csökkentik. Az építkezések még ebben az évben megindulnak, minden kérelmet a lakóhel- szerinti illetékes községi aná- csoknál vagy a városi *aná- csok építési osztályánál kell benyújtani Az építési kölcsön engedéyezése iránti kérelmeket pedig a lakóhely szerinti illetékes OTP-fiókok- nál kell kérni. Az építkezési akció folyamatosan indul be évenként csak meghatározott számú ház építését tudják megvalósítani. A kérelmek pillanatnyi elutasítása azonban nem jelenti azt, hogy az építkezni szándékozó kérelmét véglegesen elutasították, hanem csak azt, hogy a kérelmet a következő években tudják teljesíteni. Az építkezések megindulnak, és 15 év alatt minden cigánytelep és putri eltűnik a megyében. Dobozi: Holnap folytatjuk: mw Cssiforviäzxäfk a SHíTó«» adat 3 A KPVDSZ színjátszói márciusban mutatják be Dobozi Imre: Holnap folytatjuk című művét. Jelenleg új kabaré olvasópróbái folynak a szín játszó csoportnál. Ha élne a gavallér roma: íőúr, igennel felelne a kérdésre. Hiszen Gaius Cilnius Maecenas vert aranyai csakúgy a kultúra szolgálatában fogytak el, mint most a Ka- rasica Gyöngye Tsz ötvenezer magyar forintja. A különbség Maecenas aranyai és a Kara- sdca Gyöngye Tsz forintjai között az, hogy a szederkényieknél ezeknek a kulturális kiadásoknak többnyire „beruházási” jellegük van és haszonra számítanak belőlük, vagyis nem olyan önzetlenek, mint az egykori dúsgazdag etruszk főúr volt. De nézzük csak sorra! Öt fsi-ösztöndíjas A szederkényi termelőszövetkezet elég hamar kilábolt az „újoncévekből”, az elmúlt esztendőben negyven forintot fizetett munkaegységenként s a gazdák még a most zárult gyenge gazdasági év után is 33.50 forintot vittek haza. Ez azért fontos, mert a kezdeti nehézségekkel küzdő szövetkezetek szociális és kulturális alapjaiból javarészt szociális kiadásokra — öregek, munka- képtelenek segítésére — kellett a java pénzt adni. Sokszor az említett alap teljes egésze szociális igényt elégített ki, s a kultúrára egy vas sem jutott De a megerősödött tsz-ben már helyre áll az arány, az alap — amely a kiosztásra keötven mérföldre Montrealtól Mr. Nicholas Fonayt az elmúlt hónapban három meglepetés érte Magyarországgal kapcsolatban. Először is: huszonnégy óra alatt vízumot kapott. Másodszor: á határon a hatóságok képviselői udvariasak voltak és gyorsak. Harmadszor: a húsz év előtti Pécs helyén egy amerikai méretekkel mérve is városszámba menő települést talált. Mr. Nicholas Fonay, azaz Fónay Miklós három hete érkezett családjával Pécsre, a Montreal melletti Val Morinból. Rokonlátogatásra jöttek, az első napok tehát érthetően az emlékek és élmények felidézésével teltek. Azóta a várost járják. Nézelődnek és csodálkoznak. A Nádor étterem kanadai zászlóval díszített asztala mellett beszélgetünk. — Mikor vándoroltak ki? — A háború után. Zűrzavar volt, összevissza beszéltek az emberek, s ekkor — mint annyian mások —, mi is nekivágtunk a nagyvilágnak, — És mi fogadta önöket tengeren túl? — Béke. Nem volt ugyan semmink, de nyugodtak voltak az utcák. — Mivel kezdték az új életet? — Mindent elvállaltunk; Aki élni akar, az nem válogathat. Nagyon sokat dolgoztunk. ' — Kanadában ' sok magyar él. Hogyan fogadták az újonnan érkezőket? — Jelenleg közel 80 ezer magyar él Kanadában. A legrégebbieket ó-kanadások- nak hívják. Ök az első világháború előtt és után mentek ki. Valamennyien nincstelen földmunkások voltak. A közép-kanadások mi lennénk, azok, akik a második világháború után telepedtünk le. Az új-kana- dások 56-ban jöttek. — Van-e elkülönülés, ré- tegeződés a kint élő magyarok között? — A magyar ott is magyar, s ez nemcsak a jó- tulajdqnságokra vonatkozik. A közép-kanadások között mindenféle ember akad, zsellértől a volt földesúrig, s az utóbbiak között sok még ma is tartja a „rangját”. .. Fónay Miklós kivándorlása óta először van itthon, éppen ezért, amit lát és amit megcsodál, bizonyos mértékig fokmérője is. — Láttam Uj-Mecsekal- ját. Sohasem hittem volna, hogy egyszer város lesz ott. A házak egyébként is nagyon kedvesek nekem, hisz a békét, a nyugalmat jelentik. Á hegy is más lett Villák épültek a lejtökön, s ettől ember-jellegűbb lett a táj. — És a lakók? — Fiatalabbak. Val Morin ötven mérföldre van Montrealtól. Hétszáz lakosú község, üdülőhely. És Fónay Miklós szállója egy piciny magyar sziget ott Francla-Kanadában. — A magyarok általában összetartanak — mondja. — A munkában és szórakozásban egyaránt keresik egymás társaságát. Magyar vendég nélkül még sohasem voltam, sőt újabban már az ó-hazából érkezők is felkeresnek. — Mi foglalkoztatja legtöbbet az embereket? — A 67-es világkiállítás. Valóságos nemzeti ügy. Kanada ugyanis 1967-ben ünnepli függetlenségének és alkotmányának 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból Montreal városa rendezi meg a világkiállítást. Már elkészült a Szt. Lőrinc folyón az a hatalmas mesterséges sziget, melyen felépítik a csarnokokat. A várossal földalatti köti össze a szigetet. Egy tornyot is építenek — 20 millió dollárért, — mely 25 méterrel magasabb lesz az Eiffel-toronynál. A kanadás magyarok külön is készülnek erre az alkalomra, hisz minden Mzony- nyal Magyarország is képviselteti magát. Úgy hírlik, a hajójegy is olcsóbb lesz. A hajójegy... Akármiről is beszélünk, a honvágy mindig előbukkan a szavak mögül. Kanada hatalmas ország, 80 ezer ember pedig csak csöpp a tengerben, — mégis egymásra találnak újra meg újra. Újságot adnak ki és színdarabokat játszanak, táncestéket szerveznek és segélyeket gyűjtenek a rászorulóknak. S mindezt a honvágy teszi. Aki nem jöhet, az ott próbál magának egy tenyérnyi Magyarországot teremteni. Fónay Miklós például a Hotel Európában, ötven mérföldre Montrealtól magyar konyhát tart fenn, magyar képek függnek otthonában a falon, s most is Pécsett — bár ezer tennivalója lenne Val Morinban —, szorongva lesi, milyen gyorsan múlnak a napok. — Még Pestet is meg akarom nézni, aztán Békéscsabát, s ha tehetem, Szegedet ..; Arca fiatalos, mozdulatai határozottak, de amikor a visszautazásról beszél, valami meghatározhatatlan szomorúság érződik a hangjában . i| Békés Sándor rülő tiszta jövedelemnek 2 százaléka — mintegy négytized részben kulturális célokat szolgál. S ez 1964-ben ötvenezer forintot jelentett. A kulturális kiadások legmagasabb összegét, évi 16 000 forintot az ösztöndíjak alkotják. A tsz ugyanis négy „gyerekét” taníttatja. Ez a szó, hogy „gyerekét” tulajdonképpen nem is kívánkozik idézőjelbe, hiszen mind a négy ösztöndíjas szülei tsz-tagok, vagy azok voltak. Egyikük a Felsőfokú Mezőgazdasági Tech nikum hallgatója, a másik három a mohácsi Mezőgazdasági Technikumba jár. Kiválasztásuknál a jó bizonyítvány és a gyerekek hajlama mellett azt is figyelembe vették, hogy melyik család szorul rá jobban az ösztöndíjra. Számításba vették, hogy nincs üzemgazdászuk. s a kertészetet állandóan fejlesztik. Ezért a négy fiatal, sőt, az állami ösztöndíjjal a pécsi kertészeti szakon tanuló ötödik is a szövetkezet „üres státusait” tölti majd be. Jó dolog az ösztöndíj azért is, mert falubeliek kapták, akik az iskola végeztével „hazajönnek” és nem „az isten háta mögé ’. Mind a négy, illetőleg mind az öt ösztöndíjas — lény. Ebben is látszik a tsz előrelátása, hiszen Szederkényben munkaerő- hiány van és a könnyebb, íróasztal melletti vagy kertészeti munkára nőket kell ilyenkor küldeni. Tanulmányutak De a munkaerőhiány másképpen is befolyásolja a tsz kulturális alapját, mégpedig az első pillantásra szabálytalannak tűnő „külföldi” számlákkal. A Karasica Gyöngye ugyanis tavaly szerződést kötött a keletnémet güsteni Thomas Münzer LPG-vel. A németek a szederkényiek öntöző módszereit akarják tanulmányozni, a szederkényiek viszont a gépesített güsteni cukorrépa termelésit. Güsten ben ugyanis a munka 80 százalékát már gép végzi el. Márpedig erre kell törekedni Szederkényben is, hisz a munkaerőhiány itt is egyre nagyobb. 1964-ben megtörténtek az első ismerkedő látogatások, s az ilyenkor jelentkező költségeket a kulturális alapból fedezték. De mit kaptak ezért cserébe? Megszervezték a két tsz évenkénti cserelátogatását, mikoris brigádvezetők és egyszerű tagok mennek majd el Güstenbe. Tanulmányozzák a cukorrépa-betakarító gépeket, a koptatott vetőmag használa- i tát, amivel ki lehet küszöböl-; ni az egyelést, megnézik, hogy j a güsiteniek hogyan hasznosítják a répa levágott fejét stb. Ha figyelembe vesszük, hogy a Karasica Gyöngyében 72 munkaegységet kivan egy hold cukorrépa és ez a 9000 forintos bruttójövedelem egy- harmadát veszi el, akkor nyilvánvaló, hogy — ha a tsz nem sajnálja a pénzt és a fáraó». ságot a készülő magyar gépek beszerzésére — a német tapasztalatok hasznosak lesznek és bőségesen megtérül r tapasztalatcserére fordított ösz- saeg Túlzott jószívűség De van a szederkényi isi kulturális alapjának árnyoldal la is. A Karasica Gyöngye tavaly több részletben összesen 10 000 forintot adott a szederkényi sportkörnek. Hogy miért? Pusztán azért, mert a sportkört is támogatni kell valakinek. Ez eddig rendben is volna, csak az a bökkenő, hogy jó ha egv tsz-tag rúgja p bort a csapatban. Felmerül a kérdés, kötelessége-e a ts7-né£ egy olyan fiatalokból álló csapatot támogatni, akik inari üzemekbe vagy más vidéki munkahelyekre mentek el dolgozni? Az idősebb szederkénvj tsz-tagok méltán érezheti kj hogy túlzott jószívűség az általuk megdolgozott tízezer forintot olyan fiatalok i a vára fordítani, akik a mezőgazda- sági mun kában magukra ti agy ták az idősebb generációt. Vitatható annak hélve«sége is, hogy a tsz 10 000 forintot adott a szederkényi és további kétszer ötezret a máriaké- méndi és a monvoródi kultur- háznak. Szederkényben uffvam- is kétszer indult a tsz-tagok- nak szánt tanfolyam, s mindkétszer elnéptelenedett. Ha majd az új kultárház teljes lendülettel működik, akkor a falu és a tsz minden érdekéit vezetőjének törekedni kell, hogy a tsz kulturális alánból adott pénz a távok szakismeretével kamatozzon. Kamatozó befektetés Ezeknek az árnyoldalaknak ellenére is illik az a meeálla- pítás, hogy a Karasica <"ívötí- gye nem pazarló mecériá • hanem a kulturális alap tel használásában is többnyire egyfajta helyes „önzés” tavasz* talható. Igaz, ennek az "lapnak a felhasználása mos' -vég inkább anyagi természetű, s alig fedezhető fel benne a szoros értelemben vett kultúra. De a kultúra nem szimfonikus zenével kezdődik, hanem a jómódú, tiszta házakkal, a gépekhez értő kénzett szakemberekkel, vagyis az anyagi alapokkal. Azzal, arpi- re a szederkényi tsz áriában felhasználja kulturális összegét. Földessy Dénes A 12 sz. Autóközlekedes. Vállalat Pécs, felvesz ÉPÍTÉSZTECHNIKUSI munkahelyi ellenőri muv kafeörbe. Jelentkezés Pécs Bacsó Béla u. 4. sz. alatt a személyzeti és munkaügyi osztályon, valamim vizsgázott RAKODÖ GÉPKEZELŐKET. Jelentkezés Pécs. Rózsa F<- renc u. 22. sz. alatt a mur kaűevi csoportnál. 4 1 Rövidesen eltűnik a pécsi vásárteret szegélyező öreg árok. Az árkot végig csatornázzák, és így az út és a vásártér közötti rész is egyszintbe kerül majd. Mecénás-e a szederkényi tsz?
