Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-17 / 64. szám
wAbcit» si napló 5 A SZERKESZTOSEG A pályaválasztásról MUSS BIZONY tTV ANNY AL NEM LEHETEK SZAK- MVNKAS-TANULÖ? Meglepetéssel olvastam a ^Tanulók az Iparban’’ című cikküket. Ugyanis ipari tanuló szeretnék lenni, lehetőleg kereskedelmi vagy vendéglátó- ipari tanuló, ámde bármilyen más szakmára Is szívesen elmennék. Mégis azt mondták, hogy nem vesznek fel, mert a pécsiek vannak előnyben. Mivel a félévi bizonyítványom 4.6 átlagos, azt kérdezték, miért nem megyek gimnáziumba ilyen jő bizonyítvány- nyal. Nekem azonban kicsi koromban meghalt az édesapám és két kis testvérem vaii. Ezért szeretnék mielőbb szakmát szerezni, hogy segíthessek a család gondjain. Miért épp én nem lehetek az, ami akarok? Kasza Piroska VIII o. tanuló. Horszúhetény, Felszabadulás u. 25. KI SZORUL RA~ JOBBAN? öt éve rokkantsági nyugdíjas vájár vagyok. Feleségem és négy gyermekem van, a legidősebb 16, a legkisebb 6 éves. Feleségemet és 16 éves lányomat nem tudom munkába helyezni. így családom minden tagjára havi 345 forint jövedelem jut öt év óta. Ezért nagyon örültünk, mikor „A pálvaválasztás gondjai” című cikksorozatban olvastuk, hogy a Baranya megyei Tanács VB Szerkesztői üzeneten „Vidék” jeligére üzenjük, hogy st kéményseprő minden hónapban köteles a kéményt kitisztítani. Ha ezt nem tenné, jelentse a tanácson. A másik kérdésével is a tanácshoz forduljon, lakott területre nem szabad szemetet önteni. * K. István jeligére üzenjük, hotrv a házasságkötéshez csak a két személyi igazolvány szükséges ha betöltötték a 18. életévüket. * M. Sz. jeligére üzenjük: vállalhat fuvart. munkaügyi osztálya milyen in tézkedéseket kíván tenni a nők munkába helyezése érdekében. De mindezekhez az is szükséges, hogy egy nagyarányú felméréssel eldöntsék, ld szorul rá jobban a munkalehetőségre. Hasonló elbírálást kellene alkalmazni a szakmunkástanuló-felvételnél is. Gorján József Csarnóta. HOL KAP A FIAM INTÉZETI ELLÁTÁST7 Az én kisebbik fiam most járja a nyolcadikat és 3.5 a tanulmányi átlaga. Mégsem lehet ipari tanuló, mert napon ta nem tud bejárni a lakóhelyünkről. Karosszéria-lakatos vagy hűtőgépszerelő szeretne lenni. írják meg a címet, ahol intézeti ellátást tudnak fiamnak nyújtani. Gergely János Erdői üpuszta. . t/hVlíA l/nfltnÚ k / U/i\Ju Levelekből röviden Pelka Mikidé (Pécs. Alkony u. 4.) arról Ir. hogy esillárernyOt nem lekel kapni a szaküzletekben. de nem tud hozzájutni bőr kulcstartóhoz sem. le Vígvölgyi Elemér (Szigetvár, 7. sz. Sütőüzem) beszámol arról, hogy sz üzem kollektívája új munkamódszert vezetett be a két kemencés pékségekben és így a régi 944 kilogrammos teljesítményt 1100 kilogrammra növelték. Munkamódszerüket ajánlja más hasonló körülmények között dolgozó sütőüzemeknek Is. üt VdrnaJ László (Pécs. vasútállomás) arról ad hírt. hogy a pécsi igazgatóság területén a személy- forgalom kulturáltabbá tétele érdekében társadalmi ellenőri hálózatot hoztak létre. A társadalmi ellenőrök feladata, hogy a kalauzoknak segítséget nyújtsanak és feltárják az utazással összefüggő problémákat Kösz Antalné Írj»! A márlakéméndl ált. iskola tantestülete és a szülői munkaközösség március 2-án nagyszabású jelmezes farsangi gyermekbált rendezett. Szellő, Kátoly és a márlakéméndl felső tagozat diákjai Jól szórakoztak és táncoltak. A legszebb Jelmezeket díjazták. A szülői munkaközösség pedig megjutalmazta egy szelet csokoládéval azokat, akik Jelmezben voltak. Nem lehet bukósisakot kapni Ml tagadás — hirtelen köszöntött a tavasz. Saját törvényeit követte ezúttal is, s nem a kereskedelemét! S miért kell ezt idén is konstatálni? Mert ismét egy hiánycikkel szült (persze nem a tavasz, hanem a kereskedelem). Mert ugyebár mit kíván az ember ilyen hirtelen jött jóidőben, mit szoktak ilyenkor csinálni? — Hát — sokmindent. Például sétálni a szabadban — mondjuk. — De akinek nem elég ez az iram, s teheti, szívesen motorra ül. S itt jön a bökkenő! Hiába van feltöltve az akkumulátor, s a benzintank, befizetve az adó, meg miegymás, — előfordul, hogy nincs bukósisak. így pedig legfeljebb ülni szabad a motoron, de a közlekedésben részt venni tilos. A dolgok részletezése nélkül: egy fia Fá'daloBCsiHapíló foghúzás iSúi bukósisakot sem lehet felhajtani az egész városban, erre a hétre minden raktár kiürült Az Állami Áruházban nem is biztatják az embert, a Motor- boltiban — talán a jövő hét végén, s a Sportboltban emi- gyen: csak három-négy hét múlva kapnak árut Meginterjúvoltam a sarki rendőrt, ki nagyon kedvesnek mutatkozott, de hajthatatlan. Ajánlotta a Kölcsönzőt! — Ott sincs. Ez van — meg egy nem túl régi újságcikk-igéret: a kereskedelem felkészült, biztosítja az új rendelet megvalósításához szükséges bukósisak-meny- nyiséget. Ezért annak végrehajtásához nem is látszott szükségesnek a szokásos türelmi idő. — Most úgy tűnik, hogy vagy bukósisakra, vagy egy kis türelmi időre mégiscsak szükség volna, nehogy célt tévesszen a módosított KRESZ. V. Gy. Hét vége a televízióban A múlt hét végén a szokásostól kissé zsúfoltabb elrendeződésben három különböző jellegű televíziós filmet láthattunk a képernyőn. A három tv-film közül a legnehezebb dramaturgia-rendezői feladatot kétségtelenül A helység kalapácsa jelentette. Az ifjú Petőfi paródia-szerű műve, a műnek a népi játékokra emlékeztető vaskos realizmusa, a gúnyo- rosság és a pirospozsgás helyzetek — nagyon könnyen megtéveszthetik a rendezőt. Zsurzs Éva rendező gyakorlott magabiztossága nagyjából megmentette a művet a túlzásoktól, bár helyenként nem a- paródia-jelleg uralkodott, hanem egy felületesebb népromantika. A rendezői magabiztosság mellett a színészek mértéktartó ihletett- sége is óvta a művet a túlzásoktól, s a képernyőn erre a „védelemre” a műnek bizony elég nagy szüksége is volt. Egybevetve: érdekes, művészileg is hasznos vállalkozás szemtanúi voltunk. Más kérdés, hogy Petőfi vígepoAraitiKziinet lesz március 17-én S—16 óráig nagyfeszültségű hálózat karbantartása miatt: Alkotmány u. 2— 10, Esze T. u„ Landler J. u., Rákóczi u. 1.. Sallal u.. Szt. István tér, Gelsler Eta u.. Püspöki palota, Janus P. u.. Káptalan u„ Sétatér, Székesfehérvár u. által behatárolt területen, valamint az Üdülő szálló környékén. Március 17-én 8—17 óráig hálózat átépítés miatt Málom községben és az Uzsok utcában. Március 18-án 8—16 óráig hálózat átépítés miatt: Alsó-Gyükés, Felső Gyükés, Pécsbányatelepi u„ Lámpásvölgy, Vidámpark, Dömörkapui turistaház által behatárolt terü- j létén. ' Március 18-án nagyfeszültségű ' hálózat karbantartása miatt 8—16 óráig: Málom községben, Málomi u;, Kertváros egész területén, Má- lomi lőhér, Készül u.. Megyeri u„ ; KISZ-lakótelep, ROVIKÖT, MÁV fütóház. Megyeri szőlők által behatárolt területen. Március 18-án 7—16 óráig nagy- feszültségű hálózat karbantartása miatt a Megyeri u.. Alkony u., Tulipán u., Mártírok u., Szív u„ Ungvár u.. Nagyvárad u. által behatárolt területen. Március 18., 19. és 20-án Dain- dol és környékén 8—17 óráig. Március 19-én 8—17 óráig hálózat átépítés miatt a Bimbó u. és környékén. Március IS—31-ig 9—17 óráig há- lózatátépltés miatt a Madách I. u., Erreth L. u., József A. u. és a Megyeri u. keleti oldalán, valamint Szentkút és környékén, (x) szónak dramatizált változatát miért kellett szombaton este főműsorként adni? A kísérlet élményszerűségét, sőt ma- gasabbrendű ismeretterjesztő jellegét vitatni nem lehet, azonban a tv-közönség nagy részének a szombat esti főműsorban valószínűleg más szórakoztató élményekre van szüksége. Az utóbbi időkben többször előfordult, hogy a napi televizió-műsor befejezéseként egv-egy úgynevezett „tv-csemegét” láthatunk a képernyőn, tv-operát, tv-láté- kot vagy esetleg mást. Ezeknek a műsoroknak’ meg van a sajátos közönségük. A helv- ség kalapácsát is Ilyen, művészi vállalkozását tekintve egyébként izgalmas műsorként kellett volna kezelni. A három tv-film közűi terjedelemben Is, mondanivalóban is Palotai Boris: A gyűrű című jelenete volt a legszíntelenebb. Az eredeti novella tulajdonképpen sikeres volt, különböző nyelvekre lefordították, a tv-változat azonban elveszítette a műnek szinte minden erényét. A novellában fel lehetett oldani a témában rejlő logikai görcsöket, a húszperces tv-filmben erre nem volt lehetőség, még két tehetséges színész részvételével sem. A történet így erős vakoltnak tűnt, a dramaturgiai konfliktust, azaz a gyűrű problémát nem humorosnak, hanem inkább nevetségesnek éreztük. A színészek (Margittay Ági. Fonyó József, Fónay Márta és Szend- rő József) szinte alig tudták élettel megtölteni a szürke és jellegtelen párbeszédeket. A Gyűrű kapcsán ismét le lehet vonni a művészi tanulságot: a történeteknek tulajdonképpen a születés pillanatéban megvan a maguk jellegzetes műfajuk, s ha valami sajátságosán novellatéma, a képernyőn könnyen elszürkül és jelentéktelenné változik. Jelentős írók művei’ dramatizálni. rendezni és látszani roppantul hálás dolog, S ezeket a műveket megnézni a képernyőn: többnyire élmény. Ezt bizonyította vasárnap este A vörös vendégfogadó című tv-film, amit Horváth Gabriella írt televízióra, s Szőnyl Sándor rendezett. Ezekben a múltszázadi, bűnügyi jellegű történetekben, elbeszélésekben mindig felfedezhetők az írók lélektanilag „mélyvízi” törekvései, amiktől a puszta bűnügyi történetek emberi vonatkozásokban súlyossá, tartalmassá alakulnak. Ez jellemző Balzac művére Is, s az átdolgozás, a rendezés egyaránt teljes tiszteletben tartotta ezeket az írói vonásokat. Nem akartak többet, mint Balzac, „modernebbet” sem, csak kamarakörülmények között annyit, amennyit az eredeti mű nyújt. Ezáltal lett a tv-film egyszerűen árnyalt, világos és jó. Ha a néző — az eredeti elbeszélés ismeretének hiányában is — nagyjából előre tudta már a fiatal Magnan ártatlanságát, s Taillefer bűnösségét, a film ennek ellenére elejétől végig érdekfeszítő volt, viszonylataiban könnyen áttekinthető, s kulturáltan szórakoztató. (Thiery) A sofőr elaludt a yolán mellett Tehergépkocsija nekiment a mohácsi vonatnak Kedden reggel 5 óra után néhány perccel szerencsés kimenetelű közlekedési baleset történt Pécsett a Bajcsy Zsa- linszky utcában. Melles Miklós gépkocsivezető, az Élelmi- szeripari Szállítási Vállalat alkalmazottja az FA 53—81-es rendszámú tehergépkocsival a Bajcsy Zsilinszky utcáin a Siklósi út felé haladt. Útközben Melles Miklós a volán mellett elaludt és a teBátran kimondható oz az általános érvényű emberi igazság. hogy nem szeretünk fogorvoshoz járni. Gyakran hosz- szx\ marcangoló önvád és küzdelem előzi meg a nagy elhatározást, természetesen kellő fájdalommal tűzdelve. míg a döntő lévést megtesszük a rendelő leié. Félreértés ne essék, tudjuk, hogy a rendelőben is van idő- és munkabeosztás. no meg munkafegyelem, mindent tudunk mindaddig, míg nem kezd fájni rettenetesen vala- me''dk fogunk, és ez a követelő érzés hálátlan feledésbe nem hurkol mindent. Szent fogadalmat teszünk arra is. hogo rendszeresen látogatni fogjuk ellenőrzésképpen a fogászatot _ uram bocsá... — ha csak nem. mondják ingerülten. hogy jobb dolga nincs, jöjiön akkor, ha fáj! (Tudom ct2f is hogy sok a beteg!) Egyszóval nem vagyunk szilárd jeUemek. ingadozunk és élce- lődünk. félünk a fogótól és húzzuk az időt. míg végül méois megjelenünk a hófehér várószobában, mondva jöjjön. aminek jönni kell. Kimondjuk ezt a pár megadó szót. de határozottan állíthatom. hogy szigorúan ® várható műtéti beavatkozásra gondolunk eközben, sőt a fúrók fogók és reszelők melled. igenis nehezen tudunk elviselni bármilyen kellemetlen kísérőzenét, főleg akkor, ha az egészséges embertársunktól vagy netalán a gyógyító orvostól származik. Magyarán szólva megkívánjuk, hogy fájdalmaink mellé a segítő műszereket forgató orvos és kör- nvezetp némi bíztató hozzáállást vagy nem sok. de feltétlenül néhány udvarias, akár csunán társasági szinten elfogadható szót is tegyen. Lássunk azonban egy konkrét példát! A pécsi Petőfi Sándor utcai fogászati rendelőben minden kedden és csütörtökön délután 13 órától 19 óráig rendel az a középmagas, barnahajú fiatalember megfelelő asszisztenciával. akinek szaktudásáról természetesen nem. de modorától mindenképpen érdemes néhány szót említeni. Az elmúlt csütörtökön nem volt nagy forgalom a rendelőben — úgylátszik kevesen jutottak el a ™-ár idézett, döru- *5 lé-nésiq. így csak néhány, egyenként beszállingózó. kezét arcára szorító embertársunk üldögélt a várószobában. Üldögélt és a helynek kijáró türelemmel, egymást szánva vaoy biztatgatva várt. míg az ajtóra kiírt szöveg szerint be nem hitdák az áldásos fájdalomcsillapítóra. Mindenkinek fájt a foga. és senkisem szegte meg n szabályt, hogy kovonással sürgesse az egész- ség őreit! Sainos még az in- cselkedés ördöge is elkerülte ezt a szobát, mert fél három felé már csak a fakir nem kopog, ha a kedves önfeledt nevetqélést és a családi fészket vagy a kedvenc presz- szónkat idéző kávé csoboaá- sát hallja a rendelő felől. Persze ezt csak a munkafegyelem boncolgatásánál lenne illendő megemlíteni f Szó ami szó. mindenki megvárta a boldogító igent; s bár fog nélkül vagy új töméssel, de csalódva távozott. Tudom, manapság már senki sem szereti a mézes formaságokat, de. annál inkább megkívánjuk: a tessék, a kérem szavak használatát és nem szeretjük. ha a fájdalom mellé még a ..menjen kV* búcsúztatót Is el kell viselnünk, sőt zsebre kell vágnia ezeket a szavakat még egy idősebb asz- szonynak is. Ezen az emlékezetes csütörtökön mindenki megkapta ezt. É kisforgalmú napon azonban más baj is esett. Egy jámbor ..családtagnak” délutánra fájdult meg a foga. — nem tekintve n bestia, hogy gazdája csak délelőtt húzat- hatja ki őt. szerényen segítséget kért. Fiatal barátunk elküldte. ismétlem, ezen a kisforgalmú napon. Hát így telnek az órák. nac pok és hetek ebben a szép és sok beteget kiszolgáló rendelőben. ahol ritka vendégnek csak az emberiesség mondható. kopogás nélkül csak az . asszisztensnő kisfia szaladgálhat be e gyógyítás szentélyébe. még akkor is, ha éppen kezelés folyik, s az egyszer kezelt beteg nem igen iparkodik ide visszalátogatni. . Ami a fájdalmat és a gyógyítás eme körülményeit illeti. én természetesen nagyon szeretném hibátlan fogakkal átvészelni valamennyi hátralévő esztendőmet, amit ebben a körzetben kell leéldegélnem a Párkák jóindulatából. Dr. Bándi Gábor Az 1848-as pesti márciusi forradalom híre Pécsre csak kerülő úton és három nappal később, március lilán érkezett. Baranya megyében Mohács város lakossága értesült legelőször a forradalmi eseményekről’. 1848. március 17-én ugyanis egy komáromi kereskedő érkezett a mohácsi kikötőbe, ő hozta magával a sajtószabadság első termékeit: a 12 pontot és Petőfi Sándor Nemzeti dalát. A hajóállomás mellett beszélgető fiatalok ekkor elindultak a sörház felé: á házról leszedték a kétfejű sast és a sárga-fekete színű kaput a kerítéssel együtt piros-fehér- zöldre festették át Március 18-án már Pécsett is megjelentek a plakátok, amelyek hírül adták a 12 pont megszületését. Az emberek lelkesen olvasgatták a Függetlenség című lap március 18-i számát, amely többek között a következőket írta: „Nem mesét mondunk. Fényes valóság a vir- radás. Fölébredtünk és meg- újhodtunk. Bódultságunkat, tehetetlenségünket kapzsi zsarnokaink jól kihasználták. Vagyonunk idegen nép prédájává lett. Jogainkat, szabadságunkat elkobozták. Még a gondolatra is láncot raktak. Mindössze néhány százezer kiváltságos ember képviselte a nemzetet s gyakorolta a megnyirbált alkotmányos jogokat; de a nép milliói az elnyomatás nehéz igáját viselték. Egy mozdulattal szabaddá tettük a szót és a gon- ) dolatot. A hatalom kezelőit } kényszerítettük meghajolni a közakarat előtt. Prokla- "láltuk és hatályba léptetPÉCS MÁRCIUSA tűk a népfenség magasztos elvét. A történelmi nevezetességű 12 pontban leraktuk egy szabad állam épületének fundamentumát”. Március 18-án délután 4 órakor Pécs polgárságának kívánságára tanácsülés volt. Az ünnepi tanácsülésen Pintér Mihály városi főbíró kihirdette a 12 pontot, elhatározták, hogy a választmány a városháza tornyára kitűzi a nemzeti színű zászlót, március 19-én reggel 10 órára közgyűlést hívtak ösz- sze a márciusi program megtárgyalására, intézkedtek, hogy a nemzetőrség és a kapitányi hivatal gondoskodjon a rend fenntartásáról. Néhány hét múlva a pécsi eseményekről a Pesti Hírlap így számolt be: „Március 18-án a reformpontok e város tanácsával, általa elfogadtattak Üléseit ezúttal nyilvánosan tartani már megkezdte. Egy óra múlva a nemzeti kokárdát már mindenki viselte. A mozgalom kezdője itt is az ifjúság volt. Másnap, 19-én közgyűlés tartatván, a 12 pont a főtéren összehalmozott nép elé terjesztetett elfogadás végett, és az általa megerősíthetett. Délután már a só-, posta- s más köz- és magánépületeken kétfejű sas nem láttatott, s az őrség a polgárőrségre bízatott, melynek tagjai aláírás által tetemesen kitüzettek. A felfegyverzett ifjúság a polgársággal egyetemben résztvesz az őrségi szolgálatban”. A várost fényesen kivilágították és még éjszaka is embertömeg hullámzott az utcákon. A megyei ellenzék lakomán, hazafias táncestélyen vitázott és figyelte a sebespostával érkező híreket. Március 19-én az eseményeket előkészítő, azt vezető és később a forradalmi harcot vezető férfiakat: Petőfit, Eötvöst, Vörösmar- tyt Pécs város díszpolgárává választották. Ugyanekkor választották díszpolgárrá: Batthyány Lajost, Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Széchenyi Istvánt, Teleki Lászlót, Wesselényi Miklóst, Pulszky Ferencet, Pázmándy Dienest, Madarász Lászlót, Záborszky Alajost, Majt-. hényi Józsefet, Istvánt és Lajost, Mihálovics Imrét, Károlyt és Lajost, Bézsári Jánost, Perczel Móriczot és Miklóst, Szemere Bertalant, Táncsics Mihályt, Madarász Józsefet és Nagy Ferencet is. A „népszónokok” a jobbágyság eltörléséről beszéltek, ami a nemesség körében nyugtalanságot keltett. Megyei közgyűlést is tartottak, amelyen a parasztokat a jobbágyi kötelességek teljesítésére utasították mindaddig, amíg a király sorsukról nem dönt. Ugyanitt a megye konzervatív követeit visszahívták és helyükbe két ellenzéki férfit: báró Maj- thényi Józsefet és Perczel Miklóst választották meg. A helytartótanácsnak a szabad sajtó ügyében tett intézkedéseit a városi tanács azonhergépkocsival nekihajtott a lezárt vasúti sorompónak. Azt áttörve, nekiütközött a pécsi főpályaudvarról már kiindult és Mohács irányába haladó motoros személyvonatnak. » Szerencsére személyi sérülés nem történt. Az anyagi kár viszont 2500 forintot tesz ki. A tehergépkocsiban egy utas is volt. A rendőrség Melles Miklós ellen megindította az eljárást nal kínyomatta és a nép között kiosztotta. A gazdasági válság miatt akadozott a pénzforgalom, ezért a városi tanács legfontosabb feladatának az ércpénzkészlet biztosítását tartotta. •Forradalmi bizottmány Pécsett nem alakult meg, mint Pesten vagy más vidéki városban. A polgár- mestert és a városi tisztikar egy részét csak a május végén megtartott tisztújító közgyűlés váltotta le. A tömegmozgalom hamar lecsendesedett; április 9-én a frissen létesített helyi lap már a következő sorokat írta: „Unsere Stadt befindet sich volkommen ruhig”. 1848 előtt Pécsnek nenn volt újságja. A forradalom Ideje alatt azonban kettő is keletkezett. Az egyik magyar • nyelvű volt. Sajnos, egyetlen példánya sem maradt fenn. Először a „Nemzetőr” c. lap május 11-i számában olvashatunk róla: „A jóirányú Fünfkirchner Zeitung mellett, magyar lap is fog megjelenni Pécsi Tárogató dm alatt”. Valószínű, hogy a mutatványszámon kívül több példán} nem is jelent meg belőle A Lyceum és a Percze) utca sarkán lévő földszintes épülethez fűződik a pécs; szabad sajtó kivívása. Itt valamikor nyomda volt és e házban jelent meg röplapon a március 15-e utáni napok egyikén a pécsi Nemzeti dal Tóth Kálmán akkori akade miai diák, később költi. cenzort nem látott verse „A szabad magyar jobbágy dala”.
