Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-12 / 60. szám
MÁRCIUS n. napló 3 Március 14-től augusztus 1-ig Gazdag ünnepi és kulturális program hazánk felszabadulása 20. évfordulója alkalmából Az MSZMP Pécs városi Bizottsága, Pécs város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága, a város tudományos, társadalmi és kulturális szerved összeállítót ták a felszabadulás évfordulója ünnepségeinek, kulturális rendezvényeinek vé-geles prog. ramját. Ezekben a napokban készült el a nyomdában a fel- szabadulási rendezvények prog ramját tartalmazó műsorfüzet. Hét ünnepség, ünnepi műsor Március 20-&n délelőtt Pécsett megkoszorúzzák a 48-as téri munkásmozgalmi emlékművet. Este az SZMT klubjában baráti találkozót rendeznek a munkásmozgalom veteránjai részére. Március 28-án este „Harmadszor kiáltott a madár...” címmel a Városi Irodalmi Színpad mutatja be ünnepi műsorát a Doktor Sándor Művelődési Házban. Április 3-án hirdetik ki a Dók tor Sándor pályázat eredményeit és kerül sor a páiyadíjak kiosztására. Április 4-én este 6 órai kezdettel felszabadulási díszünnepséget rendeznek a Pécsi Nemzeti Színházban. Délelőtt a szovjet hősök emlékművének megkoszorúzásával emlékeznek meg a megyénk felszabadításáért folyó küzdelmekben hősi halált halt szovjet katonákról. Május 15- én az úttörő felszabadulási pályázat eredményeit hirdetik ki az Uttörőházban. Július 30— 31-én a Pécsi Szabadtéri Színpadon rendezik meg az országos felszabadulási táncfesztivált. Kiállítások A felszabadulás tiszteletére rendezett kiállítások sorát 16 pécsi és megyei üzem, vállalat termékbemutató kiállítása nyitja március 21-én a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nagytermében. A kiállítást Pop János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára nyitja meg. Március 25- én a Pécsi Bőrgyárban nyílik egy helytörténeti kiállítás, majd március 28-tól a Pécsi Porcelángyár „Vállalatunk múltja és jelene” című kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A Baranyai Foto- és Filmklub, a Fegyveres Erők Klubja és a Mecseki Fotoklub művészi fotókiállítását március 28- án Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára nyitja meg a Fegyveres Erők Klubjában. „20 év története” címmel önálló bemutatót rendeznek Vasas I-en az ott működő helytörténeti és fotóművészeti szakkörök. Két kiállítás nyílik április 2- án a Tanárképző Főiskolán. Az egyik a könyvkiadásunk 20 éves fejlődését, a másik 20 éves építőmunkánk eredményeit mutatja be képekben és grafikonokban. Április 2-án a pécsbányatelepi Zalka Máté Művelődési Otthonban és a Puskin Művelődési Otthonban mutatják be legszebb alkotásaikat a különböző szakkörök. A Janus Pannonius Múzeum rendezésében április 4-én a Modem Képtárban nyílik a felszabadulási évforduló legnagyobb szabású megyei kiállítása „Pécs és Baranya 20 éve” címmel. A kiállításit Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács elnöke nyitja meg. Végül május 20-án az Uttörőházban az úttörők szakköri munkáit mutatják be. Hangversenyek Az évforduló alkalmából öt nagyszabású hangversenyt ren deznek, amelyek sorából kiemelkedik az április 7—8—9-i VIII. országos ifjúsági kamara zene fesztivál és a május 8— 9-i éneklő ifjúsági napok. Április 24-én rendezik meg a bajai, komlói és pécsi kórusok részvételével az Éneklő városok hangversenyét. Tudományos ülések A felszabadulás évfordulója tiszteletére március 23. és 27. köpött rendezik a pécsi egye- terhek, a Levéltár, a Dél-dunántúli Tudományos Intézet és a Janus Pannonius Múzeum tudományos ülésszakát az Orvostudományi Egyetem aulájában. Március 26. és 28. ■ között kerül sor az egyetemi és főiskolai napokra, március j 29- én a Dunántúli Tudómé-1 nyos Intézet rendezi tanács- j ülését, majd május 28. és 29.1 között tudományos ankét lesz a Tanárképző Főiskolán. A siklósi várban április 11-én délelőtt a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Területi Szervezete pécsi csoportjának rendezésében felszabadulási képzőművészeti kiállítás nyílik. Megnyitó beszédet mond Csendes Lajos, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. A kiállítást egy hónapig lehet majd megtekinteni. Ünnepi kiadványok A felszabadulás évfordulója alkalmából jelentette meg az MSZMP Baranya megyei Bizottsága a „Baranya 20 éve” című kiadványát. A négy és fél íves füzet átfogó képet ad Baranya megye és Pécs fel- szabadulásának katonai eseményeiről, az elmúlt húsz év fejlődésének történetéről, érdekes táblázatokat, grafikonokat, képeket közöl. A kiadvány elsősorban a községi fel- szabadulási ünnepségek előadói számára nyújt segítséget. Rövidesen megjelenik a megyei pártbizottság Adatok és tények című kiadványa, amelyben az ország húszéves fejlődésének legfontosabb ered menyeit ismertetik. Meg kell említeni a Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat, valamint a Művelődési Tájékoztató ünnepi, áprilisi számait is, amelyek szintén a felszabadulás évfordulója jegyében jelennek meg. „Hatszor nyolcas” reménység Időjárásjelentés Várható időjárás péntek estig: délnyugat felől felhőátvonulás, számottevő csapadék nélkül. Lassan élénkülő délies szél. A nappali felmelegedés elsősorban nyugaton kissé fokozódik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3— mínusz 8, legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 4— plusz 9 fok között. Hiányzik a műhely, kevés a szerszám, nincs anyag, a gép is hiányzik, s ha van, a gyerekeknek akkor sem szabad hozzányúlniok az oktató tanár mindig változik, és a diáksereg néha végtelenül únja ezt az egészet... Leírni is sok a gyakorlati oktatás siklósi járási gondjait, hát még megoldani. Hozzá egy 6x8 méteres szobával. Czompó Sándor mégis reménykedve mondja: — Ez most csak a kezdet, de a végén megoldjuk a kérdést. Unott arcok a politechnikai árakon A hatszor nyolc métere* „reménység” pedig ott áll a siklósi községi tanács udvarán erősen lelakatolva. A kincs, amit már eddig beléje lakatoltak, vagy ami még ezután kerül oda, 14 körzeti általános iskola gyakorlati oktatásának gondját hivatott megoldani. A helyiségnek kissé előkelő neve van: a gyakorlati oktatás járási központi műhelye. A siklósi Járásban tulajdonképpen ezzel a szobával kezd igazán politechnikává lenni a politechnika. Eddig? Először jött egy jogszabály: ettől meg ettől az osztálytól kezdve, ilyen és ilyen iskolában kötelező a gyakorlati oktatás. A siklósi járásban az általános iskolák érintett ötödik osztályai számára el is küldték a szükséges felszerelést. Csakhogy a felsőbb osztályokban az eddiginél fejlettebb fémmunkával bővült a politechnika és új feladatként jött a famunka is. A gyermekméretű szerszámokban azonban országos a hiány. Néhány ügyes igazgató igyekezett bevásárolni a kevés készletből, és ebben sok iskolának segített a megyei tanácstól tavaly kapott, összesen 200 ezer forint is. A siklósi járás gyerekei azonban „felsőbb osztályba léptek”, a szerszámok pedig a legtöbb helyen megmaradtak „ötödikesnek”. Ha csak nem vásároltak nehéz, felnőtt méretű fűrészt, kalapácsot, de az meg „túlnőtte” a gyerekeket. A járás 14 körzeti általános iskolájában például a felsőtagozatos lányoknak a varrást kellene tanul- níok. A lányok száma? Több mint ezer. A varrógépeké? Kettő. De más oka Is volt, hogy a politechnika sok helyen nem érte el a célját: — A gyakorlati foglalkozások idejének több mint kétharmad részét az anyag fel- fűrészelésével, előkészítésével töltötték el, — mondja Czompó Sándor, a járási tanács v. b. művelődésüavi osztályának gazdasági előadója. — Pedig a cél az alkotási készség kialakítása és nem az unalmas, semmitmondó előkészítés. Mégha az iskolákban mindenütt gépek lennének, az sem oldaná meg a kérdést, mert balesetvédelem miatt a gyerekeknek nem szabad velük dolgozni. Maradt tehát a diáksereg unott arca és az Iskola kellemetlen gondja. AnyageWész'lés a központi műhelyben No*, a siklósi járásban remélhetőleg rövidesen a múlté lesz ez a gond. — A járás 93 általános iskolájából 20 körzeti iskola. Ebből 14-ben van gyakorlati oktatás, mégpedig a fiúknak 12 helyen mezőgazdasági és 2 helyen ipari jellegű. A lányoknak női kézimunkát ás háztartási gyakorlatot oktatunk. A központi műhely létesítésére január elsején kaptuk meg az engedélyi. Azóta lassan a gyakorlati oktatást végző mind a 14 körzeti iskolát bekapcsoljuk a műhely hálózatába. így a politechnikai oktatást a tantervi követelményeknek megfelelően teljesen meg tudiuk oldani. Vagyis — felszabadul az idő másik kétharmada is, mert a központi műhely végül tel lesen megoldja az anvagelőká- szítést. A deszkákat, fémlemezeket feldarabolják és a eyerekek elfelejtik majd az unalmat. Az idő valóban az alkotásé lesz. és ezeken az arcokon többnvire pontosabban ás előbb eldől maid a oálvavá- lasztás kérdése, mint bármilyen nanai rábeszéléssel. Igaz, a köznonti műhely még csak most „raitolt”. a mostani hatszor nyolc méter egvelőre csak a reménységet lelemti. De az illetékes siklósi szervek már eddig is gondos támogatósukat bizonyították. Megígérték a helycserét is. és 01 a bevetetlen ágy szélén és cumit nyom a másfél éves Ferike szájába, hogy ne nyűgölődjön. A gyermek arca fényesen piros, az asz- szonyé foltosán fakó, pedig nem is ő a beteg, hanem Ferike. — Na, nem komoly, csak hűléses, az ilyet hamar kiheveri a gyerekféle — nyugtat engem is, magát is az asszony, s ha nem köhögne olyan furcsán hozzá, el is hinném neki a maga öt- lötte diagnózist. — Nem ártana az óvatosság — mondom ki, de abban a pillanatban megérzem a „jótanács” foknáksá- gát. Óvatosain?! A négy lépés hosszú, a két lépés széles szobához ugyanennyi arasszal mért ablak szűri a fényt, a levegőt is. A meny- nyezet? Ha feltenném a kalapot, súrolnám vele. Konyhájuk, szobájuk, éléskamrájuk, mindenük ez a.; i — Mióta lakják? — Nem régen, tán két éve költöztünk ida — Azelőtt? — Ideát a bátyámnál kaptunk szoba-konyhát. — Kitellett a becsületük? — Á, nem, nem! — tiltakozik —, hiszen elvállalta, hogy a kislányom náluk ehet, náluk alhat. — Kislány is van? — Hatéves, az idén Íratjuk iskolába Nagy zuhogás, csoszogás a küszöb előtt, aztán ajtóstól, barátnőstől berobban közénk a hatéves Márta. Mindjárt a nyomában a nagymama és a fiatalasszony nővére óvatoskodik be, s már dugig is a kis szoba Csak a nagymamának jut ülőELHAGYATVA? hely, a többiek körülállnak, körülcsodálkoznak. — A rendőrségtől küldték? — és mindannyian a fiatalasszonyra néznek. De annak a szeme se rebben. — Na és ha onnan? Én jelentettem be, nem ti — néz végig mindenkin csepp indulat nélkül. Rajtam lenne a sor, hogy tisztázzam a helyzetet, de a fordulat annyira meglep, gondolom jobb, ha inkognitóban maradok. Mert én csak egy névtelen levelet kaptam, amiben szenvedélyesen kérleltek: „Ha jön, tisztiorvossal jöjjön. De nagyon sürgősen. Keszerlcze Ferencéket keressék, mindenki ismeri őket Vasason. Ha még nem látott csodát, itt aztán láthatnak. A két gyerek koszban, piszokban, éhségben, minden percben bekövetkezhető tragédia előtt. A szülők?! Mindennek lehet őket nevezni, csak annak nem. Az apa bikaerős, behemót ember és csak henyél. Pedig huszonnyolc éves. Az anya? Egy évvel idősebb, de az inkább tehetetlen, szerencsétlen. Ha a rokonok egy kis egyet-mással nem segítenék őket, rég befúltak volna a saját nyomorúságukba. Kérdezzék majd meg kicsoda Keszericze Ferenc. Csak egyfajta hírneve van, de arról az egész megve ismeri. A munkakönyvéről. Eddig négy van neki belőle. Három már betelt, a negyediket a rendőrség állította U a számára. Élősködő, nem más. De azért nem árt, ha egy kicsit az asszonyt is kikérdezik.. — Két hete jelentettem be a rendőrségen. Akkor hagyott itt bennünket pénz nélkül, élelem nélkül. — Azóta miből élnek? Szólna, de a mama megelőzi: — Az én kétszázhatvan forintos nyugdíjamból. De nem azóta ám, hanem évek óta. — Meg abból, amit én hozok át nekik. Kis zsírt, lisztet, krumplit, meg egy kis ringyet-rongyot, amíg az én emberem is meg nem unja. Ezt a nővére tette hozzá a „tartási” lajstromhoz. A kis Ferike felsír a göncök alatt és az asszony betlehemi mártíromsággal simít egyet a takaróján. — Mint egy koldust, úgy tartanak... Én meg nem értem, miért nincs bennem részvét, amikor megkérdezem: — És maga csak hagyja? Eltűri az alamizsnát? Huszonkilenc évesen? — Hát csinálhatok én valamit? — tárja szét a kezét. — Hát kellek én valahova is munkára? — és segítség- kérőn ránéz az anyjára, a nővérére, de azok nagyon gyanúsan elfordítják a fejüket — Hiszen ti tudjátok, hogy nemegyszer megpróbáltam .. i Először a nővérének lobban fel a szeme, — Jobb, ha hallgatsz, Manci! Ne emlegesd te a munkát! Ha a hat év alatt hatvanhatszor nem ajánlottuk, hogy a munkát válaszd, ne ezt a gazembert akkor most igazat adnák. — De a gyerekek apja! — Ezt nem nézed? Meg aztán nem is hagyott dolgozni, jól tudjátok. Hát nem ő szidott ki a szigeti konzervgyárból? Még ma is ott a munkakönyvem. Erre már a mama is fész- kelődni kezd a székén. — Megvárna az a könyv még ma is, csak lépni kellene érte. De te ezután a gazember után lépkedtél inkább. Ide ne tegye be többé a lábát, mert én... Látom, védelemre kell már venni ebben a kereszttűzben. — De ha szereti? — és próbálnám magyarázni, hogy ilyen csoda is van, ebbe nagyon nehéz beleszólni, de olyan megbotránkozással néznek rám, hogy jobbnak látom elhallgatni. — Szereti? — replikáz közbe a nővére. — Hat akkor hallgasson ide. Lehet szeretni azt az embert, aki a felesége, a gyereke elől eleszi az ételt? Aki a gyerekek szeme elől, tányérja elől felzabálja a húst? Aki ellopja, eladja a felesége télikabátját? Akinek a szíve helyett a munkakönyvé van tele „bocsátással”? Aki késsel, baltával akar egyezkedni a fizetési napokon? Ide ne tegye be többé a lábát, mert én... Tehát a nővére is? Az édesanyja is? Csak ő nem? — De hiszen én bevádoltam a rendőrségen, tudjátok? — és tétován keresi, kutatja rajtuk a kegyelmet. — Nekem már nem ő kell, hanem a gyerekes. Ahhoz pedig..., ahhoz pedig ... — Ahhoz pedig felelősség kell, Manci! — szól rá a nővére, de most már értőbben, szelídebben. — Neked még tiszta a munkakönyved. Csak egy bejegyzés van benne. Ha munkát találsz, embert is találsz magad mellé. Különbet ennél a ... Akadoznak, elmaradoznak a jelzők, úgy látszik nem érdemes már szót sem vesztegetni rá. — Ha elfogják, úgysem ússza meg gyerektartás nél kül. — Ezt a mama bigy- gyeszti még hozzá, de inkább azért, hogy ő is mondjon valamit. S odakint az udvarban rigós vidámsággal, szertelenséggel füttyszó trillázik, csú- folkodik bele a szomorúságba. — A Pista! A szomszédék gyereke. Ide jár vízért — magyarázkodik a fiatal- asszony, pedig senki nem kérdezte. — ÉS mindig ilyen jókedvűen? — Az, mindig. Mindig ilyen... Anyásán, lelkesen felragyog a fiatalasszony arca és még egyszer megigazítja, elsimítja a takarót a nyugtalanul alvó Ferike ágyán. Pálinkás György akkor két helyiségből áll majd a műhely. Függetlenített vezetőt állítottak az élére Szántó Ferenc nevelő személyében. azonkívül Papp Jenő autó- és motorszerelő is itt kapott állást. — Eddig mintegy 50 000 forintot erű készletünk van. — mondja Szántó Ferenc —, de ezt igyekszünk jól beosztani. Van hat Berva-motor metszetünk. A műhelygyakorlatok során pedig motorismeretet ás villanyszerelést tanulnak a gyerekek. Ezért két-két egymáshoz közel fekvő iskolának két-két hétre kiküidtünk özvegy Berva metszetet és egy felszerelést a csillárkanrsnl*s- hoz. A kéthetes használat ’e- iárta után a szomszédos iskolák cserélnek egymással. \ szállítást is igyekszünk rugalmasan megoldani, lehetőig alkalmi utakon viszik ki az iskolába az előre elköszönt politechnikai felszerelést Ha ilyen alkalom nincs, akkor természetesen vasúton, husz- szal küldjük ki, s a fuvarköltséget a járás megtéríti. A központi műhely elnevezés tulajdonképpen nem pontos, mert ez a műhely afféle nevelőképző is. A gyakorlati oktatást vezető tanárok személve ugvanis állandóan változik. mert nincs mód rendszeres képzésűkre. A köznonti műhely most havonta »zv- szer oktatja a nevelőidet* mégpedig képzett szakmunkások, technikusok segítségével. Kiegészítik a szertárak anyagát A siklósi járásban tehát megmozdult az élet a gyakorlati oktatásban. Tervezik, hogy a szertárak felszerelését is gyarapítják, mégpedig a politechnikai oktatás segítségével. Egy-egy iskola elvállalja valamelyik tantárgy ösz- szes szertárainak meghatározott eszközzel való felszerelését. Emellett a „szalagrendszer’’ mellett a kisebb gyerekeket is segítik majd. A tantervi követelmények szerint,'/ ugyanis lehetőleg minden kéfcx* alsó tagozatos diák birtokában legalább egy-egy faépítő kockának kell lenni. A nagyobb „politechnikás” gyerekek ezt majd megcsinálják a kisebbeknek. A megye gyakorlati oktatásának vezetői és a neve1 ők nagy figyelemmel kísérik 9 siklósi műhely munkáját. Hiszen az itteni tapasztalatok szerint indul majd meg a további központi műhelyek szervezése. Földessy Dénes Április 3-ón nyit a Vidámpark A Mecseki Vidámparkban megkezdődtek az előkészületek az április 3-i niytasra \r idén az eddigiektől éltéi i >en a Vidámpark nemcsak délután, hanem mint az Állat- kert, már délelőtt is nyírva lesz, hogy a vidéki és a városi látogató csoportok megtekinthessék és ott szórakozhassanak. A Vidámparkban most többféle új játékot helyeznek üzembe. Az egyik az elektromos meghajtású céllövo taté*. Ezzel mozgó vadakra eh -t majd lőni. A másik egy úgynevezett „jellemmérő”. Ennek lényege az, hogy ha valaki egy mérlegszerű karra. Me.ve tányérra rááll, az egy bizonyos tréfás jellemzéssel 'ileu. Ezenkívül üzembehelyez t ■ t s. egy olyan kerékpárt, amelyen rendes kilométeres spirállá, y,: illető lemérheti azt a sebességet, amellyel a kerékpárt hajtja. Újdonságok érkeztek a napokban a Mecseki Állatkertbe is. Az egyik egy pár i»rajos sün, a másik pedtt 'ey pár koreai csüngő hasú sertés, — Vetítettképes előadás Moszkváról és Leningrádról. Az Ország- Világjárók Köre rendezésiben ma este 6 órakor a Doktor Sándor Művelődési Ház nagvfvm-'b n (Déryné u. 18.) Várnagy EJ.-, már tanár szovjetunióbeli élményei'-ől tart vetítettképes előadást Moszkva—Tenlngrád címmel. Belépődíj nincs. (z) A
